Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A DNFF számos falut felszabadított Hatalmas pergőtűzzel és rakéta­támadásokkal folyta­tódott pénteken a DNFF harcoló alakulatainak im­máron hatodik napja tartó kora tavaszi offenzívája. A DNFF legújabb hadije­lentéseiben beszámolt ar­ról, hogy az általános tá­madás-sorozat közben fel­szabadították a pacifikációs program keretében létesített számos úgynevezett straté­giai falu lakosságát. A köz­lemények azt is hírül ad­ják, hogy Dél-Vietnam több körzetében, egyebek között Saigon közelében, sok hely­ségben népfelkelés tört ki. A falusiak lelkesen fogadták a hazafiak előrenyomuló osztagait és menetoszlopait, s élelmet és szállást adtak nekik. A nép mindenütt odaadóan támogatta a DNFF hadműveleteit. Nyugati távirati jelenté­sek szerint az offenzíva ha­todik hajnalán a DNFF az ország mind a négy harcá­szati övezetében rakéta és nehézgránát támadásokat in­dított az amerikai expedí­­ciós hadsereg és a dél-viet­nami csatlós kormány tá­maszpontjai ellen. Különös­képpen súlyos károk érték a Da Nang-i és a Long Binh-i óriás támaszpontokat. A Da Nang-i bázisra becsa­pódó 122 milliméteres szov­jet gyártmányú rakéták fel­robbantották egy amerikai hadianyag raktárt.A robba­nás — mint az AFP tudósí­tója jelentette — megresz­­kedtette szinte az egész vá­rost. Az amerikai szóvivők a későbbi sajtótájékoztatón annyit elismertek, hogy az amerikai haditengerészet három hajója, amely a támaszpont város kikötőjé­ben horgonyzott, súlyosan megrongálódott. A Saigontól 30 kilométernyire kiépített Long Dinh az offenzíva kez­dete óta ostromlott várossá változott. Amerikai részről változat­lanul azt hangoztatják, hogy a vietnami szabadságharco­sok offenzívája, különösen az egyes városok ellen in­tézett támadás­ok ,.nem áll­nak összhangban a bombá­zások megszüntetése idején létrejött hallgatólagos meg­állapodással”. Ugyanakkor, kormánykörökre hivatkozva, a lapok egy része azt jelen­ti, hogy a Nixon-kormány nem tartja szükségesnek a VDK elleni légiháború fel­újítását. 36, de jobb is lehetne Zárszámadás az újszegedi Haladás Tsz-ben Tizenkilencedik zárszám­­adó közgyűlését tartotta teg­nap délelőtt az újszegedi Ha­ladás Tsz tagsága. A közgyű­lésen részt vett Balog Ist­ván, az MSZMP Szeged vá­rosi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osz­­t­ályv­ezetője is. A vezetőség beszámolóját Berthauser An­tal főagronómus, az elnök he­lyettese mondta el a tagság előtt. A számok tükrében ele­mezte az elmúlt gazdasági év eredményeit, s összeha­sonlítást tett a megelőző esz­tendő adataival. A tényada­tok arról tanúskodnak, hogy 1968-ban sokat fejlő­dött az újszegediek közös gazdasága. A szövetkezet bruttó árbevétele 1967-ben 15,7 millió forint volt, ta­valy viszont 24,7 millió, amely valamivel kevesebb ugyan a tervezettnél. A tag­ság jövedelme mindenesetre elentősen emelkedett tavaly: mintegy 4 ezer forinttal, s meghaladta az egy főre eső évi 24 ezret. A terméseredmények is jobbak a megelőző évinél, és a tervezettnél is, de sok­kal jobbak is lehetnének, ha a többi szegedi szövetkeze­tek termésátlagaival hason­lítjuk össze, nem beszélve az újszegedi szövetkezet jó földjeiről és az öntözött te­rületek nagyságáról. Szép az 1967-es 9 mázsás holdan­­kénti búzatermés után a ta­valyi 17 mázsa, vagy­ a 21 mázsás kukoricatermés után a 22,8 mázsa, de ennél jobb is van, hiszen a Móra Ferenc Tsz-ben 32 mázsa kukoricát takarítottak be egy hold föld­ről. A kertészeti ágazatokban vezető szerepet játszik az újszegedi Haladás, kár, hogy e területeken (a faiskolára és rózsára gondolva) nem születtek megnyugtató ered­mények. Jól fizetett a szövetkezet egy-egy tagjának, de van olyan színezete is ennek a magas keresetnek, hogy „ép­­penhogy” sikerült, s ebben is a külkereskedelemtől kapott nyereség volt a döntő. A visszatartott 20 százalékból csak 18 százalékot fizetnek ki a tagságnak március kö­zepén, azért ilyen késve, mivel partnerük — a Sze­gedi Vas- és Fémipari Ktsz — nem tett eleget fizetési kötelezettségének. A közgyűlésen elhangzott felszólalásokból az derült ki, hogy­­­z újszegedi gazdakö­zösség többre lenne k­épes, hi­szen most csak jó eredmé­nyek születtek, de ennél job­bak lehetnének. A vezetőség és tagság együtt­munkálko­­dása,­­bizalma, őszinte meg­értése lehet az első lépés a még jobb eredményekhez. Az egyik felszólaló, Bálint La­jos bácsi mondta: „Legyen nagyobb összhang a vezető­ség és a tagság között.” Meg­szívlelendő jó tanács volt! G. X Bővíthető a kishatár­forgalmi árucsere Cipőbörze Szegeden • Gyorsabb bonyolítást A magyar—jugoszláv áru­csere-forgalomról, s ennek keretében Szeged—Szabadka kishatárforgalmi árucseréjé­ről tanácskoztak tegnap Sze­geden. Az alkalmat az ad­ta, hogy a Szegedi Április 4 Cipész- és Papucskészítő Ktsz, valamint a szabadkai Solid cipőgyár a magyar és a jugoszláv bel- és külkeres­kedelmi szervek számára közös szakmai kiállítást rendezett a szegedi szövet­kezet üzemházának művelő­dési termében. Itt Barna Ferenc, a szegedi ktsz elnö­ke szólt a kiállítás céljáról. A ktsz kezdeményezésére valóságos országos cipőbör­zéről volt szó. A ki­állításra s az ezt követő megbeszélé­sekre ugyanis a Dél-Ma­­gyarországi Cipőnagykeres­­­kedelmi Vállalattal együtt részt vett a Budapesti Cipő­nagykereskedelmi Vállalat, a Hajdú megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat, a Pécsi Cipőnagykereskedelmi Vállalat, a Fővárosi Cipő­bolt Kiskereskedelmi Vál­lalat, s a Szegedi Centrum Áruház több képviselője is. Jelen volt a magyar külke­reskedelmi vállalat, a KON­­ZUMEX, továbbá Rózsa La­jos, a CENTROTEHNA belg­rádi vezérképviseleti és kis­határforgalmi vállalat sza­badkai kirendeltségének ve­zetője és Karanyác Branis­­lav, a Solid cipőgyár vezér­­igazgatója. A jugoszláv testvérváros­ból, Szabadkáról a Solid gyár mintegy 70 női cipő­­modellt, a szegedi Április 4 Cipész- és Papuszkészítő Szövetkezet 80 férficipő mo­dellt mutatott be. Mindkét üzem felsorakoztatta leg­újabb tavaszi és nyári mo­delljeit is. A szakmai kiállítás után megkezdődtek az üzleti tár­gyalások. Ezek egyrészt a magyar—jugoszláv árucserét, valamint a szegedi szövetke­zet termékeinek belföldi ér­tékesítését ölelték fel. A kis­határforgalmi áru-, illetve választékcserében eddig nem szerepel a cipő. A cipőexpor­tot, illetve importot a TA­­NIMPEX bonyolítja. De — éppen azért, mert törekvés a kishatárforgalmi árucsere bővítése - a KONZUMEX képviselője is kiemelte: a kölcsönös előnyök és hasz­nosság alapján nincs aka­dálya a cipők választékcse­réjének sem. Természetesen mindkét részről figyelembe kell venni a nemzetközi ára­kat mind a női, mind a férfi cipőknél. A magyar ci­pőkereskedelem képviselői hajlandók a Solid-tól több tízezer pár fröccsöntött, kü­lönböző színű műanyag strandcipő, továbbá jelen­tősebb mennyiségű női cipő átvételére. A Solid cipőgyár, valamint a CENTROTEHNA képvise­lői pedig bejelentették, hogy vásárolnának a szegedi szö­vetkezet cipőiből, elsősorban a fonott, tűzött fejjel ké­szültükből. A hajlandóság tehát mind­két részről megvan, ezután kell az árkérdéseket, a tény­leges bonyolítás módját tisz­tázni. Hogy lesz-e üzlet, ez­után derül ki. Fölmerült a cipő bizomá­nyosi árusítása Szegeden és Szabadkán. Szóvá tették, hogy a választékcsere bőví­tése úgy is hasznos lenne, ha a Solid cipőgyár üzletei­ben szegedi férficipőket, az Április 4 cipész ktsz üzleté­ben pedig a Solid gyárban előállított női cipőket árul­nák. A magyar cipőkereskede­lem képviselői — természe­tesen hazai szükségletre — tárgyalásokat folytatnak az Április 4 cipést ktsz-szel, s az új modellű cipőkből kí­vánnak venni. Jogos igényként merült fel a kishatárforgalmi áru­csere bonyolításának lehető­ségek szerinti leggyorsabb intézése. Tehát, ha tisztá­zódtak az árkérdések, akkor nem szabad késnie a cse­rének, hiszen szezonális cik­kekről van szó. A bonyolítás ugyanis még több kívánni­valót hagy maga után. A szegedi cipőbörze — az új gazdasági mechanizmus szellemében — jelentős állo­mása volt a gyártó üzem és a kereskedelem kapcsolata, s a kishatárforgalmi válasz­tékcsere fejlesztésének. M. S. 59. évfolyam 50. szám 1969. MÁRCIUS 1. SZOMBAT Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR ROMA TILTAKOZOTT. Nixon római látogatása során — miközben az olasz kormány tagjaival folytatott eszmecserét a Quirinale-palotában — heves amerikaelle­­nes tüntetések zajlottak le. Pénteken folytatódtak az amerikaellenes tüntetések az olasz fővárosban. Heves összecsapásra került sor a Chigi-palota környékén is, ahol Nixon Rumor miniszterelnökkel tárgyalt. Körülbelül 50 személyt őrizetbe vettek. Ké­pünkön: (fenn) Nixon elnök kocsija és kísérete áthajt a város központján a Piazza Venezian útban a Cuirinale-palota felé. Alsó képünkön: Nixon viharos római látoga­tásának egyik „legforróbb” pillanata: egy férfi hirtelen áttört a tömegen, és Nixon kocsija után vetette magát, hogy — mint később állította — átnyújtson neki egy írásbeli petíciót. A motoros testőrség elsodorja a különös kérelmezőt. Az amerikai el­nök tegnap Párizsba repült. Látogatásáról lapunk 2. oldalán közlünk tudósítást. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kötött kul­turális és tudományos együttműködési egyezményt. Törvényerejű rendeletével a felsőfokú híradás és mű­szeripari technikum, valamint a felsőfokú villamosgépipari technikum egyesítésével létrehozta a művelődésügyi mi­niszter felügyelete alatt álló Kandó Kálmán villamosipari műszaki főiskolát. Elhatározta megyei (fővárosi) bírósági és járásbíró­­sági (városi, városi kerületi bírósági) népi ülnökök 1969. május 16. és június 30. közötti választását. Tanácskozott a SZOT Pénteken az ÉDOSZ-szék­­házban ülést tartott a Szak­­szervezetek Országos Taná­csa. Virszlay Gyula SZOT- titkár megnyitója után Geréb Sándorné, a SZOT titkára számolt be a magyar szak­­szervezetek nemzetközi tevé­kenységéről. Ligeti László, a Kereske­delmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára szóbeli kiegészítése következett a szakszervezet elnökségének­ írásos jelentéséhez. A napirend megvitatásá­ban részt vett Szurdi István belkereskedelmi miniszter is. Utolsó napirendi pontként Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára számolt be a tanács legutóbbi ülése óta végzett munkáról.

Next