Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

56. évfolyam, 283. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1966. december 1. A IX. pártkongresszus harmadik napja A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatja tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A harmadik napi ta­nácskozás délelőtti ülésén Ajtai Miklós elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke elnö­költ Az ülésen elsőként Kállai Gyula elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. Ez­után Stubnyán István elvtárs, bányamérnök, Fejér megyei küldött, Csáki István elvtárs, a Szolnok megyei pártbizott­ság első titkára, Nagy Imréné elvtársnő, a Szentgotthárdi Selyemszövőgyár szakszervezeti bizottságának titkára szó­lalt fel, majd szünet következett. A szünet után Pach Zsigmond Pál elvtárs elnökölt a kongresszuson. Bejelentette, hogy újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára, melyben kom­munisták és párton kívüliek, üzemek, termelőszövetkeze­tek, intézmények dolgozói, szocialista brigádok köszöntik a kongresszust, és beszámolnak munkasikereikről. Külföld­ről eddig 45 üdvözlet érkezett. A bejelentés után Fock Jenő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese következett felszólalásra, majd Keres Emil elvtárs, a Thália Színház igazgatója. Molnár Frigyes elv­társ, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára. Bo­ros János elvtárs, az Orosházi Gépjavító Állomás igazga­tója és dr. Tigyi József elvtárs, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense kapott szót Ebédszünet után Nyers Rezső elvtársnak, a Politikai Bizottság póttagjának, a Központi Bizottság titkárának el­nökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólalt: Gáspár Sándor elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtit­kára, Dobozi János elvtárs, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze, Oláh György elvtárs, a Heves megyei pártbi­zottság első titkára, Verai János elvtárs, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz elnöke, Csepely Tamás elvtárs, a nagykál­­lói járási pártbizottság első titkára, dr. Pál Lénárd elv­társ, a Központi Fizikai Kutató Intézet első igazgatóhe­lyettese. A délutáni szünetet követően Cseterki Lajos elv­­társ, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára elnö­költ. Felszólalt: Oldrich Cernik elvtárs, a Csehszlovák KP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Paul Thomsen elvtárs, a Dán KP Politikai Bizottságának tagja, Betty Sinclair elvtársnő, az Észak-írországi KP Központi Bi­zottságának titkára, Anna Liisa Hyvönen elvtársnő, a Finn KP Politikai Bizottságának tagja, Gaston Plissionnière elv­társ, a Francia KP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Leonidasz Sztringosz elvtárs. a Görög KP Politi­kai Bizottságának tagja, Kristin Andersson elvtárs. az Iz­landi Szocialista Egységpárt KB tagja és dr. Vladimir Ba­kancs elvtárs. a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Horvát KSZ KB elnöke. A kongresszus ma délelőtt 9 órakor folytatja munkáját.­­ (Mai számunkban Kállai Gyula, Fock Jenő felszólalá­sát és a kongresszus szerda délutáni ülésén elhangzott felszólalásokat ismertetjük.) KAM.*! STULA: Forradalmunk harmadik szakaszának célja: a szocializmus teljes felépítése Kedves elvtársak: A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi ön­feláldozó harcainak eredmé­nyeként sikerrel megoldot­tuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának — a m­unkáshatalom megterem­tésének és kiépítésének, to­vábbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának — történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek cél­ja a szocializ­mus teljes felépítése ha­zánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongres­­­szusa, ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben; jelen­legi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő több­sége magáénak vallja pár­tunknak a szocializmus tel­jes felépítésére irányuló cél­kitűzéseit és odaadóan mun­kálkodik megvalósításán. En­nek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszé­lesebb körű nemzeti egység. Leninnek a proletárdikta­túráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszövet­­ség is a munkásosztály ve­zetésével Fejlődésünk jelen­legi szakaszában mi ezt az osztályszövetséget a nemzeti egység politikájával valósít­­juk meg. A formálódó, erősödő szo­­ciál s­ a nemzeti egység azon­ban nem jelenti azt, hogy az ősz­­ilvharc már befejező­dött hazánkban. Természe­­te­­s. az osztályharc nálunk m­ár nem a tőkések, a föl­­­desurak, a kulákok ellen fo­lyik és nem utcai tünteté­sekben, sztrájkokban nyil­­vánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányítja pártunk a leg­szélesebb tömegeket a szo­cializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osz­tályharc eszközei és mód­­­sz­erei is tovább változnak az adminisztratív és hatal­mi eszközöktől és módsze­rektől '­azági, ideológiai, szervezési , nevelési irány­ban. A szocialista nemzeti egy­ség meg­­indításáért foly­tatott küzdelmünk szem­pontjából nagy fontossága van a Hazc­­as Népfront­­mozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: szá­munkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nél­külözhetetlennek tartunk az osztálynélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula, majd így foly­tatna: A szocializmus építése több párt együttműködésé­vel is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpártrend­szer, s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a többpárt­rendszer visszaállításához mindig a hazai és a nem­zetközi reakció fűzte remé­nyért. Ezzel szemben dolgo­zó népünk nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tö­megek odaadó, alkotó mun­kája és pártunk iránt meg­nyilvánuló mélységes bizal­ma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocializ­mus teljes felépítésének A szocialista építésben el­ért eredmények és az erősö­dő szocialista nemzeti egy­ség az alapja az állam és az egyházak között kiala­kult viszonynak is. A Központi Bizottság be­számolója üdvözli és he­lyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati ország­ban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd ná­lunk lényegében már befe­jeződött, s az együttműkö­dés közös munkává érlelő­dött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallá­sos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalom­hoz fűzik, egye­­értenek azok­kal a célokkal, amelyeknek nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a­­ Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezeté­sével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadal­mi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szé­lesebb körben, még eredmé­nyesebben tegyen eleget fel­adatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Nép­front az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kor­mány összetételére. nagy jelentőségű törvények meg­alkotására pártunk Központi Bizottságával és Népköztár­saságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az or­szággyűlésnek. A népfront közjogi felada­tai különösen megnöveked­nek most, amikor az or­­szággyűlési választások is egyéni választókerületekben történnek majd. A népfront­szerveknek nagy munkát kell végezniük a jelölőgyű­lések megszervezésével és a választások lebonyolításá­ban. Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk de­mokratizálódásához, eléréséért a szocialista ál­lam küzd. Két évtized ta­pasztalatai az egyházi veze­tők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egyház között kialakult nor­mális viszony hozta magá­val azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — törté­nelme során először — de jure elismerte egy szocia­lista állam létét és a Ma­gyar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás Népköztársaságunk nemzet­közi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nem­zeti egysége nem jelenti Senki sem támadhat büntetlenül a nép állama ellen .Uls Gruss és Fock Jenő e­ vlérsak felszólalása­ikbli külföldi vendének köszö­ntötték a kongresszust azt, hogy hazánkban a szo­cializmusnak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt az utóbbi néhány évben vala­melyest élénkült is a tevé­kenységük főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nem­zetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szerve­zett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocs­­kákról van szó. Politikai mu­níciójuk vagy a hagyomá­nyos antikommunizmus kel­léktárából kerül ki, vagy pe­dig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémá­ink felnagyításából, eltorzí­tásából áll. Ezek a csopor­tok erős politikai és számos esetben közvetlen anyagi tá­mogatást is kapnak a nem­zetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntet­lenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk el­lenségeivel szemben tovább­ra is a törvény teljes szigo­rát alkalmazzuk! A szocialista demokrácia kiszélesítése A demokrácia alapkérdé­se volt és marad: kié a ha­talom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmi­séggel szövetségben gyako­rolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még köz­vetlenebbül, jobban, aktí­vabban éljen a demokrati­kus jogokkal, mindenki ki­vegye részét üzeme, válla­lata, termelőszövetkezete ügyeinek, de egyben közsé­ge, városa, megyéje, hazája országos ügyeinek intézésé­ből is, és ily módon a gya­korlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése — többek között — a szocialista de­mokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek útján, de közvetle­nül is beleszóljanak a ter­melés irányításába, a prob­lémák megoldásába. Az ál­lami és társadalmi szervek­nek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosíta­niuk kell, hogy az üzemek dolgozóinak, a termelőszö­vetkezetek tagjainak hasz­nos javaslatai megvalósul­janak. Kállai Gyula ezután a szo­cialista demokráciával kap­csolatos egyik téves nézet­ről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocia­lizmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapve­tő emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különb­ség — s kell is, hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmus­ban a jogos megkülönböz­tetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a ká­ros egyenlősdivel szemben: valamennyi párt-, állami és­ társadalmi szervünk őrköd­jék azon, hogy a helyi ve­zetés mindenütt következe­tesen megvalósítsa a szocia­lista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elisme­résben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érez­ze magatartásának követ­kezményeit! Az államhatalom és államigazgatás néhány kérdése A következőkben az ál­lamhatalom és az államigaz­gatás néhány kérdéséről szó­lok. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb esz­köze a szocialista társada­lom felépítésében. Államha­talmunk és államigazgatá­sunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az ország­­gyűlésig egységes egészet al­kot, alapjában jól teljesítet­te funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tart­­(Folytatás a 2. oldalon.) A kongresszus szünetében Leonyid Brez­nyev (szem­ben) dr. Münnich Ferenccel beszélget Képünkön a Csongrád megyei küldötek egy csoportja (balról Jobbra): Perjési László, Törköly Ferenc, dr. Kiczó György, Szabó Sándor és Jari Jánosné

Next