Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
Nagyobb vagyon, megújalb öntudat Zárszámadás a szegedi Új Élet Tsz-ben Szegeden a termelőszövetkezeti zárszámadások sorát az Új Élet Tsz gazdái nyitották meg kedden délelőtt. Alsóvároson, a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Házban eredményekben gazdag zárszámadásnak lehettünk tanúi. Nagy István elnöki beszámolója egyik legnagyobb nyereségnek könyvelte el azt a pluszt, hogy a tagság nagy többsége nemcsak a munkában, hanem magatartásban is naponta kifejezésre juttatja a közöshöz való ragaszkodását. Ez a szellemi fejlődés az egyik legfőbb mozgatórugója annak is, hogy a tsz állóeszközeinek értéke jelenleg már 17 milió 849 ezer forintot képvisel, a közös termelési alapok értéke pedig 7 millió forint fölé emelkedett. Ez a szám a négy év előtti állapotokhoz képest — amikor a tsz mostani vezetőit megválasztották — 93 százalékos gyarapodást mutat. A közösség tehermentes tiszta vagyonát 15 millió 75 ezer forintban mutatta ki a zárszámadás. A közös vagyonnal párhuzamosan növekedett a tagság jövedelme is. Az egy dolgozóra jutó átlagos évi részesedés a közös jövedelemből 15 ezer 256 forint, s ez 20,9 százalékkal több a négy év előtti eredménynél. A gazdálkodás fejlődését legszemléletesebben azonban az mutatja, hogy a tsz tavalyi bruttó termelési értéke már 30 millió 716 ezer forintra emelkedett, s ez a termelési érték jó 10 és fél millió forinttal nagyobb a négy év előttinél. Számos növényféleség termesztésében messze az országos átlag fölé emelkedtek. Például állandósult búzából a 20 mázsa feletti holdankénti termésátlag. 1966-ban egy-egy hold búzavetésről 21 mázsa tiszta szemtermést takarítottak be. Fűszerpaprikából 38,30 mázsa átlagot terveztek, s ezzel szemben 56 mázsát értek el holdanként. Viszont a szemes takarmányok termesztésében elért átlagok, sajnos, még nem kirakatba való számok. Az állattenyésztési ágazatból a csibehizlaló munkacsapat eredménye emelkedik ki magasan. 2,72 kilogramm takarmányból állítottak elő egy-egy kilogramm húst 1966-ban. S ez az eredmény már a világszínvonalat is megközelíti. A kétmillió 245 ezer forint termelési tervet 2 millió 564 ezer forintra teljesítették a csibenevelő dolgozói, a tehenészetben az egy tehénre jutó évi tejtermelési átlag 2187 literig emelkedett, s ez viszont lényegesen kisebb eredmény a követelményeknél. A vitában felszólalt többek között Balog István, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője, s az elért szép sikerekért a pártbizottság és a megyei jogú városi tanács üdvözletét tolmácsolta. Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára meleg szavakkal méltatta a közösség kiemelkedő munkásságát. Mivel a tsz választott testületeinek négyéves mandátuma lejárt, ez alkalommal általános tisztújításra is sor került. A közgyűlés lelkes taps közepette választotta újabb négy évre elnökül Nagy Istvánt, s még 16 szövetkezeti gazdát választottak be az igazgatóságba. A héttagú fegyelmi bizottság elnöki tisztségébe Farkas Jánost, a kilenctagú ellenőrző bizottság elnökéül Lovászi Jánost választották meg. A szociális bizottság elnöke Goda Istvánná lett. Árendás József alapszervezeti párttitkár méltató szavaival ért véget a gazdák zárszámadó tanácskozása. Magyar-nyugatnémet tárgyalások (MTI Fotó : Tormai Andor felvétele) Január 24-én Rolf Lahi a Német Szövetségi Köztársaság külügyi államtitkára és Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes vezetésével Budapesten megkezdték a magyar— nyugatnémet tárgyalásokat Ülésszak előtt a Parlamentben Mint a vasárnapi sajtó hírül adta, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtök délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Napirendjén — előreláthatólag — az 1967. évi állami költségvetés, valamint az Elnöki Tanács jelentése szerepel. Az ülésszakok előzményeivel, előkészítésével kapcsolatban tájékozódtunk az országgyűlés irodájában. Sokan jelentkeztek felszólalásra Megtudtuk, hogy az ülésszak előkészítésében tulajdonképpen már hosszabb ideje részt vesznek maguk a képviselők is: megyei csoportértekezleteken vitatták meg a napirendet, az elmúlt másfél héten pedig egymást követték az országgyűlési állandó bizottságok ülései. Ezeken egy-egy fontos népgazdasági terület 1967. évi költségvetési előirányzatait, fejlesztési terveit vették vizsgálat alá, konzultálva a terület állami vezetőivel, legjobb szakembereivel, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium képviselőivel. Az érdemi előkészítő munka eredményeként a csütörtökön kezdődő ülésszakon a terv- és költségvetési bizottság előadója több módosító javaslatot tesz majd a népgazdasági tervvel kapcsolatban. Ezek közül talán leglényegesebbek a lakásépítkezések fokozottabb anyagellátását, továbbá a bölcsődei és óvodai helyek számának emelését célzó javaslatok. Az országgyűlés ülésszaka iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg a képviselők körében. Sokan jelentkeztek hozzászólásra. Az előreláthatólag három napig tartó ülésszakon egyébként nem lesz interpelláció. A képviselők mandátuma márciusban lejár, s így az 1963-ban megválasztott országgyűlésnek ez lesz az utolsó ülése. Aki jelen akar lenni... Vessünk egy pillantást az országgyűlés tanácskozásainak színhelyére. Középen, az elnökség fapulpitusa előtti asztal a parlamenti gyorsírók munkahelye. Ezek körül helyezkednek el félkörívben a miniszteri székek. Ezek a zsöllyék egyidősek a parlament épületével, csak a huzatot és a kárpitozást újítják fel időnként. A képviselői padsorokban névkátyákon tüntetik fel az ülésrendet. A képviselőknek állandó helyük van, az új választások után azonban új ülésrendet készítenek. Minden padhoz külön hangszórót építettek be, így a terem bármely részén jól hallhatók a beszédek, felszólalások. Az alsó szinten levő karzati páholyokban a bel- és külföldi sajtótudósítók kísérhetik figyelemmel az ülésszak munkáját, a másik oldalon pedig azok a miniszterhelyettesek kapnak helyet, akik nem tagjai az országgyűlésnek. Az első emeleti karzat egyes páholyait a diplomáciai testületek érdeklődő tagjai számára tartják fenn. A többi karzati hely azoké a választópolgároké, akik személyesen is jelen kívánnak lenni az országgyűlési ülésszakon. Ehhez minden magyar állampolgárnak joga van: az ilyen kérést a választókerület képviselőjénél kell bejelenteni, aki aztán az országgyűlési irodától megszerzi a belépőt. Egy-egy ülésre 600—700 meghívót tud a parlamenti iroda kiadni, ennyi ugyanis a szabad férőhely. Minden rendben várja Négy folyosó veszi körül a termet, az egyikről gyönyörű kilátás nyílik a Dunára. Kellemes meleg van a folyosókon és az ülésteremben egyaránt. A légfűtéses berendezéseket azonban már 10—12 nappal az ülésszak előtt üzembe kell helyezni, mert a felfűtést csak fokozatosan lehet végrehajtani. Ha hirtelen emelkedne a hőmérséklet, megrepedeznének a márványburkolatok. A folyosókon még mindenütt látni a takarítóbrigádok tagjait. Feladatukat már egyetlen adat is szemlélteti: 40 ezer négyzetméternyi ablakfelülete van az épületnek, ezek tisztántartása nem csekély munkát igényel, hogy csütörtök reggelre, az ülésszak kezdetére minden a legnagyobb rendben várja majd a képviselőket a négyéves ciklus utolsó ülésszakára. u. L, ború teremtette új helyzetet, a „Független, szabad, demokratikus Magyarországot!"A KMP által kiadott jelszó tartalmát, amely világosan kifejezte az antifasiszta harc irányának megváltozását. A fenti erőfeszítések eredményeit, elsősorban a két munkáspárt 1944 október 10-én megkötött együttműködésre vonatkozó dokumentum jelentőségét emeli ki. S végül arra a következtetésre jut, hogy a KMP által kimunkált szövetségi politika a Hitler-ellenes harc időszakában, ha csak rövid ideig és kevés eredményt mutatva is fel, de megvalósult. Ságvári Ágnes tanulmányában a magyarországi népi demokratikus forradalom kibontakozásának, menetének és győzelmének kapcsán vizsgálja a párt szövetségi politikáját. Rámutat arra, hogy a kommunista mozgalomban az antifasiszta harc folyamán a politikai szövetségről alkotott felfogás továbbfejlődött. Részletesen vizsgálja azokat a tényezőket, amelyek kedvezően befolyásolták a népi demokratikus forradalom magyarországi kibontakozását. A szövetségi politika tartalma és jellege szempontjából elemzi a magyarországi osztály- és pártviszonyokat. Több vitatott és vitatható kérdésben állást foglal: pl. abban, hogy „csupán átmeneti módszer volt-e a Baloldali Blokk, amely miután feladatát — a koalíció, benne a Kisgazdapárt balratolását — sikerrel végrehajtotta, szükségszerűen szűnt meg 1947-ben, vagy pedig: a szocialista forradalom előrehaladásával ez lehetett volna a népfront formája?” A népi demokrácia fogalma — proletárdiktatúra vagy nem! — felfogása, értelmezése terén a párt vezetői részéről megnyilvánuló bizonytalanság hogyan hatott ki a szövetségi politika alakulására? A mondottakon kívül számos fontos kérdés tárgyalása megtalálható még az értékes dolgozatban. Zsilák András munkájában a szocializmus építésének körülményei között vizsgálja az MDP szövetségi politikáját. Reálisan rajzolja meg a dolgozók életviszonyaiban, a társadalom gazdasági és osztálystruktúrájában bekövetkezett mélyreható változásokat. Ugyanakkor sokoldalúan elemzi az elkövetett hibák okait, mindenekelőtt azt, hogy a párt szövetségi politikája milyen torzulásokat szenvedett, s ennek a következményeit. Különösen értékes a szerző azon törekvése, hogy nem elégszik meg a szövetségi politika területén elkövetett hibák bemutatásával, de igényesen vizsgálja ennek gyökereit is. Elemzése során kimutatja, hogy az MDP vezetése többszöri próbálkozása ellenére sem tudta a magyar viszonyokra alkotó módon alkalmazni a marxizmus—leninizmus szövetségi politikára vonatkozó tanítását. Vass Henrik tanulmánya a hozzánk legközelebb álló, országunk tulajdon- és osztályviszonyaiban legnagyobb változásokat eredményező időszak szövetségi politikáját vizsgálja. Az MSZMP szövetségi politikájának konkrét célkitűzéseit, megvalósulását — a párt stratégiájának megfelelően — két nagyobb szakaszban tárgyalja: 1956 novemberétől — 1958 végéig, amikor a fő célkitűzés az ellenforadalom leverése, a munkáshatalom megszilárdítása volt; 1959 elejétől 1962-ig, amikor — mint ismeretes — a fő célkitűzés a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocializmus alapjainak lerakása volt. E történelmi jelentőségű feladatoknak a párt úgy tudott csak eleget tenni, hogy levonta az ellenforradalom tanulásait, mélyrehatóan elemezte az MDP vezetői által elkövetett hibákat, politikai irányvonalának kimunkálásakor a marxizmus a leninizmus tanításaiból, a magyar viszonyokra való alkotó alkalmazásának szükségességéből indult ki. Bemutatja a tanulmány a pártmunkának, a lenini munkastílusnak érvényesülését a szövetségi politika megvalósulása révén. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, a városi és falusi kisiparosok, kiskereskedők helyzetében, összetételében, felfogásában stb. bekövetkezett változásokat veszi alapul a kérdés tárgyalásakor. összefogalaja a szövetségi politikával kapcsolatban megnyilvánuló téves és ellenséges nézeteket, megadja e kérdések marxista magyarázatát. Különösen árnyaltan tárgyalja az értelmiség helyzetével, szerepével stb. felmerült nézeteket. Behatóan vizsgálja a munkásosztály és a párt vezető szerepének szükségességét és gyakorlati érvényesülését. A kötetben foglalt kérdések tanulmányozása ma is időszerű. A szocializmus teljes felépítésének időszakában, de még a kommunizmus építése során is érvényesülnie kell a munkásosztály, a párt vezető szerepének. Természetesen ebben az időszakban számos tényező miatt a munkásosztály vezető szerepe hatékonyabb módon érvényesül. A párt szövetségi politikájának jellemzőire az MSZMP IX. kongresszusa társadalmunk fejlődése és osztályviszonyaiban végbement változások alapján rámutatott: E hasznos és értékes munkát nemcsak a tárgyalt korszakot kutatók, de a párt propagandistái is eredményesen használhatják. RÁCZ JÁNOS Dobi István a mocsai Búzakalász Tsz közgyűlésén Kedden tartotta zárszámadási közgyűlését Komárom megye egyik kitűnő közös gazdasága, a mocsai Búzakalász Termelőszövetkezet. Az ünnepi közgyűlésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A nagyüzemi gazdaság bevételei tavaly ötmillió forinttal haladták meg a tervezett szintet, a szövetkezetben az egy tagra jutó, a közösből származó átlagos jövedelem meghaladja a 27 «00 forintot. A választási elnökség első munkaértekezletén A hétfői eskütétel után megtartotta első munkaértekezletét a Szeged városi választási elnökség. Farsang Lászlónénak, az elnökség titkárának hivatali helyiségében először a megelőző választási munkákról emlékeztek meg: ez a választási elnökség ugyanis azonos személyi összetételben már két országgyűlési és tanácsi választás lebonyolítását irányította. — Ez azt jelenti, hogy az elnökség előtt álló mostani feladatokat már rutinból is könnyen el tudják végezni? — A tapasztalat sokat segít, de a jelenlegi választások előírásai számunkra is tartalmaznak új vonásokat. — Tombácz Imre, a választási elnökség elnöke a megbízatásuk időtartamában történt változtatást említi meg. Eszerint a héttagú elnökség ugyanúgy négy évig marad hivatalban, mint a megválasztandó tanács. — Miben látják ennek a négy évre szóló megbízatásnak a jelentőségét? — A választási elnökség ez alatt az idő alatt minden tekintetben támogatni tudja a megválasztott tanácstagokat és országgyűlési képviselőket a közösségért végzett munkájuk minél eredményesebb ellátásában. Szükség esetén mi végezzük majd az esetleges pótválasztásokkal és új választásokkal kapcsolatos teendőket. — A legtöbb konkrét munka azonban mégis a most következő hetekben lesz, s egyre sűrűsödik egészen március 19-ig, a választások napjáig. — Mi a menetrendje a mai naptól a városi választási elnökségnek? — A lakóterületeken, üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben és intézményekben február 2- án kezdődnek a jelölő gyűlések. A választópolgárok ez alkalommal tárgyalják meg a népfront javaslatait és állapodnak meg a jelöltek személyében. — A jelölő gyűlések szervezése, előkészítése ugyan a helyi választási szervek feladata, de a városi elnökség is segítséget ad ehhez a munkához. Figyelemmel kísérjük a jelölő gyűlések tapasztalatait s azokat felhasználjuk a város egész területét átfogó munkánkban. — A további feladatok is egymásba kapcsolódnak? — Igen. A jelölő gyűlések után a választókerületi bizottságok nyilvántartásba veszik a jelölteket. A listákat a városi elnökséghez küldik meg, mi pedig ellenőrizzük, hogy ugyanaz a jelölt nem szerepel-e két vagy több körzetben is, esetleg nincs-e olyan személy is a jelöltek között, aki például, mint választási bizottság tagja, nem lehet jelölt összeférhetetlenség miatt. Az ellenőrzések befejeztével a városi elnökség hivatalos értesítést küld a jelölteknek, hogy nyilvántartásába vette őket. S az így kialakult állapotnak megfelelően március 6-án falragaszon közzétesszük az országgyűlési és a tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, foglalkozását és lakcímét. — Természetesen, a városi választási elnökség rendszeresen tart közben üléseket, szükség szerint rendkívüli üléseket is. Ezeken értékeljük az előkészítő munka egy-egy fázisát, s döntéseket hozunk vitás kérdésekben. — Mindez tehát a március 19-i általános választások minél tökéletesebb lebonyolítását szolgálja? — Az egész választási apparátus ezért dolgozik. Elsőrendű politikai feladatunk, hogy megőrizzük a választások törvényességét, s felügyeljünk a gyakorlati előfeltételek biztosítására. • Március 18-án a városi választási elnökség elnöke átveszi a tanács végrehajtó bizottságán a választási nyomtatványokat, s gondoskodik azoknak célszerű felhasználásáról a március 19-i választásokon. Előzőleg megszervezzük a szavazatok összeszámlálásának, s a szavazási eredmények továbbításának munkáját. Felülvizsgáljuk, hogy a választás előkészítése minden szempontból pontosan megtörtént-e. K. J. Szerda, 1967. január SS.Oil'MAGYARQHSZAG 3