Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
Az MSZMP IX. kongresszusáról jelentjük (Folytatás minidalról.) Juk, hogy a vezető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak, gondosabban tárják fel a társadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyamatokat. Elhatározott célünk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami szervek együttműködését. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvi-politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Ily módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani. Politikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szervek — kezdve az országgyűléstől egészen a községi tanácsokig — rendszeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint érdemben ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját Az állami vezetés megjavításában nagy szerepük van a minisztériumoknak és tanácsoknak. Az egyes minisztériumok munkájában a mindennapos operatív vezetés helyett a reájuk bízott terület nagy, összefüggő kérdéseinek kidolgozása, a vállalatok tevékenységének elemzése és gazdaságpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos feladatunknak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adjanak át a tanácsoknak a megyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új törvény alapján tartjuk, amelyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. Az új választójogi törvény kibővíti annak lehetőségét is, hogy az országgyűlés ellenőrizze állami életünket. Indokolt az is, hogy a jelenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaságirányítási rendszert is — pontosan meghatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban 1949 óta végbement változásokat időszerű új altanományban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat: a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulajdonviszonyokban és társadalmunk osztárszerkezetében, tovább fejlődött államrendünk és társadalmi szervezetünk, leraktuk a szocializmus alapjait, a szocializmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket Új alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. Változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen Kállai Gyula ezután a magyar külpolitika kérdéseiről szólott: E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden népével, amely az elnyomás ellen, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocialista világrendszer a nemzetközi élet fejlődésének döntő tényezője lett — mondta Kállai Gyula, majd áttekintést adott a gyarmati sorból felszabadult országokról. Ezután áttért a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért folytatott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedetei és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziója jelenti. A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vietnami testvéreink igazságos harcát és minden nemzetközi fórumon fellépünk azért, hogy a vietnami kérdés békés úton kerüljön rendezésre. A jelenlegi helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy a békés egymás mellet élés elvei az agresszió ellenére is utat törnek a nemzetközi életben. Európa számos tőkés országának vezető köreiben terjed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendszerű országok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjobban támogatott Német Szövetségi Köztársaság revansista törekvései okozzák. Ezzel egyidejűleg a kommunista veszélyről szóló imperialista propagandaszólamok is egyre kevesebb hitelre találnak. Közismert, hogy Franciaország és több más NATO-ország is — a realitások józan mérlegelése alapján — felismerte a szocialista országokkal létesülő kapcsolatok nagy jelentőségét és az együttműködés további lehetőségét keresi. Az utóbbi két-három évben a vezető tőkésállamokkal — kezdeményezésükre — nagykövetségi szintre emeltük diplomáciai kapcsolatainkat. Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely elősegítheti a jó viszony megteremtését a különböző társadalmi rendszerű államok között, de ugyanakkor változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen is. Indokolt, hogy egyetlen kapitalista inmvizódunkkal, Ausztriával fennálló viszonyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határmesgyéjén az európai biztonság fontos tényezője lehet, ha következetesen kitart az 1955. évi államszerződésben kötelezettségszerűen vállalt semlegessége mellett. Meggyőződésünk, hogy Ausztria és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlesztése erősíti az osztrák semlegességet. Úgy véljük, hogy kölcsönös erőfeszítésekkel, a békés egymás mellett élés élvei alapján tovább lehet és kell lépni a jószomszédi viszony fejlesztésének útján. Kormányunnk nagy fontosságot tulajdonít a nemetekközi kérdések megölé i aábam str. Egyesült Nemzetek Szervezetének. Most, miután a szocialista országok, a grarormii rabságból felszabadult új államok és békepolitikát követő más országok száma és szerepe a világszervezetben megnövekedett és állandóan tovább nő, reális lehetőség nyílt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a nagy nemzetközi kérdéseket a béke javára oldja meg. Ezért támogatjuk * 2 december 1, csütörtök világsyermenetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biztonság hatékony fóruma legyen. Ehhez mindenekelőtt érvényesíteni kell a világszervezet egyetemességének elvét , a szervezetnek meg következetlenebben az alapokmányon lefektetett magasztos célkitűzések megvalósításán kell tevékenykednie. A Központi Bizottság beszámolójában előterjesztett Vmvúr ém javaslato* megvalósítana a szocialista Magyarország teljes felépítésének napját közelíti hozzánk. A kongressus határozati javaslata nagy és nem*-* célok** tűz le. Munkasosszhun*. dc/lprA nonflntt Msz r-ek megvalósítására! Nem kétséges, hogy közbe munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek a szocialista haza, a nép javára? (Nags- Ups.) roc* JENŐI A gazdaságirányítás reformja hozzájárul a szocialista építés meggyorsításához A Központi Bizottság beszámolója és a kongresszusi okmányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult A Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szólt a munkánkban meglevő hiányosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock elvtára ezután a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatának indítékairól és hatásáról szólott Megállapította, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékenység emelkedése. A terv azt írja elő, hogy a termelés növekedésében a termelékenység emelésével fedezett hányad több mint kétharmad legyen. Négy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül alakult A határozatot követően, 1965-ben ez 82 százalékra nőtt A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletre való termelés elvének. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál — fejlesztve a tervezést — már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modern vegyipar és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés, az építőipar korszerűsítésére és műszaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot. A legutóbbi három év tapasztalatai szerint a termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításának megfelelő fejlesztését A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mindjobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki fejlesztésre és azokra a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. Meggyőződésünk, hogy a műszakiak és a közgazdászok szorosabb és célirányosabb együttműködése is hozzá fog járulni a műszaki színvonal emeléséhez. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj- és földgáz fokozott felhasználása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-felhasználásunkban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vált az atomenergia felhasználásával is számolni. Megkezdjük egy 809 mw kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését Kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerűsítése, a kémia a mezőgazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. Nemzetközi együttműködés Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. Ennek keretében, mint közismert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adottságunk teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkájával kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mechanizmust, s javaslatot készítettek annak átfogó reformjára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, elfogadta és utasítást adott a koncepció részletes kidolgozására. Azzal a meggyőződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szociális-gazdasági életünk fejlődésének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházásokat, melyek az export növelésére, az import csökkentésére hatnak. A külkereskedelem növekvő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosztást, a termelés specializációját és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval és Lengyelországgal az autóiparban, több más iparágban a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriával és egyes kérdésekben tőkésországokkal is. ta termelési viszonyok teljesebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához, hazánk szocialista építésének meggyorsításához. A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanácskozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munkanélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek maguk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztat.A gazdasági mechanizmus átalakítása nemzetközi gazdasági kapcsolataink újszerű fejlesztését is elkerülhetetlenné teszi. A szocialista országok, elsősorban a KGST- országok gazdasági együttműködése alapjában véve azonos elvek és gazdasági mechanizmusbeli elemek alapján épült ki. Most szinte mindegyik ország átalakítja, változtatja a belső mechanizmust, és ennek hatása viszonylag nem túl hosszú idő múlva, a nemzetközi kapcsolatokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsolatos gazdasági tényezők előtérbe kerülése, a világszerte végbemenő tudományos és technikai forradalom, a termelés jelentős kibővülése a nemzetközi munkamegosztásra is kihat. Politikusoknak, közgazdászoknak, tudósoknak és gyakorlati szakembereknek belátható időn belül kezdeményezniük és szorgalmazniuk kell a megoldás útjának kijelölését Ötéves tervünk kidolgozásítik a tervjóváhagyási és beruházási rendszert Kevesebb lesz a kötelező mutató. A termelőszövetkezetek önálló gazdálkodásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentőségű intézkedés az 1907. január 1-én végrehajtásra kerülő egyszeri hitelrendezés. Ennek célja, hogy minden termelőszövetkezet képessé váljon arra, hogy a jövőbeni árak mellett saját bevételeiből fedezze kiadásait. Így hitel visszafizetési kötelezettségét ra. A korábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hitelek teljes visszafizetésért és gazdaságának saját erőből miclénő fejlesztésére. Az elengedés termelőszövetkezetenként differenciált lesz, ■ lehetővé teszi, hogy az amortizációs alapképzési kötelezettséget — amely jelenleg csak a gépekre vonatkozik — az össszes állóeszközökre kiteresszék. Az AJ hAngfHbl nmitatív kialakítása a részletmegoldások kimunkálása során már eddig is sok problémát, véleményeltérést vetett fa. Az egyes álláspontokban a régi elvekhez és gyakorlathoz, a meglevő hatáskörökhöz való ragaszkodásból táplálkozó nézetek is találhatók. A legjobb megoldás keresésére irányuló véleménycserék hasznosak és végül is elősegítik a helyes álláspontok kialakulását. A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szervezeti változtatásokat is igényel. Ezeket gondos előkészítés után olyan időpontokban kell végrehajtani, amikor legkevésbé zavarják a folyó gazdasági feladatok elvégzését másánál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gazdasági mechanizmus várható hatásaival. A terv elsősorban a fő irányokat és fő arányokat rögzíti, a konkrét számszerű előirányzatok realitása magában foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új mechanizmus által feltárt lehetőségek hasznosítására. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével egy időben kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megoldanunk a tervben előírt feladatokat. A Központi Bizottság 1994 decemberi határozata után kialakult kedvező tendenciák erősödnek. Eredményeinket továbbfejlesztve jó feltételeket teremthetünk az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez. A zökkenőmentes áttérés révén viszont meggyorsulhat a népgazdaság fejlődése — mondotta beszédében Fock Jenő. Az új gazdasági mechanizmusról rak, akikre két mostaana szükség és a nagyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy kéréssé?: ezen munkaerők céltudatos alkalmazásának lehetőségeit új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé váló dolgozók számára lehetősen azonnal új munkahelyet kell felajánlani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk. Ezt fontos politikai, erkölcsi tényezőnek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesznek. Döntés és tájékozottság nagyobb mértékben egyszer teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Mégpedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerőáramlás biztosítva legyen. Jelenleg az egyes munkaterületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére is kihat A reform csak tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellegzetessége, hogy a döntés jogát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez ma kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szervek szerepét A Központi Bizottság határozata alapján most részletesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus egész rendszerét Ezt a Központi Bizottság a kormány feladatává tette. Az állami, elsősorban a funkcionális szerveknél, a kívánt ütemben halad a munka. A kormány határozata alapján máris több területen sor kerül olyan intézkedésekre, melyek elősegítik az új mechanizmusra való átmenetet A jövő évben az ideinél A tervfeladatok megoldásával együtt