Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-03 / 1. szám

Koszigin nyilatkozata : Moszkva (MTI) Koszigin szovjet minisz­terelnök egy japán hírügy­nökség újévi kérdéseire ki­jelentette, hogy a Szovjet­unió mindaddig segíti a vi­etnami népet, „amíg az USA nem szünteti meg agres­­­szióját”. Koszigin hangsú­lyozta: Japán sokat tehet a vietnami kérdés megoldásá­ért, ha elítéli az amerikai agressziót, síkraszáll a VDK bombázásának megszünteté­séért, s nem teszi lehetővé területének, valamint anyagi és emberi erőforrásainak fel­használását az USA vietna­mi agressziója érdekében. Végül kijelentette, hogy vál­tozatlanul érvényes a japán miniszterelnök szovjet meg­hívása. Ceausescu Belgrádion • Bukarest (MTI) Nicolai Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­­poniti Bizottságának főtitká­ra, az államtanács elnöke kedden Tito jugoszláv elnök meghívására rövid baráti látogatásra Belgrádba uta­zott. Ceausescu kíséretében van Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista P­árt végrehajtó Bizottságának tagja, a minisztertanács el­nöke és Patti Niculescu- Mizil, a Román Kommunista Párt végrehajtó bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Ünnepségek Havannában • Havanna (MTI) A Kubai Köztársaság ked­den ünnepélyes keretek kö­zött emlékezett meg a forra­dalom győzelmének kilence­dik évfordulójáról. Az ün­nep alkalmából Havannában, a Forradalom­ terén a José Marty téren több mint öt­venezer munkás és diák vo­nult el a díszemelvény előtt, amelyen Fidel Castro mi­niszterelnök, Dorticos állam­elnök foglaltak helyet. Ugyancsak az emelvényről nézte végig a felvonulást Bo­líviában októberben hősi ha­lált halt Guevara özvegye és négy gyermeke. A tribün fö­lött Guevara több emelet nagyságú képmása volt lát­ható. Castro melegen köszöntöt­te a felvonulókat. A felvo­nulás útvonalán becslések szerint negyedmilliónál több ember sorakozott fel. Mint a TASZSZ jelenti, kedden Havannában, a For­radalom téren nagygyűlést rendeztek, amelyen beszé­det mondott Fidel Castro, a Kubai KP Központi Bizott­ságának első titkára, a for­radalmi kormány miniszter­­elnöke. Üdvözlet a kubai vezetőkhöz • Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, Nyi­­kolaj Podgornij és Alekszej Koszigin táviratban köszön­tötte Fidel Castrót és Osval­­do Dorticost, a kubai forra­dalom győzelmének 9. év­fordulója alkalmából. A szovjet és a kubai nép harca a szocialista és a kommunista társadalom fel­építéséért a Szovjetunói és a Kubai Köztársaság barátsá­gának és együttműködésének szilárd alapja — hangzik a távirat. „A Szovjetunió a jövőben is mindent megtesz azért, hogy kapcsolataink a mar­xizmus—leninizmus elvei alapján fejlődjenek a két ország népei javára, a szo­cialista közösség és minden forradalmi erő egységének erősödése érdekében” — ál­lapítják meg táviratukban a szovjet vezetők. Lengyel városokban I. Lublin a szocialista ország bölcsője Mint óriási hullámvasút vonal, olyan az út Lublin előtt Vagy 20 kilométeren át. A kellemes és a félelme­tes egyszerre látszik az ér­zések húrjain, hogy szinte beleszédül az ember. Mind­ezért kárpótol viszont a vá­ros új és régi arculata. Az újat a levegős, széles utak­kal ölelt sokemeletes házak, háztömbök, városrészek nyújtják, a régit pedig a vár előtti öreg város, ame­lyet a földig romboltak a német fasiszták. Mám azon­ban — szinte mi­lli­méternyi eltérés nélkül — helyükön állnak az „ódon” épületek, akárcsak a varsói öreg vá­rosban. Pénzben szinte kife­­jezhetetlen, hogy mibe került a korhű restaurálás. A pati­nás bú­torzító kávéházban éppúgy jólesik a nagy pohár fekete, mint a varsói Kroko­dilban. Bentről kilátni a királyi várra, ahol 1939 szeptember­től 1944. július 22-ig kivé­gezték a német fasiszták Lublin és környéke színe­­java értelmiségét. Tarkólö­vés, vagy sortűz egyre ment. Aki véletlen folytán életben maradt, azt a majdaneki koncentrációs táborba vit­ték, hogy mindabban része­süljön, amit emberi elme ki­találhat kínzásban és bor­zalmakban. A vár most mú­zeum és kultúrház. A törté­nelmi múlt értékeinek és a jelen alkotásainak jövőt for­máló találkozása ez. Az ikon-festészet vásznáról né­ző IV. László, aki a lengye­leknek a tengert adta, meg­nyugodhat Lublin virágzá­sában. A város felszabadulásának napja 1944. július 22. A szov­jet és a lengyel hadsereg együtt vonult be az akkor füstölgő romokban heverő Lublinba, amely akkori álla­potában is a szocialista Len­gyelország bölcsője lett. A kommunisták, akik megta­lálták egymás kezét, itt ren­dezték soraikat, s itt ala­kult meg a még harcoló Lengyelország első demokra­tikus kormánya. A 400 ezer lakosú Lublin egyeteme Maria Curie-Sklo­­dowska nevét viseli. Mintha a száz esztendeje született nagy­asszony szelleme ült volna közénk az ódon bú­torzató kávéházban. Len­gyel újságíró kollégákkal be­szélgetve hirtelen ráterelő­dött a szó. Jogos büszkeség­gel idézték, hogy a lengyel származású világhírű as­­­szony híres lánya és veje, Iréné és Frédéric-Joliot-Cu­­rie, a német megszállás alatt a francia ellenállók sorában harcoltak. S aztán a kollé­gák és a tolmács is mintha megfeledkeztek volna rólam, hogy nem tudok lengyelül, egyre belekevültek a beszél­getésbe. Az ismerősebb sza­vakat viszont összeraktam magamban, s akkor értet­tem meg, amit addig nem. Varsó és Lublin földig le­rombolt öreg városainak kor­hű felépítésében, konstruk­ciójában nemzeti létüket is szimbolizálják. A német fa­siszták a lengyeleket is sem­mibe vették, akárcsak min­ket, vagy más népeket! A lengyelek igenis megmutat­ták országnak, világnak, hogy vannak, léteznek. Ke­rült, amibe került a váro­sok rekonstrukciója, meg­koplalták és megdolgoztak érte. S ma ez már fel sem tűnik, csak a külföldinek, aki sorra veszi Lublin szocialis­ta vívmányai, a tehergépko­csi- és mezőgazdasági gép­gyár, a bőr-, a bútor- és a konzervgyárak. Dél-Lengyel­­ország fogyasztási iparának egyik központja maga Lub­lin megye. Életemben elő­ször itt ittam mézbort. Kü­lönös illatában, zamatéban, ízében a táj szépsége, gaz­dagsága gyöngyözött. Hosszú, nagy hasú szekere­ken akkor hordták a földek­ről mindenfelé a cukorrépát és a burgonyát. S ahogy a szekerek elvonultak az uta­kon, szinte hallani lehetett a fáradt föld szuszogását, amint megpihent az új veté­sek befogadása előtt. S Lub­­linban előttem is jártak és utánam is mennek magya­rok, főleg miskolciak. Esz­tendők óta testvérvárosi vi­szony hozza közel egymás­hoz a két város párt- és ál­lami vezetőit. Turisták jön­nek és mennek egymás ha­záját minél jobban megis­merni. Lődi Ferenc De Gaulle beszéde a diplomaták fogadásán esztendő első napján az Elysée-palotában beszédet mondott a diplomáciai tes­tület fogadásán. Beszéde vá­lasz volt Monsignore Ber­­toli pápai nunciu­snak, a diplomáciai testület doyen­jének üdvözlésére. A francia államfő ezt az alkalmat is megragadta ar­ra, hogy a legkeményebb szavakkal megbélyegezze az Egyesült Államok vietnami háborúját, a háborút „ab­szurd konfliktusnak’’ nevez­te, amely „vérrel mocskolja be és megbotránkoztatja vi­­lágunkat”. A vietnami kon­fliktusról VI. Pál pápa de­cember 8-i üzenetével ös­­­szefüggésben szólott és nagy elismeréssel méltatta a pá­pának a béke érdekében ki­fejtett tevékenységét. Világos, hogy a szervezett együttműködés megköveteli a Vietnamban és a Közel- Keleten kirobbant fegyveres konfliktusok rendezését. Vé­gül világos, hogy a kívánt­­ szint eléréséhez olyan erő­feszítésre van szükség, amely magában foglalja a szem­­benálló tömbök megszünte­tését. • Párizs (MTI) De Gaulle francia köztár­sasági elnök hétfőn, az új 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1968. január 3. fl szovjet néphez . Moszkva (MTI) Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa az új esztendő alkal­mából üzenetet intézett a szovjet néphez. Bevezetőben emlékeztet arra, hogy az 1967-es év a szovjet hatalom 50 éves ju­bileumának esztendejeként vonult be a történelembe. „Az új esztendőt köszönt­ve baráti üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a szocialista országok népei­nek. Kívánjuk, hogy a testvéri, bátor vietnami nép érjen el döntő sikereket az amerikai agresszorok ellen, hazája szabadságáért és független­ _ _____________________ ségéért vívott harcában. Le­­ila amerikaiak feltétel gben az új esztendő a béke, a demokrácia, a nemzeti füg­getlenség és a szocializmus erői újabb győzelmeinek éve a reakció és a háború erői ellen vívott harcukban” — fejeződik be a szovjet ve­zetők újévi üdvözlete. Újból Sekou Touré 0 Dakar (AFP) Hétfőn Conakryban újból köztársasági elnökké vá­lasztották Sekou Touré gui­­neai államfőt Egyidejűleg megválasztották a parlament 75 képviselőjét A választá­sok, amelyeken nem voltak ellenjelöltek, rendben bo­nyolódtak le. Ben Bella és társai • Lausanne (MTI) Az 1965-ös júniusi ese­mények során letartóztatott Ben Bella és a többi algé­riai politikai fogoly életben van és jó bánásmódban ré­szesül — jelentette ki Mo­hamed Bedzsani algériai igazságügyminiszter Louis Bagi lausanne-i ügyvédnek és Romeo Feruccina­k, az olasz számvevőszék bírójá­nak, akik egy Párizsban működő nemzetközi bizott­ság nevében kivizsgálják az 1965. júniusában letartózta­tott Ben Bella és több algé­riai politikai fogoly helyze­tét. Bedzsani kijelentette, hogy a foglyokat Ben Bella kivételével az elkövetkező hónapokban — legkésőbb tavaszig — szabadon bocsát­ják. Louis Bagi hangsúlyozta: kérelmük ellenére nem fo­gadta őket Bumedien elnök, s a hatóságok nem járultak hozzá, hogy meglátogassák a politikai foglyokat. Gazdasági és szociálpolitikai intézkedések Bufráriában Szófia (MTI) A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a minisztertanács által elfo­gadott fontos gazdasági és szociálpolitikai rendelkezé­seket most hozták nyilvános­ságra Szófiában. Ezek értel­mében az 1968-tól 1970-ig terjedő időszakban fokozato­san kiterjesztik az ötnapos munkahét bevezetését. A termelésben és a fo­gyasztásban komoly struktu­rális változásokat hajtanak végre. Az életszínvonal emelkedése következtében ugyanis lényegesen megvál­tozott a fogyasztás szerkeze­te. Ezért növelik az egyes mezőgazdasági termékek fel­vásárlási árát, valamint bi­zonyos áruk kiskereskedelmi árát is. Ezeket az intézke­déseket úgy akarják végre­hajtani, hogy az átlagos ár­színvonal ne változzék, s az intézkedések ne érintsék a dolgozók reáljövedelmét. 1968. júliusától kezdve át­lagosan 15 százalékkal eme­lik a nyugdíjakat. Fontos új rendelkezés az is, hogy a szülők, az első gyermek születésénél — egy­szeri segélyként — 20 levét, a második gyermek megszü­letésénél 200 levát, a har­madiknál pedig 500 levét kapnak. A negyedik és az azt követő gyermek születé­sénél ez az összeg ismét 20 levára csökken. A gyermek­pótlék összege egy gyermek után havi 5 leva, kettő után 15 leva, három után 35 le­va. Minden ezt követő gyer­mek után havi 5 levával emelkedik a pótlék. A szülési szabadság az el­ső gyermeknél 120 naptári nap, a másodiknál 150, a harmadiknál pedig 180. A negyedik gyermektől kezdve ismét 120 nap. A többgyer­mekes családok előnyben ré­szesülnek a lakáskiutalások­nál, a házépítési kölcsönök­nél. Ugyanakkor a minisz­tertanács korlátozta a ter­hesség megszakításának le­hetőségeit. Központi kérdés: a vietnami helyzet „Második vietnami front“ Hal/cs­­elek Amerika számára A szilveszteri vígasság és az újév óráiban sem szüne­telt, sőt felgyorsult a világ­­politika gépezetének forgása. A figyelem középpontjában a vietnami események és az ezzel kapcsolatos diplomáciai lépések álltak. Világszerte vezető helyen ismertették a lapok és a rádióállomások Nguyen Duy Trinh-nek, a VDK külügyminiszterének nyilatkozatát,­­ aki kijelen­tette: a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság tárgyalni fog az Egyesült Államokkal, nélkül beszüntetik bombatá­madásaikat és más háborús cselekményeiket a demokra­tikus Vietnam ellen. A nyi­latkozat, amely a demokra­tikus Vietnam vezetőinek őszinte békevágyáról és tár­gyalási készségéről tesz is­mételt tanúbizonyságot, hű­vös fogadtatásra talált Was­hingtonban, ahol most a háború kiterjesztését szolgá­ló tervek realizálásán mun­kálkodnak. — Johnson nyi­latkozatai, a State Depart­ment vezetőinek utalásai ar­ra mutatnak, hogy az ame­rikai hivatalos politika irá­nyításában a háborúspárti erők kerekedtek felül. Mialatt a Saigonból érke­ző jelentések arról számol­nak be, hogy a dél-vietnami fővárostól dél-nyugatra az újév második napján párat­lan hevességű csaták zajlot­tak le. Sokasodnak a hírek arról, hogy az amerikai had­vezetés „második vietnami frontot­’ kíván létrehozni. A célpont ezúttal Kambodzsa. Érthető tehát az az érdek­lődés, amellyel Norodom Szi­ltanuk legújabb nyilatkoza­tát fogadták. Norodom Szi­ltanuk kijelentette, ha az Egyesült Államok megtá­madná országát, úgy segítsé­gért fordul a Szovjetunió­hoz, Kínához és Franciaor­szághoz, és baráti önkénte­sek igénybevételét is kilá­tásba helyezte. Arra is utalt, hogy egy ilyen akció ese­tén azonnal kérné az ENSZ rendkívüli közgyűlésének összehívását A világközvé­­lemény hangulatára jellem­ző, hogy ugyanazon a napon, amikor a VDK külügymi­nisztériuma elítélte a Kam­bodzsa ellen készülő ag­ressziót , a legbefolyáso­sabb amerikai lap, a New York Times is óva intette a Pentagont egy újabb ka­landtól. Azok az amerikai gazda­sági intézkedések, amelyeket Johnson újév napján texasi birtokán jelentett be, elvá­laszthatatlanok az ország tartós gazdasági nehézségei­től. Az elnök három milliárd dollárt akar lefaragni az Egyesült Államok fizetési mérlegének deficitjéből. E cél elérésére az elnök tilal­mat hirdet az új európai be­ruházásokra és általában a külföldi magánberuházások összegét egymilliárd dollár­ral akarja megkurtítatni. Az amerikai lapok keddi számai a legutóbbi rendelkezéseket „szükség-intézkedéseknek" nevezik, amelyek — mint a Washington Post írja a — „baljós előjelek Amerika számára az 1968. évre”. V. Kambodzsa Szihanukot akarja 0 Ph­nom­penh (MTI) A kambodzsai nemzetgyű­­lés és a királyi tanács hét­főn felkérte Norodom Szih­a­nuk herceg államfőt, a má­jusban alakult szükségkor­­mány elnökét,­ hogy tovább­ra is töltse be ez utóbbi tisztségét — jelentik a kam­bodzsai fővárosból egybe­hangzóan a nyugati hírügy­nökségek. Son Sann, a szükségkor­mány címzetes miniszterel­nöke ugyanis december 27- én valamennyi miniszter tá­mogatásával, „kollektív le­mondó levelet” juttatott el Norodom Szihanukhoz, vá­laszul az elnöknek aznapi nemzetgyűlési beszédére, amelyben Szihanuk kifejtet­te: reméli, hogy a parla­ment, az alkotmány előírásá­nak megfelelően, minél előbb állandó kormányt ne­vez ki. A Son Sann-féle le­mondó levelét Szihanuk her­cegnek nem kell azonnal megválaszolnia, a címzetes miniszterelnök és miniszte­rek valamennyien tagjai a Szihanuk-vezette népi szo­cialista egyesülésnek és mindannyian egyetértenek az államfő politikai irányvona­lával. Szihanuk herceg egyéb­ként hétfőn helyreigazította azokat, akik a Washington Post című amerikai lap de­cember 29-i számában meg­jelent interjúját önkényesen úgy magyarázták, hogy nem küldene katonákat az ame­rikaiak ellen, ha azok Kam­bodzsa lakatlan területeire hatolnának be. Véres ütközet a Dau Tieng támaszpontnál • Saigon (MTI) Az utóbbi hetek egyik leg­véresebb ütközete zajlott le kedden reggel Saigontól mintegy kilencven kilomé­terre észak-nyugatra. A DNFF fegyveres alakulatai meglepetésszerű támadást in­téztek a Dau Tieng amerikai támaszpont ellen. Többórás kemény csata után a parti­zánegységek eltűntek a tá­maszpontot körülvevő dzsun­gelben. Saigoni hivatalos közlemény szerint az ame­rikaiak kétszáz katonát ve­szítettek. Közülük 75 meg­halt, 125 pedig megsebesült. Walter­­ Ulbricht: 01 javaslat az NSZK kormányához ® Berlin (MTI) Walter Ulbricht újévi üze­netében méltatta az NDK ta­valy elért gazdasági és poli­tikai eredményeit, s nagy fontosságot tulajdonított an­nak a jelenségnek, hogy a nyugatnémet közvélemény­ben fokozatosan gyökeret ver a két német állam békés egymás mellett élésének gondolata. Támogatásul öt pontból álló javaslatot tett: Az NDK megújítja a­­ két német állam meg­egyezésére vonatkozó javas­latát, amely kizárná az erő­szakos megoldásokat.­­ Továbbra is érvényes­nek tekinti a két né­met állam egyenjogú kapcso­latainak megteremtését cél­zó javaslatát.­­ Tárgyalásokat indítvá­nyoz a két német ál­lam kormányai és megszervezett vezetői közt a két szomszéd ál­lam teljes leszereléséről és egy közép-európai atom­mentes övezet létrehozásáról.­­ Enyhülés csak akkor várható, ha a nyugat­német kormány lemond a kizárólagos képviseleti igény­ről, a revansizmusról és el­ismeri a fennálló európai határokat.­­Az NSZK-nak — a potsdami megállapo­dás értelmében — meg ke szüntetnie a militarizmust, a nácizmust és a monopolka­­pitalizmus uralkodó helyze­tét, miként ez az NDK-ban már megtörtént. tö­

Next