Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

RÉGI ÉS ÚJ Somogyi Károlyné felvétele Dél-MAGYARORSZÁG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁ­S P­Á­RT LAPJA 58. évfolyam, 26. szám Ara: 70 fillér Csütörtök, 1968. február L Erősödnek kapcsolataink A népfront és a béketanács 41 delegációt fogadott Az elmúlt négy évben to­vább erősödtek a Hazafias Népfront és az Országos Bé­­k­etanács nemzetközi kapcso­latai — bizonyítják a nép­­front IV. kongresszusát meg­előző számvetés adatai. A statisztikák tanúsága szerint jelenleg 18 ország testvér­­mozgalmához, illetve szerve­zetéhez fűzik szorosabb, vagy lazább szálak a nép­frontot, amely 1964 óta ös­­­szesen­­ tíz ország delegációit látta vendégül. A kapcsolatok programjá­ban előtérbe került a gya­korlati munkát szolgáló vé­lemény- és tapasztalatcsere. A Hazafias Népfront kép­viselői — összesen 52-en — nyolc országot kerestek fel 1964—1968 között Az Országos Béketanács meghívására a világ minden tájáról összesen 41 országból látogattak hazánkba a béke­­szerető emberek millióinak képviselői. Ezenkívül 1966- ban, amikor Budapesten ta­nácskozott a Béke-világta­­nács elnöksége, s a magyar fővárosban tartották a nem­zeti békemozgalmak titkárai­­nak értekezletét, több mint 60 ország delegátusai érkez­tek Magyarországra. A lá­togatók, akik között összesen 18 nemzetközi Lenin-béke­­díjas is volt, őszinte érdek­lődéssel ismerkedtek a ma­gyar békemozgalom tevé­kenységével, népünk életével. Az Országos Béketanács küldöttei négy év alatt 19 országot kerestek fel. (MTI) Elkeseredett harcok Saigonban Rendkívüli állapot Dél-Vietnamban Hírügynökségi jelentések szerint szerdán a délutáni órákban minden eddiginél hevesebb harcok lángoltak fel Saigonban. Az egész vá­ros egyetlen csatatérré vál­tozo­t. Az utcákon és a su­gárutakon a partizánok és az amerikaiak, valamint szövet­ségeseik elkeseredett csatá­kat vívnak. A UPI gyorshírben szá­mol be arról, hogy a parti­zánok százai ismét behatol­tak az amerikai nagykövet­ség területére, áttörték az amerikai katonai főhadi­­szállás köré vont páncélos­­védelmet és tűzzel árasztot­ták el az elnöki palotát, a szállodákat és a kormány­épületeket. Ezt megelőzően Thieu tábornok dél-vietnami elnök a reggel üzembe he­lyezett pótadó hullámhos­­­szán egész Dél-Vietnam te­rület­re rendkívüli állapotot rendelt el és felszólította a lakosságot, hogy ne támogas­sák a partizánokat. A sai­­goni nagyadó nem működik, mert a partizánok csaknem fe­dig lerombolták az adó­épületet és annak berende­zéseit Kezden az amerikaiak és szövetségeseik megkezdték a saigoni külvárosok bombá­zását. Előzőleg felszólíto­­ák a lakosságot, hogy hagyják el otthonaikat. Az AFP szerint a Saigon­ban bekövetkezett drámai eseményeket követően Thieu elnök ismeretlen helyre tá­vozott Hírügynökségek újabb részleteket közölnek a sai­goni amerikai nagykövetség ellen múlt éjszaka indított partizánostromról. Az AP hangoztatja, hogy a táma­dást „elképesztően jól” szer­vezték meg. Maga az ostrom egyéb­ként valóban sajátos körül­m­ények között kezdődött A támadást végrehajtó partizá­nok valamennyien polgári öltözéket viseltek. Egyeseken a vietnami parasztokra jel­lemző fekete ruha volt, míg mások a saigoni burzsoázia között divatos fehér inget viseltek. A partizánoknál tökéletesen hamisított iga­zolványok voltak. Az AP úgy tudja, hogy az ostromlók egy része taxin érkezett a nagykövetség elé, míg a parasztruhások gyalog. A taxiból kiszállók min­tegy jelként fehér ingük felső gombján tartották ujjukat, m­­íg a parasztöltözéket vise­lők vörös karszalagot kötöt­tek fel. Így kezdődött meg a drámai ostrom, amelynek eredményeként a partizánok behatoltak a nagykövetség épületében és azt hat órán át tartották megszállva. (UPI Reuter) (Folytatás a 2. oldalon.) Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat Képünkön: amerikai helikopter száll le a saigoni utcai harcok színhelyére VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Milliárdos termelés a kenderiparban A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat hegemón sze­repet játszik a hazai, s az európai piacon, mint a leg­nagyobb kenderf­eldol­gozó iparvállalat. Termékeinek jelentős részét külföldön ér­tékesíti, de minden mennyi­ségben és bő választékban megtalálhatjuk áruit a ha­zai üzletekben, ipari termé­kekben is. A szegedi nagy­­vállalat műszaki vezetői most körvonalazzák idei tennivalóikat és értékelték a tavalyi munkát. Van elég •„ megrendelés A tavalyi esztendőt ös­­­szességében eredménnyel zárták­. Az előző évhez vi­szonyítva emelkedett a ter­melés mennyisége és bővült a termékek választéka. A fonodai üzemek 4 százalék­kal, a fonal-, zsineg- és kö­télgyártás 6,9 százalékkal, a szövödék pedig 4,1 százalék­kal növelték termelésüket 1967-ben. A külföldi eladás is meg­haladta az egy évvel korábbi mennyiséget és értéket. Húszmillió forinttal nagyobb volt a bevételük a külföldi piacon, mint 1966-ban. Ta­valy lépett üzembe a mű­anyagból fóliát gyártó Cove­­ma-gépsor, amelynek termé­kéből 14 300 négyzetméter különféle szövetet és 38,2 tonna zsákot állítottak elő. Az exportálás tette lehető­vé, hogy a vállalat mintegy 4,2 napi bérnek megfelelő „külön” nyereségrészesedés­hez jutott. A vállalat kellő körülte­kintéssel készült fel az idei esztendőre, sok tekintetben már „elébe ment” az új gaz­dasági mechanizmus diktálta követelményeknek. Elkészítették legfontosabb termékeik induló árait, gaz­dasági számításokat végeztek az exportálással kapcsolat­ban, pontosan felmérték teljesítőképességüket, s en­nek alapján határozták meg az 1968-as termelés és érté­kesítés terveit Újabb előrelépés A vállalat ebben az év­ben szinte minden termékfé­leségből növeli a mennyisé­get, s figyelemre méltó, hogy a termelés növekedésének ütemét meghaladja az ex­portra szánt áruk eladásá­nak üteme, növekedése. A fonók például 7,5 százalék­kal termelnek majd többet ebben az évben, mint tavaly, de termékeiktől az exportra szánt áruk mennyisége 10,6 százalékkal haladja meg az előző évi kvantumot Különösen a műanyagok­ból — polipropilén, polieti­lén fóliából — készült ter­mékek mennyisége emelke­dik 1968-ban. A fóliából elő­állított zsákok mennyisége például megháromszorozó­dik, összegezve az idei ter­melés mennyiségét, annak értéke, amely megegyezik az értékesítés összegével, kere­ken egymilliárd forint A vállalat ebben az év­ben nem áldoz látványos összeget új beruházásokra, de így is — a felújítási alap­ból, bankhitelből és más for­rásokból — meghaladja a hetvenmilliót az a pénzös­­­szeg, amelyet az állóeszkö­zök felújítására, megóvására és új gépek vásárlására for­dítanak. Tisztes nyereséggel Az idei gazdálkodásuk alapján 51 millió forintos eredményre, azaz nyereségre számítanak, amelyet elsősor­ban az alapanyaggal történő takarékossággal, a termelé­kenység emelésével és ter­mészetesen az előállítási költségek csökkentésével kí­vánnak biztosítani. A mű­szaki vezetők egyhangúan támogatják a vállalatnak azt az elhatározását, hogy tisztes nyereséggel gazdálkodjanak, amely egyben távlatokat is biztosít, a jövőt is megala­pozza. Koszip Kabulban • Delhi (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán befejezte in­diai látogatását. Koszigin hivatalos látoga­tása során szovjet segítség­gel épült ipari létesítménye­ket tekintett meg és megbe­széléseket folytatott Indira Gandhi miniszterelnökkel, valamint az indiai állam más vezetőivel. E baráti eszmecse­rék eredményei híven tük­röződnek a látogatásról ki­adott szovjet—indiai közös közleményben. Szerda reggel az indiai fő­város búcsúztatta szovjet vendégeit. A­­ repülőtéren megjelent Indira Gandhi mi­niszterelnök, több minisz­ter és más magasrangú in­diai vezető. Koszigin repülőtéri beszé­dében köszönetet mondott a vendégszeretetért. — Önök meg lehetnek győződve arról — jelentette ki a szovjet kor­mányfő —, hogy népünk ugyanilyen baráti érzésekkel viseltetik az indiai nép iránt és reméljük, hogy kapcsola­taink a jövőben mind szoro­­sabbakká válnak. Ezután kö­zölte, hogy a Szovjetunió legfelső Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány meg­bízásából Alekszej Koszigin hivatalos látogatásra meghív­­ta Zakir Husszein indiai el­nököt, Giri alelnököt és In­dira Gandhit a Szovjetunió­ba. A meghívást az indiai vezetők elfogadták. A szovjet kormányfő Del­hiből Kabulba indult, hogy eleget tegyen Etemadi afgán miniszterelnök meghívásá­nak. Koszigin szovjet minisz­terelnök szerda délután láto­gatást tett Nur Ahmed Ete­madi afgán miniszterelnök­nél és külügyminiszternél. A két kormányfő baráti megbe­szélést folytatott az országai­kat kölcsönösen érintő kérdé­sekről. Magyar járművek külföldre Gergely János, a KGM be­ruházási főosztályának veze­tője szerdán a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az új­ságírókat a közúti jármű­­gyártás programjának hely­zetéről. Elmondta, hogy au­tó- és traktorgyáraink, to­vábbá a hozzájuk kapcsoló­dó üzemek fejlesztésének nagyszabású programja 1966- ban kezdődött és 1970 elején fejeződik be. A több mint hatmilliárd forintos beruhá­zása a késedelmes kezdet el­lenére a tervezett ütemben halad, határidőre befejező­dik, és a költségelőirányza­tokat sem lépik túl. Összesen 23 nagy beruházásról van szó, amire eddig 2,2 milliárd fo­rintot költöttek. A program legfontosabb szakasza 1968- ra esik, az idén hárommilli­­árd forintot fordítanak köz­úti járműgyáraink fejleszté­­ié­re. Az Ikarusz 1970-ben 7000 autóbuszt gyárt, ebből négy­ezret a Szovjetunió már le­kötött. Az előzetes tárgya­lások szerint a Szovjetunió 1970 után évente akár 7000 autóbuszt is kész megvásá­rolni Magyarországtól. A közúti járműipar nyuga­ti piacokra is szállíthat, min­denekelőtt Európán kívüli országokba. Ennek természe­tesen egyik fő feltétele, hogy megfelelő szervizről gondos­kodjunk. Egész sor nyugati céggel megállapodás történt arról, hogy a nyugatra szál­lított járműveket az ő szer­vizük látja el. Szükség ese­tén különleges megol­dásokra is hajlandó a magyar ipar. Például arra, hogy bizonyos járművekbe nyugati gyárt­mányú motorokat, vagy egyéb alkatrészeket építenek, hogy a nyugati cégek szervi­zeiben ne okozzon gondot a motor, vagy alkatrészjavítás, cser^.

Next