Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

Az MSZMP IX. kongresszusáról jelentjük (Folytatás m­i­­ni­dalról.) Juk, hogy a vezető testüle­tek az eddiginél is elmé­lyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak, gon­dosabban tárják fel a társa­dalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folya­matokat. Elhatározott cé­lünk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az álla­mi szervek együttműködé­sét. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősí­tenünk őket, hogy a megfe­lelő pártfórumtól kapott el­vi-politikai útmutatás alap­ján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Ily módon a fel­sőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani. Poli­tikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontossá­got tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szer­vek — kezdve az ország­gyűléstől egészen a községi tanácsokig — rendszereseb­ben gyakorolják azt a jo­gukat, amely szerint érdem­ben ellenőrizhetik végrehaj­tó szerveik munkáját Az állami vezetés megja­vításában nagy szerepük van a minisztériumoknak és tanácsoknak. Az egyes mi­nisztériumok munkájában a mindennapos operatív ve­zetés helyett a reájuk bízott terület nagy, összefüggő kér­déseinek kidolgozása, a vál­lalatok tevékenységének elemzése és gazdaságpoliti­kai irányítása kerül elő­térbe. A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos felada­tunknak tartjuk, hogy nö­veljük önállóságukat, in­tézkedjünk, hogy a köz­ponti szervek további fel­adat- és hatásköröket, anya­­­gi eszközöket adjanak át a tanácsoknak a megyei taná­csok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok van­nak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új tör­vény alapján tartjuk, ame­lyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. Az új vá­lasztójogi törvény kibővíti annak lehetőségét is, hogy az országgyűlés ellenőrizze állami életünket. Indokolt az is, hogy a jelenlegi ta­nácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az­ új gazdaságirányítási rendszert is — pontosan meghatároz­za a tanácsok helyét és fel­adatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei azt is tar­talmazzák, hogy hazánkban 1949 óta végbement válto­zásokat időszerű új altano­­mányban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az­ alaptörvény erejével szentesítette a leg­fontosabbat: a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a ki­­zsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulaj­donviszonyokban és társa­dalmunk oszt­árszerkezeté­ben, tovább fejlődött állam­rendünk és társadalmi szer­vezetünk, leraktuk a szocia­lizmus alapjait,­­ a­­ szocia­lizmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mind­ezek indokolják, hogy mó­dosítsuk alaptörvényünket Új alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredmé­nyeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb ha­talmas erőt kölcsönöz dol­gozó népünknek, s meggyor­sítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgo­zásának szervezése és veze­tése a tavasszal megválasz­tásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. Változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen Kállai Gy­ula ezután a ma­gyar külpolitika kérdéseiről szólott: E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden népével, amely az elnyomás ellen, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocialista világ­rendszer a nemzetközi élet fejlődésének döntő ténye­zője lett — mondta Kállai Gyula, majd áttekintést adott a gyarmati sorból fel­szabadult országokról. Ez­után áttért a békés egymás mellett élés elvének megva­lósításáért folytatott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjá­ban a legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedetei és elsősorban az Egyesült Államok viet­nami agressziója jelenti. A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vi­etnami testvéreink igazságos harcát és minden nemzet­közi fórumon fellépünk azért, hogy a vietnami kér­dés békés úton kerüljön rendezésre. A jelenlegi helyzet ellent­mondásosságát­ mutatja, hogy a békés egymás mel­let élés elvei az agresszió el­lenére is utat törnek a nem­zetközi életben. Európa szá­mos tőkés országának vezető köreiben terjed az a felis­merés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok léte, hanem az­ Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjobban tá­mogatott Német Szövetségi Köztársaság revansista tö­rekvései okozzák. Ezzel egy­idejűleg a kommunista ve­szélyről szóló imperialista propagandaszólamok is egy­re kevesebb hitelre talál­nak. Közismert, hogy Fran­ciaország és több más NATO-ország is — a rea­litások józan mérlegelése alapján — felismerte a szo­cialista országokkal létesülő kapcsolatok nagy jelentősé­gét és az együttműködés to­vábbi lehetőségét keresi. Az utóbbi két-három év­ben a vezető tőkésállamok­kal — kezdeményezésükre — nagykövetségi szintre emeltük diplomáciai kapcso­latainkat. Kormányunk a jö­vőben is készséggel foglal­kozik minden olyan javas­lattal, amely elősegítheti a jó viszony megteremtését a különböző társadalmi rend­szerű államok között, de ugyanakkor változatlan erő­vel küzdünk az imperialis­ták agressziója ellen is. Indokolt, hogy egyetlen kapitalista­­ inmvizódunkkal, Ausztriával fennálló viszo­nyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határ­­mesgyéjén az európai bizton­ság fontos tényező­je lehet, ha következetesen kitart az 1955. évi államszerződésben kötelezettségszerűen vállalt semlegessége mellett. Meg­győződésünk, hogy Ausztria és a szocialista országok kö­­­z­ötti kapcsol­atok fejlesztése erősíti az­ osztrák semleges­séget. Úgy véljük, hogy köl­csönös erőfeszítésekkel, a bé­kés egymás mellett élés él­­vei alapján tovább lehet és kell lépni a jószomszédi vi­szony fejlesztésének útján. Kormányunnk­ nagy fontos­ságot tulajdonít a nemetek­közi kérdések megöl­é i­ aábam str. Egyesült Nemzetek Szer­vezetének. Most, miután a szocialista országok, a grar­­ormii rabságból felszabadult új államok és békepolitikát követő más országok száma és szerepe a világszervezet­ben megnöv­ekedett és állan­dóan tov­ább nő, reális lehe­tőség nyílt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete a nagy nemzetközi kér­déseket a béke javára old­ja meg. E­zért támogatjuk * 2 december 1, csütörtök világsyermenetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biz­tonság hatékony fóruma le­gyen. Ehhez mindenekelőtt érvényesíteni kell a világ­­szervezet­ egyetemességének elvét , a szervezetnek meg következetlenebben az alap­okmányon lefektetett ma­gasztos célkitűzések megva­lósításán kell tevékenyked­nie. A Központi Bizottság be­számolójában előterjesztett Vmvúr ém javaslato* megva­lósítana a szocialista Ma­gyarország teljes felépítésé­nek napját közelíti hozzánk. A kongres­sus határozati javaslata nagy és nem*-* cé­lok** tűz le. Munkasossz­h­un*. dc/lprA nonflntt Msz r-ek megvalósítására! Nem kétséges, hogy közbe mun­kánk nyomán újabb nagy eredmények születnek a szo­cialista haza, a nép javára? (Nags- Ups.) roc* JENŐI A gazdaságirányítás reformja hozzájárul a szocialista építés meggyorsításához A Központi Bizottság be­számolója és a kongresszusi okmányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaság­­politikája helyesnek bizo­nyult A Központi Bizottság referátuma az elért eredmé­nyek mellett őszintén szólt a munkánkban meglevő hiá­nyosságokról és gazdasági problémáinkról. E­zek jelen­tős része az alkalmazott gaz­dasági mechanizmusból fa­kad. Fock elvtára ezután a Köz­ponti Bizottság 1964 decem­beri határozatának indítékai­ról és hatásáról szólott Meg­állapította, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyo­mán meggyorsult a terme­lékenység emelkedése. A terv azt írja elő, hogy a termelés növekedésében a termelé­kenység emelésével fedezett hányad több mint kéthar­mad legyen. Négy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül alakult A határozatot követően, 1965-ben ez 82 szá­zalékra nőtt A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk ér­vényt a szükségletre való termelés elvének. A határo­zat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál — fejlesztve a tervezést — már felhasz­náltuk a hosszabb időre vo­natkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modern vegyipar és alumíni­umipar, a cellulóz- és papír­ipar fejlesztésére, a közleke­dés, az építőipar korszerűsí­tésére és műszaki színvona­lának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot. A leg­utóbbi három év tapasztala­tai szerint a termelés jelen­legi üteme biztosítja a nép­gazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a kül­kereskedelmi egyensúly meg­szilárdításának megfelelő fejlesztését A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bő­vülő piaci igényeknek meg­felelőbb termékeket kell elő­állítani. A világban végbe­menő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mindjobban élese­dő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a követke­ző években nagyobb figyel­met és növekvő anyagi erő­ket fordítsunk a műszaki fej­lesztésre és azokra a tudo­mányágakra, amelyek ha­zánk termelőerőinek gyor­sabb fejlődését biztosítják. Meggyőződésünk, hogy a mű­szakiak és a közgazdászok szorosabb és célirányosabb együttműködése is hozzá fog járulni a műszaki színvonal emeléséhez. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidro­gének, a kőolaj- és földgáz fokozott felhasználása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-felhasználásunk­ban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vált az atomener­gia felhasználásával is szá­molni. Megkezdjük egy 809 mw kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését Ki­emelkedő jelentőségű a vegy­ipar fejlesztése, korszerűsí­tése, a kémia a mezőgazda­ság területén is egyre fonto­sabb szerephez jut. Nemzetközi együttműködés Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi mun­kamegosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv idősza­kában meggyorsítjuk a gép­ipar technikai fejlődését ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. En­nek keretében, mint közis­mert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperáció­ban — 7000 autóbuszt gyár­tunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdaság hatékony­sága fokozásának elengedhe­tetlen feltétele mezőgazdasá­gi adottságunk teljesebb ki­használása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv elő­irányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyo­mán, a párt vezetésével, tu­dósok és gyakorlati szakem­berek másfél éves munkájá­val kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mecha­nizmust, s javaslatot készí­tettek annak átfogó reform­jára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, el­fogadta és utasítást adott a koncepció részletes kidolgozá­sára. Azzal a meggyőződéssel határoztunk így, hogy a re­form hozzájárul a szociális-gazdasági életünk fejlő­désének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább­ bővítsük és gazda­ságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben ré­szesítjük azokat a beruházá­sokat, melyek az export nö­velésére, az import csökken­tésére hatnak. A külkereske­delem növekvő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi mun­kamegosztást, a termelés specializációját és kooperá­cióját. Ilyen együttműködést alakítottak ki a Szovjetunió­val és Lengyelországgal az autóiparban, több más ipar­ágban a Német Demokrati­kus Köztársasággal, Cseh­szlovákiával és Bulgáriával és egy­es kérdésekben tőkés­országokkal is. ta termelési viszonyok telje­sebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásá­hoz, hazánk szocialista épí­tésének meggyorsításához. A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanács­kozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges mun­kanélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az embe­rek maguk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztat.A gazdasági mechanizmus átalakítása nemzetközi gaz­dasági kapcsolataink újszerű fejlesztését is elkerülhetet­lenné teszi. A szocialista or­szágok, elsősorban a KGST- országok gazdasági együtt­működése alapjában véve azonos elvek és gazdasági mechanizmusbeli elemek alapján épült ki. Most szinte mindegyik ország átalakítja, változtatja a belső mechaniz­must, és ennek hatása vi­szonylag nem túl hosszú idő múlva, a nemzetközi kapcso­latokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsola­tos gazdasági tényezők elő­térbe kerülése, a világszerte végbemenő tudományos és technikai forradalom, a ter­melés jelentős kibővülése a nemzetközi munkamegosztás­ra is kihat. Politikusoknak, közgazdászoknak, tudósok­nak és gyakorlati szakembe­reknek belátható időn belül kezdeményezniük és szorgal­mazniuk kell a megoldás út­jának kijelölését Ötéves tervünk kidolgo­zásítik a tervjóváhagyási és beruházási rendszert Keve­sebb lesz a kötelező mutató. A termelőszövetkezetek ön­álló gazdálkodásának meg­alapozására nagy politikai és gazdasági jelentőségű intéz­kedés az 1907. január 1-én végrehajtásra kerülő egyszeri hitelrendezés. Ennek célja, hogy minden termelőszövet­kezet képessé váljon arra, hogy a jövőbeni árak mel­lett saját bevételeiből fedez­ze kiadásait. Így hi­tel vissza­­­fizetési kötelezettségét ra. A korábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hitelek teljes vissza­fizetésért és gazdasá­­gának saját erőből miclénő fejlesztésére. Az elengedés termelőszövetkezetenk­ént differenciált lesz, ■ lehetővé teszi, hogy az amortizációs alapképzési kötelezettséget — amely jelenleg csak a gé­pekre vonatkozik — az öss­­szes állóeszközökre kiter­­­­­esszék. Az AJ hAngfHbl nm­itatív kialakítása a részletmegoldá­sok kimunkálása során már eddig is sok problémát, véle­ményeltérést vetett fa. Az egyes álláspontokban a régi elvekhez és gya­korlathoz, a meglevő hatáskörökhöz való ragaszkodásból táplálkozó nézetek is találhatók. A leg­jobb megoldás keresésére irányuló véleménycserék hasznosak és végül is előse­gítik a helyes álláspontok ki­alakulását. A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szer­vezeti változtatásokat is igé­nyel. Ezeket gondos előkészí­tés után olyan időpontokban kell végrehajtani, amikor legkevésbé zavarják a folyó gazdasági feladatok elvégzé­sét másánál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gazda­sági mechanizmus várható hatásaival. A terv elsősorban a fő irányokat és fő arányo­­kat rögzíti, a konkrét szám­szerű előirányzatok realitása magában foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erő­forrásaink egy részét tartalé­koltuk az új mechanizmus által feltárt lehetőségek hasz­nosítására. A gazdasági mechaniz­mus reformjának előkészíté­sével egy időben kell biztosí­tanunk a gazdasági élet fej­lődését, megoldanunk a terv­ben előírt feladatokat. A Központi Bizottság 1994 de­cemberi határozata után ki­alakult kedvező tendenciák erősödnek. Eredményeinket továbbfejlesztve jó feltétele­ket teremthetünk az új gaz­dasági mechanizmus beveze­téséhez. A zökkenőmentes át­térés révén viszont meggyor­sulhat a népgazdaság fejlő­dése — mondotta beszédében Fock Jenő. Az új gazdasági mechanizmusról rak, akikre két most­aana szükség és a nagyobb nyere­ségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy kéréssé?: ezen munka­erők céltudatos alkalmazásá­nak lehetőségeit új termékek gyártásával, új piacok szer­zésével is. A helyenként fe­leslegessé váló dolgozók szá­mára lehetősen azonnal új munkahelyet kell felajánla­­ni, szükség esetén átképzé­sükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglalkoz­tatottság megvalósítására tö­rekszünk. Ezt fontos politi­kai, erkölcsi tényezőnek te­kintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglal­koztatottság gazdasági felté­telei az új mechanizmusban adva lesznek. Döntés és tájékozottság nagyobb mértékben egysze­r teljes foglalkoztatottsá­got helyesen kell értelmezni. Mégpedig úgy, hogy a fejlő­dés követelte munkaerő­­áramlás biztosítva legyen. Jelenleg az egyes munkate­rületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munka­időt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állam­i és gazdasági szervekre, ha­nem a társadalmi szerveze­tek tevékenységére is kihat A reform csak tudatos tevé­kenység eredménye révén valósulhat meg és ezt min­denütt a pártnak kell vezet­nie. Az új gazdasági mechaniz­mus egyik alapvető jelleg­zetessége, hogy a döntés jo­gát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalapo­sabb a tájékozottság. A ter­melési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat A döntések végrehajtásá­ért felelős vezetők és a kol­lektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez ma kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatá­sához. Ez az új helyzet nagy­mértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szer­vek szerepét A Központi Bizottság hatá­rozata alapján most részle­tesen kidolgozzuk az új gaz­dasági mechanizmus egész rendszerét Ezt a Központi Bizottság a kormány felada­tává tette. Az állami, elsősor­ban a funkcionális szervek­nél, a kívánt ütemben halad a munka. A kormány határozata alapján máris több területen sor kerül olyan intézkedések­re, melyek elősegítik az új mechanizmusra való átmene­tet A jövő évben az ideinél A tervfeladatok megoldásával együtt

Next