Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-20 / 92. szám
Opera Leninről és a forradalomról Kreml. Már pusztán az a tény, hogy belépek ide, áhítattal tölt el, egy hatalmas nép kőbe faragott történelme láttán. És elragadtat a nagy jelent szimbolizáló műremek: a kongresszusi palota, hatalmas méreteivel, architektúrájának szépségével, berendezésének modernségével és technikájával. Hatezer arcon nagy várakozás, ünnep. Elkezdődött a Kreml színháztermében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyönyörű emlékművének, Muradelli Október című operájának előadása. Szívet simogató, népies melódiák, szívet lelkesítő, lángoló kardtalok és indulók. Egyéni sorsok és világot rengető események. Egy tanítónő és egy munkás forradalomban összekovácsolódott szerelme és egy igazi nagy forradalommal terhes idő történetei. És az események gyújtópontjában Lenin. A színen csak egyszer egyszer jelenik meg, Ejzen csodálatos alakításában, de szelleme mindig ott van Az opera mottója az a mondat, amit 1917 október 24-én este írt naplójába: „Nem szabad tovább várni a forradalommal. Tovább várni — egyenlő volna a halállal.” A történet úgy kezdődik, hogy Marina, vöröskeresztes nővér hazaérkezik a bomlásban levő frontról és Petrográdban találkozik Maszalszkijjal, harctéri jegyesével. A tiszt már régebben hazaszökött a frontról. Maszalszkij egy estélyre hívja meg a lányt. Marina itt rádöbben, hogy idegen számára ez a társaság, mely mulatság felszíne alatt szövi összesküvését a bolsevikok ellen. Kimenekül a palotából, a katonák-munkások tömegéhez szegődik. A pályaudvarra vonulnak, várják a külföldről hazaérkező Lenint. A lány a felvonulók között találkozik Andrejjel, ismerős frontkatonával, aki lelkesen tárja fel előtte a jövő ígéreteit. Lenin megérkezik. Néhány kedves, köszöntő szó a várakozó néphez és a feladatok rövid, tömör vázolása. Mindez prózában, kissé rekedtes, meghatott, majd erőteljes, határozott hangon. Lenint vállára emeli a tömeg és úgy viszi a városba. Ez a felvonásvégi jelenet Kibrik festőművész közismert képének felel meg: összecsapódik a függöny és amint a tomboló tapsok között ismét és ismételten szétnyílik, előttünk a csodálatos látvány, a Lenin mauzóleumbeli megelevenedett festmény. Marina, még az úri mulatság alatt megtudta, hogy az ellenforradalmi tisztek Lenin életére törnek. Lenint egy gyári munkás házába rejtik el, kerti kis szobába. És hogy eltereljék az üldözők figyelmét, a házigazda színlelt esküvőt rendeznak egy kronstadti matrózzal. A násznép mind elvtárs, tudják, miről van szó. Ide tart Marina és Andrej is, nyomukban az ellenforradalmi tisztek. A hátbalépő Adrej villámgyorsan intézkedik és Lenint máshová, biztosabb helyre vezetik. Hajnal a tengerparton, a távolban Petrograd körvonalai. Lenin Andrej és halászok társaságában ül a parton, békésen beszélgetnek. Andrej rőzsét hord össze, Lenin tekintetével biztatja. Andrej meggyújtja a tüzet. A felcsapodó lángok jelzik a petrográdi elvtársaknak: jöjjenek Leninhez! Közben a halászok dalba kezdenek, melybe halkan Lenin is belekapcsolódik: Hej, szellőcske, erősödj, Segítsd csónakunk ... A dal mind hangosabban szárnyal, az elvtársak csónakjai közelednek. És ez a kép is Ribrik egyik vásznának felelevenítése: Lenin az öbölben. .Jobbkezét nyitott jegyzettömbjére támasztva ül és figyeli, várja a közelgőket. Andrej az Auróra cirkáló fedélzetére viszi Lenin üzenetét- „Kezdjék el a felkelést!” Megjelenik Maszalszkij is és Andrej ellen akarja hangolni a matrózokat. Nem sikerül. Elkergetik az ellenforradalmárt Ez azonban nem nyugszik. Amikor a tömeg a Szmolnij felé vonul, élén Andrejjel és Marinával, Maszalszkij előugrik és pisztolyt szegez Andrejra. Testével védi Marina Andrejt, de az ellenforradalmár lő és halálra sebzi a lányt. Miközben a tömeg búcsúzik a hős Marinától, megszólalnak az Auróra ágyúi, és Lenin a forradalom élére áll... Ez az opera rövid tartalma. Vladimir Lugovszki megrázó szövegével nagyszerű zene párosul. Vano Muradelli nagy művésze mind a személyi, mind a kollektív érzelmek zenei tolmácsolásában. A népi muzsika dallambeszéde szövődik zenéjébe, máskor meg villámlóan kipattanó energiával hangzanak fel forradalmi helvületű kórusdalai, indulói. Muzsikája a kifejezés eszközeiben szinte hodályias, oly természetes, oly tömör. (Nem hiába hódolója Muradelli a nagy magyar klasszikusnak.) Lenin szerepeltetése operában különös szerzői feladat. Rövid perceket van a színen, keveset beszél és csak egyszer énekel. Szinte észrevétlenül kapcsolódik bele a halászok dalába, olyan természetesen, hogy ha ezt nem tenné, szinte nem is volna valószerű. Megragadó művészi eszközökkel oldották meg a szerzők Lenin operai szerepeltetését ebben a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak és Leninnek egyik legszebb, hangba, zenébe öntött emlékművében. Dr. Balla Ferenc Ribrik festménye — Lenin külföldről megérkezik Petrográdba Jubileumi koncertsorozat Egyhetes jubileumi hangversenysorozattal ünnepelte a konzervatóriumi rangra emelt szegedi zeneoktatás huszadik évfordulóját a Zeneművészeti Szakiskola és a Zeneakadémia szegedi tagozata. A programból kiemelkedett a két intézet tanárainak április 14-i és 16-i koncertje, ahol ismert szegedi művészek és az iskola olyan fiatal oktatói léptek fel, akik tavaly, vagy néhány éve kerültek ki a Zeneakadémiáról. A két esten négy piarista szerepelt. Bódás Péter egészen kitűnő teljesítményt nyújtott szólistaként, partnerként egyaránt. Bach-játéka, stílusos zenei formaérzéke, a hűvös-objektív hangvételben is ihletettséget nyújtó zongorázása élményszámba ment. Bán Sándor erényeiről Liszt: Benedictione című művének interpretálása győzött meg, mély koncentráció, dinamikus feszültségteremtés, kristálytiszta logika. Deák Tibor bravúrosan formálta a műsor másik Liszt-darabját, a Wide Jagd-ot, Bodó Árpád viszont kissé indiszponáltnak tűnt. Nem is annyira a Gyermekkuckó helyenként unalmas szakaszaiban, inkább Chopin-játékával. Kevésbé tetszett Homor Annamária — Bódás Péter Mozart G-dúr és Kedves Tamás — Perjési Katalin Beethoven A-dúr szonátája — ahol a zenei mondanivaló mélysége maradt háttérbe a pillanatok egyébként meggyőzően kidolgozott, sok szépséget mutató részleteiben. Várnagy Lajos Ravel: Tzigane-jával kivételes képességeit igazolta, játéka az ösztönösen érzett muzsika és tudatos formálói tevékenység helyesen arányított szintézise. (Zongorán Várnagy Lajosné kísérte.) Joó Csilla Beethoven-dalt (Adt, perfido) és Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors című ciklusát énekelte — különösen az utóbbit — a tőle megszokott biztos muzikalitással. A műsor érdekes színfoltja volt Dittersdjorff: E-dúr gordonversenye, hiszen a gordon, mint szólóhangszer, ritka koncertdobogókon. Vadász Ilona mindenesetre sokat tett azért, hogy a jövőben kevesebb idegenkedés, kétkedő mosoly fogadjon ilyen produkciókat (Zongorán kísért dr. Simor Ferencné.) N. L Huszonnyolc cannes-i film Az április 27-én megnyíló Joyce-regényből készített cannes-i filmfesztiválon 28 Ulysses című filmet is. Egyegy film képviseli majd a spanyol, a svéd, a nyugatnémet, továbbá a csehszlovák és a jugoszláv filmgyártást Az Egyesült Államok részéről a versenyben Francois Ford Coppola egyik filmje vesz részt film vesz részt Ezek közül négyet versenyen kívül mutatnak be. Mint ismeretes, Magyarország Kósa Ferenc „Tízezer nap” című alkotását küldi ki. A cannes-i közönség két szovjet filmet láthat majd: a Sosztakovics operájából készült Katyerina Izmajlova című filmet és Szergej Bondarcsuk művét, a Tolsztojregény alapján készült Háború és békét, ez utóbbit versenyen kívül Három-három filmmel nevezték be az angolok, a franciák és az olaszok. Az egyik angolként indított filmet Michelangelo Antonioni, a világhírű olasz rendező készítette el. Nagy-Britannia részéről fogják bemutatni a Megnyugvás és megdöbbenés KÖJAL-ellenőrzés élelmiszer-árusoknál Olvasóink hívták fel a figyelmet arra, hogy Szegeden több magán élelmiszerárus nem fordít kellő gondot a higiéniára. A bejelentés alapján a KÖJÁL-nál gyorsan feljegyezték a város három kerületében működő élelmiszer-árusok névsorát. Az útiprogramot ezután úgy állítottuk össze a KÖJÁL higiénikus orvosával, hogy minden szakmából felkeressünk néhányat r Árulkodó illat A savanyúkáposztások ott találhatók mindkét piacon, minden piaci napon. Közöttük is az egyik legismertebb Rusz Tivadar, aki a Bercsényi utca 18. szám alatti lakásán készíti a savanyú káposztát. Foglalkozását már messziről elárulja a káposzta nem mindig kellemes illata, amely a lakásból és az udvaron levő kis kamrából árad. Rusz bácsi őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, de saját bevallása szerint mindössze néhány négyszögöl földje van, s a savanyítandó káposzta nagy részét a szegedi termelőszövetkezetektől veszi. Egészségügyi könyvecskéje rendben, sőt, mint jegyzőkönyv tanúsítja, a kerület is gyakran ellenőrzi, megfelelő módon.készül-e a savanyú káposzta? A higiénikus orvos is ezt a megállapítást hagyja jóvá. A török csemegék mestere Demir Ali Bezset édesség- és fagylaltárus Pulcz utca 13. szám alatti lakásán készíti a cukorkákat, a grillást, s a különböző török csemegéket. A konyha ragyogó tiszta, a falon ott függ „A szakma kiváló kisiparosa” oklevél. Az ellenőrzés is mindent rendben talál. Szóba kerül még az is, hogy hamarosan megkezdi a cukrászmester a fagylaltkészítést, s előtte be kell vinni bemutatásra a mozgókocsikat, amelyből árusítják a gyümölcsfagylaltot. A mozgóárusokat ugyanis szigorú szabály köti, hogy csak gyümölcsfagylaltot szabad árusítaniuk, mert a tejjel készült fagylalt könnyen romlik, s veszélyes dolog a fagylaltmérgezés. Bejegyzés 1963-ból A tej- és tejtermék-árusítók fehér köténye messziről virít, s aki vásárolni akar, bizalommal vesz a túróból, tejfölből. Kívülről, a pult másik oldaláról rendben is van minden. De bent! A megdöbbenéstől szinte szóhoz is alig jutottunk, ugyanis a Marx téri első bódéban árusító Berta Sándorné pultja alatt és mögött nyüzsögnek a muslincák, a romlott áruról a friss árura. Bármit kinyittattunk, mindenfajta áru hemzsegett a bogaraktól. Bertáné zavartan próbálta takarni, amit lehetett, de hiába. Úgy látszik, észrevehette arcunkon a megdöbbenést, mert megkérdezte: — Nem szeretik az erős túrót? Előkerült az egészségügyi könyv, s próbáltuk kideríteni azt is, mikor ellenőrizték utoljára Bertáné bódéját, s áruit? A „legfrissebb” bejegyzés 1963-ból való. Érthetetlen dolog, hogy itt a piacon miért nem ellenőriz gyakrabban, szigorúbban a III. kerületi tanács egészségügyi csoportja. Tojás a termékek között Amint a többi magánárus észrevette az ellenőrzést, hirtelen nagy sürgés-forgás támadt. A kétes tisztaságú tüllöket fehérre cserélték, s rendet próbáltak teremteni a már félrerakott romlott áruk között is. De így is akadt kifogásolnivaló: Apró Jenőné Árvíz utca 55. szám alatti lakos árusítóhelyén például a letakarás ellenére is kiderült, hogy szabályellenesen tojást is árul. A körút során felkerestünk még több száraztésztakészítőt, s az egyéni problémákat leszámítva a higiénikus orvos rendben talált mindent. H. M. 573 lámpa Egy tétel ez a Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat tavalyi fogyóeszköz veszteségei között.. Talán lényegesen nem is befolyásolja a vállalat gazdálkodását a többmilliós beruházási és építési költségek mellett, mégse lehet szó nélkül hagyni. Furcsa módon a lámpák nagymértékű fogyása ugyanis elsősorban nem értékveszteséget jelent. Mert miféle lámpák is ezek? Mindenki tudja, aki Szegeden él, hogy szinte nincs is olyan nap, amikor valahol ne romlana el az elavult, sok évtizedes vízvezeték vagy csatornahálózat , a vállalat, amely fenntartója és karbantartója ezeknek a vezetékeknek, ott terem a helyszínen s elkezdi bontani az utat a járdát, amelyen keresztül buzog a víz. Azt a területet, ahol a hiba történt lezárják, körülkerítik s ha többnapos a munka, éjszakára viharlámpával kivilágítják. Oka és célja, nehogy közlekedési balesetet okozzon a felbontott úttest Ezeken a veszélyes helyeken loptak el vagy törtek össze tavaly sötét fejű emberek 573 világító lámpát Ennyi lámpa vált a felelőtlenség, a közérdeket semmibe vevő oktalanság prédájává, s a tett mások életének, egészségének kockáztatójává. Ez nem egyszerű társadalmi tulajdon elleni szabálysértés, hanem sokkal több, súlyosabb csekemény. K. 3. Szegedi operaénekes Angliában Hat napot töltött Angliában Karikó Teréz, a Szegedi Nemzeti Színház kitűnő operaénekese. A Kultúrkapcsolatok Intézete hagyományosan évente április táján küld különböző országokba művész-delegációkat, hogy műsorokat adjanak kint élő magyaroknak. Egy ilyen „művész-brigádba” kapott meghívást Karikó Teréz is — Ruttkai Éva, Palcsó Sándor, Simor Ottó és Pertis Péter társaságában. — Április elsején Londonban, 4-én Brattforban léptünk fel óriási sikerrel. A két alkalommal tulajdonképpen négy koncerten, mert valamennyi számot ismételni kellett — eleveníti fel élményeit a művésznő. Kimondottan magyar műsort vittünk, hiszen a közönség soraiban követségi dolgozók, 30—40 éve kint élő, hazánkfiai és disszidens magyarok ültek, akik érthetően magyar beszédre, muzsikára, művészetre voltak kíváncsiak. Ruttkai Éva a Néma leventéből mondott részletet, Palcsó Sándor Bánk áriáját — Hazám, hazám — és a Cigánybáró Barinkay belépőjét énekelte, én a Szegény vagyok, meg a Hej két tikom kezdetű dalokat. Utolsó számunk a Csínom Palkó Jó éjszakád-duettje volt, de jó éjszakáról természetesen szó sem lehetett, a hangverseny után fehér asztal mellett együtt emlékeztünk velük Budapestre, a Tisza mentére, Magyarországra. A Színházban mindössze egyszer voltunk. A Hello, Dolly-t játszották, számunkra meglehetősen szokatlan körülmények között. A publikum vegyes öltözékben, lányok nemritkán nadrágban jöttek színházba, s ruhatár sem volt: a kabátokat összegöngyölték, bedugták a szék alá. Darab közben ki-ki rendelésre jóízűen falatozott, iszogatott, előadás végén a főszereplő elmesélt néhány viccet, majd elegáns gesztussal mindenki felállt, elénekelték a himnuszt és hazamentek. Ez lenne hát az a bizonyos angol hidegvér? Fejlesztik a vegyiszáltermelést A magyar vegyiszálgyártásnak a tervek szerint az 1970-es évek elejére el kell érnie az évi 40 000 tonnás termelést. Fontos része a távlati tervnek a nyergesújfalui gyár viszkózrost üzemének bővítése. A ma már meglehetősen elavultnak tekinthető üzem rekonstrukcióját és kapacitásának növelését vállalati erőből, állami beruházás nélkül kell majd megvalósítani. Nyergesújfalun létre kell hozni egy viszonylag nagy kísérleti üzemet is, amelyben mindenféle textilipari művelet elvégezhető lesz. Csupán ennek az egyetlen kísérleti üzemnek a létesítése néhány év alatt 200—300 millió forintos beruházást igényelhet (MTI) Holland matematikusok Szegeden A napokban négytagú holland matematikus küldöttség érkezett Szegedre. Tagjai dr. A. C. Zaanen, dr. E. W. Dijkstra, dr. N. G. de Bruijn és dr. M. A. Kaashoek professzorok kedden és szerdán előadásokat tartottak a Bolyai Intézet Riesz-termtben. Csütörtök, 1967. április 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 5