Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-03 / 102. szám
Apró Antal elvtárs ünnepi beszéde Apró elvtárs beszédének bevezetőjében utalt arra, hogy a gyárak kapuin, a munkahelyeken Szegeden is jelszavak éltetik a munkásosztály május elsejei seregszemléjét, a Magyar Népköztársaságot, az ötven éves Szovjetuniót és szabadságot követelnek a vietnami népnek, a görög hazafiaknak. — Az európai kommunista és munkáspártok egy héttel ezelőtt befejezett tanácskozása óta — mondotta —, új jelszavakat, új követeléseket írnak zászlóikra a május elsejei tüntetők egész EurópaRámutatott a továbbiakban arra hogy 77 évvel ezelőtt — 1860. május 1-én — a munkás nemzetköziségben rejlő erő tudata, felismerése vezette a proletárokat az utcára. Május elseje ma már sokkal több, mint egy tüntetés, megemlékezés, mert az egész világon mélyreható változások, nagy társadalmi átalakulások mentek végbe. Az elmúlt évtizedek alatt megváltoztak a világban az államok és a rendszerek közötti erőviszonyok. A munkásosztály híres jelszava: „..Világ proletárjai, egyesüljetek!” ma már túlnőtt a munkásság osztályérdekein. Ez a jelszó egyre inkább átfogja a haladó emberiséget a felszabadításért folytatott harcban. — A május elsejék története tulajdonképpen az osztályharc, a szocialista eszme fejlődésének története és győzelme is — mondotta Apró elvtárs és aláhúzta: míg mi szocialista forradalmunk eredményeit ünnepeljük, a tőkés országokban a megemlékezés véres összeütközések, utcai harcok közepette zajlik le ezekben az órákban is; az elnyomott országok munkásosztályai harcban állnak a burzsoáziával, a kizsákmányolókkal, a betolakodó imperialista rabbikkal, harcolnak saját és más népek jogaiért. Utalt arra, hogy például Vietnamban, ahol az amerikai agresszorok bombázása, rabló támadása folyik, a frontokon, a lövészárkokban, de a munkahelyeken is fegyverrel és szerszámmal a kezükben ezernyi nehézség és szenvedés közepette gondolnak május elsejére. — Innen, a dolgozó szegedi nép ünnepi gyűléséről is harcos üdvözletünket és szolidaritásunkat küldjük a szabadságukért küzdő népeknek, a hős vietnami és görög népnek! Kívánjuk, hogy győzedelmeskedjék az elnyomók ellen folytatott hősies harcuk. A béke, a szocializmus társadalmáért Beszéde további részében az első májusi ünnep óta végbement történelmi változásokat elemezte, rámutatva arra is, hogy milyen átalakulások következtek be a nemzetközi erőviszonyokban. Ezek az átalakulások megváltoztatták az egész emberiség életét. Szólt ezután a társadalmi haladás élenjáró osztályáról, a munkásosztályról, amely megteremtője, szervezője, 1«bátrabb harcosa a proletár nemzetköziség gondolatának. Kiemelte: ez az osztály hoz 1 a legtöbb áldozatot a törénelem során a szabadságuk a szocializmus eszméjéért és győzelméért. — A munkásosztály a társadalom forradalmi átalakulásáért folyó harcban az az erő, amely képes összefogni a társadalom valamennyi haladó rétegét a kizsákmányoltak és elnyomottak felszabadításáért. A munkásosztály forradalmi pártja, a kommunista párt az az erő, amely győzelemre tudja vinni a szocializmus ügyét és fel tudja építeni az emberiség vágyát: a béke, a jólét. bűn: az európai béke és biztonság érdekében valamennyi európai állam kössön egyezményt, hogy a jövőben minden felmerülő vitás kérdést békés eszközökkel oldjanak meg! Az európai szocialista és kapitalista államok kormányai kössenek gazdasági, termelési, tudományos együttműködési egyezményeket! Európa biztonsága érdekében hívják össze a valamennyi európai államot magában foglaló közös tanácskozást! Teremtsük meg a katonai tömböktől mentes Európát! társadalmát Apró Antal a szocializmus — jelentette ki elvtárs. — Május elsejei megemlkezésünk azonban nem lenne teljes — folytatta beszédét —, ha nem gondolnánk szocialista hazánk előtt álló feladatok megoldására. A közelmúltban lezajlott választás eredménye meggyőző bizonyítéka a magyar nép erősödő szocialista nemzeti egységének. Majd rámutatott: a szocializmus építésében eddig követett politikánk nem változik, a jövőben is ugyanazok a célok állnak előttünk, amelyeket pártunk IX. kongresszusa hosszú időre megjelölt ötéves tervünk eredményes megvalósítására kell irányítanunk a ti figyelmet. 1908 január elsejével a gazdasági mechanizmus reformja életbe lép. A gazdaságvezetésben a kormánytól az üzemek vezetéséig erősíteni akarjuk a szervezettséget, csökkenteni a bürokráciát, az üzemek önállóságának növelésével fejleszteni akarjuk államunk, közéletünk demokratizmusát. Biztonságot Európában! A továbbiakban az európai biztonság kérdéséről, az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletéről szólott. — Az elmúlt húsz év alatt Európában megerősödtek a szocialista országok. A NATO-ba tömörült imperialista körök a háború után azt hangoztatták, azért szükséges létrehozni a nyugati államok katonai szövetségét, mert Nyugat-Európát „kelet felől veszély fenyegeti”. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja — és ezt a nyugat-európai népek is látják —, hogy valótlan, szemenszedett hazugság volt ez az állítás. A szocialista országoknak nincs semmilyen támadó tervük, nincs területi követelésük Nyugat-Európával szemben. Nem a „kelet” az agresszív, hanem az imperialista nyugat, és a NATO-t — e nyugati katonai tömböt — azért hozták létre, hogy katonai, gazdasági és politikai nyomással behatolhasson az amerikai tőke és megvethesse lábát Európában. Utalt Apró elvtárs arra, hogy Nyugat-Németországban nem hajtották végre a potsdami egyezményt, ismét szervezkednek a hitleristák. Céljuk a második világháború egyezményeinek megváltoztatása, az NDK bekebelezése, a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felfegyverzése. Érthető tehát, hogy Európa népei — közöttük mi, magyarok is — nyugtalansággal és aggodalommal figyeljük az újjáéledt, revansra készülő nyugatnémet politikusok tevékenységét, akik a többi nyugat-európai országot is be akarják rántani egy új fegyveres konfliktusba, amelyet teljes erővel támogat az amerikai tőke. Ezekkel az amerikai és nyugatnémet imperialista tervekkel szemben nekünk, kommunistáknak, a kommunista és munkáspártoknak fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat! Meg kell védeni Európa békéjét és biztonságát! — Mind a 33 európai ország népeivel mi, magyarok, olyan Európát akarunk, ahol a nemzetek, népek biztonságban élhetnek, békés gazdasági együttműködésben dolgozhatnak, megőrizve önállóságukat. Egy ilyen békés Európa megteremtése elsősorban a munkásosztály, a társadalmi haladás élén járó kommunista és munkáspártok feladata. Ezekért a célokért ült össze a Karlovy Vary-i értekezlet. Az európai kommunista és munkáspártoknak magasra kell emelniök az európai biztonságért folytatott harc zászlaját. Mi, magyar dolgozók, magyar kommunisták ebből a harcból kivesszük részünket. Ezért támogattuk a Karlovy Vary-i tanácskozást. Ezért fejtettük ki ott álláspontunkat az európai béke megvédése érdekében és ezért írtuk alá a közös felhívást, amely most május elsején egész Európa munkásosztályának harci programja lett. Május a haladó emberiségé o: Követelésünk nem lesz haszontalan Beszédében utalt arra Apró Antal elvtárs, hogy az imperialisták mindent megtesznek a háborús feszültség fokozására, és nem válogatnak a módszerekben. — Legutóbb Görögországban zajlott le jobboldali katonai puccs — mondotta. — A reakció a baloldallal és a néptömegekkel szemben a végső eszközhöz, a katonai diktatúrához, a nyílt fasiszta módszerhez nyúlt Ezrével börtönözték be a görög hazafiakat, hogy leszámolhassanak a görög nép legjobbjaival, közöttük Manolisz Glezosz elvtárssal. A világ közvéleménye a legnagyobb felháborodással tiltakozik az új görög katonai diktatúra fasiszta önkénye ellen. Mindenütt követelik: szabadságot a görög hazafiaknak! Mentsük meg Manolisz Glezosz elvtárs életét. Erről a helyről is kifejezzük tiltakozásunkat a görög reakció fasiszta módszerei és készülő gyilkos merénylete ellen. Szolidaritást vállalunk a görög hazafiakkal. Biztosak vagyunk abban, hogy a nemzetközi közvélemény követelése nem lesz hatástalan. — Merítsünk erőt ebből a napból — fejezte be beszédét Apró elvtárs —, és újult hittel, bizakodással eltelve még nagyobb erővel folytassuk harcunkat szocialista hazánk felvirágoztatásáért, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes és jól bevált politikájának sikeres megvalósításáért, a szocializmus további győzelméért. 2 DÉL-MAGYarorszA* Szerda, 1967. május 3. Komócsin Zoltán elvtárs a balástyaiak ünnepségén Parádés volt Balástyán is a májusi felvonulás. Azok, akik alig több mint két évtizeddel ezelőtt bátortalanul fogadták a földet, mert nem volt igaerejük, még vetőmagjuk sem, most közülük sokan saját gépkocsijaikon érkeztek a májusi menetbe. A négy balástyai termelőszövetkezetből kihozták megmutatni az utcákra a legszebb, legújabb gépeket, vagy 130 traktort, tehergépkocsit, különféle bonyolult, drága munkaeszközöket. Gyalogosok, autósok, motorkerékpárosok ezres serege vonult együtt. A rendezők a heteken át ismétlődő hideg esők után most is rossz időre számítottak. Ezért a művelődési ház nagytermébe irányították az ünneplő sereget. Természetesen a sokadalomnak csak egy kis hányada jutott be a nagyterembe. Az ünnepi nagygyűlésen Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. A balástyaiak meghívása a környék országgyűlési képviselőjének is szólt. Az ünnepi gyűlés elnökségében foglalt helyet Komócsin Zoltánnal együtt Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Csizmás Sándor, a járási pártbizottság titkára, Pásztor János, a járási párt-végrehajtó bizottság tagja, Keresztúri József, a községi tanács vb elnöke, Virágh János, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára, továbbá a helybeli Alkotmány, Felsőgargonya, Egyetértés és Móra Ferenc termelőszövetkezetek képviselői. Elsőként Pásztor János köszöntötte a falu dolgozóit, majd Komócsin Zoltán mondott ünnepi beszédet. Elhozta és tolmácsolta a párt Központi Bizottsága, a Csongrád megyei pártbizottság és a járási pártbizottság szívélyes üdvözletét. Az utóbbi hónapokban lezajlott, nagy jelentőségű belpolitikai események közül első helyen említette a március 19-i országgyűlési képviselő és tanácstagválasztásokat, továbbá a termelőszövetkezetek első országos kongresszusát. Az országgyűlési képviselő és tanácstagválasztások alkalmával az egész ország népe — így Balástya dolgozói is — ismét bebizonyította ragaszkodását a népi hatalom iránt, hitet tett a szocialista építés még lendületesebb folytatása mellett. Beszéde további részében idézte Komócsin Zoltán az először 1830-ben meghirdetett májusi eszméket, azt a hosszú forradalmi harcot, melyben a magyar munkásosztály és a parasztság legjobb fiai is életüket áldozták. Mint mondotta, a világméretű harc ma is folytatódik a májusi eszmék teljes diadaladákért, hogy minden ember legyen szabad és minden ember legyen boldog! Az európai kommunista pártok Karlovy Varyban lezajlott tanácskozása kapcsán mutatott rá a béke védelmének , ma legidőszerűbb problémáira. Szólt a vietnami nép élet-halál harcáról is, melyet az amerikai betolakodókkal vív. S e harc végső győzelméhez a mi népünk is minden tőle telhető segítséget biztosít. Nagy érdeklődéssel hallgatták a nagygyűlés résztvevői az ünnepi beszéd görögországi eseményekkel kapcsolatos részét is. A görög monarcho-fasiszták puccsa az egész békeszerető emberiség őszinte felháborodását váltotta ki, s világszerte lankadatlanul folytatódnak a tiltakozások a görög hazafiak szabadon bocsátásáért A nagy tapssal fogadott beszéd után a balástyai dolgozók ünnepi nagygyűlésükről tiltakozó táviratot juttattak el a Görög Királyság budapesti nagykövetének. A májusi menetet és az ünnepi gyűlést követően Komócsin Zoltán, Siklós János, Csizmás Sándor és a többi vendégek a község politikai, tanácsi és gazdasági vezetőivel folytattak eszmecserét, majd a helybeli Egyetértés Tsz központi majorjába látogattak. Itt már mintegy 800-as ünneplő sereg — szövetkezeti gazdák és hozzátartozóik — ültek fehér asztalnál, készültek a vidám, estébe nyúló mulatságra. Ének, zene, tánc Magasra csapott a jókedv, a sistergő kolbászért, a fehéren habzó sörért már javában állt a küzdelem valamennyi sátor körül, mikor a majális közepén vidám műsor kerekedett az újszegedi szabadtéri színpadon hétfő délután. Pénztáros, jegyszedő sehol, ki-ki kedvére válogathatott a színes csokrokból; ha megunta — kiment, ha meggondolta — visszajött. Csak egy maradt: a végig zsúfolt nézőtér. Soha ennyien nem láttak műsort Újszegeden. Király Levente, a Szegedi Nemzeti Színház művésze egymás után konferálta a szereplők apraját, nagyját. Fehér kosztümös Csipkerózsikák az első sorokban ülő mamák vigyázó szemeitől kísérve lejtettek virágkeringőt, jártak orosz népi táncot, vidám matróztáncot — ők a városi balettiskola növendékei voltak. A „nagyok”: Réti Csaba, Kovács Zsuzsa, Bordás Dezső, a színház művészei, nagysikerű operettekből énekeltek népszerű részleteket. A mosoly országából, a My fair Lady-ből, a Marica grófnőből. Két kórus is pódiumra lépett, a vasútforgalmi technikum és a Ságvári gimnázium énekkara. Szécsi József vezényletével tüzes ritmusú tömegdalokat mutattak be. A KISZ városi bizottságának harmonika együttese Mozart, Sarazate, Frossino műveket játszott, a Móra Ferenc művelődési otthon és a Strangers gitárosai pedig közkedvelt beat-számokat. Klasszikus tánctörténeti bemutatót tartott a Móra Ferenc művelődési otthon társastáncklubja: angolkeringőt, charlestont, csa-csa-csá-t, rumbabolerót, és csárdást jártak a párok, s a közönség ütemes tapsa kíséretében új műsorából nyújtott ízelítőt az ÉDOSZ Szeged népi együttes. Eszébe nyúlt, mire ismét visszanyerte egyeduralmát Újszeged felett a vidámpark... Mozaik a szegedi majálisról Derűs hangulatban, a felfelröppenő színes léggömbök után figyelve, strand híján a kellemes napfényben fürdőzve indulnak az emberek a téltől a liget felé. A hidat teljes szélességében elfoglalja a gyalogosan hömpölygő emberáradat. A szegedi ünnepség előbbi szónokát, Apró Antal elvtársat a megyei és a szegedi párt és tanácsi vezetők kísérik a sokhangú és sokszínű majálisra. Az uszoda tömött napozójáról integetők közé fehér és lila orgonát dobálnak a hídról pajkos úttörők. ..A1ost vagyunk itt először“ — Ott, az alatt a nagy fa alatt még van szabad hely — s a család idősebbjei újságokat, zsebkendőket terítenek a fűbe, a fiatalok pedig sörért, étvágycsiklandó illatos kolbászért állnak sorba. A korábban magánosan padokra telepedő néhány nyugdíjas sincs már egyedül. — Meg tetszik engedni? — s kérdezni se hagyják a továbbit, a damaszt szalvétából kibontot elemózsia kínálása egyenlő a bemutatkozással. Magyaros a nádról jött az előző nap óta jegyespár: — Márton bácsi, a téeszből, ő ajánlotta, hogy május elsejét töltsük Szegeden. Most vagyunk is először. Görög turisták A Doucins Tours három autóbuszának görög turistái is először jártak a Tisza partján. A kora délutáni órákban érkeztek a jugoszláv határról, egy hetet töltöttek Dubrovnikban. Még békét éltek az Olimposz alatt, mielőtt elindultak, s most az itteni önfeledt békét ünneplők között a gyomrukat szorongatja az otthoniakért érzett izgalom. — Giezosznak élni kell, Giezosz nem pusztulhat el! — az előbb még a busz ajtaját igazgatta s miközben beszél, pörgeti ujjai között csavarhúzóját a sofőr. A hinta hőse A lengő hintában Frédi szíjazza magát,aznap bezárkózik a kieséstől védő drótháló mögé. Sok a bámulója, a megjegyzésekből tudni meg a nevét is. Mert már éppen a holtponton van s a következő lendülettel át is billen rajta. S aztán mind gyorsabban kering a vízszintes tengely körül, minközben serdülő lányok egy csoportja hangosan számolja a köröket: — Tegnap tizenegyszer csinálta meg s kilencszer ellenkező irányban. A fiam megrántja a kezem. — Frédi a barátom. Ott lakik a Klapka téren. — hősök is így lesznek emberek. Pistike nyerni akar A zöld gyepen futballnyi pöttyös labdával cicáznak öregek, fiatalok. Pistike, a kis ötéves a legügyesebb. Igaz, nagyobb testvéreis apja, anyja is úgy intézik, hogy Pistike sose legyen cica. Mert tétre megy a játék. Csokira. Még egyet akarok nyerni, nagymamának is! Nagymama otthon maradt, mert fáj a lába. A héttagú Bartalis család a labdázás után römizni ül le egy bokor tövébe. A römizés is csokoládéban folyik. Hogy minél több ajándékot vihessenek az otthon maradottnak. Pistike közben két szelet csokoládé árát hangosan szóló trombitára váltja be. — Rendben van — mondja az apja két parti között —, de akkor súgd meg anyádnak, hogy nekem meg sört vegyen. Randevú — váltás után Nem fogy a tömeg. Már estébe hanyatlik a nap s a villamosok állandóan tömötten járnak. Jókedvű emberek füttyszóra lejtett tánccal várják a nagy sárga kocsikat a megállók betonszigetén. — Soha ennyi utast s mégcsak nem is veszekednek. — A csinos kalauzkisasszonynak csak az okoz gondot, hogy nem lehet a szertelen hangulatban mulatozók között. Az újszegedi végállomásnál azonban van 1—2 perc várakozás: belekarol a fiúba, aki a hídfőtől ott állt a pénztárasztal mellett s már csak annyit hallanak kíváncsi füleim: —■ Váltás után félórával a torony alatt. Sanyiék a Hungária bárban foglalnak asztalt. Kondorosi János Rollerverseny A városi KISZ-bizottság és az úttörő elnökség futó- és rollerversenyt rendezett a gyermekeknek. A helyezések sorrendjét igen nehéz volt eldöntenie a zsűrinek: az élbolyt mi sem választotta el a középmezőnytől, így hát a díjkiosztás sem okozott gondot: mind a 40—50 résztvevő — köztük persze a győztesek is: Ruszka Zoltán és Bocz Ödön, a Ságvári gyakorló iskola hatodikos és Szórádi Gabriella, a Ságvári negyedikes növendéke — egyaránt kapott egy kis csokoládét jutalmul.