Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

57. évfolyam, 11. szám Kállai Gyula átvette képviselői megbízólevelét Debrecen megyei jogú vá­ros országgyűlési képviselői — Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a debre­ceni városi pártbizottság el­ső titkára, Kárász Gyula, a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek művezetője, Gál And­­rásné, a Kötszövő Vállalat igazgatója és Korponai La­jos, a Járműjavító Vállalat szocialista brigádvezetője — a debreceni megyei jogú vá­rosi tanács pénteki alakuló ülésén átvették megbízóle­velüket Balogh Mihály, a debre­ceni 4. számú választókerü­let elnöke a város lakossá­gának jókívánságait tolmá­csolva nyújtotta át Kállai Gyulának a parlamenti kép­viseletről szóló hivatalos do­kumentumot Ezután a töb­bi debreceni országgyűlési képviselő is átvette megbí­zólevelét majd a város üze­meinek dolgozói baráti sza­vakkal kívántak nekik jó munkát Gál Andrásné mondott először köszönetet a figyel­mességért majd Kállai Gyu­la köszönte meg a jókíván­ságokat, s azt a bizalmat, amelyet Debrecen város vá­lasztópolgárai március 19-én kifejezésre juttattak. Elisme­réssel szólott annak a több­ezer aktivistának a munká­járól, fáradozásáról, akik­nek nagy szerepe volt a vá­lasztások sikeres lebonyolí­tásában. Kérte Debrecen város lakosait: a következő esztendőkben is dolgozza­nak lelkiismeretesen nagy céljaink maradéktalan meg­valósításáért, hazánk felvi­rágoztatásáért Pótválasztáson döntenek negyven tanácstagi mandátumról Március­­ P-én 37 községi, egy járási és két járási jogú városi tanácsi választókerü­letben a jelöltek nem kapták a megválasztásukhoz szüksé­ges számú szavazatot. Tör­vényeink értelmében azok­ban a választókerületekben, ahol a választójogosultaknak kevesebb mint a fele járul az urnákhoz, vagy a jelölt il­letve a jelöltek közül egyik kap az érvényes szavazatok 50 százalékánál több szava­zatot pótválasztásra kerül sor. A pótválasztást, amelyet mindenütt a jelölőgyűlések előztek meg, az első válasz­tástól számított 15 napon be­lül kell megtartani. Néhány választókerületben már már­cius 26-án, illetve 27-én az urnák elé járultak a válasz­tójogosultak. E jelöltek ez­úttal valamennyi helyen megkapták a szükséges több­séget. Akadt köztük olyan, aki az érvényes szavazatok mindegyikét elnyerte, de volt olyan választókerület is, ahol az első helyen szereplő jelöl­tet minimális többséggel vá­lasztották meg. Több mint 30 választóke­rületben április 3-án, illetve 4-én tartják meg a pótvá­lasztást. A vasárnap ezúttal munkanap, ezért kerül sor néhány helyen arra, hogy túllépjék a 15 napos határ­időt. A most lezajlott jelölő­gyűlések részvevőinek aka­ratából helyenként ugyan­azoknak a neve szerepel a szavazólapokon, mint már­cius 19-én, de ahol szüksé­gesnek tartották, új jelöltet állítottak a választók. A sza­vazóhelyiségek a pótválasztás napján is reggel 7 órakor nyitják meg kapuikat. (MTI) Ara: 50 fillér Szombat, 1961. április 1. Befejeződtek a magyar-kollár együttműködési tárgyalások Sikeresen fejlődtek a kapcsolatok Pénteken a Parlament de­­legációs termében Apró An­tal, a Minisztertanács elnök­­helyettese és Tano Colon, a bolgár Minisztertanács el­nökhelyettese aláírta a ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság hetedik ülésszakának jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen voltak a két kormányküldöttség tag­jai, továbbá Vaszil Bogda­nov, Bulgária budapesti nagykövete. Az együttműködési bizott­ság március 28-tól 31-ig Budapesten tartotta ülését. Megállapította, hogy a két ország gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködése sikeresen fejlődött. A gépiparban, a vegyipar­ban és a népgazdaság egyéb ágazataiban kialakult terme­lési kooperáció és szakosítás alapján állandóan növekszik országaink között az árucse­re-forgalom. 1966-ban tizen­két Czizalpif War­nacfvrthh Pénteken délután eluta­zott hazánkból a bolgár kormányküldöttség. Tano Colov elutazása előtt nyi­latkozott az MTI munka­társának. Elmondotta, hogy a magyar—bolgár együttmű­ködés különösen Kádár Já­nos és Todor Zsivkov elvtár­sak 1964. évi budapesti ta­lálkozása óta vált szorossá, s azóta nagymértékben nőtt országaink kereskedelmi for­galma. Az 1966—70-es évek­re szóló hosszú lejáratú szer­ződés az árucsere-forgalom 70 százalékos növekedését irányozza elő. Gazdasági együttműködé­sünknek továbbra is fontos vonása a szakosítás, a koo­peráció. Célunk, hogy meg­volt, mint az azt megelőző esztendőben, s 1967-re továb­bi növekedést irányoztak elő. A két ország közötti gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés haté­kony továbbfejlesztése ér­dekében megvitatták és elő­irányozták új együttműködé­si formák alkalmazását. A bizottság megvizsgálta az INTRANSZMAS és az AGROMAS magyar—bolgár társaságok tevékenységét, és megállapította, hogy azok szervezetileg megerősödtek, sikeresen oldották meg a két ország által rájuk bízott fel­adatokat A bizottság határozatot hozott az említett magyar— bolgár társaságok tevékeny­ségének további fejleszté­sére és az ezekkel kapcso­latos intézkedésekre. Az ülésszak munkája a kölcsönös megértés az őszin­te barátság szellemében folyt szüntessük a párhuzamos munkákat, s hogy ellássuk egymást néhány olyan ter­mékkel, amelyet ma még mindkét ország kénytelen gyártani. Ez vonatkozik komplett gyári berendezé­sekre is, s nem csupán kö­zös gyártásról, hanem közös értékesítésről is szó van. • A tanácskozásokon felmerült az együttműködés újabb formájának, a közös beruházásoknak a terve. Úgy gondolom, hogy min­denekelőtt a vegyiparban lé­tesíthetne Magyarország és Bulgária közös üzemeket Erről még nem történt dön­tés, de a kérdésben folyta­tódik az eszmecsere. Az INTRANSZMAS magyar— bolgár társaság már kezdet­től nyereséggel dolgozik, és megrendelői részére egyet­len év alatt 258 gépesítési tervet készített. Hasonlóan sikeres az AGROMAS közös vállalat tevékenysége. Elutazott a bolgár kormányküldöttség Régiből új uszály A tiszai árhullám a tápéi sója-teret is elöntötte, de a szorgalmas munka emiatt nem állt meg, ez idő alatt is dol­goztak a hajóépítők. Egy régi, rossz ál­lapotban levő, 800 tonnás uszályt építet­tek újjá amelyet ma vesznek át a MAHART szakemberei. A korszerűsített vízi jármű az átadás után ércet szállít majd a Dunán. A MAHART egyetlen tiszai műhelye — a tápéi — már a második 800 tonnás uszály korszerűsítését, javítását végezte el eddig. Az idén még nagyobb feladatot kapott: két 900 tonnás uszályt kell fel­újítania. Képünkön: A hegesztők az utol­só centiket „varrják” az uszály acélte­tején. (Somogyin* felv.) Otlo Winzer visszaérkezett Berlinbe Otto Winzer, az NDK he­­lyettes kíséretében tárgyalá­­sügyminisztere, aki Oskar sokat folytatott Budapesten, Fischer külügyminiszterhez csütörtökön este hazaérke­zett Berlinbe. Fogadásra a repülőtéren megjelent Günther Kohrt, a külügyminiszter első helyet­tese. Otto Winter külügy­miniszter megérkezése után röviden nyilatkozott a sajtó megjelent képviselőjének bu­dapesti benyomásairól. Elmondotta, hogy a bu­dapesti tárgyalások a varsói külügyminiszteri konferen­cia eredményeinek jegyében jöttek létre. Megállapította, hogy az országaink közti egyetértés, a két szocialista állam közötti szoros együtt­működésen alapszik. Mély hatást tett rá Kállai Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszélése. A magyar kormányfő kifeje­zésre juttatta a párt, a kor­mány és az egész magyar nép mélységes elismerését az NDK-val, mint német béke­állammal szemben. Otto Winter aláhúzta: jó eredményekkel és nagyszerű benyomásokkal tért vissza Budapestről (MTI) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A Minisztertanács ja­vaslata alapján Varga Györ­gyöt visszahívta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tisztségéből, s dr. Dabrónaki Gyulát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­kévé megválasztotta. Az Elnöki Tanács honosí­tási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági kö­telékből való elbocsátási ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Dr. Dabrónaki Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke pénteken délben Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke előtt le­tette a hivatali esküt. Az eskütételen jelent volt Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. A Minisztertanács dr. Dabrónaki Gyulát, az élel­­mezésügyi miniszter első helyettesét — munkásságá­nak elismerése mellett —« tisztségéből felmentette. Meghalt Malinovszkij marsall Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal jelentette, hogy meghalt Rogyion Malinovsz­kij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A halál március 31-én következett be hosszú és súlyos betegség után. Malinovszkij marsall 69 éves volt A gyászjelentés elmondja, hogy Rogyion Malinovszkij az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldötte, a Szovjetunió kétszeres hőse, kiemelkedő államférfi, kiváló szovjet hadvezér volt, a szov­jet fegyveres erők aktív kiépítői közé tartozott Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy határozott, hogy Rogyion Malinovszkijt Moszkvában, a Vörös téren, a Kreml falánál temessék el. A temetés megszervezésére kormánybizottság alakult Kosziginnek, a Minisztertanács elnökének vezetésével A bizottság közölte, hogy Malinovszkij koporsóját a Szovjet Hadsereg Székházában ravatalozzák fel és az elhunyttól április 1-én, moszkvai idő szerint 14—20 óráig lehet kegye­­letes búcsút venni. Malinovszkijban a Szovjetunió egyik legképzettebb és legsikeresebb hadvezérét veszítette el. A kiváló katonai ve­zető 1898-ban Odesszában született. 1926-tól tagja volt az SZKP-nak. 1930-ban végezte el a Frunze Katonai Akadémiát Fiatalon részt vett a polgárháborúban, majd mint hivatá­sos katona a Nagy Honvédő Háborúban. Malinovszkij nevét beírta hazánk történetébe is. Ő vezette győzelemre a Magyarország felszabadításában részt vevő második ukrán front csapatait. Korábban, 1942-ben hadseregparancsnokként közreműködött a német fasiszta erők Sztálingárád alatt történt szétzúzásában. Érdemeiért ötször tüntették ki Lenin-renddel. 1956-tól az SZKP Központi Bizottságának tagja. 1957 ok­tóberétől honvédelmi miniszter. Malinovszkij marsall az utóbbi években többször járt Magyarországon, így 1965 áprilisában, hazánk felszabadu­lásának 20. évfordulója alkalmából. Kormányunk akkor a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A Moszkvában kiadott orvosi zárójelentés szerint Mali­novszkij marsall honvédelmi miniszter súlyos betegségben, rossz­indulatú hasnyálmirigy-daganatban szenvedett, amelynek áttételei mutatkoztak a csontokban, a májban és más szervekben is. A gyógykezelés ellenére a beteg álla­pota folytonosan rosszabbodott és március 31-én beállt a halál. A kórbonctani vizsgálat során felfedezték a hasnyál­mirigy­rá­kot a széles körű áttételekkel.

Next