Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-01 / 284. szám
57. évfolyam, 281. szám Ára: 50 fillér Péntek, 1967. december 1. Befejeződtek a magyar-szovjet tárgyalások Fock Jenő hazaérkezett Moszkvából Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke november 25-étől 30-áig baráti látogatást tett Moszkvában. A szovjet párt- és kormányküldöttség idén szeptemberben Magyarországon tett látogatása során létrejött megállapodással összhangban. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Fock Jenő magyar kormányelnök tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió és Magyarország közötti testvéri együttműködés továbbfejlesztését érintő kérdések széles köréről. Magyar részről a tárgyalásokon részt vett Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Szovjet részről a tárgyalásokon Mihail Leszecsko és Vlagyimir Novikov, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Mirotvorcev, a Szovjet Állami Tervbizottság elnökhelyettese vettek részt. A felek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az elért megállapodás előmozdítja a két ország közötti együttműködés további elmélyítését és kiszélesítését gazdasági, kereskedelmi, valamint műszaki és tudományos téren. A tárgyalások a teljes kölcsönös megértés és testvéri barátság szellemében zajlottak le. Fock Jenő csütörtökön Moszkvából hazautazott. A magyar és szovjet zászlókkal díszített vnukovói repülőtéren Alekszej Koszigin, a Szovjet Minisztertanács elnöke, Kirill Mazurov, a Minisztertanács első elnökhelyettese, miniszterek és más hivatalos személyiségek búcsúztatták a magyar vendégeket. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Csanády György közlekedés- és postaügyi miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Az érkezésnél jelen volt Fjodor Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A miniszterelnök rövid nyilatkozatában a következőket mondotta az MTI munkatársának: “ Brezsnyev és Koszigin elvtársakkal, amikor a szovjet párt- és kormányküldöttséggel nálunk jártak a nyáron, megállapodtunk, hogy vezetésemmel kormánydelegáció utazzék ki. Ennek eredménye volt, hogy meghívtak bennünket és néhány napot Moszkvában töltöttünk. Tárgyalásaink eredményesek, sikeresek voltak és az elért eredmények jövő évi tervünket, népgazdasági tervünk végrehajtását, gazdasági reformunk bevezetését segítik. Mai szám«nikil:: SÚLYOS FÖLDRENGÉS JUGOSZLÁVIÁBAN HARMINCEZER KILOMÉTER A HONVÉDELMI NEVELÉS KÖZÜGY ÉJSZAKA A RENDŐRSÉGI ÜGYELETEN Szovjet—szíriai és szovjet—svéd megbeszélések Csütörtökön a Kremlben szovjet—szíriai tárgyalások kezdődtek. A szovjet küldöttséget Koszigin, a Minisztertanács elnöke, a szíriai küldöttséget Zuajen miniszterelnök vezeti. A megbeszélésen részt vesz még Novikov szovjet miniszterelnök-helyettes, Gromiko külügyminiszter és Grecsko marsall, honvédelmi miniszter. Koszigin szovjet kormányfő csütörtökön a Kremlben fogadta Nilsson svéd külügyminisztert és Gromiko szovjet külügyminiszter részvételével megbeszélést folytatott vele. Csaknem valamennyi tsz csatlakozott a területi szövetséghez A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint a gazdasági irányító szervek számos vezetője. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke beszámolt az országos elnökség és titkárság eddigi munkájáról, a területi szövetségek megalakulásáról, az elmúlt hónapokban végzett munkájuk tapasztalatairól. Az elmúlt hónapban megkezdték működésüket, az Országos Tanács bizottságai is. A termelőszövetkezeti mozgalom nagy jelentőségű eseménye, hogy országszerte megalakultak a területi szövetségek: a fővárosban kettő, a megyei székhelyeken tizenkilenc, egyéb helyeken huszonhét , összesen 48 területi szövetség alakult. Az ország mezőgazdasági termelőszövetkezetei és termelőszövetkezeti csoportjai csaknem teljes számban csatlakoztak a területi szövetségekhez. A területi szövetségek nagy része megalakulása után gyorsan megtalálta helyét, s megkezdte tevékenységét, amellyel főként az új termelőszövetkezeti törvény adta szélesebb körű lehetőségek kihasználásában, a közös gazdaságok közötti együttműködés mielőbbi kibontakoztatásában segítik a szövetkezeteket. Emellett máris jó eredményeket értek el érdekképviseleti tevékenységükben és a hatékony jogvédelem megszervezésében. Az elnök megállapította: a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és választott szervei eddigi tevékenységük során hasznosan segítették a termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának kialakítását, de a most következő időszakban még többet tehetnek és még többet is kell tenniük a kongresszusi határozatban megfogalmazott célok valóra váltásáért, elsősorban a termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítéséért, valamint a szövetkezeti demokrácia elveinek teljesebb érvényesítéséért. A szövetkezetek I. kongresszusán is megtárgyalt szövetkezeti törvény és földtörvény kifejezi a szövetkezeti tagság érdekeit. Most e törvények gyakorlati megvalósításán van a sor, s ebben nem nélkülözhető a szövetkezeti vezetők aktív közreműködése, a szövetkezeti tagok megértése és felelősségérzete. Az elnöki beszámoló után dr. Nagy Sándor, a TOT főtitkára beterjesztette a termelőszövetkezetek információs rendszerére vonatkozó javaslatot. Kifejtette, hogy az új gazdaságirányítási rendszer viszonyai között, a termelőszövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásának és önigazgatásának erősödésével számottevően növekszik majd a szövetkezeti gazdaságok információigénye. Ezért szükségesnek látszik, hogy ne csupán az irányító és képviseleti szervek, hanem az egyes gazdaságokon belül a különböző szintű vezetők is időben megkapják a munkakörüknek megfelelő információkat. A tsz-ek az információk alapján kialakított elképzeléseiket a tudományos intézményekkel ellenőriztethetik, a döntés joga azonban — az ismeretek birtokában — mind a gazdaság termelési szerkezetét, mind új beruházásait illetően kizárólag magukra a termelőszövetkezetekre tartozik. A felszólalók többsége javasolta, hogy az Országos Tanács keretében külön is szervezzék meg az információs apparátust. Hangsúlyozták, hogy tovább kell javítani a termelőszövetkezetek vezetését, gyorsítani a termelőszövetkezeti zárszámadások, valamint a jövő évi tervek előkészítéséhez szükséges rendelkezések eljuttatását a termelő üzemekhez. Többen fölvetették, hogy a gazdaságirányítás új rendjében a termelőszövetkezeteknek az eddiginél szélesebb körűen kell tájékozódniuk az árakról, az áruértékesítés lehetőségeiről. Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes néhány felszólalásra válaszolva elmondotta, hogy a jelenlegi információs rendszer további kimunkálásra szorul. Mindenekelőtt pontosan meg kell majd határozni, hogy ki kitől milyen információkat kapjon, nehogy az esetleges információáradat végül akadálya legyen a célszerű és hasznos tájékozódásnak. Hangsúlyozta, hogy az eddigi úgynevezett belső utasítások egy részének indokolt lenne — kellő megfontolással — széles körű nyilvánosságot adni. Közölte továbbá, hogy a jövedelemszabályozással, a zárszámadással és a tervkészítéssel kapcsolatos utasításokat, illetve intézkedéseket rövidesen, valószínűleg még december 10-e előtt kiadják. A tanácskozás első két napirendi pontjának megtárgyalása után Virág István, a TOT főtitkárhelyettese terjesztette elő a termelőszövetkezetek szocialista munkaversenyéről szóló beszámolóját. Ezután a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megválasztotta küldötteit az Országos Szövetkezeti Tanácsba, amely a különböző szövetkezeti típusokat összefogó konzultatív jellegű csúcsszerv lesz, a magyar szövetkezeti mozgalom külföldi kapcsolatainak ápolására, valamint a szövetkezeti politika átfogó kérdéseinek rendszeres megtárgyalására ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa II jgy évi fejlesztési len, az állami költségvetés tervezete, a hitelpolitikai irányelvek a Minisztertanács ülésén A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A napirend megtárgyalása előtt az ülésen elnöklő Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese méltatta azokat a kimagasló érdemeket, amelyeket a szerdán elhunyt dr. Münnich Ferenc szerzett a magyar nép felszabadításáért, hatalmának kivívásáért, megszilárdításáért és a nemzetközi munkásmozgalomban a népek szabadságáért egész életén át folytatott harcában. A Minisztertanács úgy határozott, hogy jegyzőkönyvben örökíti meg dr. Münnich Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány volt elnökének emlékét és elévülhetetlen érdemeik Az ülés napirendjének első pontjaként az Országos Tervhivatal elnöke előterjesztette a népgazdaság jövő évi fejlesztési tervét. A kormány a tervet megtárgyalta és elfogadta. A pénzügyminiszter előterjesztette a jövő évi állami költségvetés tervezetét. A kormány megvitatta, elfogadta és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a javaslatot az országgyűlés elé terjessze. A pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnökének javaslatai alapján a Minisztertanács határozatot hozott a jövő évi hitelpolitikai irányelvekről. A munkaügyi miniszter jelentést tett az első háromnegyedév munkaügyi helyzetéről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Az igazságügyminiszter benyújtotta a Polgári Törvénykönyv módosításáról, valamint a választott bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényerejű rendeletek tervezetét. A kormány az előterjesztéseket megvitatta, s úgy határozott, hogy a tervezeteket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Versenytárgyalások, devizahitel A jövő évi hitelpolitikai irányelvek meghatározzák a pénzintézetek hitelezési tevékenységének fő vonásait. A bankok által nyújtott hiteleknek elő kell mozdítaniuk a fogyasztási és a beruházási javak piacán az egyensúly biztosítását, a keresletnek megfelelő árualapok növekedését, valamint a külkereskedelmi célok megvalósítását. Ennek érdekében a rendszeresen értékesíthető áruk termelésére a bankok — meghatározott feltételek mellett — korlátozás nélkül nyújtanak hitelt, viszont a hitelezés eszközeivel is korlátozzák majd az eladhatatlan vagy nehezen értékesíthető készletek felhalmozódását és a népgazdaság számára nem hatékony beruházásokat. Feltehető, hogy a beruházási hitelek iránti igények az erre a célra tartósan leköthető pénzforrások mennyiségét meghaladják, ezért az igényeket versenytárgyaláson bírálják el, s azokra a beruházásokra adnak hitelt, amelyek gazdaságosak és a leggyorsabban megtérülnek. Ezeknek megfelelően állapítják meg a hitelpolitikai irányelvek a hitelezés általános feltételeit (a hitelek mennyiségét, lejáratát, kamatait stb.), ezek elősegítik, hogy a vállalatok csak gazdaságos tevékenységeikre igényeljenek hitelt. Az irányelvek az általánosnál kedvezőbb feltételeket állapítanak meg egyes olyan területekre, amelyeknek fejlesztését a népgazdasági terv előnyben kívánja részesíteni. Hosszabb lejárattal és alacsonyabb kamattal nyújthatók hitelek a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és általában a mezőgazdasági termelésre, a lakosság részére nyújtandó szolgáltatások fejlesztésére, egyes építőanyagok termelését vagy energiamegtakarítást előmozdító beruházásokra. Szigorúbb hitelfeltételeket állapítanak meg, esetleg meg is tagadják a hitelt a forgóeszköz hitelezésben azoknál a gazdálkodó szerveknél, amelyeknél túlzott készletezési törekvések tapasztalhatók, vagy tartós zavar mutatkozik termékeik értékesítésében, továbbá az olyan beruházási hitelkérelmek elbírálásánál, amelyek indokolatlanul vagy a lehetőségeket meghaladó mértékben igényelnek devizát. Amennyiben a népgazdaság érdeke megkívánja, a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően devizahitel is adható, amelyet az adott devizában kell kamataival együtt visszafizetni. A hitelpolitikai tanács feladata, hogy a Minisztertanács által jóváhagyott hitelpolitikai elvek megvalósulását biztosítsa. (MTI) Már dolgozik az információs szolgálat Az AGRINFORM szegedi tájékoztatója Csütörtökön Szegeden több mint 250 termelőszövetkezeti vezető tanácskozott arról, hogy az információ és a szaktanácsadás milyen szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vő elnökhelyettese megnyitója után dr. Királyi Ernő, az AGRINFORM Vállalat vezetője vitaindító előadásában arról szólott, hogy hazánkban a szervezett szaktanácsadás 1965-ben kezdődött. Az új mechanizmus szülöttje, az AGRINFORM vállalat, amely számtalan nagy külföldi céggel áll kapcsolatban, s vállalja ezek legújabb gyártmányainak kipróbálását. Tudományos információs osztálya 1500 külföldi folyóiratból tájékozódik. Négyszáz bedolgozó szakfordító bármilyen nyelvű szöveget átültet magyarra. Külföldi mezőgazdasági tanulmányutakat is szervez az IBUSZ-szal karöltve. Megismertetik továbbá az érdeklődő tsz-ekkel a legújabb agrotechnikai eljárásokat és az újnemesítésű növényfajtákat. Bemutatják az ország bármely részén épülő új megoldású állattenyésztési telepeket és tanácsokat adnak arra, milyen területen mit lehet a leggazdaságosabban termelni. A tanácskozáson felszólalt dr Csizmadia István, a Mezőgazdasági Könyvkiadó osztályvezetője, Huszti Pál, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese, Tanács Vince, a röszkei Kossuth Tsz elnöke és mások. A felszólalók hangsúlyozták, hogy szívesen veszik igénybe az AGRINFORM tájékoztatását, kérték többek között, hogy a megvásárlásra javasolt új gyártmányú gépi berendezésekről szakmai filmeket készítsenek. Zárszót dr. Fazekas Lajos, a Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondott.