Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

58. évfolyam, 25*7. szám Ára: 70 fillér •Pén^­gfííp 108. november 1. Megemlékezés Szegeden az őszirózsás forradalomról A népfront és a szakszervezet együttes ünnepi ülése A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága,­­Szeged városi bizottsága és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa tegnap, csütörtökön ünnepi gyűlést rendezett a városi tanács dísztermében, az 1918-as polgári demokratikus for­radalom 50. évfordulója al­kalmából. Az ülés elnöksé­gében helyet foglalt E. Szi­lágyi Júlia, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának tagja, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára, dr. Csi­kós Ferenc, a Szeged városi tanács vb titkára, valamint rajtuk kívül Tóth Anna, a SZOT elnökségének tagja, a Textilipari Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára, a társadalmi és tömegszerve­zetek több megyei és városi vezető képviselője. Az ülést Katona Sándor országgyűlési képviselő, a népfront Csongrád megyei bizottságának titkára nyi­totta meg, majd Juhász József, az SZMT vezető tit­kára mondott ünnepi be­szédet. Ötven évvel ezelőtt, 1918 októberében a magyar nép történelmi sorsfordulójához érkezett. Az őszirózsás for­radalom győzelmének for­rása a tömegek fellépése volt. A forradalom eljutott a hazájukat valóban szere­tő, a nemzet sorsáért fele­lősséget vállaló, más nemze­teket, népeket tisztelő dol­gozó emberek nemzeti egy­ségéhez. 1918 októberének üzenete a mához így szól: haladó nemzeti egység csak progresszív társadalmi célo­kért lehetséges. A béke, a köztársaság, a nemzetiségi problémák megoldása ilyen célok voltak. E célokat te­intve az őszirózsás forra­dalom polgári forradalom volt, az imperializmus ko­rában azonban a polgárság már nem tud következetesen harcolni saját politikai ér­dekeiért. Mivel a történe­lem színpadán politikai cél­jaival megjelent a modern, szervezett proletáriátus, a fejlődés törvényeit az e for­radalomban résztvevő dol­gozó osztályok hordozták magukban. Szovjet-Orosz­­ország példáján és nálunk is igazolta a történelem, hogy a polgári demokrati­kus célkitűzéseket is csak ak­kor lehet következetesen megoldani, ha a forradalom menete nem áll meg, ha minden hatalom a munkás­­osztály vezette dolgozó nép kezébe kerül A polgári demokratikus rendszer ki sem épülhetett, máris önmaga tagadására volt ítélve. Mint népi for­radalomnak, voltak ugyan igen lényeges intézkedései, mint például a demokrati­kus választási rendszer, a földreform kísérlete, ezek azonban már nem elégítet­ték ki a türelmüket vég­képp elvesztő tömegeket. A forradalom továbbvitele szükségképpen a még erőt­len polgári rendszer ellen irányult. Az történt, hogy ami a múlthoz képest előre­lépés, progresszió volt, az már eltorlaszolta a közeli jövőhöz vezető utat Igaz, hogy a forradalom lehetővé tette a politikai szervezett­ség legmagasabb legális formájának megvalósítását, és 1918. október 24-én meg­alakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, de már nem sokkal azután, 1919. februárjában a párt majdnem egész vezetését le­tartóztatják, üldözik a pro­letárforradalom híveit, szer­vezőit. Ennek ellenére sem mondható, hogy a polgári rendszer elárulta volna a néptömegeket, vagy meg­bocsáthatatlan károkat oko­zott volna a nemzetközi for­radalmi folyamatnak. A mi őszirózsás forradalmunk, e néhány hónapos polgári demokratikus korszak, az első magyar proletárforra­dalom dicsőséges előfutára volt. A Magyar Tanácsköz­társaság az első forradalom idején létrejött alapokon épült ki. Ma, ötven év távlatából büszkén válthatjuk, hogy az 1918. október 31-én elkez­dődött őszirózsás forradalom társadalmi fejlődésünk egyik súlypontja, a szocializmus teljes felépítéséért folyó egységes forradalmi folya­mat alkotóeleme. A nagy tetszéssel foga­dott beszéd után Molnár Piroska, Csernák Árpád, Kovács János, Szabó Kál­mán és Varga Tibor, a Szegedi Nemzeti Színház művészei verseket és pró­zai részleteket, a szakszer­vezetek szegedi átalános munkáskórusa dr. Mihálk­a György vezetésével és Joó Ede harmonikakíséretével forradalmi dalokat adott elő. Somogyi Károlyné felvétele A munkásmozgalom: Csongrád megye­ harcosai, a népfront és a szakszervezetek akti­vistái az ünnepi ülésen Sándor József látogatása Tegnap Szegedre érkezett Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB osztályvezetője. Dél­után Mórahalomra látogatott; elkísérte Csupenszki István, a szegedi járási pártbizott­ság első titkára és Katona Sándor országgyűlési kép­viselő, a népfront megyei bi­zottságának titkára. A községi pártszékházban tartott aktívaülésen Sándor József időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről adott tájékoztatót. Ezt követően a mórahalmi Haladás Tszcs-t kereste fel, ahová Győri Im­re, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára is ellátogatott. Ji>y Nj Kozmosz-250-251 A Szovjetunióban tegnap Föld körüli pályára bocsá­tották a 250. Kozmosz mes­terséges holdat, hogy tudo­mányos kutatásokat folytas­son a világűrben, a korábban bejelentett programmal össz­hangban. Csütörtökön ugyancsak Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-251 mesterséges holdat. A Kozmosz—250—251 mű­holdakon elhelyezett beren­dezések kifogástalanul mű­ködnek. A földi koordinációs számítóközpontban folyik a beérkező adatok feldolgo­zásai. H Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Apró An­tal, a kormány elnökhelyet­tese a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mánybizottság Budapesten megtartott VII. üléséről, dr. Ajtai Miklós, a kormány el­nökhelyettese a szocialista országok Moszkvában tartott műszaki-tudományos együtt­működési megbeszéléséről, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese a magyar— NDK, majd a pénzügymi­niszter a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési tárgyalásokról számolt be. A honvédelmi miniszter tájé­koztatta a kormányt a Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágok honvédelmi miniszte­reinek Moszkvában tartott megbeszéléséről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács meg­tárgyalta az országgyűlés ok­tóberi ülésszakán a képvise­lők felszólalásaiban elhang­zott észrevételeket és javas­latokat. Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok megvaló­sításának lehetőségeit vizs­gálják meg, s erről tájékoz­tassák az országgyűlés elnö­két és a javaslattevő képvi­selőket. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a friss és tartósított zöldség- és gyümölcstermé­kek termelésének és értéke­sítésének kérdéseiről, vala­mint a szarvasmarha- és sertéstenyésztés helyzetéről. A Minisztertanács a beszá­molókat megvitatta és hatá­rozatokat hozott. A kormány tudomásul vet­te a SZÖVOSZ elnökének je­lentését a téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátás­ra való felkészülésről. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a nehéz­ipari, valamint a kohó- és gépipari miniszter beszámo­lóját a termelési tanácskozá­sok és munkaértekezletek tapasztalatairól. A Minisztertanács tudomá­sul vette a Központi Statisz­tikai Hivatal (Gazdaságku­tató Intézet) jelentését a nép­gazdaság 1968. évi várható fejlődéséről, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Újból itthon... Ünnepélyesen fogadták a Csehszlovákiából hazatért katonai alakulatokat A magyar néphadsereg ala­kulatai Csehszlovákiából fo­lyamatosan visszaérkeztek helyőrségükbe. Az egysége­ket mindenütt ünnepélyes külsőségek között fogadták. Nagyszabású nyilvános ün­nepséget rendeztek Zalaeger­szegen is. A főtéren felsorakozott ala­kulatok előtt Lakatos Béla vezérőnagy, a magasabb egy­ség parancsnoka jelentette Csémi Károly altábornagy­­nak, hogy a baráti Csehszlo­vákiából hazatért egységek az ünnepélyes fogadásra fel­sorakoztak, majd a két tá­bornok a Rákóczi-induló hangjaira ellépett a tisztelgő egységek előtt. A fogadóün­nepség a Himnusszal kezdő­dött. Kálazi József vezérőr­nagy felolvasta Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter napiparancsát. Ezután Varga Gyula, a Za­la megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a hazatért csapatokat. Szavaira Lakatos Béla vezérőrnagy, a maga­sabb egység parancsnoka vá­laszolt. Ezt követően egyenruhás úttörők köszöntötték a haza­tért alakulatokat, majd Csé­mi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a magyar nép­hadsereg vezérkari főnöke mondott beszédet. — Hazatérésük alkalmából — mondotta — köszöntöm Önöket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a honvédelmi miniszter elvtárs nevében. Forró elvtársi kéz­szorítással üdvözlöm mind­azokat, akik internacionalis­ta küldetésük sikeres telje­sítése után visszatértek sze­retett hazánk földjére, hely­őrségükbe, családjuk, elvtár­saik és barátaik körébe. Csémi Károly altábornagy beszéde után a katonazene­kar az Internacionálét ját­szotta, majd a csapatzászló­val elvonultak a felsorako­zott egységek és a díszemel­vény előtt. Az ünneplő tö­meg előtt fegyelmezett rend­ben elvonultak a Csehszlo­vákiából hazatért gépesített csapategységek, s bevonultak körletükbe. A laktanyában ünnepi vacsora várta a ha­zatérő csapatokat A hazaérkezett magyar alakulatok felsorakoznak a za­laegerszegi főtéren, ünnepélyes fogadtatásukra Magyar­lengyel egyezmény Varsóban október 31-én, csütörtökön aláírták az új magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműkö­dési egyezményt. Az új egyezmény folytatása az 1948-ban aláírt és az idén lejárt korábbi egyezmény­nek. A Külügyminisztérium fo­gadási palotájában az egyez­ményt magyar részről Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter, lengyel részről Lucjan Motyka művelődésügyi mi­niszter írta alá. Jelen voltak az aláírásnál a lengyel kulturális élet ve­zető személyiségei. Ott volt Németh Béla, hazánk varsói nagykövete. Az egyezmény értelmében mindkét ország törekszik az együttműködés további fej­lesztésére és bővítésére. a Dán Kommunista Párt elnöke hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 29 —31 között Budapesten tar­tózkodott Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnö­ke. Fogadta őt Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára és a szívé­lyes, elvtársi légkörű meg­beszélésen, amelyen részt vett Komócsin Zoltán, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Várkonyi Péter, a Központi Bizottság külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, baráti eszmecserét folytattak a kis testvérpárt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kérdéseiről. Knud Jespersen csütörtö­kön elutazott Budapestről. (MTI)

Next