Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-22 / 248. szám

A III. kerületi tanács határozata: Több fényt kapnak a terek, sugárutak Közel másfél millió forint a közvilágítás fejlesztésére Amikor a városi tanács végrehajtó bizottsága meg­tárgyalta a több évre szóló közvilágítás fejlesztési ter­vet, a kerületek számára is meghatározta az ezzel kap­csolatos feladatokat. A ke­rületi tanácsok — anyagi lehetőségeik figyelembe vé­telével — fontossági szem­pontok szerint ütemezik a közvilágítás fejlesztését. A szakértőkből álló mun­kabizottság tanulmánya sze­rint a III. kerületben nem megfelelő a Petőfi Sándor sugárút—Szabadkai út és a Tolbuhin sugárút—Bajai út világítása. Megoldatlan a Marx tér, Indóház tér, a Mátyás tér és az Úttörő tér világítása is. A javaslat szerint a Marx tér mind a négy oldalát és a középső közlekedési utat 7 és fél méter magas kande­láberekre szerelt higanygőz lámpákkal kell megvilágí­tani. Az Indóház téren a fénycsöves armatúrákat na­gyobb fényerejű higanygőz­­lámpákkal cserélik ki s az oszlopokat úgy készítik el, hogy zászló-dekoráció elhe­lyezésére is alkalmasak le­gyenek. A Petőfi Sándor sugárúton és a Szabadkai úton az úttest fölött 65 hi­ganygőzlámpát szerelnek, úgy, hogy az egyik oldalon a villamosvasút vezetékének tartóoszlopait használják er­re a célra. Hasonló megol­dással készül 107 lámpa a Tolbuhin sugárúton és a Bajai úton. A Földműves ut­cában 16 lámpát szerelnek az úttest fölé. A tanulmány készítői azt is javasolták, hogy a kerü­letben nagyobb gondot for­dítsanak az üzlethelyiségek portál- és reklámvilágításá­ra, s tegyék kötelezővé a neonfeliratokat. A közvilágítás fejlesztése csaknem másfél millió fo­rintba kerül, ezért természe­tes, hogy több éves progra­mot kell készíteni a kerület közvilágításának teljes kor­szerűsítésére. Már­is rendel­kezésre áll a Marx tér és a Tolbuhin sugárút három-há­rom építési ütemben megva­lósítandó közvilágítás fej­lesztési terve. Ezek elfoga­dásáról, illetve jóváhagyá­sáról — a rendelkezésre álló költségvetési összegtől füg­gően — jövőre dönt a kerü­leti tanács. Az idei munkák közül em­lítést érdemel Mihálytelek közvilágításának fejlesztése, ahol ebben az évben 100 lámpahely készült el, ugyan­ennyit helyeznek el jövőre is. Még az idei megrendelt munkákban szerepel, hogy a Szabadkai út vágóhíd és vasúti töltés közötti szaka­szán 10, a Rákóczi utca Pe­tőfi Sándor sugárút és Má­tyás tér közötti szakaszán 8, a Mátyás tér északi és nyu­gati oldalán pedig 6 oszlo­pon higanygőzlámpákat sze­relnek fel. A kerületi tanács végre­hajtó bizottsága az általános fejlesztést tartja elsőrendű­nek, ezért úgy határozott, hogy nem egyes lámpatestek felszerelését szorgalmazza, hanem a jóváhagyott üteme­zés szerint egyszerre na­gyobb területeken végeztet korszerűsítési munkákat. El­rendelte azt is, hogy az új üzleteken neonvilágítást kell alkalmazni, a régebbieknél pedig fokozatosan azonosíta­­ni kell. Rendelkezés az árellenőrzésről Az Országos Anyag- és Ár­­hivatal elnöke most kiadott rendelkezésében részletesen szabályozta az árellenőrzés­sel összefüggő kérdéseket. Kimondja, hogy valamennyi itthon előállított, vagy for­galomba hozott áru árára, to­vábbá a szolgáltatások díjá­ra kiterjed az ellenőrzés. Az árhatóságok a többi között ellenőrzik az árfor­mákba történő besorolással, a minőséggel, a felárakkal, az árak kiszámításával, az árváltozással kapcsolatos elő­írások betartását. Vizsgál­ják a vállalatok piaci ma­gatartását, például azt, hogy valamely vállalat nem él-e vissza monopolhelyzetével, vagy hogy a nyereség nem haladja-e meg a méltányos hasznot. Kivizsgálják a la­kosságtól az árakkal kap­csolatban érkező panaszo­kat is. Az árellenőrzést végző sze­mélyeket — az árhatóságok dolgozói kivételével — meg­bízólevéllel kell ellátni. lillar Gödig­er a távvezeték Döntő szakaszához érke­zett a Munkácsról induló 400 ezer kilovoltos szovjet—ma­gyar villamos-távvezeték épí­tése: az építők elérték Göd határát, s hamarosan „be­futnak” végcéljukra, az alál­­lomásra. Így jóval a terve­zett határidő előtt, még az idén, de legkésőbb a jövő év elején villamos energiát kapunk az ország eddigi leg­nagyobb távvezetékén a Szovjetunióból. Hétfőn megkezdték az al­­állomáson a hatalmas mére­tű kapcsolóberendezés szere­lését, ugyanakkor hozzálát­nak a Ganz Villamossági Gyár által szállított több mint 800 tonna súlyú óriási transzformátoregység szerelé­sének befejező, harmadik fá­zisához. Az alállomás építé­sében tucatnyi vállalat mű­ködik közre, s a határidő előtti teljesítés elsősorban kiváló kooperációjuk ered­ménye. Az alállomáshoz kü­lön kis lakótelep is tartozik majd, s ez ugyancsak jó ütemben épül. „Mini" földrengés Budapesten A Sashegy egyik barlangjá­ban működő budapesti föld­rengésjelző állomás műszerei hétfőre virradó éjszaka 2 óra 2 perc és 22,2 másodperc­kor közeli — mintegy 140 ki­lométernyire kirobbant — földrengést jeleztek. Az 1,1 ezredmilliméteres talajmoz­gás Budapesten 3 percig tar­tott. A műszer „tűje” — azaz a hajszálvékony fénysugár — 2,5 milliméterre tért ki a sza­lagon A műszeres mérések és az eddig érkezett észlelési ada­tok nagyjából egybehangzó­an arra mutatnak, hogy a földrengés erőssége kétezer­­ötszázszor kisebb energiát képviselt, mint az 1956. évi dunaharaszti földrengés. Az epicentrum földrajzi behatárolására és alatta a rengésfészek mélységének megállapítására előrelátható­lag csak szerdán lesz mód. flVTTt) Új munkás­­szálló A napokban adták át rendeltetésének a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat új munkásszállodáját Szegeden, a Kátai-közben. Az új épületben 140 lány talál kényel­mes otthonra. A szállodára a vállalat saját pénzügyi forrásaiból és bankhitelből több mint ötmillió forintot költött. A cél dicséretes: olcsó és kulturált elhelyezést biztosítani a szegedi gyáraikban dolgozó fiatal ipari ta­nulóknak és munkáslányoknak Gazdag szőlőtermés Befejeződött a szüret Csongrád és Szolnok megyében A Magyar Állami Pince­­gazdaság Csongrád—Szolnok vidéki Üzeme felvásárlási osztályának jelentése szerint befejeződött a szüret kerek számban 32 ezer holdnyi te­rületen. Ebből már mintegy ötezer holdat tesznek ki azok a gépesített művelésű nagy­üzemi telepek, amelyeket 1960-tól létesítettek, és azóta fokozatosan fordultak ter­mőre. A legtöbb a szegedi járásban Pusztaszer, Balás­­tya, Kistelek környékén ta­lálható. A két megyében a kövi­dinka és a kadarka az ural­kodó fajta, s csak kisebb arányban található rizling, ezerjó, oportó és mézes fe­hér. Mivel a szeptemberi esőzések siettették, előrehoz­ták a szüret megkezdését, a mustok cukorfoka nagyon változó. Általában a tava­lyihoz hasonló a minőség, a terméshozam viszont kiemel­kedően jó, felülmúlja az 1964. évit is. Szakemberek szerint az utóbbi évtized legjobb sző­lőtermelési eredményét hoz­ta az idei gazdasági év. Az új telepítéseknél nem volt ritka az ötven-hatvan má­zsás holdankénti rekordter­més. A szüret kényszerű idősza­kában volt két olyan nap, amikor tizenötezer mázsa szőlőt vettek át. Növekedett a feldolgozó kapacitás az idén, mert Kisteleken, Pusz­tamérgesen, valamint Csong­­rádon Badacsonyból és Eger­ből kölcsön kapott gépi be­rendezéseket is üzemeltet­tek. A gyors szedéshez, a fürtök mentéséhez jelentős segítséget nyújtott a pince­­gazdaság a termelőszövetke­zeteknek: ingyenesen bocsá­tott rendelkezésükre szállító­­edényeket, s így a bőséges termés ellenére is zökkenő­­mentessé tették az áru foga­dását. A korábbi évektől el­térően még abban a kedvez­ményben is részesültek a tsz­­ek, hogy a feldolgozótelepre beszállított termés után fu­varköltség-térítést kaptak. Ez a távolságtól függően ki­lenc forinttól tizenhárom fo­rint ötven fillérig terjedt mázsánként. Megkezdődtek az egyetemi napok A József Attila Tudomány­­egyetem, a Szegedi Orvos­­tudományi Egyetem és a Sze­gedi Tanárképző Főiskola is­mét megrendezi az immár hagyományosnak számító egyetemi napokat. A harma­dik alkalommal sorra kerülő eseménysorozat megnyitására tegnap, hétfőn este 7 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színházban került sor. A nyitó ünnepségen — melynek elnökségében többek között helyet foglalt Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese, dr. Koncz János, a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának titkára, Hevér László, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára , dr. Márta Ferenc, a JATE rektora mondott beszédet. Elmondotta: a III. Szegedi Egyetemi Napok alkalmat teremtenek arra, hogy a kü­lönböző karok és szakok hall­gatói megismerjék egymás munkáját. Erre azért van szükség, mert az utóbbi évek­ben megnőtt a hallgatói lét­szám, s ugyancsak megsza­porodott az elsajátítandó anyag is — így a felsőokta­tási intézmények diákjainak különösképp hasznos egy köl­csönös eszmecsere. Az egyetemi napok meg­rendezését indokolja az is, hogy a város lakói csak ke­véssé tájékozottak az egyete­meken folyó munkáról. A most kezdődő rendezvényso­rozat ezért alkalmat ad ar­ra is, hogy a különböző ka­rok munkájáról az otthont adó város társadalma bővebb tudomást szerezzen. Az egyetemi napok meg­rendezésének harmadik oka­ként a haladó hagyományok ápolását jelölte meg a József Attila Tudományegyetem rektora. Mint mondotta, a rendezvénysorozaton fontos szerepet kap a haladó ifjúsá­gi mozgalmak feltárása, tör­ténelmi szerepük meghatáro­zása. Emellett természete­sen munkásságuk súlyához il­lően emlékeznek majd József Attiláról, az egyik szegedi egyetem névadójáról, és a nagy orvostudósról, Semmel­weis Ignácról is. A III. Szegedi Egyetemi Napok során az egyetemi és főiskolai hallgatók társadal­mi munkát is végeznek: az „Egyetemisták Szegedért” mozgalom keretében mint­egy 2 ezer nagydiák indul munkába október 26-án, szombaton. A rektori beszéd után mű­vészi műsorral folytatódott a nyitó ünnepség. Többek kö­zött a tanárképző főiskola női kara, számos hangszeres szólista és versmondó, vala­mint az Egyetemi Színpad együttese lépett a közönség elé. A III. Szegedi Egyetemi Napok programjában ma, kedden és holnap, szerdán a hallgatói napok rendezvényei­­ — viták, előadások, emlék­­­estek — szerepelnek. Vállalni ötven év örökségét A közelgő történelmi év­fordulókkal kapcsolatos ter­vekről tartott tájékoztatót tegnap, hétfőn délután dr. Koncz János, a KISZ Csong­rád megyei bizottságának tit­kára. Mint elmondotta, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség most következő rendezvé­nyeinek többségével azt akarják bemutatni, hogyan kapcsolódtak a haladó ifjú­sági mozgalmak a munkás­­osztály forradalmi harcaihoz. Vállalni ötven év örökségét — ez a gondolat fogja egybe a megemlékezések sorát. A Csongrád megyei re­n­dezvények közül kiemelkedik a KISZ-propagandisták év­nyitó konferenciája, amelyre október 24-én, csütörtökön a megyei tanács székházában kerül sor. Ugyancsak emlé­kezetes eseménynek ígérke­zik az a találkozó, amelyet december 12-én, csütörtökön a Tisza-szállóban tartanak meg az ifjúsági mozgalom veteránjai és mai fiatalok részvételével. A történelmi évfordulóknak tisztelgő KISZ-rendezvények sorába ezenkívül még számos vetél­kedőt, baráti találkozót, ün­nepi megemlékezést iktatott a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága. Eltemették Strack Ádám elvtársat Tegnap, hétfőn délután 3 órakor a szegedi Belvárosi temetőben mély részvéttel helyezték örök nyugalomra Strack Ádám elvtársat, a felszabadulás előtti forradal­mi mozgalom kiemelkedő szegedi harcosát. A végső tisztességadáson az elhunyt hozzátartozóin, barátain, Pe­­tőfi-telepi ismerősein kívül megjelentek a Csongrád me­gyei pártbizottság, a Szeged városi pártbizottság vezetői, a város parlamenti képviselői, a tanácsok, az intézmények, az üzemek, a tömegszerveze­tek képviselői. Az új ravatalozó előtt Kis­­pál Jenő, a Szeged városi pártbizottság tagja a kommu­nisták, a harcostársak, a szegedi munkások nevében vett búcsút Strack Ádám elv­­társtól. A sírnál az egykori munkástársak nevében Sipos Gyula, a szegedi ládagyár üzemvezetője mondott me­leghangú búcsúztatót. A munkásőrség zenekará­nak gyászindulói mellett he­lyezték el Strack Ádám elv­társ sírjára a végső búcsú ko­szorúit és virágait, közöttük Komócsin Zoltán elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Bizottság titkárának koszo­rúját. KEDD. 1968. OKTÓBER 22.Dél-Magyarország 3

Next