Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

JHLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Biztató jelentések a földekről Szeptember utolsó napján az­ őszi mezőgazdasági mun­kákról kedvező jelentések ér­keztek vidékről. A hónap utolsó napjaiban már biztos­ra vehető, hogy a burgonya jó termést hozott A fontos növény összes termésének 75 —80 százalékát kiszedték a földből. A cukorrépa termés­eredményeit is megjavította a szeptemberi nyár. A 170 ezer holdas vetésterület hoz­­závetőleg 20 százalékáról ta­karították be eddig a répát és a termést a cukorgyárak­kal kötött szerződések sze­rint folyamatosan adják át. A dohány törése is befeje­zéshez közeledik, a szakem­berek szerint egy hét se­p telik bele és a legterméke­nyebb fajták már a szárí­tókban lesznek. Kitűnő ter­mést ígér a kukorica is. A mezőgazdasági üzemek másik lényeges feladata: a jövő évi termés megalapozá­sa. A gazdaságok jelentései szerint az őszi árpa és a rozs vetése a végéhez közeledik, a tervezett vetésterületnek már 80 százalékán földbe ke­rült a szaporítóanyag. Szep­tember utolsó napjaiban lát­­tak hozzá a búza vetéséhez, egy héten belül valamennyi gazdasági cím az egyik leglé­nyegesebb munkának számít majd a jövő évi kenyér mag­jának elvetése. A szeptember végi mező­­gazdasági jelentésekből egy­értelműen arra lehet követ­keztetni, hogy az idei eszten­dő a hazai mezőgazdaság leg­­sikeresebb éve lesz. fiz­iparban és az építő­iparban jövőre befejeződik a munkaidő csökkentése A munkaügyi miniszter sajtótájékoztatója Veres József munkaügyi miniszter a szakmunkáskép­ző pedagógusok újonnan avatott budapesti klubjában kedden tájékoztatta az újság­írókat a munkaidő csökken­tés helyzetéről és a szak­munkásképzésről szóló tör­vény országgyűlési vitájának tapasztalatairól. Elmondotta, hogy a munka­idő részleges csökkentése már több mint 10 éve elkez­dődött. 1957-ben a szombat éjszakai műszakok elhagyá­sával a textiliparban 45,3 órára csökkent a heti mun­kaidő, 1967-ben pedig a bá­nyászok munkaidejét mérsé­kelték 44 órára. Munkaidő­­kedvezményt kaptak egész­ségre ártalmas munkakörök­ben dolgozók is. A párt IX. kongresszusának határozata értelmében 1968-ban nagy méretekben megkezdődött az ipari és építőipari dolgozók heti 44 órás munkaidejének bevezetése, amely 1968-ban 820 000, az idén pedig 850 000 embert érintett E nagy tö­megeket foglalkoztató kate­gória dolgozói részére jövőre befejeződik a munkaidő csökkentés, ami azt jelenti, hogy 1970-ben további 80 ezer ember dolgozik a rövi­­debb munkaidőben. Az állami mezőgazdasági üzemekben, ahol a szokásosnál közismer­ten hosszabb a munkaidő, az a cél, hogy a munkával töl­tött időt heti 48 órára mérsé­keljék, s ez a folyamat is jól halad. A közlekedési dolgo­zók számára irányelvként a havi 210 órás munkaidőt tűz­ték ki szokásos 250—260 óra helyett. A közelítés az ala­csonyabb munkaidőhöz itt is megkezdődött A legtöbb vállalat önerő­ből megteremtette a mun­kaidő-mérséklés feltételeit, bár több helyen utólag kide­rült, hogy a megalapozása nem kielégítő. Ilyen esetek­ben közbe kellett lépni és a régi munkaidőt kénytelenek voltak visszaállítani. Jelentős probléma, hogy azokon a he­teken, amikor egy-egy válla­lat csak öt napot dolgozik, többnyire a vasúti rakodáso­kat is szüneteltetik. A mi­niszter hangsúlyozta, hogy ezen a helyzeten minden­képpen változtatni kell. A belkereskedelem általában zavartalanul ellátta a több­let-szabadnapokból adódó hétvégi és üdülőhelyi for­galmat, s a személyszállítás­ban péntek és vasárnap es­ténként viszont érződik a szabadnapok hatása. Hang­súlyozta, hogy a vállalatok­nak az eddiginél többet kell tenniök dolgozóik szabadide­jének racionálisabb kihaszná­lásáért. Javasolja, hogy állít­sanak össze vállalati kultu­rális programokat, segítsék a turisztika elterjesztését. Rámutatott, hogy tovább­ra is önerőből kell megte­­r­em­teni a munkaidő csök­kentésének feltételeit. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a munkaszervezet több vállalatnál még ige­n alacsony színvonalú, több nelyen igen laza a munkafegyelem. A miniszter bírálta azokat a vállalati vezetőket, akik a munkafegyelem lazaságát ha­mis érvekkel egyeneknek ma­gyarázni, mentegetni. Gyak­ran hangoztatnak olyan ér­veket, hogy a fegyelem meg­követelése esetén a dolgozó megsértődik és otthagyja a vállalatot. A miniszter véle­ménye szerint ez legfeljebb a dolgozók elenyésző töredé­kére vonatkozhat, s ezeknek az esetében helyesebb ha a vállalat mond fel. Ilyen in­tézkedés feltétlenül a becsü­letes dolgozók egyetértésével találkozik. A szakmunkásképzésről szóló törvényről Veres József elmondta, hogy az elmúlt húsz évben több mint 200 jogszabály jelent meg, és ez áttekinthetetlenné, több eset­ben pedig ellentmondásossá is tette a szakmunkáskép­zés joggyakorlatát 1965-ben valamennyi szakmában bi­zottság alakult, amelyek elő­készítették a szakoktatás korszerűsítését. A szakoktatás nagy jelentőségére utalt az országgyűlés rendkívül in­tenzív vitája. Társadalmi ügy a fizikai munka nagyobb megbecsülése, s erre mind a vállalatok, mind a szülők fi­gyelmét újra fel kell hívni. Az Országgyűlés vitájában számos olyan javaslat is el­hangzott, amelynek megva­lósítása jelentős anyagi esz­közöket kíván. Valóban szük­ség van újabb intézetek, kol­légiumok létrehozására, va­lamennyi igényt azonban nem lehet kielégíteni. Első­sorban ott bővítik a szak­munkástanuló vitézi és kolé­­giumi hálózatot, ahol az ipar a legnagyobb mértékben fej­lődik.­­ Javaslatok hangzot­tak el olyan ösztönző rend­szer bevezetésére is, amely a vállalatokat a szakmunkásta­nuló műhelyek korszerűsí­tésére sarkallja. A Munka­ügyi Minisztérium ezzel kapcsolatban is kidolgozza elképzeléseit és azokat Pénz­­ügyminisztéiummal egyezteti. Tanulmányi és vizsgaszab­ályzat a tudományegyetemen Az elméleti előadások látogatása általában nem kötelező . Hetenként egy szabad démtán Dr Márta Ferenc rektor elnökletével tegnap délelőtt a József Attila Tudomány­­egyetem rektori hivatalában megtartotta ez évi első ren­des ülését a szegedi tudo­mányegyetem tanácsa. Az ülés, amelyen részt vett Sí­pos Géza, a városi pártbi­zottság első titkára is, meg­tárgyalta és elfogadta a ta­nács munkatervét, majd dr. Kemenes Béla rektorhelyet­tes előterjesztése alapján megvitatta az egyetem tanul­mányi és vizsgaszabályzatát. A szabályzat helyi össze­állítását — mint ismeretes — a Művelődésügyi Minisz­térium annak jegyében ren­delte el, hogy az egyetemek önállósága ezáltal is tovább növekedjék. A szabályzatban sok olyan kérdésről és prob­lémáról kellett dönteni, amelyet korábban központi­lag szabályoztak. A József Attila Tudományegyetemen különbizottság állította ös­­­sze a szabályzat tervezetét, majd a tervet az egyes ka­rokon megvitatták. A javas­latok összegezésére és vitá­jára, illetve a szabályzat el­fogadására a tegnapi tanács­ülésen került sor. Tanulmányi és vizsgasza­bályzat természetesen az or­szág minden egyetemén és főiskoláján készül, s mivel az egyetemi tanácsok — a miniszteri utasítás keretein belül — önállóan döntenek, a különféle egyetemek sza­bályzatai között nagyok az eltérések. Jellemző példa er­re az óralátogatások problé­mája. A szegedi tudomány­­egyetem szabályzata szerint „az elméleti órákon való rész­vétel általában nem kötelező”. Vannak azonban olyan egye­temek is, ahol nem mondják ezt így ki, sőt a budapesti műszaki egyetem szabályza­ta határozottan előírja, hogy az első két évben az óralá­togatás kötelező. A tegnapi tanácsülésen is vita alakult ki ezzel kapcsolatban, de a tanács végül is az eredeti és előbb idézett tételt fogad­ta el. A jóváhagyott szabályzat hangsúlyozza a KISZ-szerve­­zetek beleszólási jogát az egyetem életébe, majd a ta­nulásra vonatkozó rendelke­zéseiben egyebek között ki­mondja, hogy a fakultatív tárgyak félévenkénti óraszá­ma nem lehet több a köte­lező órák egyharmadánál. Ez a rendelkezés is azt akarja segíteni, amit az előbbi, hogy tudniillik több olyan szabad ideje legyen a hallgatónak, amelyet alkotó módon hasz­nálhat fel. Ugyancsak ezt szolgálja a szabályzatnak az a pontja is, amelyik előírja, hogy a hallgatóság részére hetenként egy szabad dél­utánt kell biztosítani. Intézkedik a szabályzat a vizsgaidőszakokról is. Ezek szerint a vizsgaidőszak de­cember 20-tól január 31-ig, illetve május 20.-tól július 5- ig tart. A dékán engedélyez­het vizsgaidőszakot szeptem­ber 1—10 között is. Erre az időszakra azonban tanulmá­nyi ösztöndíj nem folyósít­ható. Kiemelten foglalkozik a szabályzat a gyakorlatokkal, rámutatva egyebek között, hogy ezeken, illetve a sze­mináriumokon a részvétel kötelező. A távolmaradást tehát minden esetben igazol­ni kell. A gyakorlatok fon­tosságát húzza alá a sza­bályzatnak az a rendelkezé­se is, hogy a gyakorlati jegy utólagos megszerzése, illetve kijavítása tárgyanként és félévenként csak egyszer le­hetséges. Ha ez nem sikerül, a hallgatónak félévet kell ismételnie. Fontos rendelkezése a sza­bályzatnak — s ez különö­sen a levelező hallgatókat érinti — hogy évkihagyást —, ha az ezt indokló ok az első félévben merül fel — december 20-ig, a második félévben viszont május 20-ig kell benyújtani. A később érkező kérelmeket nem fo­gadják el. A szabályzat a Művelődés­­ügyi Minisztérium jóváha­gyása után még ebben az évben hatályba lép. 59. évfolyam, 227. szám 1969. OKTÓBER 1. SZERDA Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Somogyi Károlyné felvétele ÉPÜL A FÚRÓTORONY. A Gorzsai Állami Gazdaság földjén, a szikáncsi csárda közelében a román és a ma­gyar szakemberek közös erővel 62 méter magas fúrótor­nyot építenek. A mintegy 500 tonnás berendezés már el­érte a 40 méteres magasságot. A szerelési munkálato­kat irányító Marcell Virgil, a Ploesti Olajipari Gépgyár mérnöke szerint október 8-ig befejezik a szerelést, majd 10-ig a szükséges terhelési próbákat is elvégzik. Képünk a hatalmas torony egyik oldaloszlopát mutatja be Kekkonent Dr. Urho Kaleva Kekko­­nen, a Finn Köztársaság el­nöke kedden délelőtt az Or­szágházban látogatást tett Kállai Gyulánál, az ország­­gyűlés elnökénél, és szívé­lyes, baráti eszmecserét foly­tattak. Bensőséges ünnepség zaj­lott le kedden a budapesti Eötvös Loránd Tudomány­­egyetemen: dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jog­tudományok díszdoktorává avatták. Az egyetem ünne­pi közgyűlésén részt vett Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Pé­ter János külgyminiszter és dr. Orbán László, a művelő­désügyi miniszter első he­lyettese. Jelen voltak az el­nök kíséretének és a buda­pesti finn nagykövetségnek tagjai is. Dr. Nagy Károly rektor megnyitó beszédében beje­lentette, hogy az elnököt ki­magasló érdemei elismerésé­ül az állam- és jogtudomá­nyok díszdoktorává avatják. Ezután dr. Sárándi Imre dé­kán ismertette Kekkonen életútját, tudományos tevé­kenységét, politikai és köz­életi pályafutását, majd a finn állam­elnök nagy tet­széssel fogadott előadást tar­tott, amelyben a finn—ma­gyar kapcsolatokról, a jog­tudomány­ szerepéről, a bé­ke iránti felelősségről szólt. Előadása után az ünnepi közgyűlés részvevői meleg ünneplésben részesítették a finn államelnököt. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden az Országház Vadász­termében ebédet adott Kekkonen tiszteletére. Részt vettek az ebéden az elnök kíséretének tagjai is. Magyar részről jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnö­ke, dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető szemé­lyisége.­­ A meleg baráti hangulatú ebéden Losonczi Pál pohár­köszöntőt mondott. Kekkonen és kísérete ked­den délután a Csepel Vas­es Fémművekbe látogatott és díszdoktorrá avatták

Next