Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-05 / 209. szám

4 MAGYAR SZOCIALISTA M­V­H­K­A­S P­Á­R­T LAPJA 57. évfolyam, 209. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1967. szeptember 5. Húszezres ü­nneplő sereg SzTáT" az Arnád-emlékműnél Vasárnap szövetkezeti gaz­dák és családjaik, falusi dolgozók több mint húsz­ezres serege „zarándokolt” Sövényházira nemcsak a környező községekből, ha­nem a megye minden tájá­ról. Akik más években is itt már részesei voltak az Ár­pád-ünnepségnek, tanúsít­hatják: minden esztendőben többen és többen jönnek el ide. Az emlékmű előtti sza­badtéri színpadon az ünne­pi nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csongrád megye országgyű­lési képviselője, Péter Já­nos külügyminiszter, Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első ttkára, a Központi Bizott­ság tagjai, Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Sí­pos Géza, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának titkára, Csupenszki István, a járási pártbizottság első Péter Iánon titkára, Papp Gyula, a Sze­ged m. j. városi tanács vl elnökhelyettese, Farkas Ist­ván, a járási tanács vb el­nöke, valamint a megye, járás és a falvak közélet vezetői. Képünkön balról jobbra: Rózsa István, Csupenszki István, Győri Imre, a beszédét mondó Komócsin Zoltán, Katona Sándor és Péter János (Bálint Gyula felvételei) Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja műsor, vidámság Az ünnepi beszédek után sem ürült ki az emlékmű előtti tér, jóllehet tucatnyi vendéglátó sátor, kerthelyi­ség és zene csalogatta a sokezres vendégsereget A 30 fokos rekkenő hőségben is nagy tetszéssel tapssal ju­talmazták az emlékezetes szép műsort Két órán át a zene és a nagy költőink hangján elevenedtek meg ezeréves nemzeti történel­münk legnagyobb esemé­nyei. Mint egy nagyon szép költemény, úgy hangzott amikor a szavalókórus fel­olvasta Nagy Sándor és felesége, Dancs Mária sö­vényházi lakosok 1945. jú­lius 5-én kiállított birtokle­­velének szövegét melyben az áll, hogy „örökre és el­­idegeníthetetlenül" hat hold földet kaptak a közeli Szé­kely-dűlőben. Elvonultak a táncosok, az énekkar, a sza­valókórus, s ezután min­denki a már jó előre kivá­lasztott táborhelyre indult A muzsika és a nótaszó vé­gighullámzott az egész kör­nyéken, s napnyugtával mé­lyen behaladt az éjszakába A béke kilátásai jók Az ünnepi nagygyűlést Katona Sándor országgyűlé­si képviselő, a Hazafias Nép­front Csongrád megyei bi­zottságának titkára nyitotta meg, majd Péter János — aki szabadságát megszakít­va látogatott ide — mondott lelkes tapssal fogadott be­szédet: — örömmel és megható­­dottan vagyok itt ”— mon­dotta. — Mindig jólesik ilyen nagyszerű találkozón részt venni olyan emberek­nek, akik a külpolitika terü­letén szolgálják szocialista hazánk érdekeit. Több évtizedes külpoliti­kai tapasztalatai alapján ar­ról szólott, hogy még soha­sem volt ilyen jó dolog a nemzetközi külpolitikai élet színterén képviselni népünk ügyeit, mint most Ennek a magyarázata itt, Csongrád megyében, Sövényházán is megtalálható — tette hozzá — Munkásosztályunk és a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, a szocializmus építésében elért kimagasló sikereivel, a párt vezetésé­vel igen kedvező feltétele­ket teremtett külpolitikánk számára. Barátaink és poli­tikai ellenfeleink a világ minden táján egyaránt nagyra becsülik a Magyar Népköztársaság sikereit Külföldi vendégeink azzal a meggyőződéssel távoznak tőlünk, hogy nagyon jó élni ebben az országban. Péter János elvtárs a nemzetközi békeharc sike­reit is értékelte. Rámuta­tott, hogy 21 évvel a má­sodik világháború után is­mét rengeteg veszély lesel­kedik az emberiség békéjé­re: nukleáris korszakban élünk. Ennek ellenére a bé­ke kilátásai jók. A Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok hatalmas erkölcsi, poli­tikai, katonai ereje, amint eddig, a jövőben is képes lesz féken tartani a hábo­rút Ez a mi külpolitikánk perspektívája — mondotta. Komócsin Zoltán: Cél a fejlődés gyorsítása Ezután Komócsin Zoltán elvtárs meleg hangú beszé­dében méltatta a Csongrád megyei parasztság sövényhá­zi találkozójának jelentősé­gét. Szólott azokról a gon­dokról, melyeket a­­ száraz, esetlen nyár okozott pa­rasztságunknak. S e gon­dokban osztozik pártunk és kormányunk is. A kedvezőt­len időjárás ellenére az idei esztendő is nagyszerű ered­ményeket hozott Miközben az ország ipari termelése az idén megközelítően tíz szá­zalékkal növekszik, addig a parasztság a kenyérgabona­­termesztésben ért el nagy eredményt Országosan kö­rülbelül mintegy 13,5 má­zsáig emelkedett a kenyér­­gabona átlagtermése. Ez nemcsak azt jelenti — mon­dotta —, hogy hazai termés­ből biztosíthatjuk az ország kenyerét, hanem már bizo­nyos felesleggel is rendelke­zik népgazdaságunk. — A kenyérgabona-ter­mesztésben tehát már meg­mutatkozott a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek igazi értelme. Meggyő­ződésünk, hogy ami sikerült a kenyérgabona esetében, az már a közeli években sike­rülni fog a kukoricater­­mesztésben és az állatte­nyésztésben is. Az új gazdasági irányítás jelentőségéről szólva Komó­csin Zoltán elvtárs felhív­ta a figyelmet, hogy gyor­sabb előrehaladásunk min­denekelőtt attól függ, mi­ként dolgozunk. A gazdasági reform legfőbb célja, hogy megszabadítsuk gazdasági közéletünket a sok felesle­ges béklyótól, amely fékezi a haladást. Az a cél, hogy gyorsuljon a gazdasági fej­lődés, s ezáltal nagyobb ütemben emelkedjék a dol­gozó emberek életszínvona­la. Ennek fontos eszköze a gazdaságirányítás új rend­szere. Mindvégig nagy figyelem­mel kísért beszéde befejező részében a nemzetközi hely­zet időszerű­ kérdéseivel foglalkozott, s szavait az egybegyűltek nagy tapssal fogadták. Félmillió látogató a mezőgazdasági kiállításon A vasárnapi jó százezres ,,csúcsforgalom” után hétfőn reggel több tízezres tömegek — köztük népes diákcsopor­tok — várták az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár előtt a kapunyitást. Délben megérkezett a fél­milliomodik látogató is, Deli Imre főagronómus személyé­ben, aki a hajdúböszörményi II. Pártkongresszus Termelő­­szövetkezet tagja. A szövet­kezet „tisztikarával” jött fel a kiállításra, ahol a szakmai napok keretében gépbemuta­tón vesz részt A szerencsés 500 ezredik látogatót dr. Takács Sándor, a kiállítás propagandaosztá­lyának vezetője és Erős Re­zső, az Állami Biztosító osz­tályvezetője köszöntötte, majd ünnepélyesen átadták a Kiállítási Iroda és az Állami Biztosító ajándékát, egy vi­lágvevő Melódia rádiókészü­léket A rögtönzött kis ün­nepségen közölték, hogy a Kiállítási Iroda és az Állami Biztosító az egy egymillio­­modik látogatót egy Delta televíziókészülékkel ajándé­kozza meg. Kállai Gyula a kiállításon Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke hétfőn ellátogatott az orszá­gos mezőgazdasági kiállítás­ra. Társaságában volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A vendégeket Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója kalau­zolta. IÁI vizsgáztak a Csongrád megyei gazdaságok Két nagydíjas 13 aranya 12 ezüst, 13 bronzérmet és tíz elismerő oklevelet nyertek Kitűnőre vizsgáztak Idén a Csongrád megyei termelő­üzemek, termelők a 66. Or­szágos Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásáron: 14 terme­lőszövetkezet, 4 állami gaz­daság, 4 vállalat és intéz­mény és egy egyéni termelő összesen két nagydíjat, 13 arany-, 12 ezüst-, 13 bronz­érmet, valamint tíz elismerő oklevelet nyert bemutatott kiváló tenyészértékű állatai­val, szántóföldi, illetve ker­tészeti termékeivel. Az or­szág nagy­díjasainak sorában két szövetkezeti gazdaságot köszönthetünk: a paprika­termesztési nagydíjat a szen­tesi Új Barázda Termelőszö­vetkezet kapta meg, a tárgy­­jutalomként odaítélt 25 000 forint értékű vásárlási utal­vánnyal együtt. A másik nagydíjas: a székkutasi Új Élet Termelőszövetkezet, amely a Cica nevű magyar félvér kancájával vívta ki a zsűri elismerését. Ehhez a nagydíjhoz tárgyjutalomként egy pár dísz­lószerszámot kapott az állami gazdaságok lótenyésztési és versenyigaz­gatóságától. A búzatermelő gazdaságok kitüntetettjei között a hód­mezővásárhelyi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet sze­repel harmadik díjjal. Őszi árpájukért kaptak elismerő oklevelet: a Derekegyházi Állami Gazdaság, az árpád­halmi Árpád, a hódmezővá­sárhelyi Vörös Csillag és az ugyancsak hódmezővásárhe­lyi Szántó Kovács János Termelőszövetkezet. Kukori­catermesztési első díjas lett az árpádhalmi Árpád Tsz, a szegedi Móra Ferenc Terme­lőszövetkezetet pedig elisme­rő oklevéllel tüntették ki. A cukorrépa-termesztők ka­tegóriájában harmadik díjat kapott az árpádhalmi Ár­pád Tsz, és elismerő okleve­let a csanádalberti Kossuth, továbbá a hódmezővásárhe­lyi Bem, Marx és Dózsa Termelőszövetkezet, vala­mint a tápéi Tiszatáj Tsz. A bemutatott rost-kenderért tüntették ki második díjjal a hódmezővásárhelyi Dózsát és a harmadik díjjal a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag, Szántó Kovács Já­nos, a Bem és Marx terme­lőszövetkezetet. A kertészeti pavilon pap­rikái általános elismerést nyertek, köztük a Kertészeti Kutató Intézet szentesi kí­sérleti telepe és a szentesi Árpád Tsz szerzett aranyér­met. A Kertészeti Kutató Intézet szentesi kísérleti te­lepe a továbbiakban még karalábéjával, uborkájával, fejeskáposztá­jával, téliretké­vel, vöröskáposztájával és sárgadinnyéjével, a makói Lenin Termelőszövetkezet dughagymájával, a szentesi Új Barázda Tsz karalábéjá­val nyert egy-egy második díjat jelző ezüstérmet. Ugyancsak ezüstérmes lett a makói Lenin Termel­őszövet­­zet, valamint a csanádalberti Kossuth vöröshagymája. A bírálóbizottság bronzérem­mel tüntette ki a Kertészeti Kutató Intézet szentesi kí­sérleti állomásán termesztett kelkáposztát és görögdin­­­nyét, a tápéi Tiszatáj fejes­káposztáját és a szentesi Ár­pád Termelőszövetkezet pa­radicsomát. A dísznövények közül a Hódmezővásárhelyi Kertészeti Vállalat rózsafaj­táinak ítélték oda a kiállítás ezüstérmét. A Csongrád megyei szarvasmarha-tenyésztő gaz­daságok közül a szentegáti állami gazdaság Fábián ne­vű magyar-tarka bikája, a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság Forint és Olga ne­vű magyar-tarka üszője nyert első díjat. A sertésztenyész­­tés első díjasai között kö­szönthetjük a Hódmezővá­sárhelyi Állami Gazdaságot, amely a bemutatott Corn­wall tenyész-kocasüldő cso­portjáért kapta a kitünte­tést. Ugyanez a gazdaság 1086. számú bárány corn­­wall tenyészkocájáért máso­dik díjat kapott. Juhtenyész­tés­ első díjas lett a Pan­­kota Állami Gazdaság 5549. fülszámú tenyészkosa. Máso­­dik díjban részesült ugyan­ennek a gazdaságnak és a szentesi kostelepnek egy-egy tenyészkosa. Harmadik dí­jas lett a Pankotai Állami Gazdaság egyik tenyészkosa. A kiállításon bemutatott há­romkeretes kaptárjáért és mézpörgetőjéért Angyal Já­nos hódmezővásárhelyi la­kost első díjjal tüntette ki a bíráló bizottság. Virágos Kiss István, a szentesi Új Barázda Terme­lőszövetkezet elnöke az Or­szágos Mezőgazdasági Kiál­lításon tett látogatása alkal­mából tájékoztatást adott arról, hogy miért kapta szö­vetkezetük az idei paprika­termesztési nagydíjat. El­mondotta, hogy Szentes vi­dékén régi hagyományai vannak a zöldségkertészet­nek. Az 1875-ben itt letele­pült vándor bolgárkertészek alapították meg ezt a jól jö­vedelmező kertészeti ágat, s hamarosan a magyar kerté­szek is átvették, sőt tovább­fejlesztették termesztési és öntözési módszereiket. Az Új Barázda az utóbbi hét év alatt fejlesztette ki nagy­üzemi hajtatásos és szántó­földi zöldségtermesztését. 1964-ben már egy arany- és egy ezüstérmet nyert papri­káiéval. Jelenleg 200 holdas szántóföldi kertészetük van, amelynek 95 százalékán ter­mesztenek paprikát. A ki­állításon nagydíjat nyert paprika 19P5-ban 70 hold át­lagában 255, mázsás termést adott A kiváló minőséget a szakszerű palántanevelésen és növényápoláson kívül el­sősorban annak köszönhetik, hogy évi átlagban 2000— 2100 órányi napfény éri a földeket a vegetációs idő alatt Az ország más tájai­­hoz képest két-három héttel korábban kezdhetik a kiül­tetést, s rendszerint késő őszig folytathatják a papri­kaszedést (MTI)

Next