Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Fock Jenő hazaérkezett ausztriai látogatásáról Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, aki az osztrák kormány meghívására — felesége társaságában — hivatalos látogatást tett Ausztriában, szombaton délután visszaérkezett Budapestre. A miniszterelnök kíséretének tagjai voltak: dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, dr. Rosta Endre, a kulturális kapcsolatok intézetének ügyvezető elnöke, Kurtán Sándor, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, dr. Simó Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete, Rácz Pál, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője, dr. Randó Jenő, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője, Kovács Sándor, a Minisztertanács elnöke titkárságának vezetője és dr. Szatmári István, a Külügyminisztérium osztrák referense. Fock Jenő és kíséretének fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelentek: Fehér Lajos és dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Bíró József külkereskedelmi, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, továbbá a Minisztertanács titkársága és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Jelen volt az érkezésnél az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetségének több képviselője. Záróközlemény a magyar—osztrák tárgyalásokról Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke május 27- től 31-ig hivatalos látogatást tett Ausztriában. Fock Jenő miniszterelnököt fogadta Franz Jonas szövetségi elnök, látogatást tett dr. Josef Klaus szövetségi kancellárnál, dr. Hermann Wilhalm alkancellárnál és dr. Kurt Waldheim külügyminiszternél. A magyar Minisztertanács elnöke látogatása során kulturális intézményeket, lakó- és ipartelepeket tekintett meg. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és dr. Josef Klaus szövetségi kancellár tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról és az országaikat érintő nemzetközi kérdésekről. A magyar kormány képviselői és az illetékes osztrák szakminiszterek külön megbeszéléseiken elsősorban a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésével foglalkoztak. Az eszmecserék légkörét a két ország jószomszédi viszonya jellemezte. A kormányfők megelégedéssel állapították meg, hogy a dr. Josef Klaus szövetségi kancellár 1967. évi magyarországi látogatása óta eltelt időszakban minden területen továbbfejlődtek országaik kétoldalú kapcsolatai. Gyümölcsözőnek és a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése szempontjából hasznosnak ítélték meg a dr. Josef Klaus szövetségi kancellár 1967. májusi hivatalos látogatása alkalmával létrehozott általános vegyesbizottság tevékenységét. Mindkét fél egyetért azzal, hogy az elmúlt években kedvezően fejlődtek a gazdasági kapcsolatok. Egyetértés alakult ki abban is, hogy reális lehetőségek vannak a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére mind az árucsere eddigi, hagyományos formájában, mind a két ország vállalatainak együttműködésében. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése új lehetőségeinek feltárása érdekében 1968. novemberében ipari, gazdasági és műszaki együttműködési egyezményt kötöttek. Az abban előirányzott kormányközi vegyesbizottságnak mielőbb meg kell kezdenie munkáját. A látogatás alkalmat nyújtott a nemzetközi kérdések megtárgyalására. Ennek során különös figyelmet szenteltek az európai biztonság kérdésének. Ezzel kapcsolatban mindkét fél kifejtette álláspontját, a március 17-i budapesti felhívásnak megfelelő, európai biztonsági konferencia tervéről. Azonosan ítélik meg a konferencia jelentőségét, egyetértettek abban, hogy azt alaposan elő kell készíteni. Ebben a szellemben üdvözölték a finn kormány javaslatát, amelyben felajánlja jószolgálatait a konferencia előkészítésére. Mindkét fél hangsúlyozta az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét a világbéke fenntartásában és a vitás nemzetközi kérdések megoldásában. Megelégedéssel nyilatkoztak a két ország együttműködéséről az európai gazdasági bizottságban, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben, az UNIDO- ban és a Duna-bizottságban. Célszerűnek tartják, hogy a nemzetközi szervezetekben ez az együttműködés tovább mélyüljön és erősödjék. A kormányfők egyetértettek abban, hogy az atomsorompó-szerződés jelentősen hozzájárul az általános és teljes leszerelés megvalósításához és a világbéke biztosításához. A felek nagy figyelemmel kísérik a genfi leszerelési bizottság tárgyalásait, és bíznak abban, hogy a leszerelést további hatékony intézkedések segítik elő. A délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatban a felek kifejezték azt a reményüket, hogy a jelenleg Párizsban folyó tárgyalások a vietnami kérdés mielőbbi megoldásához vezetnek az 1954-es genfi megállapodás alapján, amely szerint a vietnami népnek lehetővé kell tenni, hogy maga dönthessen jövőjéről. A közel-keleti helyzet kérdésében a felek aggodalmuknak adtak kifejezést. Remélik, hogy a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata alapján a konfliktust sikerül úgy megoldani, hogy megvalósuljon a térség valódi békéje. A baráti légkörben folytatott tárgyalásokon a felek végül hangsúlyozták a két ország felelős államférfiai személyes találkozóinak jelentőségét, a kétoldalú kapcsolatok minden területen lehetséges továbbfejlesztése, a béke és a nemzetközi megértés fenntartása érdekében. Ugyancsak hasznosnak tartják, hogy a két ország kormányának tagjai és vezető tisztviselői a jövőben is folytassák a véleménycserét a feleket kölcsönösen érdeklő valamennyi kérdésről. Fock Jenő miniszterelnök Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a nevében hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Franz Jonas köztársasági elnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Az időpontban diplomáciai úton állapodnak meg. (MTI) 59. évfolyam, 124. szám 1969. JÚNIUS 1, VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon.1 ÁRA: 1 FORINT Erősebb a nemzetközi munkásmozgalom egysége Komócsin Zoltán nyilatkozata a nemzetközi tanácskozás előkészítő bizottságának befejező ülésszakáról A kommunista és munkáspártok június 5-én Moszkvában kezdődő nemzetközi tanácskozásának előkészítő bizottsága pénteken, a szovjet fővárosban befejezte munkáját. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az előkészítő bizottság munkájában részt vevő magyar küldöttség vezetője válaszolt Hável Józsefnek, az MTI és Nemes Jánosnak, a Népszabadság moszkvai tudósítójának kérdéseire. Az alábbiakban közöljük Komócsin Zoltán nyilatkozatát. KÉRDÉS: Hogyan értékeli Komócsin elvtárs a kommunista és munkáspártok tanácskozását előkészítő 1S hónapos időszakot és az előkészítő bizottság most befejeződött moszkvai ülésszakának eredményeit? VÁLASZ: Ismeretes, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítése a múlt év februárjában, a Budapesten megtartott konzultatív találkozóval kezdődött meg. A tanácskozás előkészítő bizottsága 1968 novemberéig Budapesten több ülést tartott A budapesti találkozókon beható véleménycsere folyt a testvérpártok között, amelynek egyik fő feladata az volt, hogy közös tervezetet készítsen a nemzetközi tanácskozás elé. E véleménycsere keretében nagy lépést tettünk az egységes álláspont kialakítására, és jelentős haladást értünk el a testvérpártok egy részével fennálló nézeteltérések csökkentésében, illetve leküzdésében. A nemzetközi tanácskozás elé terjesztendő fő dokumentumtervezetét egy munkacsoport készítette elő, amely Budapesten működött. Ez év márciusában, pártunk javaslatára, a testvérpártok egyhangú akaratának és elhatározásának megfelelően, Moszkvában folytatódott az előkészítő munka. Ez fejeződött be az előkészítő bizottság mostani, május 23—30 közötti ülésszakán. Az előkészítő bizottság munkájában részt vett testvérpártok képviselői nagy feladatot oldottak meg. Többször is, részletekbe menően megvitatták a fő dokumentumtervezetet, és a testvérpártok központi bizottságainak állásfoglalásai után most alapul elfogadták és a nemzetközi tanácskozás elé terjesztik azt Az előkészítő bizottság alapul elfogadta és a nemzetközi tanácskozás elé terjeszt még három fontos dokumentumtervezetet: a vietnami nép harcával való szolidaritás nyilatkozatát; a világ népjeihez intézendő békefelhívást; valamint a Lenon-centenárium megünneplésére felszólító állásfoglalásnak tervezetét. A testvérpártok túlnyomó többségével együtt mi is azt valljuk, hogy a fő dokumentumtervezet teljes mértékben megfelel a múlt év februárjában, a budapesti találkozón a nemzetközi tanácskozásra közösen elfogadott napirendnek. „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspártok, valamint az összes antiimperialista erők akcióegysége”. KÉRDÉS: Eszerint az előkészítő munka fő eredménye abban összegezhető, hogy elkészültek a fő okmánytervezetek? VÁLASZ: Mi a magunk részéről az egész előkészítő munkafolyamat nagy jelentőségét abban látjuk, hogy fokozatosan, lépésről lépésre előrehaladva egyre erősebb lett az egységre való törekvés a kommunista és munkáspártok között. Ennek során kifejezésre jutott a testvérpártok egységes akarata az antiimperialista harc egyéb erőivel való szorosabb együttműködésre. A tévedés veszélye nélkül még azt is állíthatjuk, hogy a tizenöt hónapos előkészítő munkának — egyébként minden mást megelőző — legnagyobb eredménye, amiért érdemes volt időt áldozni és erőfeszítéseket tenni, az, hogy ma a nemzetközi munkásmozgalom egysége erősebb, a közös összefogás (Folytatás a 2. oldalon.) IKARUSZ-PROGRAM. Nagyarányú műszaki fejlesztés előtt áll az Ikarusz uvar. Számos, eddig már megkötött nemzetközi szerződés biztosítja, hogy a már eddig is népszerű Ikarusz-járművek a jövőben még keresettebbek legyenek a hazai és a nemzetközi piacokon. A tervek szerint az Ikarusz 1975-re évi 12 ezer autóbuszt szándékozik építeni a jelenlegi 5 ezer kettőszáz darabbal szemben. Képünkön: Autóbuszok a gyári végszereldében Az ország legdrágább piacán Furcsa ellentmondás, hogy bár Csongrád megyét az ország éléskamrájának tartják, de minden hasonló város, és a főváros piacán olcsóbbak az árak, mint Szegeden. Az még érthetetlenebb, hogy a Csongrád megyei, szegedi termelőszövetkezetek, kereskedelmi vállalatok Tatabányán, Miskolcon, Budapesten, s ki tudja, hol tartanak elárusítópavilonokat, amelyekben a szegedivel azonos, vagy alacsonyabb áron árusítanak. És itt a Marx téren, a Szent István téren konganak az ürességtől a közös gazdaságok, szövetkezeti és állami cégek elárusítópavilonjai. Egy árnyalattal jobb csak a helyzet a város boltjaiban, azokban, melyekben önállóan vásárolják fel a zöldség- és gyümölcsféléket. Természetesen azokból az árukból nincs hiány, melyeknek éppen itt a szezonja. De zöldség, különösen zöldborsó alig található a piacon, pedig a kereslet igen nagy. Tegnap a kora reggeli órákban csak a magántermelők kínáltak zöldborsót, 10—12 forintért kilónként. Később kapott egy szállítmányt az Új Élet Tsz eladója, akitől 9 forintért kapkodták el. A fogyasztási szövetkezet a piacon 10 forintért, a Széchenyi téri üzletében ennél olcsóbban árusította a zöldborsót A MÉK 8 óra után jött a piacra és a városi üzletekbe a cserebökényi tsz-től vásárolt 7 forintos borsóval. Ez az időpont már késő volt ahhoz, hogy a magántermelői árakat letörje. Az is igaz, hogy a tsz-szel előző napon lekötött tételnek csak egyharmadát kapta meg a MÉK, azt is egy éjszaka késéssel. A MÉK tranzitraktárában egyébként sok földi eper, karalábé, új sárgarépa és káposzta volt A készletből folyamatosan — bár egyes helyekre meglehetős későn — szállítottak. Ugyancsak a MÉK-nek volt legtöbb vágni való csirkéje, Magyarbánhegyesről vásárolt 2 ezer darabot. Az Éliker és a Móra Ferenc Tsz is hozott a piacra csirkét, de az idei legnagyobb baromfi-felhozatal sem elégítette ki a keresletet összehasonlításul közöljük a szegedi május 31-i, és a többi város május 30-i piaci átlagárait: