Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
A népfront országos elnöksége megvitatta a kongresszusi irányelveket A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége — a mozgalom budapesti és megyei bizottságai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága IX. kongresszusának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mondott bevezetőt. A vita során felszólalt Balla János, dr. Bodóczky László, dr. Csernik József, Darvas József, dr. Erdey-Grítz Tibor, dr. Földi Mihály, dr. Harrer Ferenc, Nagy Antal, Sin Laijos és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség beható eszmecsere után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyilvánuló politika alapvető kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irányelvek céljaival egyetért és azokat támogatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott észrevételeket és javaslatokat eljuttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. (MTI) Gondos talajvédelmet követel az új termés Szokatlanul nagyarányú gombafertőzést okozott idén a csapadékos időjárás. Különösen a dohányperonoszpóra és a burgonya újabban elterjedt betegsége, a fitoftóra károsíotta az ültetvényeket A további veszteségek elkerülése, csökkentése, illetve a jövő évi fertőzés meggátlása érdekében az Országos Növényvédelmi Szolgálat a kötelező óvórendszabályok szigorú megtartására, a termények gondos ellenőrzésére hívja fel a gazdaságok, egyéni termelők figyelmét A burgonyaültetvények nagy részén a lombot, később pedig helyenként már a gumókat is fitoftórafertőzés érte. Ezért csakis gondos válogatás, ellenőrzés után szabad az idén raktározni vagy prizmákba elvermelni a burgonyáit. A fitoftórával fertőzött területekről származó gumókat ajánlatos mielőbb felhasználni. A prizmákban maradó fertőzött gumók ugyanis tavaszra az egész készletet tönkretehetik. A talajvizsgálatok során az elmúlt hetekben erős cserebogárpajor fertőzést tapasztaltak Heves, Borsod, Nógrád, Komárom és Somogy megyében, a drótféreg és a mocskos pajor pedig különösen Hajdú-Bihar, továbbá Baranya, Komárom, Győr- Sopron és Pest megyében szaporodott el. Azokon a területeken, ahol a talajlakó kártevők száma négyzetméterenként legalább 2—4 darab, szükséges a talajfertőtlenítés. Teljes ülést tartott a Csongrád megyei bíróság Dr. Nezvál Ferenc Szegeden • Kinevezések a bíróságon Tegnap délelőtt teljes ülést tartott a Csongrád megyei és a szegedi járásbíróság Szegeden, a bíróság épületének tanácstermében. Ezen részt vett dr. Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter, Csupenszki István, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára, Farkas István, a szegedi járási tanács vb elnöke, Ozwald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője, dr. Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának főelőadója, valamint az ügyészség, a Szeged városi és járási rendőrkapitányság és a büntetés-végrehajtás képviselői. Dr. Simon László, a Csongrád megyei bíróság elnöke köszöntötte az ülés résztvevőit és a vendégeket. Ezután dr. Böőr Péter, az Igazságügy Minisztérium elnöki főosztályának vezetője ismertette a Minisztertanács határozatát. A Minisztertanács elfogadta dr. Tarnai Károlynak, a Csongrád megyei bíróság eddigi elnökhelyettesének és dr. Laluska Pálnak, a szegedi járásbíróság eddigi elnökének saját kérésére történő lemondását, ugyanakkor kinevezte őket a Csongrád megyei bíróság elnökhelyetteséül dr. Mathiász Tivadart, aki eddig az ózdi járásbíróság elnöke volt; a szegedi járásbíróság elnökéül pedig dr. Falu Györgyöt, aki eddig a kecskeméti járásbíróság elnökhelyettesi tisztét töltötte be. A szegedi járásbíróság elnökhelyettesévé nevezte ki a Minisztertanács dr. Fedor Attilát, a szegedi járásbíróság eddig tanácsvezető bíróját, dr. Nagy Attilát,ét pedig a Csongrád megyei bíróság tanácsvezető bírójává, aki korábban a szegedi járásbíróságon volt tanácsvezető bíró. Az újonnan kinevezettek ezután letették a hivatali esküt, majd dr. Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter köszöntötte őket. Ezután Csupenszki István, az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi, valamint a szegedi járási bizottságának, továbbá a tanácsok végrehajtó bizottságának nevében mondott köszönetet dr. Tarnai Károlynak és dr. Laluska Pálnak eddigi odaadó munkájukért és üdvözölte az újonnan kinevezett dr. Mathiász Tivadart és dr. Falu Györgyöt. A bíróságoknak eredményes együtt munkálkodást kívánt a különböző társadalmi szervekkel, amelyeknek viszont támogatásáról biztosította az igazságügyi szerveket Az ünnepi ülés dr. Simon László zárszavával ért véget A délelőtti órákban dr. Nezvál Ferenc látogatást tett az MSZMP Csongrád megyei bizottságán, délután pedig megtekintette a büntetésvégrehajtás nagyfai munkahely parancsnokságát Dr. Nezvál Ferenc beszél az ünnepi ülésen (Somogyi Károlyné felv.í Séta az AKÖV épülő telephelyén (3.) Legyen kiemelt beruházás! Lássuk csak az építkezés Az eddigi felhasználás és a tervezett ütemét: a végösszeg tervezett felhasználás így tehát 103—105 millió forint, néz ki: 1965- ben 12 millió forint (elvégzett) 1966- ban 25 millió forint (várható) 1967- ben 40 millió forint (tervezett) 1968- ban 26 millió forint (befejezés) Van-e reális alapja annak, lés? Nincs kézzelfogható bizhogy 1967-ben és 1968-ban tosíték erre az építési ütemmeg is valósul az elképze-le! Sőt. Leállhat az építkezés? a kivitelező szakembere azt mondják, hogy ilyen előfordulhat, s újból hivatkoznak arra a tényre, hogy ez nem kiemelt rangú beruházás, s akár be is fagyha az építkezés üteme. S várhatóan a következő esztendőben semmit sem javul az építőipari vállalat helyzete inkább rosszabbodik, már sem a munkaerő, sem az anyaghelyzet nem megnyugtató a szegedi AKÖV telephelyének építkezésével kapcsolatban. Az új szállítási szerződései értelmében is veszélyes helyzet állhat elő, mert csorba szenvedhetnek még azok a megállapodások is, amelyeke régebben rendeztek. Csak akkor kaphatnak bármit is ha valahonnan, valamelyik kiemelt beruházástól cseppet a számukra kimaradt anyag vagy felesleges munkaerő. Egyébként sok mindez nincs is biztosítva a következő évre. Az 1967-es szerelőipari munkákra példán nincs még ígéret sem. Az alvállalkozókat is, a szerelvényeket és berendezéseket gyártó vállalatokat is a rangsorolás befolyásolja. Van megoldás, a népgazdaság érdeke az elsődleges. Azt sem kell külön ecsetelni, hogy minden beruházó első szeretne lenni, de amíg lehetőségeink határt szabnak, addig bizonyos sorrendiségre szükség van. Azonban anélkül, hogy „haza beszélnénk”, ennek az AKÖV-telephelynek a gyorsabb felépítése nagyon is népgazdasági érdek, s nem redukálható a vállalat magánügyének, önös érdekének. Amikor szállítási feladatokról van szó, akkor nem lehet egyenes vonalat húzni, mert a szálak bonyolultak, hiszen rengeteg vállalat érdekelt lesz a gyors és biztonságos szállításban, még a kiemelt beruházások menete is! S ha kiemelik az AKÖV építkezését, akkor mi a biztosíték a zökkenőmentes ütemre? — Akkor nem lesz bizonytalanság az anyagellátásban, s a létszámmal is jobban állunk, mivel az építkezés dolgozói alkalmasak arra, hogy 40 milliós nagyságrendű munkát elvégezzenek egy év leforgása alatt — állítják a 31-es vállalat itteni vezetői. Mivel Szegeden nincs is kiemelt ipari beruházás, indokolt, hogy az AKÖV épülő telephelyét utólag besorolják a kormány által kiemeltek státuszába. Csak ez az egyetlen lehetőség és biztosíték a munka zavartalan folytatására, és időbeni befejezésére. A sok bába között... Talán külön cikket érdemelne, de mivel az épülő AKÖV-telephely is érdekelt, tegyük szóvá ez alkalommal azokat az ellentmondásokat, amelyek máris jelentkeznek a nyugati iparnegyedben. Az építkezések és a járulékos beruházások koordinációjáról van szó. Az említett terület valóban szűz terület volt, energia, úthálózat és közmű nélküli „vadvidék”. Most beépítik, s hamarosan több ezer embernek a munkahelye lesz, több vállalatnak működési területe, székhelye. Az ideális persze az lenne, ha előbb éppen a járulékos dolgok készülnének el, s csak azután a többi. Ez a lebonyolítási mód egyelőre legfeljebb álom lehet, de mégis több ésszerűséget kellene így is követni az adott lehetőségek közepette. Itt építkezik, vagy más részen is van: egy leányzálló, a Vas- és Fémipari Itsz telephelye, a nagykeeskedelmi vállalat raktárázai, az Öntödei Vállalat, azegedi Építőipari Vállalat, z AKÖV és mások. Nem ttszik megfontoltnak, hogy 00 méteres körzetben máris egy darab trafót építettek mindenki a magáét! Az iparnegyed közepén húódik az üllési földgázvezeék gerince. Az AKÖV testétől például 20 méterre an csupán, mégis az erőműtől vezetnek majd újabb sőrendszert közösen a konzervgyárral. Ezen a megldáson ugyan lehet vitatozni, mivel az erőmű eneri atermelésre használja fel gázt, s itt legfeljebb a melléktermékét, a gőzt haszálják fel, de a többi vállast mégsem azt az utat köette. Hogy melyik a jobb, gazdaságosabb? Tisztázni ellene, mert vannak érvekllene és mellette is. A gazdaságosság elvén A nyugati iparközpont gyével érdemes lenne konstuktívabban foglalkozni. Aeruházók különböző tárcához tartoznak, így a pénztrcájuk is más-más helyről éíződik. De azt nem szabad gyermen kívül hagyni, hogy pénz végsősoron a közös agykasszából ered! Az érdekelt vállalatok je?nleg egymással civódnak e gymást kapacitálják a kss érdekű beruházások megalósítására. Felhívják egymás figyelmét a társulásra, de a kivitelezés már lailis: vagy van pénze abban z időben, vagy nincs pénze. Az utak problémája máris gy. A Bakay Nándor utca álapota egyre romlik, ha észen lesz az AKÖV telepelye, nem biztos, hogy megdől. A tervezett harmadikörút itteni szakasza, a Kosuth Lajos sugárutat és eolbuhin sugárutat összeköt Vásárhelyi Pál utca mikor észül el? Egy vállalat nemogja felépíteni. Későbbi alternatíva ugyan, máris beszélnek róla, egy közös beruházással ellene iparvágányt létesítni, amelyet több vállalat használhatna. Ilyen és ehez hasonló dolgok precíz oordinálására érdemes lene egy felelős szervet létreozni. Nem nagy apparátust gondolok, de egy építész , egy közgazdász szakemeere feltétlenül. Van ugyan városnak egy koordinációsizottsága, de e szerv elésak azok az ügyek kerülek, amelyeket valamely berházó oda felterjeszt, így iszont nem megnyugtató helyzet (Vége.) Gazdagh István Egyetlen megoldás kínálkozik: sorolják a szeged AKÖV építkezéseit a kiemelt beruházások közé. A kiemeléseknél természetesen nem az óhajok döntenek, hanem léseknél természetesen nem az óhajok döntenek, hanem folytatásánk fejezésére. II mezőgazdasági gépgyártás a KNEB előtt A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén a mezőgazdasági gépipar és a vasúti járműipar helyzetéről készült jelentéseket tárgyalták meg. Mindkét jelentés megállapítja, hogy a második ötéves terv folyamán eredményes intézkedéseket tettek a gyártmányok és a technológia korszerűsítésére. Több új gyártmány korszerűség szempontjából eléri a világszínvonalat, ezek közé tartozik például a 3000 lóerős szilícium egyenirányítós mozdony, illetve a mezőgépipar termékei közül a D—IK traktor, az MGE szárítóberendezés, a TP palántázógép stb. A gyártott mezőgépek egy része azonban, korszerűségét tekintve, elmarad a nemzetközi átlagos színvonaltól és csak részben felel meg a felhasználók által támasztott követelményeknek. A KNEB megtárgyalta és kiegészítésekkel elfogadta a műtrágyázás és a növényvédelem kérdéseivel foglalkozó vizsgálati jelentést. Műszaki nagygyűlés Szegeden KISS ÁRPÁD ELŐADÁSA A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Csongrád megyei szervezete tegnap, pénteken műszaki nagygyűlést rendezett Szegeden, a megyei tanács dísztermében. A nagygyűlésen részt vett Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, Hofgesang Péter, a népfront szegedi bizottságának titkára, a megyei és városi pártbizottság, az SZMT és az MTESZ szervezetének több vezető munkatársa. Ebből az alkalomból utazott Szegedre Philiph Miklós, az MTESZ főtitkár-helyettese. Blaskovics Zoltánnak, az MTESZ megyei elnökének megnyitója után dr. Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke „A műszaki fejlesztés időszerű kérdései” címmel tartott nagysikerű előadást a jelenlevő gazdasági és műszaki vezetők számára. Délután dr. Kiss Árpád és Philiph Miklós ellátogatott a Magyar Kábelművek szegedi gyárába, ahol Halász Árpád igazgató fogadta és kalauzolta a vendégeket. Ezt követően az MTESZ Széchenyi téri klubjában találkoztak a műszaki és gazdasági élet helyi vezetőivel, szakembereivel. i Magyar segítség a szíriai vasútfejlesztéshez Szíriai szakszervezeti vezetők Szegeden A magyar vasutas dolgozók szakszervezetének meghívására öttagú szíriai vasutas szakszervezeti küldöttség tartózkodik hazánkban. A delegációt M. Z. Kawass Kaleh, a szíriai vasutas-szakszervezet alelnöke vezeti. A vendégek pénteken délelőtt Szegedre látogattak és két napon át tanulmányozzák a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén folyó munkát és a szakszervezetek tevékenységét. A vendégek látogatást tettek a MÁV Szegedi Igazgatóságán, a Felsőfokú Vasútforgalmi Technikumban, a MÁV Nevelőintézetben, a mai napon pedig megtekintik a Szeged—Budapest közötti vasútépítés munkahelyeit A szír szakszervezeti delegáció vezetője nyilatkozott lapunk munkatársának. — Mi ismerjük és tudjuk, hogy Magyarországon milyen nagyarányú fejlődés történt az elmúlt évtizedekben, a szocializmus építése során. Érdekel bennünket a magyar vasutas dolgozók szakszervezetének munkája. Tapasztalatszerzésre jöttünk Magyarországra. — A szíriai vasút nem régi. A háború idején építették ki a vonalakat, s ezért nem a gazdasági érdekek játszották a fő szerepet, hanem a hadsereg érdekei. Egyébként nem a vasút képezi a fő közlekedési eszközt Szíriában. A korszerű vasúthálózat most kezd kiépülni hazánkban. A mezőgazdasági területeket összekötjük a tengeri kikötőkkel. Körülbelül 1000 kilométer hosszúságú vonalat építünk szovjet segítséggel. A régebbi vonalak és a járműpark viszonylag elmaradott. Van olyan vonalunk, amely kapcsolatban van az európai vasúthálózattal, de az sem mondható modernnek. Az új vonal minden tekintetben a legfejlettebb lesz. Magyarországtól is jelentős segítséget kapunk. A betonaljazat gyárat a magyarok építették fel, és tőlünk negyven munkás Magyarországon járt és tanulta a gyártás technológiáját. A betonelemgyár március óta két műszakban dolgozik. Körülbelül három-négyezer vasutas dolgozó van Szíriában, többségük, körülbelül 92—95 százalékuk tagja a szakszervezetünknek . Első alkalommal járunk Magyarországon, de amit láttunk itt, az messze felülmúlja azt, amit hallottunk a magyarországi vasutakról és a dolgozók helyzetéről. G. I. Szombat, 1966. október 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 3