Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

Jövőre: népszámlálás Ülésezett az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesz­tésére törvényerejű rendele­tet alkotott népszámlálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország te­rületén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. kö­zötti éjféli állapot alapul­vételével általános népszám­lálást kell tartani. A nép­­számlálással egyidejűleg ös­­­sze kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszálláso­kat, diákotthonokat stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos össze­írások körébe tartozó adat­gyűjtés a tanácsok végrehaj­tó bizottságainak feladata. Az e munkában résztvevő­ket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az ada­tok feldolgozását és közzé­tételét a Központi Statiszti­kai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos össze­írások körébe tartozó adato­kat mindenki köteles a va­lóságnak megfelelően, a kí­vánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elren­delte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csen­­geri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszünteté­sét. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Magyarországon az első hi­vatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlat­nak megfelelően — általá­ban tízévenként tartanak népszámlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik; időpont­ja megegyezik mind a KGST statisztikai állandó bizottsá­gának, mind az ENSZ gaz­dasági és szociális tanácsá­nak javaslatával. A népszámlálás megbízha­tó képet ad a társadalom szerkezetéről, alapadatokat szolgáltat a népgazdasági, el­sősorban a távlati tervezés­hez. A népszámlálás az or­szág egész lakosságára, va­lamennyi állampolgárra ki­terjedő adatszolgáltatási kö­telezettséggel jár, pontos végrehajtásához jelentős ér­dekek fűződnek, ezért elren­delése hazánkban és külföl­dön mindig törvénnyel, illet­ve törvényerejű rendelettel történik. * Épül a vásár "A Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás július 18-án nyitja meg kapuit és 27-ig látogat­hatja a nagyközönség a BNV és a Budapesti őszi Vásár után hazánk legnagyobb és legrangosabb ipari sereg­szemléjét. A vásár területén megkezdődtek az építkezé­sek: az építőipari technikum udvarán már készülnek a kiállítási pavilonok, s né­hány nap múlva a vásár kerítését is helyére teszik, tehát lezárják a Horváth Mihály, a Deák Ferenc és az Arany János utcák egy részét. A jelentkezés rekordnak számít, de sajnos a kiállítási terület oly szűkös, hogy húsznál több kiállítót nem fogadhatnak az idei vásáron. A kiállítók listáját lezárták, összesen 103 magyar és 27 jugoszláv cég mutatja be és árusítja termékeit a szegedi vásáron, a vásár fedett ki­állítási területe 2463 négy­zetméter, a szabadban biz­tosított kiállítási terület 2054 négyzetméter. A magyar kiállítókról csak annyit, hogy továbbra is a textil, az élelmiszeripar, a faipar, valamint a vas- és fémipar játssza a döntő sze­repet. Húsz textilipari válla­lat között ott találhatjuk ha­zánk legnagyobb gyárait: a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatot, a Pamutnyomó­ipari Vállalatot, a Pamuttex­til Vállalatot és egyre több új gyár „siet” a szegedi vá­sárra, mint a Kőbányai Tex­tilművek, a Győri Textil és a Pápai Textilművek. A szőrmeipart most is a Pan­nónia Szőrme és Bőrkon­fekció Vállalat szegedi gyára reprezentálja, de rajta kívül még öt cég hozza el termé­két a vásárra. Az új kiállítók között lát­hatjuk az Elektromos Mérő­műszerek Gyárát, a Kontak­tot és a Makói Szíjgyártó Ktsz-t A régiek közül újra itt lesz és bemutatja leg­újabb és legsikerültebb ter­mékeit az ORION és a VI­DEOTON, a Nagykőrösi Pi­pagyár, a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyár, valamint a Hódmezővásárhelyi Majo­likagyár is. A vállalatok nagyra érté­kelik a szegedi vásárt, s az időpont is legjobban megfe­lel annak, hogy bemutassák a következő esztendő új ter­mékeinek mintapéldányait. A vásár igazgatóságának asztalán ott sorakozik már a zsűri elé szánt termékek listája. Sok vállalat szeretné, ha a Szegeden bemutatott új terméke díjat nyerne, il­letve megszerezné a kiváló áru minősítést A vásár zsűrije egyébként július 17-én és 18-én értékel és eldönti a díjak, jutalmak sorsát. Mintegy 70 ezer forint értékű díjat és jutalmat osz­tanak szét a bemutatott ter­mékek között a kiállítók szá­mára. Mint tavaly, az idén is minden kiállítónak emlék­lapot adnak. Az idei vásáron szeretnék, ha több vállalat is árusítana. A jugoszláv kiállítók közül több — mint jelentettük — nemcsak bemutatja, hanem árusítja is termékeit. A jugoszláv kiállítók kö­zött ott lesz a Pionír Cso­koládégyár, a Fidelinka Tésztaárugyár, a November 29. Húsipari Vállalat, a Par­tizán Kerékpárgyár, a Pan­nónia Nyomdaipari Vállalat és a Solid Cipőgyár is. Déli szomszédaink 20 élelmiszer­­ipari és 7 más jellegű válla­lattal képviseltetik magukat Szegeden. Több vállalat külön el­árusító helyet bérelt a vá­sár idejére, így a Hódikör és a Majolikagyár is külön pavilonban árusít. I magyar küldöttség Ceausescunál Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, az Államtanács el­nöke vasárnap fogadta a Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP KB PB póttagja, honvédelmi miniszter vezet­te magyar katonai küldött­séget, amely látogatáson tar­tózkodik Romániában. A találkozón részt vett Iosif Banc, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának póttag­ja, a minisztertanács alelnö­­ke, Vasile Patilinet, az RKP KB titkára, Ion Ionita vezér­­ezredes, a fegyveres erők minisztere, Mihai Burca ve­zérezredes, a fegyveres erők helyettes minisztere. Képünkön: Ceausescu és Czinege Lajos Szovjet—magyar együttműködés Hétfőn Moszkvában meg­kezdődött a szovjet—magyar­­ gazdasági tudományos és műszaki együttműködési kormányközi bizottság 8. ülésszaka. Az ülésszakot M. A. Le­­szecsko, a szovjet Miniszter­tanács elnökhelyettese, a bi­zottság szovjet tagozatának vezetője nyitotta meg. A magyar küldöttséget Apró Antal, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökhe­lyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. 59. évfolyam, 149. szám 1969. JÚLIUS 1., KEDD Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILBÉR Határőrközség Mórahalom Komócsin Zoltán az ünneplő községben Vasárnap már kora reggel a hátáról S „ központi fúvós­zenekara szórakoztatta Mó­rahalom lakóit, s a Móra­­parkban (a piactéren) ünne­pi díszbe öltözött a hatalmas színpad. Mellette sorakoztak a határőrök, akik a díszszá­zadot alkották. Odébb elké­szítették az akadálypályát, ahol a határőrség lovasisko­lájának versenyzői mérték össze tudásukat. Az utcák is ünnepi díszbe öltöztek a határőrközség ava­tására. A falubeliek, sőt a közeli falvak lakói is igye­keztek a nagygyűlés színhe­lyére. Az ünneplők között megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára, Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Csupenszki István, a járási pártbizottság első titkára is. A feldíszített színpadon jelmondatok fejezték ki az ünnepi nagygyűlést, s a nap tartalmát: „Vállaljuk, hogy a Magyar Népköztársaság ál­lamhatárát a határőrséggel együtt őrizzük”. A Himnusz hangjai után dr. Rózsa Jó­zsef, a községi pártbizottság titkára mondott megnyitót. Dudás István, a kiskunhalasi határőrkerület parancsnoka ünnepi beszédében kitért ar­ra, hogy három esztendő alatt 23 község dolgozói ha­tározták el, kérik ezt a meg­tisztelő címet. A fáradtsá­gos, hétköznapi munka mel­lett Mórahalom lakói is min­dent elkövetnek, hogy a ha­tárőrséggel összefogva őriz­zék a határt. Különösen az Egyetértés Szakszövetkezet, a községi tanács, a földműves­szövetkezet, a gimnázium, a munkásőrség, és az úttörő­határőrök, valamint Fodor István példamutató magatar­tása dicsérendő. Fodor Ist­ván például 12 határsértő el­fogásához­ nyújtott segítsé­get, közülük többet ő maga fogott el. Az ünnepségen a kerületi parancsnok átadta a Közbiz­tonsági Érem arany fokoza­tát dr. Rózsa Józsefnek és Németh Ferencnek, a közsé­gi tanács vb elnökének. Danis László, Bencsik János, Huszta Géza és Börcsök Jó­zsef kiváló határőr jelvényt kapott. Az Egyetértés Szak­­szövetkezet tagságát, a Móra Ferenc úttörőcsapatot, a mó­­rahalmi munkásőr szakaszt oklevéllel jutalmazták. Ugyancsak jutalomban része­­sül Fodor István is. Németh Ferenc, a községi tanács vb elnöke megköszön­te a kitüntetéseket- hangoz­tatta, hogy tradíciója van a községben a határőrzésnek. A község dolgozóinak nevé­ben átadott egy zászlót a ha­tárőrségnek és átvette a ha­tárőrközség cím „viselésére” jogosító oklevelet. Komócsin Zoltán beszédé­ben tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány és Kádár Já­nos személyes üdvözletét a határőröknek és Mórahalom dolgozóinak. Méltatta a „pus­kás emberek” becsületét, helytállását, majd időszerű kül- és belpolitikai kérdések­ről tájékoztatott. A nagygyűlés után másfél óráig tartó lovasbemutatót rendeztek. A határőrség lo­vasiskolájának versenyzői csillogtatták tudásukat. Késő estig gondoskodtak a ren­dezők műsorról, sport- és kulturális események, laci­konyhák, szórakoztatták a több ezres ünneplő falubelie­ket és a közeli községekből idelátogató érdeklődőket. Sz. L. I. Komócsin Zoltán köszönti Mórahalom lakóit Somogyi Károlyné felv. A korrózió ellen iparilag fejlett országok­ban — ahol sok gépet, acél­­szerkezetet, betonelemet használnak — nagy károkat okoz a korrózió, a rozsda. Magyarországon az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság néhány esztendővel ezelőtti vizsgálata szerint 1963-ban 4 milliárd forint értékű nép­­gazdasági vagyont pusztított el az oxidáció; a szakembe­rek több mint 5 milliárd fo­rintra becsülik az ugyanilyen okból származó tavalyi vesz­teséget. Nem véletlen, hogy hazánkban, csakúgy, mint világszerte, nagy figyelem­mel keresik a védekezés új lehetőségeit. A bonyolult kérdés jobb megismerésének érdekében tegnap az MTESZ Csongrád megyei csoportja rendezett érdekes előadássorozatot eb­ből a témából. A mintegy félszáz résztvevő előtt sze­gedi és budapesti szakembe­rek tartottak érdekes beszá­molót, amit vita követett Az ankét végeztével a Délmagyarország munkatár­sának kérdésére dr. Horváth József, a JATE docense el­mondotta, hogy a vállalatok, nagy gyárak érdeklődését az új gazdasági mechanizmus is serkentette. Az igények ál­talános növekedésével a ter­mékek ajánlatánál most már fokozottabban figyelembe veszik a tartósságot a fenn­tartásra fordított költséget, s ez arra ösztönzi az üzeme­ket, hogy ellenállóbb, tartó­­sabb védőanyagokat alkal­mazzanak.

Next