Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
Április 23-tól esedékes az elsőrmekgondozési segély A gyermekgondozási segély bevezetése érthetően nagy érdeklődést keltett. Tekintve, hogy az országban évente 135 000 —138 OOO gyerek születik, az intézkedés több tízezer családot érint. Mint ismeretes, a gyermekgondozási segély bizonyos feltételekkel azok után a gyermekek után folyósítható, akik 1967. január 1-án vagy azt követően születnek. Tekintve, hogy ez a segély csak a szülési szabadság lejárta után jár, az első gyermekgondozási segélyek ez év április 23- tól lesznek esedékesek. Április 22-én jár ugyanis le azoknak a nőknek a szülési szabadsága, akik január 1-én szültek és a szülés előtt a maximális 28 nappal kezdték meg szabadságukat Mivel a pénzt utólag folyósítják, az első segélyeket májusban fizetik ki. A SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságán közölték, a gyermekgondozási segély igénylőjének csupán az a teendője, hogy munkahelyén igazolást kér, s ezt az iratot leadja az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságon, vagy ahol ilyen van, az üzemi SZTK-kifizető helyen. A pénzt ugyanúgy folyósítják, mint a táppénzt Az SZTK felkészült a többletmunkára, bár még pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy hányan kívánnak élni az új lehetőséggel. Egyelőre csak annyi biztos, hogy ez év januárjában 12 100 gyermek született Magyarországon, majdnem ezerrel több mint 1966 első hónapjaiban. (MTI) RHstlfHlfffil ^zakszervezeti választásaiUli III IttSlm az építőknél és a konzervgyárban Két nagyvállalat szervezett munkásainak küldöttértekezletét tartották kedden Szegeden. Ez alkalommal választották meg vállalati szakszervezeti tanácsaikat és tisztségviselőiket a Csongrád megyei Építőipari Vállalat és a Szegedi Konzervgyár dolgozói. A mintegy 2200 építőmunkás szakszervezeti tagot 206 küldött képviselte a vezetőségválasztó gyűlésen, amelyen megjelent dr. Németh Lajos, az SZMT megbízott vezető titkára és Kiss István, az építők szakszervezetének megyei titkára is. A megjelent küldöttek előtt Bartyák Lajos megbízott szb-titkár számolt be az elmúlt két esztendőben végzett szakszervezeti munkáról. A vitában tizenketten kértek szót, és behatóan foglalkoztak a munkahelyi kérdésekkel, a szociális körülményekkel, a munkaverseny helyzetével és általában a szakszervezeti munka legfontosabb területeivel A vita után a tisztségviselők megválasztására került sor. Ez alkalommal először választottak szakszervezeti tanácsot. A vállalati szakszervezeti tanácsba titkos szavazás útján 49 tagot választottak meg. Az újonnan létrejött szakszervezeti tanács ezután ülést tartott és soraiból 11 tagú szakszervezeti bizottságot választott, amelynek elnöke Ábrahám József művezető, titkára pedig Vartyik Lajos lett Ugyancsak ez alkalommal választották meg a társadalmi bíróság tagjait, a társadalombiztosítási bizottság tagjait és az építők szakszervezetének megyei küldöttértekezletére a küldötteket A Szegedi Konzervgyárban 1500 szervezett munkás dolgozik, őket 154 küldött képviselte a vezetőségválasztó gyűlésen, amelyen megjelent Hoffmann Márton, az SZMT titkára és Csikós Mihály az ÉDOSZ megyei titkára is. A megjelentek előtt Pócz Nagy Jánosné szb-titkár ismertette az elmúlt években végzett szakszervezeti munkát. A vitában tízen szólaltak fel, kiegészítették a vezetőség beszámolóját és részletesen foglalkoztak a szakszervezeti munka soron következő feladataival. A választások során, a külsöttek egyhangúlag elfogadták a jelölő bizottság által ajánlottakat a szavazólistára és a titkos szavazás során egyhangúan megválasztották a vállalati szakszervezeti tanács 61 tagját. A tanács ezután ülést tartott, amelyen ugyancsak titkos szavazással megválasztotta az szb 11 tagját, a szakszervezeti bizottság elnökének Kovács Sándort, titkárának pedig újból Pócz Nagy Jánosnét választották. A küldöttértekezleten más tisztségviselőket is választottak, a társadalmi bíróság tagjait, a társadalombiztosítási bizottság tagjait és a tanácsok mellett tevékenykedő kereskedelmi ellenőröket. Ugyancsak két főt delegáltak az iparági szakszervezeti tanácsba és 9 küldöttet választottak az ÉDOSZ megyei értekezletére. Előkészületek a SZÖVOSZ kongresszusára Az utóbbi hetekben országszerte megkezdték a május 15—17 között Budapesten megrendezésre kerülő VI. SZÖVOSZ kongresszus előkészületeit. A 14 000 tagértekezleten, helyi közgyűlésen mintegy 1,3 millió földművesszövetkezeti tag vett részt, tárgyalta meg az Országos Földművesszövetkezeti Tanács kongresszusi irányelveit és az ezekhez kapcsolódó időszerű feladatokat (MTI) Salátaexport Szegedről Korán látott munkához kedden a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet baktai kertészetében Varga Györgyné munkacsapata. A délelőtti órákban tizenkétezer fej salátát szedtek az üvegházakból. Február utolsó napjaiban gyorsan nőttek a primőrök, a bőséges napsütés pótolta azt az elmaradást, amit a korábbi hetek kedvezőtlen időjárása okozott Minden termést csomagolás előtt mérlegre tettek az asszonyok, s a legtöbb salátának a súlya nemcsak hogy elérte az előírt nyolc dekát, hanem még két-három dekával meg is haladta. A szedéssel egy időben készítették elő szállításra az árut. Darabonként tisztogatták meg az alsó levélzettől, egyenként megmosták, s portól, sártól mentes tiszta primőröket raktak ládákba. A szövetkezet jó árat, egyenként három forint ötven fillért kapott korai árujáért A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának szegedi tranzittelepén rakták hőszigetelt vagonba a salátákat. A szegedi zöldségfélékkel együtt utazott a Német Demokratikus Köztársaság városaiba ötezer csomó szentesi piros retek. Szombaton pedig a megye első idei nagyobb exportszállítmányát újabb követi, ugyancsak a berliniek megrendelésére. tud négy fal között maradni. 1. Ilyen viharban élünk ma is... Azt hiszem a szabadság dolgában megérthetjük egymást, mégha különböző pontokról indulunk is el”. Az értelmiség feladatává vált, hogy leleplezze az uralkodó rendszer magyarkodásának, „hazafias” szólamainak hazug voltát. Megmutassa, hogy a magyar nép, történelmi hagyományainak legdicsőbb szakaszaiban — elsősorban 1848-ban — hogyan küzdöttek a nép és vezetői együtt a szabadságért, függetlenségért, demokráciáért, a gazdasági és társadalmi haladásért. Az írott szóval, az előadó- és képzőművészet eszközeivel próbálták felébreszteni a nemzet lelkiismeretét. Az értelmiség részvétele a közös nagy feladatban igen sokoldalú volt A munkáskórusok és munkásszínjátszók előadásaiba, majd a Hont Ferenc által rendezett vigadói, és zeneakadémiai irodalmi esteken valóban a művészek színe-java vállalt szerepet Olyan művészek fémjelzik ezeket az előadásokat mint Ascher Oszkár, Basilides Mária, Bánki Zsuzsa, Baló Elemér, Gobbi Hilda, Gábor Miklós, Gellért Endre, Hont Erzsébet, Horváth Ferenc, Major Tamás, Medgyasszai Vilma és sokan-sokan mások. Hogy nemcsak egyszerű művészi produkcióról volt itt szó, jelzi például Kállai Gyula cikke a Népszavában az 1941 decemberi Petőfi-estről, amelynek bevezetőjét Móricz Zsigmond tartotta. „Igaza van Móricz Zsigmondnak — írja Kállai —, amikor a vezető tanulmányában Petőfiről azt mondja: Korlátlan benne a szabadságvágy, s ezt a korlátlanságot követeli a nép számára is”. Petőfi élete Móricz Zsigmond szerint: „egyetlen harc, egyetlen eszme érdekében... megszünteti a jogtalan és oktalan rabságot, amiben emberek milliói feküdtek”. A magyar kultúra olyan értékei nyertek új megvilágítást, mint Bartók, Kodály, Ady, és József Attila. A szocialista és rokonszenvező képzőművészek is a maguk eszközeivel tárták fel a kor égető problémáit. A Vasas Székházban rendezett kiállításon olyan nevekkel találkozunk, mint: Bán Béla, Berda Ernő, Bokros-Birmann Dezső, Derkovits Gyula, Dési-Huber István, Farkas Aladár, Fenyő A. Endre, Goldmann György, Háy Károly László, B. Juhász Pál, Kender György, Kurucz D. István, Mészáros László, Sugár Andor és mások Pátzay Pál Petőfi-emlékplakettjét a Történelmi Emlékbizottság bocsátotta ki és az emlékezetes március 15-i tüntetés előtt már tízezres példányban díszítette a kabátok hajtókáit. A bizottság kiadásában jelent meg 1942. márciusában egy Petőfi útján című tanulmánykötet, amelynek írói ismét a legkülönbözőbb szemszögből tettek hitet Petőfi eszméi mellett A mozgalom csúcspontja az 1942. március 15-i tüntetés előkészítése volt Erre nemcsak a párt mozgósította tömegeit hanem a Magyar Nemzeten, Kis Újságon és Népszaván keresztül a Történelmi Emlékbizottság is felhívást bocsátott ki. A világháború viszonyai között páratlan erejű tüntetés élén ott haladtak a bizottság vezetői is és tették le az emlékezés koszorúit Petőfi szobrára. A tömegek és az összefogás erejétől megrémült uralkodó osztály terrorral válaszolt. A fő csapást a pártra mérte, letartóztatva annak mintegy 600 harcosát és vezetőjét. A terror megrémítette a szövetségeseket , így a Történelmi Emlékbizottság rövid fennállása után megszűnt. Megszűnt, hogy későbbi időben új keretekben éledjen újjá. Nehéz volna felsorolni is azt a sokrétű és széles körű tevékenységet, amelyet az értelmiség legjobbjai a rövid néhány hónap alatt tettek. Cselekedeteik már a történelem részei és így vonhatjuk le a következtetést: azért csatlakoztak a párt népfrontpolitikájához, mert felismerték, hogy a nemzet sorsdöntő kérdéseiben akkor is a párt mutatta a helyes utat Dr. SZEMERE VERA történész fiCszéSesünk demokratizmusa írta: dr. Csikós Ferenc Pártunk IX. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta, hogy egész népi államunk, a központi szervek és a néphatalom, az igazgatás helyi szervei a tanácsok működése egyaránt eredményes, a nép alapvető érdekeit szolgálja és demokratikus. Az elért eredmények növelése és a még jelentkező, döntően bürokratikus intézésekben megnyilvánuló vonások megszüntetése szükségessé teszik az állami munka továbbfejlesztését Ebből a szempontból a párt alapvető fontosságúnak tartja rendszerünk demokratizmusának erősítését Igen jelentős az a célkitűzés, hogy a lakosság közvetlenül, vagy képviselői útján mind nagyobb mértékben szólhasson hozzá az őt érdeklő kérdésekhez. Alkotmányunk szerint a tanácsok munkájuk közben közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. Amikor az egész ország lakosságával együtt Szeged dolgozói március 19-én az urnák elé járulnak, hogy megválasszák az országgyűlési képviselőket a városi és kerületi tanácstagokat, nem érdektelen, ha számot adunk a tanácsok munkájában érvényesülő demokratizmusról, és arról, milyen feladatok várnak ránk az elkövetkezendő években. Szegeden is befejeződtek a jelölő gyűlések. Két hét alatt 88 jelölő gyűlést tartottunk, és ezeken 12 ezer választó állampolgár vett részt Ez a szám a lakosság politikai aktivitásának növekedését mutatja, hiszen az 1963. évi választások előkészületei során a jelölő gyűléseken csak 7—8 ezer ember vett részt. Négy év alatt a demokratikus törekvések nyomán elértük, hogy a lakosság jelentőségének megfelelő fontosságot tulajdonít a képviselőjelöltek és a tanácstagjelöltek kiválogatásának. A jelölő gyűléseken közel 800 ember hallatta szavát és legtöbbjük a jelölt, illetve a javasolt személyek eddigi munkásságát, emberi magatartását értékelte abból a szempontból, hogy méltóak-e a választók bizalmára. De nem hallgatták el azokat a problémákat sem, amelyek a tanácsi munkában még fellelhetők. Helyesen éltek a bírálat jogával, s számos javaslatot tettek az elkövetkezendő 4 év feladataira vonatkozóan. Az elhangzott javaslatok jelentősen hozzásegítik a tanácsok végrehajtó bizottságait ahhoz, hogy a következő esztendők helyi programját kiegészítsék és a lakosság igényeinek megfelelően végezzék majd munkájukat. A jelölő gyűléseket használták fel a választó állampolgárok arra, hogy választókerületük, vagy az egész város gyarapodását célzó javaslataikat megtegyék. Ahogyan az 1963-as választások idején történt, a tanácsi szervek most is feldolgozzák az elhangzott javaslatokat, illetve mérlegelik azok megvalósításának lehetőségeit és tájékoztatni fogják a javaslattevőket Számolnunk kell azzal, hogy minden javaslat megvalósítására már csak az anyagi lehetőségek korlátozott volta miatt sem kerülhet azonnal sor. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy a helyes kezdeményezéseket nemcsak a tanácsi, vagy más állami szervek, hanem a megválasztandó tanácstagok is számon tartják és mihelyt létrejönnek a feltételek, szorgalmazzák ezek megvalósítását is. Szocialista rendszerünk különböző intézmények útján biztosítja, hogy a lakosság ne csak választások előtt, vagy idején vegyen részt az állami munkában, hanem a négy évre megválasztott tanácstagok állandó kapcsolatban vannak a lakossággal és a tanácsban képviselik az ő érdekeiket Az eredményesebb kapcsolat érdekében az elmúlt évek során új rendszere alakult ki például a tanácstagi beszámolóknak. Nem arra törekedtünk elsősorban, hogy formálisan évenként kétszer beszámoljon a tanácstag végzett munkájáról. Inkább arra, hogy mielőtt a tanács ülései egy-egy nagyjelentőségű kérdést megtárgyaltak volna, előtte a tanácstagok széles körben kérjék ki a lakosság véleményét, így volt ez például a város közegészségügyi helyzetének vizsgálatakor az 1967. évi terv kialakításakor, vagy a tömegsport kérdéseinek megvitatásakor stb. Ezzel tudjuk elérni, hogy a döntések meghozatalánál a választók zömének véleménye jusson kifejezésre és a határozatok végrehajtásában a széles tömegek örömmel vegyenek részt. Az állami munka demokratizmusa szempontjából nem lebecsülendő a tanácstagok és a választók egyéb formájú találkozásainak fogadóórák, családlátogatások, lakógyűlések rendszere. Ezeken a tanácstag tájékoztatást ad a fontosabb országos rendelkezésekről és a tanács jelentősebb határozatairól is, s egyúttal az országos és helyi célkitűzések megvalósításához megnyeri a választók támogatását Szeged lakossága egyre jobban felismeri, hogy a különféle országos igények kielégítéséhez nemcsak az állami eszközökre kell várni, hanem mind nagyobb lehetősége van azok megvalósításának saját erejéből is. Az elmúlt négy év alatt ennek a felismerésnek nyomán városunk lakossága 7 millió forintos társadalmi munkával gyarapította városunkat A tanácstagok nemcsak választókerületekben tevékenykednek, hanem azokban a kisebb testületekben, bizottságokban is, amelyeket a városi és a kerületi tanácsok hoznak létre. Ezeken a bizottságokon belül nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy hasznos kezdeményezéseket és javaslatokat tegyenek, másrészt ellenőrizzék a különböző szervek munkáját Az elmúlt négy év során ez a tevékenység is jelentősen fejlődött, bár ami az ellenőrzést illeti, még van kívánnivaló. Nagyon hasznosnak bizonyul az állandó bizottsági aktívahálózat kibővítése, ahol a tanácstag segítő társakat gyűjt maga köré. J vult az elmúlt ciklusban a tanácsi szervek együttműködése a társadalmi és tömegszervezetekkel. Ez a kapcsolat a tanácsi munkában elengedhetetlen, hiszen ezek a szervek a lakosság jelentős részét tömörítik magukban. A jó kapcsolat révén az itt dolgozó emberek is aktívan részt vesznek az állami munkában. Elég talán utalni arra a tevékenységre, amit például a Szakszervezetek Megyei Tanácsa keretében fejtettek ki a társadalmi aktívák a munkásosztály helyzetére vonatkozó párthatározat helyi megvalósításának felmérésekor, vagy a KISZ-aktívák tevékenysége az ifjúság helyzetének vizsgálatakor. Az utóbbi években egy újabb demokratikus intézmény jött létre városunkban, a lakóbizottságoké. A lakóbizottságokban közel 2 ezer ember foglalkozik a lakosság ügyes-bajos dolgaival Hasznosnak bizonyult az a kezdeményezés is, hogy a lakóbizottságok mintegy 20 fajta igazolás kiadására jogosultak, mellyel lényegesen egyszerűsítettük az e téren meglevő bürokratikus vonásokat. A lakóbizottságok tevékenysége is azt bizonyítja, hogy szívesen vesznek részt a választó állampolgárok az állami munkában, mert látják annak eredményét és előnyét. Mintegy 2 ezer fővel nő az aktivisták száma az új választási ciklusban, hiszen az új választójogi törvény a választókerületi bizottságokat, a választási elnökségeket stb. — amelyeket a választás lebonyolítására kellett létrehozni — nemcsak egy alkalomra hozza létre, hanem az egész ciklus idejére azzal a céllal, hogy a választókerületi munkában állandó segítőtársai legyenek a tanácstagoknak. z egyik jelölő gyűlésen egy 82 éves ember így fogalmazott: „Ismerem a múlt közigazgatását, mert dolgoztam benne. Ismerem a ma közigazgatását, mert ebben is dolgoztam. A kettő között az a különbség, hogy a mai közigazgatás az élet közigazgatása, nem a paragrafusok mögé bújnak a tisztviselők.” Nagy igazság ez. A mai közigazgatás az élet közigazgatása. A dolgozó nép legjobbjaiból választott tanácsok irányítják az igazgatási apparátust és nyitva áll az ajtó mindenütt, ott is, ahol javaslatot lehet és kell tenni, ott is, ahol a lakosság ellenőrző munkája nyomán feltárt hiányosságokat számon kell kérni. Most, amikor legfontosabb állami szerveink újraválasztása napirendre került, érdemes e kérdések felett gondolkodni. Közismert, hogy a gazdasági irányítás új rendszerének bevezetésével együtt jár a helyi szervek önállóságának növelése és fokozottabb felelőssége is, de emellett meg kell oldani a gazdasági építés és a kulturális fejlődés időszerű feladatait. Újabb eredmények csak akkor várhatók, ha a párt és az állami szervek erre irányuló erőfeszítéseit a város lakossága a maga közéleti aktivitásával kiegészíti. A Szerda, 196X március L DEL-MAGYARORSAAt, 3