Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA M Befejeződött a prágai külügyminiszteri Pénteken Prágában befejezte munkáját a budapesti felhívást aláíró hét szocialista állam — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereinek tanácskozása. A baráti, elvtársi légkörben lefolyt tanácskozáson megvitatták az összeurópai értekezlet előkészítésének néhány kérdését. Befejezésül közös nyilatkozatot írtak alá A hét szocialista ország kormányai felhívják az öszszes európai államokat, hogy a kontinens békés jövőjének érdekében tegyenek erőfeszítéseket az összeurópai értekezlet mielőbbi összehívására. Az értekezletet véleményük szerint 1970 első felében Helsinkiben lehetne megtartani. Ján Marko csehszlovák, Andrej Gromiko szovjet és Stefan Jendrychowski lengyel külügyminiszter (jobbról balra) a hét szocialista ország külügyminiszterének tanácskozásán Közös nyilatkozat A közös nyilatkozatban — amelyet Ivan Basev bolgár, Jan Marko csehszlovák, Stefan Jedrychowsky lengyel, Erdélyi Károly magyar, Otto Winter NDK, Corneliu Manescu román és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter írt alá — a tanácskozáson képviselt kormányok kifejezik törekvésüket és készségüket, hogy önállóan és más államokkal együttműködve újabb lépéseket tegyenek az európai feszültség enyhítésére, a biztonság megszilárdítására és a békés együttműködés fejlesztésére. Megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai 1969. március 17-én valamennyi európai országhoz intézett budapesti felhívásának az élet által igazolt megállapításait Megelégedéssel állapították meg, hogy az összeurópai értekezlet megtartására vonatkozó javaslatuk az európai államok többsége részéről széles körű pozitív visszhangra talált Ez a javaslat Európában aktív érdemi megvitatás tárgya lett amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdésekben konkrét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőséget teremt az értekezlet megtartására és az európai biztonság közös erőfeszítések útján történő megteremtésére Európa összes államai és népei érdekében. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált a finn kormány 1969. május 5-i értékes kezdeményezése, amelyben kinyilvánította készségét, hogy közreműködik az összeurópai értekezlet előkészítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország pozitív választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei kormányaik megbízásából a következő kérdések felvételét javasolták az összeurópai értekezlet napirendjére: 1 Az európai biztonság • megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban; 2 Az európai államok • közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok szilárd meggyőződése, hogy a felsorolt kérdések termékeny megvitatása, az e kérdésekben elért egyetértés és az európai feszültség csökkenése az államok közötti kölcsönös megértést, a békés és baráti kapcsolatok fejlesztését és ezzel Európa valamennyi népe létérdekeinek megfelelően a biztonsági megvalósítását szolgálná. Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne kontinensünk és az egész világ népeinek életében. A későbbiekben lehetővé tenné az európai államokat foglalkoztató olyan más problémák megvizsgálásához, amelyek megoldása hozzájárulna az európai béke megszilárdításához, előmozdítaná valamennyi európai állam széleskörű, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését, hozzájárulna a történelmileg kialakult mai Európa kollektív alapokon és az összeurópai értekezleten részt vevő államok közös erőfeszítésein nyugvó biztonságának szavatolásához. A jelen tanácskozáson részt vevő országok kormányai javasolják, hogy az összeurópai értekezlet előkészítéseképpen az érdekelt államok két- vagy többoldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondolásokat Természetesen készek arra, hogy megvizsgáljanak bármely más javaslatot, amely az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését és sikerének biztosítását szolgálja. Napirenden: A népszaporulat alakulása, a közrend és közbiztonság A Csongrád megyei tanács tegnapi ülésén Török László vb-elnök megnyitó szavai után Hantos Mihály vb-elnökhelyettes — az ülés elnöke — megemlékezett Csongrád megye 25 évvel ezelőti felszabadulásáról. Javaslatára a megyei tanács jegyzőkönyvben örökítette meg a történelmi évfordulót. A napirend elfogadása után közérdeklődésre számottartó témákat tárgyalt a megyei tanács. Elsőként dr. László György, a tanács egészségügyi osztályának vezetője számolt be a megye népszaporulatának alakulásáról, az anya- és csecsemővédelem helyzetéről. Ezt követően dr. Kelemen Miklós, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője tájékoztatta a tanácsot a megye közrendjének és közbiztonságának helyzetéről. A Hazafias Népfront megyei bizottságának a megyei tanácstagok tevékenységéről készült tájékoztatójáról Katona Sándor, a népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő számolt be. Végül előterjesztések, interpellációk, javaslatok elhangzása után fejezte be munkáját a megyei tanács ülése. kedvezőtlenül befogásolják a közrend és a közbiztonság alakulását. A megyében mindezek ellenére megnyugtató a közrend és a közbiztonság helyzete. A társadalmi tulajdon védelmében a rendőri szervek a lakossággal, a népi ellenőrzéssel, az állami kereskedelmi felügyelőséggel és a tanácsokkal együttműködve eredményeket érnek el a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében. A bűnesetek okai között első helyen szerepel a társadalmi tulajdon kezelésének gyakran elhanyagolt ellenőrzése és őrzése. Nagy feladatot ró a rendőri szervekre az idegenforgalom, amely az utóbbi négy évben ötszörösére emelkedett, s vele együtt nőtt a tiltott árukereskedelemmel elkövetett szabálysértések száma. Indítékok Csökkent a szándékos emberölések száma, az országoshoz képest nem emelkedett a testi sértések száma. Az előforduló ilyen bűnesetek indítéka legtöbbször a féltékenység, a bosszúállás, illetve az alkohol káros hatása. A mindennapi rendőri munkában tapasztalható a szocialista demokratizmus fejlődése. Ennek egyik legjobb példája az önkéntes rendőrök, a munkásőrök és újabban az ifjúgárdisták, valamint a közlekedési úttörőőrsök közreműködése. X. J, Alacsony a természetes szaporodás Az egészségügyi osztály beszámolója szerint Csongrád megyében az országosnál is jóval alacsonyabb a természetes szaporodás. E tekintetben 1962-ben volt a mélypont, amikor az országban 2,1 ezrelék volt a népszaporodás Csongrád megyében pedig 0,9 ezrelék. 1968-ban az országos 3,8 ezrelékkel szemben a megyében még mindig csak 1,5 ezrelékre emelkedett ez a szám. Az idén — előreláthatólag — ettől is némi visszaesés várható. Mind a beszámoló, mind a vitában elhangzott felszólalások elismeréssel említették az utóbbi években életbe léptetett gazdaságpolitikai intézkedéseket különösen a gyermekgondozási segély bevezetését. Hangsúlyozták azonban azt is, hogy további előrelépésekre van szükség a népszaporulat kedvezőbb alakulása érdekében. A tanács a beszámoló és a felszólalások alapján határozatot hozott, amelyben utasítja a végrehajtó bizottságot a családtervezés vizsgálatának tanulmányozására, illetve ennek ismeretében tanácsadó szolgálat szervezésére. 59. évfolyam, 254. mám 1969. NOVEMBER 1., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Az Elnöki Tanács ülése ■ Vízummentes utazás az NDK-ba ■ A kutatás és a gyakorlat ■ A honvédelmi hozzájárulás módosítása « A hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelme A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletével kihirdette a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között a vízummentes utazás tárgyában aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács a tudománypolitikai irányelvekkel összhangban törvényerejű rendelettel szabályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók munkaviszonyát. Az új tvr. elősegíti a tudományos káderek jobb kiválasztását, továbbá azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlati munkát kedvelő kutatók bizonyos idő után átkerülhessenek az iparba vagy a népgazdaság más területére és a tudományos intézetekben szerzett tapasztalataikat a gyakorlatban hasznosítsák. A tvr. szerint a felügyeletet gyakorló miniszterek által kijelölt kutatói munkakörökre az eddigi határozatlan időre szóló munkaviszonnyal szemben határozott, legfeljebb ötévi időtartamra szóló szerződést lehet kötni. A kutatóintézeti vezetők vezetői megbízatása határozott időre, ugyancsak legfeljebb öt évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézettel fennálló munkaviszonyt. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a munkaügyi miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeletét. Az új tvr. szűkíti a honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét Az eddigieken kívül mentesülnek a fizetési kötelezettség alól azok is, akiket sorkatonai szolgálatból katonai kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt leszereltek; akik legalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek; akik szociális körülményeik miatt a fizetési kötelezettség alól felmentést kapnak. A tvr. az eddigiekhez képest rugalmasabban állapítja meg a hozzájárulás fizetésének kezdeti időpontját. A törvényerejű rendelet egyben felemeli a honvédelmi hozzájárulás összegét, amely a munkaviszonyban állóknál és a termelőszövetkezeti tagoknál egységesen a kereset tizenkét százaléka. A honvédelmi hozzájárulás felemelt összegéből a sorkatonai szolgálatot teljesítők arra rászoruló hozzátartozói az eddiginél magasabb segélyt kapnak, és a szolgálatukat befejező sorkatonák egy része — a polgári életbe történő beleilleszkedés előeegítésére** egyszeri pénzjuttatásban részesül. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével összhangban a kormány módosította a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendeletét. Felmérte a családi segély összegét és újra szabályozta folyósításának feltételeit. Az új rendelkezés nem ír elő határozott összeget családi segélyként, hanem úgy intézkedik, hogy a közös háztartásban élő hozzátartozó bármely forrásból származó összes jövedelmét havi 800 forintra kell kiegészíteni, s minden további hozzátartozó esetén 300—300 forinttal kell felemelni. A külön háztartásban élő hozzátartozók esetében az eltartásra szorulók keresetét, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelmét egy személy esetén havi 600 forintra kell kiegészíteni, s minden további személy esetén 200—200 forinttal kell emelni. A jogosultságot az érvényben levő rendelkezések figyelembevételével továbbra is az illetékes tanácsi szerv állapítja meg. A segély folyósításáról a nyugdíjfolyósító igazgatóság gondoskodik. Az új rendelkezések 1970. január 1-én lépnek életbe. A bűncselekmények megelőzése Csongrád megyében az elmúlt években az országosnál nagyobb ütemben fejlődött az ipar. A gazdasági fejlődés gyorsulása következtében a megyében a lakosság 60 százaléka városokban él, a legnagyobb az urbanizáció Szegeden. Az ilyen jellegű gyors változások általában Emlékmű Sopron város emlékművet állít a városban 25 évvel ezelőtt kivégzett Pataki Ferenc volt partizánparancsnoknak és mártírtársainak , köztük a Szőnyi-csoport négy tagjának, valamint ismeretlen szovjet és magyar partizánoknak. A kegyeletes megemlékezésre hazánkba érkeznek Pataki Ferenc Szovjetunióban élő hozzátartozói, özvegye és gyermekei. Ugyancsak eljön Rája Popova, egykori partizánrádiós, aki a mártírokkal együtt volt börtönben.