Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

Beruházás, Hitelpolitika Tavalyi tapasztalatok, idei kilátások Az 0j gazdasági mecha­nizmus bevezetésével meg­változtak beruházási politi­kánk koncepciói is. Általános érvényű elv, hogy a bankhi­telnek vissza kell térülnie, de egyben növelnie is kell a nemzetgazdaság potenciálját. Arról érdeklődtünk a Magyar Beruházási Bank megyei fi­ókjánál Kutiván Rezső igaz­gatótól és vezető munkatár­saitól, hogy a beruházási hitelpolitika milyen gyakor­lati tapasztalatokat hozott Szegeden és Csongrád me­gyében az új gazdasági mechanizmus­­ első esztende­jében és milyen kilátások vannak erre az évre. Az iparvállalatok is jelent­keztek pénzügyi szükséglete­ikkel a beruházási banknál. A régebbi, folyamatban levő beruházásokra biztosították a szükséges összegeket. Így például a vásárhelyi FUR­­FUROS üzem hitelkerete ke­reken 30 millió forint, ame­lyért elkészül ez a fontos gyár. A szegedi 1-es számú téglagyár további építkezé­sére 28 milliót engedélyez­tek, amelyből szintén befeje­zik a gyár újjáépítését 1969- ben. A Paprikafeldolgozó Vállalat 24 millió forintot vett igénybe tavaly és ebben az évben befejezi a tervezett beruházást. A Kontakt a szen­tesi üzemét 67 milliós hitel segítségével építik, amelyből tavaly 53 milliót, az idén pe­dig 14 milliót használnak fel. Új beruházásokra is jelen­tős hitelösszegeket engedé­lyeztek. Az eredetileg egyedi nagyberuházási státuszba ter­vezett EMERGE gyári bőví­tés saját fedezetű vállalati beruházás lett. Az engedélye­zett összeg 119 millió forint, s ezt a hitelt három év alatt használja fel a gumigyár. Újszerűség a beruházási gyakorlatban a pályázati ala­pon elnyert hiteltámogatás. A téglaipar „aratott” leg­jobban, mert két beruházá­sához nyert pénztámogatást. A szentesi új gyár a falazó anyagok mennyiségének gaz­daságos növelése című spe­ciális pályázaton ért el sikert és 75—80 milliós támogatást; ez az összeg az egész beru­házási költségnek körülbelül a felét fedezi. Ugyanígy ju­tott beruházási előnyhöz a Csongrád megyei Vegyesipari Szolgáltató Vállalat, amely üzembe helyez Makón egy régebben leállított, téglagyá­rat, s erre 8 milliós támoga­tást nyertek pályázat útján. Gépesítésre és gyártó be­rendezések bővítésére is ko­moly hiteligényekkel jelent­keztek a vállalatok. A a tekintetben érvényesült a gödi AKÖV például gépjár­­óreferencia: előnyben része- műparkjának bővítésére ke­rültek az állattenyésztés fel­lendítésére kért hitelek. A hódmezővásárhelyi ál­lami gazdaság 68 millió fo­rintos programot valósít meg, komplex sertéstelepeket épít. Ehhez a beruházáshoz kértek a banktól 12 millió forint hitelt. A derekegyházi állami gazdaság az országos gyü­mölcs-program keretében vé­gez beruházást. Hűtőtárolót és csomagolót építenek 28 millió forintos beruházással, amelyhez 14 milliós hitelt igényeltek és kaptak a bank­tól. Érdekes, hogy a bank élt az elutasítás jogával is, ami­kor a felgyői gazdaságnak Korlátozás Általános tapasztalat, — mondták a bank szakembe­rei —, hogy környezetünk iparvállalatai és mező­gazda­sági nagyüzemei jó hatás­fokkal használták fel a ren­delkezésre álló hiteleket. Csupán a tavalyi esztendő elején volt egy kis bizonyta­lanság, de az év közepére már pezsgőbb lett a beruhá­zási kedv. A kezdeti meg­torpanást egyébként a hitel­elosztással kapcsolatos ren­delkezések késedelmes kibo­­csájtása okozta. A hitelké­relmeket éppen ezért csak április elseje után bírálták el a beruházási bankok. Az­­ új gazdasági mecha­nizmus első évében még korlátozott volt a beruházási hitelekre szánt pénzösszeg. Ennek egyik oka, hogy a be­ruházási piacon jóval na­gyobb a kereslet, mint a kí­nálat De alapvetően az ha­tározza meg a hitelekre biz­tosított összeget, hogy elő­ször ki kellett elégíteni a folyamatban levő, a már megkezdett beruházások pénzügyi szükségletét és csak a ,,maradékot” adhatták az új kérelmezőknek. Az összes pénzösszeg két­harmadát „vitték” el a meg­kezdett beruházások folyta­tására, s talán csak a megye mezőgazdasági üzemei (ál­lami gazdaságai) jutottak je­lentősebb hitelekhez. Ebben Előny nem adott hitelt, mert ked­vezőtlennek ítélte meg pénz­ügyi adottságait, helyzetét Milliók újakra, régiekre pett 44 millió forint hitelt. Ebből autóbuszokat, taxikat és speciális teherautókat vá­sárolnak. A Rostkikészítő Vállalat 16 millióért, a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat pedig 13 millióért vásá­rol gépeket Valamikor ingyen pénznek tekintették a beruházási ja­vakat a vállalatok, s min­dent megtettek annak érde­kében, hogy „kihajtsák” az elképzelésük realizálásához szükséges összeget. Most sok­kal meggondoltabbak és meg­fontoltabbak lettek a beru­házásokkal, mivel a hitelt kamatostól kell visszafizetni. Több olyan eset is előfordult tavaly, vagy már az idei év első napjaiban, hogy vissza­vonták hiteligényüket ideig­lenesen, vagy véglegesen a vállalatok, mint például a pankotai állami gazdaság, vagy a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár. Ez utóbbi vállalat pedig komoly összeget igényelt: 293 millió forintot. A kötöttárugyár azonban egyelőre elállt kérelmétől mert még nem elég meg­nyugtató a beruházás ered­ményeként létrejövő áruk el­adásának lehetősége. A Tisza Bútoripari Vállalat is le­mondta a szegedi és a sátor­aljaújhelyi gyárának bővíté­sére kért hitelt, mert minden pénzösszeget egy helyre — a csongrádi gyárának bővíté­sére — koncentrál. Garanciák Hol marad a vállalatok ön­állósága, ha a bank vonako­dik az igényelt összeget fo­lyósítani? Elmondták a me­gyei fiók­intézet vezetői, hogy a rövidebb lejáratú hitelek kérésénél nem vizsgálják tel­jes részletességgel a felhasz­nálás franciáit, csupán an­­­nyit, hogy a kérelmező válla­lat vissza tudja-e fizetni a hitelt, s a törlesztés után marad-e annyi pénze, hogy az üzem szinttartását bizto­sítsa. A hosszúlejáratú hitel­­kérelmeknél viszont részle­tesen megvizsgálják a „hitel útját”: a népgazdasági terv­vel való összhangját, a leen­dő áru szükségességének és piacának garanciáit, az ígért többletredmény biztosítékait, valamint a nyersanyag és az eladott áru devizahatását G. I. Magyar-francia egyezmény Párizsban Farkas Mihály magyar kereskedelmi taná­csos és Jean Cahen-Salvador, a Compagnie Francaise de Television elnöke egyezményt írt alá. Az egyezmény értel­mében a Magyar Népköztár­saság kormánya Magyaror­szág számára a francia Se­­cam­ színes televíziós eljárást választotta. A most aláírt megállapodás ennek részle­teit határozza meg. VILAJ, PROLETÁRJAI. EGJESüLJICTEKI n4 A MAGYAR SZOCIALISTA­. MUNK­A:.< --^ ^ ■ 59. évfolyam, 10. szám Ara: 70 fillér Kedd, 1969. január 14. Kozmosz —263 A Szovjetunióban vasárnap földkörüli pályára juttatták a Kozmosz—263 jelzésű mes­terséges holdat az űrkutatási program folytatása céljából. A szputnyik rátért pályá­jára. A berendezések kifo­gástalanul működnek. Újabb svéd lépés Gusztáv Adolf király hét­főn megnyitotta a Riksdag, a svéd parlament üléssza­kát. Az uralkodó parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy az országa igyekszik „bátorítani a kelet—nyugati kapcsolatok építő jellegű fejlődéséhez való visszaté­rést. Bár erre irányuló erő­feszítéseket a tavalyi euró­pai események bonyolulttá tették”. Torsten Nilsson külügy­miniszter beszámolt kormá­nyának arról a döntéséről, hogy havannai diplomáciai képviseletét nagykövetségi rangra emeli. Eddig Svéd­ország csak konzulátust tar­tott fenn a kubai főváros­ban. Párizsban Folytatódnak a harcok Dél-Vietnamban A párizsi tárgyalások to­vábbra sem mozdultak el a holtpontról. Az érintkezés ugyan nem szünetel­t az észak-vietnami és az ameri­kai delegáció helyettes veze­tője, Ha Van Lau ezredes, illetve Cyrus Vance vasár­nap is kétórás megbeszélést folytatott egymással — előrehaladás azonban nincs. Az amerikai fél ugyanis vál­tozatlanul ragaszkodik a ta­nácskozások „kétoldalú” jel­legéhez ezt pedig a VDK változatlanul nem fogad­hatja el. Ugyanakkor a kommentá­torok világszerte megálla­pítják: az a politikai gesztus, hogy Stockholm hivatalosan elismerte a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot, a VDK óriási politikai sikere, amelynek a diplomáciai életben lánc­reakció szerű hatása lehet. Washington már „sajnálko­zását” nyilvánította, a dél­vietnami rezsim hasonló mó­don reagált. Saigon tisztában van azzal, milyen súlyos te­kintélyveszteség ez a számá­ra és a közleményben sze­retné menteni, ami még menthető. A külügyminiszté­rium nyilatkozata ugyanis kifejezi azt a reményét, hogy Dél-Vietnam és Svédország között helyreáll a diplomá­ciai kapcsolat. Ez hivatalo­san sosem szakadt meg, de esztendők óta egyik fél sem küldött nagykövetet a másik országába, ami a diplomácia jelzésrendszere szerint nagy­fokú elhidegülés jele. A harcok pedig folytatód­nak Dél-Vietnamban. Egy saigoni amerikai katonai szó­vivő bejelentette, hogy a szabadságharcosok heves támadást intéztek egy Saigontól kilencven ki­lométerre délnyugatra fekvő amerikai gyalogos védelmi állás ellen. Az amerikaiak csupán légitámadással és tü­zérség bevetésével tudták visszaverni a partizánokat. A szóvivő az amerikai veszte­ségeket 9 halottban és 17 se­besültben állapította meg. A DNFF erői hétfőn ismét aktivizálódtak. Hétfőn reggel a gyalogság in­dult harcba: tüzérségi előké­szítés után a partizánok be­nyomultak Can Tho légitá­maszpontra, amely a delta­vidéken fekszik és 18 ameri­kai helikoptert pusztítottak el, illetve rongáltak meg. A támaszpontot védő amerikai katonák közül nyolcan életü­ket vesztették, mintegy ti­zenöten pedig megsebesültek. A rajtaütés után a szabad­ságharcosok visszahúzódtak. Az energetika távlatai A szovjet tudósoknak si­került 10 millimásodpercre visszatartani a plazmát­­, közölte a TASZSZ tudósító­jával Mihail Millionscsikov, a Szovjet Tudományos Aka­démia alelnöke. A megfele­lően tömör és magas hő­mérsékletű plazmát a Tok­inak elnevezésű szovjet ké­szüléken tartották vissza. A plazma változékonysága — az a tulajdonsága, hogy a kapott energiát azonnal le­adja az edény falának — a fő akadály a termonukleáris folyamat irányításának útján. A 10 millimásodperc — Millionscsikov véleménye szerint — a szovjet atom­tudósok nagyjelentőségű si­kere. A szovjet tudós a to­vábbiakban elmondotta, hogy a termonukleáris fo­lyamat irányítása olyan el­vileg új üzemanyaghoz jut­tatja az embert, amelynek nyersanyagául közönséges levegő szolgálhat. Az ipar­­fejlődés jelenlegi üteme mellett az energiaszükséglet huszonhárom évenként kö­rülbelül megkétszereződik. Az új energiaforrások sze­repe tehát — mutatott rá a tudományos akadémia alel­nöke — állandóan növek­szik. Gőzmozdonyok is „bedolgoznak" Jelentés az algyői olajmezőről Az algyői 168-as számú olajkúton megfeszített erővel dolgoznak tovább az ország több olajvidékéről idesereg­­lett mentőbrigádok. Sajnos, az utóbbi napokban sem si­került a változatlan heves­séggel működő kút végleges elfojtása, a víz, valamint iszap visszasajtolása nem ve­zetett eredményre. Amint Götz Tibor, az OKGT fúró­mérnöke tegnap tájékozta­tott, a kút környékén felsza­porodott és kocsonnyássá fa­gyott az olaj, majd később a kút aknája is megtelt. Va­sárnap és hétfőn ismét a fel­gyülemlett folyadék elszállí­tása okozta a legnagyobb gondot. Újabb csővezetékeket építettek hétfőn délután, va­­­lamint éjszaka a közeli ipar­vágányra két gőzmozdonyt is betoltak, amelyek a gőzfej­lesztésben segítenek. Götz Tibor elmondotta, hogy ed­dig hozzávetőleg 10 500 köb­méter folyadékot szállítottak el a 168-as kút környékéről, amelynek több mint fele olaj volt. Több módszert dolgoztak ki a béléscsőn keresztül kitö­rő gázsugár elzárására; több különböző szerkezet készült, amelyek alkalmasak lehetnek erre a célra. Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás szervezetek nemzetközi szö­vetsége elnökségének buda­pesti ülése. Örömmel vette tudomásul a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának döntését, hogy a 7. szakszer­vezeti világkongresszus elő­készítéseként széleskörű vitát szerveznek. Megelégedéssel vette tudomásul, hogy a nemzetközi szövetség tagja az ezzel foglalkozó bizottság­nak és Forgách Pál főtitkárt jelölte ki a szövetség képvi­seletére. Az elnökség elfogadta az 1969 első félévi munkatervet és jóváhagyta két titkár — Giuseppe Mendola (Olaszor­szág) és Guy Ballanger (Franciaország) mun­kába ál­­lítását (MTI) Hétfőn, tegnap befejező­dött a vegyipari, kőolajipari és rokonszakmabeli szak­ Lanovka a bányában Eddig csak a Magas-Tátrában találkozhattak a magyar turisták lanovkával. A Tatabányai Szénbányák Vállalatnál meggyőződtek arról, hogy ez a szellemes berendezés nem­csak az égbe nyúló hegyek között könnyítheti meg a tá­volságok áthidalását, hanem a bányák mélyén is. a XII­ a aknában felszerelt lanovka segítségével naponta 40—60 per­ces fárasztó, föld alatti gyaloglástól kímélik meg a műszak­ba menő, illetve onnan jövő bányászokat. A berendezéssel egy időben 25 ember utazhat, akik öt perc alatt tehetik meg az utat a kastól a munkahelyre, illetve vissza. Képünköm Munkában a lanovka. MTI fotó — Hadas János felvétele

Next