Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

a választójogi törvény új vonásai Az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő főosztályának nyilatkozata Az országgyűlés tavaly no­vemberi ülésszakán megal­kotta az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok vá­lasztásáról szóló 1966. évi III. törvényt — mint lapunk­ban közöltük. Felkerestük az Igazságügy­­minisztérium törvényelőké­szítő főosztályát, ahol tájé­koztatást kértünk az új vá­lasztójogi törvényről. Arról érdeklődtünk: miben tér el a törvény a korábbi válasz­tójogi rendelkezésektől, mennyiben szolgálja a szo­cialista demokrácia kiszélesí­tését? Következetes egységesítés — A törvény új rendelke­zései közül — hangzott az illetékesek válasza — elvi jelentőségüknél fogva külö­nösen az alábbiakat emel­jük ki: — Míg korábban külön jogszabályok szóltak egy­részt az országgyűlési kép­viselők, másrészt a tanács­tagok választásáról, az új törvény egyetlen átfogó jog­szabályban rendezi a válasz­tások kérdését. Korábban is történtek már lépések az ilyen egységesítés irányába; az utóbbi időben például azonos napon voltak a kép­viselő- és a tanácstag-válasz­tások, a következetes egy­ségesítés azonban csak most valósulhatott meg, amikor megértek a feltételek ahhoz, hogy ugyanazok az elvek ér­vényesüljenek mind a kép­viselők, mind a tanácstagok választásánál. A törvény épít azokra a tapasztalatokra, amelyeket a tanácstagok választásáról szóló 1954. évi IX. törvény alkalmazása során szerez­tünk, de a korábbi rendel­kezéseket sok területen to­vább is fejleszti. Egyéni választókerület A legjelentősebb új ren­delkezés, hogy az országgyű­lési képviselők választásánál is bevezettük az egyéni vá­lasztókerületi rendszert, a korábbi lajstromos választás helyett. — Az egyéni választókerü­letek bevezetése — mint azt Kádár János elvtárs kong­resszusi beszámolójában megállapította — szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a képviselő és válasz­tói között, és ez is kedve­zően hat majd az országgyű­lés munkájára. A törvény világosan kife­jezésre juttatta, hogy mind a képviselők, mind a ta­nácstagok megválasztása so­rán ugyanabban a választó­­kerületben több jelölt is ál­lítható. Valamennyien a Ha­zafias Népfront jelöltjei; ez a lehetőség azt szolgálja, hogy bizonyos esetekben a választók dönthessék el, kit tartanak alkalmasabbnak a képviseletükre. Pótválasztás, visszahívás Az egyéni választókerüle­tek bevezetésével összhang­ban megszűnt a pótképvise­lőség. A jövőben tehát, ha egy képviselői hely megüre­sedik, új, pótválasztást fog­nak tartani. Erre évente két alkalommal kerül majd sor. A szocialista demokratiz­mus irányában történő lé­nyeges változás az is, amely a képviselők visszahí­vását szabályozza. A képvi­selők választásáról szóló ko­rábbi rendelkezések ugyan szintén kimondták a vissza­hívás lehetőségét, de nem rendezték az erre irányuló eljárást. A törvény most pó­tolja ezt; megállapítja a visszahívás feltételeit is, ki­mondja, hogy visszahívásra akkor kerülhet sor, ha a képviselő, illetve a tanács­tag megbízatásának valami­lyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy a megbí­zatásra méltatlanná vált. A választási szervek jogköre A választási szervek (a választási elnökségek, a vá­lasztókerületi bizottságok, a szavazatszedő bizottságok) rendszerében is megtörtént az egységes szabályozás. Po­litikailag is jelentős, hogy a törvény továbbfejleszti a vá­lasztási szervek létrehozásá­ban és működtetésében dön­tő szerepet játszó Hazafias Népfront jogkörét. A nép­frontszerveknek nagy mun­kát kell végezniök a jelölő­gyűlések megszervezésében és a választások lebonyolí­tásában. A választási szervek jog­körének megnövekedését mu­tatja az is, hogy a jövőben nem csupán az általános vá­lasztások alkalmával fejte­nek ki tevékenységet, ha­nem a két választás közötti négy évben is. Erre — egye­bek közt — az időközben esedékessé válható új válasz­tások miatt is szükség lesz. Az új választási törvény több részletkérdésben is a korábbinál egyszerűbb, cél­ravezetőbb szabályokat álla­pít meg, fenntartja azonban a gyakorlatban bevált ren­delkezéseket. Így például a választói névjegyzékből való törvényellenes kihagyás vagy az abba való törvényellenes felvétel miatt továbbra is a járásbírósághoz lehet fordul­ni, amely a kifogást három napon belül elbírálja. Szoros kapcsolat a választókkal összefoglalva megállapít­hatjuk: az új választójogi törvény­­ megteremti a jog­szabályi kereteket ahhoz, hogy az állampolgárok és a képviselők, illetve tanácsta­gok között az eddiginél szo­rosabb, eredményesebb kap­csolat alakulhasson ki. Meg­van tehát a lehetőség arra, hogy a március 19-én sorra kerülő választások alkalmá­val — és már a választás előkészítése során — az ál­lampolgárok széles tömegei kapcsolódjanak be a politi­kai életbe, a közügyek inté­zésébe. Ezt segíti a Hazafias Népfront, a különböző tö­megszervezetek, elsősorban pedig a pártszervezetek po­litikai munkája. Az új választójogi tör­vény alapján megvan a le­hetőség arra, hogy megszűn­jenek a képviselői és ta­nácstagi munkában a formá­lis elemek, a választók még­­inkább ellenőrizhessék az or­szággyűlés és a tanácsok tag­jait — fejeződött be az Igaz­ságügyminisztérium illetéke­seinek nyilatkozata. ü. L. Változások a magyar—csehszlovák autóbuszforgalomban A M­A­VAUT közli, hogy a magyar—csehszlovák menet­­rendszerű nemzetközi autó­­buszjáratok forgalmában a következő változások lépnek életbe: január 17-től a Buda­pest—Komárom—Guta, Gu­ta—Zsigárd, Deáki—G­alánta —Nagyszombat közötti jára­tok csak kedden és csütörtö­kön és csak Budapest—Ga­­lánta között közlekednek. Ja­nuár 21-től a Budapest—Du­­naszerdahely—Somorja kö­zött közlekedő járatok for­galmát az eddigi hétfő-szer­­da-pénteki napokon kívül szombatra is kiterjesztik, és útvonalukat Pozsonyig meg­hosszabbítják. A járatok Bu­dapest, Engels térről 6.50 órakor indulnak és ugyanide Csehszlovákiából 19.35 óra­kor érkeznek. (MTI) i Szombat délután Hétfőn azt vizsgáltuk meg Szeged néhány élelmiszer­­üzletében, hogy a boltok hét kezdetén az első órák­ban is ki tudják-e elégíteni a vásárlók igényeit a leg­fontosabb élelmiszerekből. Hasonlóan érdekes szo­kott lenni ellátás szempont­jából a szombati nap, il­letve a hét utolsó napjá­nak üzletzárás előtti egy­két órája. Most nagyjából ugyanazokba az üzletekbe látogattunk el — s még né­hány húsboltba is —, hogy lássuk, miként tud bevá­sárolni vasárnapra az a há­ziasszony, akinek erre tény­leg szinte csak az utolsó percekben jut ideje. Párizsi körút A Szűcs utca és a Pári­zsi körút sarkán levő élel­miszerbolt reggel 6-tól este 6-ig tart nyitva. Szombaton­ként több mint ezer vevőt kiszolgálnak a csöppnyi boltban. Az eladóknak nincs megállásuk, s közben egy közülük — a boltvezető vagy a helyettes — arra is ügyel, hogy a fogyó cikk­ből időben megérkezzen az utánpótlás. Nem is volt fennakadás egész napon át: záráskor még mindig volt kenyér, kétfajta is, kalács, sőt a hűtőszekrényben palackozott tej. De az egyéb élelmiszer­­cikkek is bőven álltak a vá­sárlók rendelkezésére, a gyümölcstől, savanyúságtól, a töltelékárukig, édessége­kig. Ugyanitt a szomszéd üz­let a kiskereskedelmi vál­lalat húsboltja. Keresztes Zoltán — aki egy hete he­lyettesít itt — ezen a na­pon 5 mázsa húst mért ki, mintegy 350 vásárlónak. Fele-fele arányban volt ser­tés- és marhahús, ezenkívül szalonnafélék és töltelék­áruk. S miközben ezt for­galmat lebonyolította, 90 kilogramm húst darált le a kézidarálón, ami viszont nem a legkorszerűbb mun­ka­eszköz az egy munka­erős üzletben. Egész nap volt tőkehús, viszont egész nap hiányzott a sertésfej, láb, belsőség és a zsírsza­lonna. Széchenyi tér Az Anna-kút melletti cse­megebolt alkalmazottai is nagyon ügyelnek arra, hogy vevőik igényeit kielégítsék. Szombaton csak délután 4 órától volt 20 perces fenn­akadás a kenyéreladásnál, várni kellett az utánpótlás­ra. Más élelmiszerekből vi­szont olyan bőséges készlet­tel rendelkezik az üzlet, hogy kedvére válogathatott a legigényesebb vásárló is. Különösen nagy forgalmat bonyolított le a bolt a ké­ső esti órákban a nagy vá­lasztékú italárukból. Lenin körút és Marx tér Egy órával a zárás előtt már nem volt tejföl a Le­nin körúton levő önkiszol­gáló boltban. Tejet az utol­só negyedórában is lehetett vásárolni. Több mint 100 kilogramm kenyér viszont megmaradt az üzletben hét­főre, mert a napi második szállításban 350 kilogramm kenyeret déli 1 óra helyett, csak délután 4 óra előtt kapott meg az üzlet. Ugyanez volt a helyzet a Marx téri 29-es boltban is. Dél helyett, csak 5 óra után teljesítette a szállí­tást a sütőipar, s a meg­rendelt 1000 kilogramm kenyérnek akkor is csak a felét kapta meg az üzlet. A másik felét még a 7 óra előtti percekben nem szál­lították le. Moszkvai körút A sütőipari vállalat Moszkvai körúti üzletében zárás előtt még volt kenyér is, péksütemény is. Ez az áru már megmaradt hét­főre. (Egyébként hétfőn reggel 6 órakor érkezik az üzletbe az első kenyérszál­lítmány.) Puskás Istvánná üzletvezető viszont arról panaszkodott, hogy délelőtt 10—11 óra helyett csak zá­rás előtt háromnegyed órá­val érkezett meg a negyed- és a félkilós fonottkalács. Petőfi Sándor sugárút A hét végén 350 kilo­gramm sertéshússal rendel­kezett a Petőfi Sándor su­gárút 27. szám alatti hús­bolt. Mindenféle belsőség is volt hozzá, de délfelé a ser­téshús már elfogyott. Bő­ségesen volt viszont friss marhahús, töltelékáru és többféle szalonna. Igaz, hogy friss kolbászt csak a déli órákban kapott az üz­let, amit a városi tanács kereskedelmi osztályának el­lenőre is kifogásolt Mikszáth Kálmán utca A 66-os számú élelmiszer­­áruda egész nap árusít te­jet, s még a zárás előtti percekben is kapható volt kannás­ és palackos tej egyaránt. Ez az üzlet va­sárnap délelőtt is árusít , így érthető, hogy a zárás előtti percekben is friss kenyeret vehettek a vásár­lók. ABC-áruház Az új szegedi ABC-áru­­­házban a szombat délutáni­esti csúcsforgalom sem oko­zott fennakadást a vásár­lók kiszolgálásában. Áruval teli polcok fogadták a késő esti vevőket is. Friss volt a kenyér, nem is fogyott el zárásig. Viszont húsféléből csak marhahús maradt az esti órákra, és zárás előtt háromnegyed órával tejet sem lehetett kapni. Az egyéb élelmiszercikkeken kívül ebben az üzletben sláger volt a friss zöldség­áru és a narancs — amit érthetetlen elosztási hibák miatt sehol másutt a vá­rosban nem lehetett kapni —, s gyümölcs és citrom sem hiányzott a választék­ból. az élelmiszerüzletekben Mil korszerűsítik a közvilágítást Új transzformátorállomások — Vezetékcsere — A DÁV idei feladatai A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzletigazgatósága a feladatoknak megfelelően hajtja végre éves terveit. Tavaly új hálózatokat épí­tettek, még ennél is töb­bet kicseréltek magas­­feszültségűre, növelték a „táppontok”, a transzformá­torállomások számát, és ele­get tettek az áramszolgál­tatási új igényeknek is. Nem kis dolog ez, ha fi­gyelembe vesszük, hogy évenként 12—15 százalékkal nő a villamos energia fo­gyasztása, elsősorban a ház­tartási gépek számának gyors emelkedése miatt. Ta­valy olyan rendkívüli mun­káik is voltak, mint az olaj­bányászat és földgázfeltárás villamos energiával való el­látása, a bővülő szegedi ipa­ri üzemek energiaszükségle­tének kielégítése. A feszültség biztosítása Idén lényegében hasonló jellegű feladatokat kell megoldaniuk. Annyiban lesz eltérés az előző évi mun­káktól, hogy a már elkészült transzformátorállomásoktól szétágazó hálózat korszerű­sítésére fordítják a nagyobb gondot. A hangsúly a kis­feszültségű vezetékek kicse­rélésén van 1967-ben. Az előfeltételek megteremtése után tehát most a hálózat korszerűsítése a fő prog­ram. Ezt is módszeresen, szervezetten végzik. Novem­ber közepétől január végé­ig — a legnagyobb fogyasz­tás időszakában — szerelő­brigádok mérik a feszültsé­get a kisebb keresztmetsze­tű vezetékek végpontjain, s ahol a feszültség csökkené­se átlagosan tíz százalék vagy annál több, ott kicse­rélik a vezetéket. Ilyen cserére kerül sor az idén a Csilag téri, a Cser­­zy Mihály utcai, a tarján­­telepi, a Bal fa­sori, a Széll utcai, az Úttörő téri és a Vak Bottyán utcai transz­formátorállomások körzeté­ben. A nagykörúton belül, a belvárosi részen több ki­lométer hosszúságú gerinc­kábeleket fektetnek le. Ezt a munkát az I. kerületi ta­nács megrendelése alapján az útépítésekkel koordinál­va végzik. Az új tejüzem építésével együtt, annak el­látásához megépítik a csat­lakozó hálózatot, és vezeté­ket készítenek a móraváro­­si szennyvíz-elvezetőhöz is üzemeltetésének biztosításá­ra. Az új kertészeti telephe­lyen, a Kállai-ligetben transzformátorállomást épí­tenek, s a szabadtéri szín­padot is új, nagyobb telje­sítményű transzformátorok­kal látják el. A­ vezérlés átalakítása Folytatják a városi vil­­lamosenergia-vezérlő rend­szer átalakítását egyenára­múvá, fejlesztik, korszerű­sítik a közvilágítást is. (Tíz év alatt négyszeresére emel­kedett a Szeged közvilágí­tására felhasznált villamos energia kilowattmennyisé­ge.) A közvilágítást a két körút között a kerületi ta­nács igénye szerint korsze­rűsítik. Nagyobb munka lesz az Április 4. útja köz­­világítási hálózatának a Kossuth Lajos sugárútéhoz hasonló átalakítása. Ezt a MÁV az idén is közösen végzi a közlekedési válla­lattal. Az Odessza-körúton és a Petőfi Sándor sugár­úton épülő KISZ-házak kör­nyékének közvilágítása is szerepel a programban. Ezekhez a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Károlyi utca sar­kán, és az Alföldi utca sar­kán új transzformátorállo­mást is építenek. Fenntartási munkák A nem hanyagolható fel­adatok közé tartozik a MÁV vezetékfenntartási munkája is. Szegeden több mint két­millió forintot fordítanak ilyen célra. Ebben a meg­levő hálózat javítása, tartó­oszlopok cseréje és a fo­gyasztók kisautomatákkal való ellátása szerepel na­gyobb tétellel. (1970-ig vala­mennyi városi fogyasztót el­látják ilyen automata áram­mérővel.) A fenntartási és hálózat­­szerelési munkák természe­tesen nem állhatnak a zord időjárás alatt sem. S ami­kor az árammal világítunk, fűtünk, közlekedünk, mo­sunk, vasalunk, rádiót hall­gatunk, tévét nézünk, az üzemekben, intézmények­ben munkát végzünk — nem feledkezhetünk meg azokról a dolgozókról, akik fagyban, hóviharban éjjel és nappal fáradhatatlanul tevékenykednek az áramel­látás zavartalanságáért. Kondorosi János r Új megrendelések gyárak építésére A héten lezárult tárgyalá­sokon a teljes gyárberende­zéseket exportáló Komplex Külkereskedelmi Vállalat halkonzervgyár és tíz para­dicsomfeldolgozó üzem szál­lítására kötött szerződést a szovjet Technopromimport képviselőivel. A most megrendelt gyárak egyenként évente 25 millió doboz konzerv kibocsátására képesek. Egy-egy gyár 12 üzemegységből áll, amelyek alkalmasak gyümölcslé­ ké­szítésére, paradicsom és uborka tartósítására is. A technopromimport és a komplex vállalat között bu­­dapesten most aláírt szállí­tási szerződések 16 millió ru­bel értékű élelmiszeripari be­rendezések szállításáról szól­nak. (MTI) Kiterjesztették a kivitelezők tervezési jogkörét A Minisztertanács legutób­bi ülésén határozatot hozott a kivitelező szervek tervezési jogkörének kiterjesztéséről. Mint az Országos Tervhiva­talban elmondották, a mos­tani rendelkezés lényegében az új mechanizmus előkészí­téséhez tartozik, ahol a beru­házók, tervezők, kivitelezők szabad kezet kapnak az együttműködésre, s a még meglévő kötöttségek is meg­szűnnek majd. A tervezési kapacitást egészen 1966-ig központilag osztották el, ez év január 1- től azonban a beruházók már nem kötelesek meghatá­rozott tervezőintézettől kérni a javításokhoz, tatarozások­hoz, felújításokhoz szükséges tervek elkészítését. Ezeket a kivitelezők, sőt a beruházó üzemek maguk is megtervez­hetik, ha megfelelő szakem­berrel rendelkeznek. A szak­­képzettséggel kapcsolatos kö­vetelményeket az építésügyi miniszter külön szabályozza. A technológiai tervező vál­lalatok jogot kapnak, hogy egy-egy beruházásnál tíz­millió forint értékig építési terveket is elkészítsenek. (MTI) A kisteleki Tejüzem villanyszerelői munkakörbe szakvizsgával rendelkező dolgozót vesz fel. Jelentkezés Kistelek, Tejüzem, Vaspálya u. 6. Fizetés megállapodás alap­ján. x Autósok, figyelem! Szakszerű hűtőjavítást vál­lalok Balman bádogosmes­ter. Szőreg, Petőfi u. •. Telefon .Ifi. x Vasárnap, 1967. január 15. TÉL:MAGYARORSZÁG 5

Next