Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-02 / 279. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozója Kádár János vezetésével elutazott a magyar küldöttség Az előzetes megállapodásnak megfelelően ez év december elején Moszkvában a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozójára kerül sor, amelyen véleménycserét folytatnak időszerű nemzetközi kérdésekről. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn délelőtt elutazott a magyar küldöttség az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójára. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, a Központi Bizottság tagja. A magyar küldöttség indulás előtti búcsúztatása a Nyugati pályaudvaron A SZOT elnöksége megtárgyalta• A szocialista brigádok kitüntetési rendszere, a termelési tanácskozások A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott A többi között megtárgyalta és elfogadta azt a jogszabálytervezetet, amely az elnökség a kormány elé terjeszt a szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszerének módosítására. A szocialista brigádvezetők áprilisi országos tanácskozásán sokan kérték az elismerési rendszer megváltoztatását, sürgették a hatékonyabb erkölcsi és anyagi elismerést. Ennek szükségessége a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozásán is felmerült. A SZOT elnökségének tervezete szerint a szocialista brigádmozgalomban meg kell teremteni az erkölcsi és anyagi elismerés egységét, s hosszú távon is megkülönböztető elismerési perspektívát kell nyújtani a szocialista brigádoknak. Az előterjesztés szerint a kitüntetések újabb, magasabb fokozatait is bevezetnék, s egyes fokozatokból felfelé kötelezővé tennék az anyagi jutalmazást is. A SZOT elnöksége a műszaki konferenciák, a termelési tanácskozások és a munkaértekezletek helyzetét is megvizsgálta. Az elnökség megbízta a SZOT illetékes osztályait, hogy a műszaki konferenciákat, a termelési tanácskozásokat és munkaértekezleteket szabályozó kormány- és SZOT-elnökségi határozat módosítására dolgozzanak ki előterjesztést. Az elnökség azt is megvizsgálta, hogy az év első háromnegyedében hogyan alakultak a keresetek és jövedelmek, a fogyasztói árak, milyen volt az áruellátás. Az év első kilenc hónapjában a szocialista ipar 3,5, az építőipar 7,3 százalékkal több embert foglalkoztatott, mint a múlt év azonos időszakában. A túlórák tavalyi csökkenése nem stabilizálódott: 1969. első háromnegyedében ötmillióval több túlórát használtak fel az állami iparban, mint tavaly ilyenkor. Az elnökség megállapította, hogy az egész esztendőre várható kiskereskedelmi forgalom a népgazdasági terv előirányzatainak megfelelően, szerkezetében azonban attól eltérően alakul. Élelmiszerekből az előirányzottnál 1—1,5 százalékkal, jázalékkal nagyobb, vegyes házati cikkekből 1,5—2 száiparcikkekből pedig 3 százalékkal kisebb forgalom várható a számítottnál. Az év végi kereskedelmi készletek várhatóan kétmilliárd forinttal kisebbek lesznek, mint ahogy azt a biztonságosabb piaci egyensúly megkívánná. Nguyen Thi Binh Budapesten Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn baráti látogatásra Budapestre érkezett. A külügyminiszter-asszony és a kíséretében levő személyiségek fogadására a Ferihegyi repülőterén megjelent Péter János külügyminiszter és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. 59. évfolyam, 279. szám 1969. DECEMBER 2., KEDD Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Az Elnöki Tanács ülése Felszabadulási jubileumi emlékérem alapítása • A betegségi biztosítás módosítása A népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt indiai és iráni utazásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót tudomásul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulójára felszabadulási jubileumi emlékérmet alapított. A jubileumi kitüntetéseket 1970. április 4. alkalmával az Elnöki Tanács azoknak adományozza, akik a független, szabad és demokratikus Magyarország megszületéséért és megerősödéséért, a szabadságért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben kimagasló érdemeket szereztek. Az Elnöki Tanács módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A betegségi biztosítást érintő, jelenleg még érvényes jogszabályok kiadásának ideje, vagyis 1955 óta a társadalmi és gazdasági viszonyokban jelentős változások történtek, ezért vált szükségessé a rendelkezések módosítása. Az 1970. január 1-én életbe lépő törvényerejű rendelet, s az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet és SZOT-szabályzat elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjait érinti. A tsz-tagok eddig a helyi társadalombiztosítási ügyviteli szervvel kötött önkéntes megállapodás alapján részesültek társadalombiztosításban, a törvényerejű rendelet most rájuk is kiterjeszti a kötelező betegségi biztosítást. A kormányrendelet a biztosításra kötelezettek körének meghatározásakor abból az alapelvből indul ki, hogy a munka- vagy a szövetkezeti tagsági jogviszonynak együtt kell járnia a társadalombiztosítási jogviszonnyal, függetlenül a munkabér összegétől. Ezért a biztosítási kötelezettség elbírálásánál megszűnik a havi 250 forint, illetve a napi 10 forintos alsó bérhatár. Csupán a bedolgozóknál maradnak érvényben a bérhatárra vonatkozó rendelkezések. Most egységesen szabályoznak olyan társadalombiztosítási kérdéseket, amelyek elbírálása eddig nem volt egyértelmű. Azokra, akik nem munkaviszony, hanem egyéb — például megbízásos — jogviszony alapján rendszeresen dolgoznak, január 1-től egyértelműen kötelező a betegségi biztosítás. Eddig a biztosítási kötelezettséget a Munkaügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás alapján bírálták el. Számukra a SZOT-szabályzat azt is megjelöli, hogy a munkavégzést akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha ugyanannál a munkaadónál a munkakörre megállapított havi munkaidőnek legalább felét ledolgozzák. Eddig a biztosítás nem terjedt ki azokra a bélyeglapos mezőgazdasági munkavállalókra, akik munkaviszonyukon kívül legalább öt hold mezőgazdasági ingatlanon, vagy legalább egy hold gyümölcsösben önállóan gazdálkodnak. Ezt a kizáró rendelkezést az új kormányrendelet már nem tartalmazza, így 1970. január 1-től rájuk is kiterjed munkaviszonyuk alapján a társadalombiztosítás, függetlenül attól, hogy mekkora földterületen folytatnak önálló gazdálkodást. A jogszabályok eddig is egyértelműen kimondták, hogy a munkaadó által foglalkoztatott saját családtagokra csak abban az esetben terjed ki a társadalombiztosítás, ha a munkaadó és foglalkoztatott családtagja között munkaviszony létesül. Az azonban tisztázatlan volt, hogy a munkáltató háztartásában dolgozó családtag milyen esetben tekinthető munkaviszonyban állónak. Az új kormányrendelet most kimondja, hogy a munkaadóval egy lakásban lakó és közös háztartásban dolgozó gyermekére, unokájára, szülőjére, nagyszülőjére — a heti 30 órai munkaidő elérése esetén is — csak akkor terjed ki a társadalombiztosítás, ha az illető családtag a szakszervezet által láttamozott munkaszerződés alapján végez munkát. További feltétel, hogy az illető a munka felvételekor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzék. A munkáltató házastársára, vagy élettársára nem terjed ki a kötelező biztosítás. Bécsi deklaráció Befejeződött az európai biztonsági és együttműködési konferencia A Bécsben hétfőn végetért európai biztonsági és együttműködési értekezlet plenáris ülése a munkabizottságok és az elnökség jelentése alapján megvitatta és elfogadta a konferenciának az európai népekhez és kormányokhoz intézett deklarációját. Minden látványos külsőség nélkül, az intenzív munka és a jóindulatú erőfeszítések jegyében zajlottak le. Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tanácskozásának utolsó órái. 25 ország politikusai, lelkészei, tudósai, és jogászai azzal az elhatározással jöttek össze Bécsben, hogy végre kikövezzék az európai biztonsághoz vezető utat és erre az útra kormányozzák a hivatalos politikai irányítóit is. Európa jelenlegi területi realitásairól, a határokról és a két német állam kérdéséről tanácskozó bizottságban Bokorné dr. Szegő Hanna magyar küldött kifejtette: jogilag tarthatatlan állapotot idéz elő több nyugat-európai országnak az a struccpolitikája, hogy az élénk, sőt mindinkább fejlődő kereskedelmi kapcsolatok ellenére sem ismerik el azt az államot — az NDK-t —, amellyel kölcsönös előnyök alapján jó üzleteket kötnek. A másik magyar küldött — dr. Haraszti György — a többi között felhívta a figyelmet arra, hogy egész Európa sorsát teszik kockára azok a retrográd erők, amelyek a jelenlegi status quo módosítását szeretnék elérni. Az európai közvélemény azt várja az új bonni kormánytól, hogy világosan és egyértelműen elhatárolja magát az ilyen tendenciáktól. Dr. Stellan Arvidson professzor, a bizottság elnöke így foglalta össze a vitát: Közös nevezőre jutott a bizottság 60 tagja abban, hogy 1. Garantálni kell a jelenlegi európai status quo-t: 2. Érinthetetleneknek és vitathatatlanoknak kell tekinteni a jelenlegi európai határokat (az Odera—Neisse vonalat és a két német állam határát); 3. a müncheni szerződés kezdetétől fogva érvénytelen; 4. Minden országnak törvénybe kell iktatnia az erőszakról való lemondást; 5. Fel kell venni az ENSZ- be mind a két német államot. Utoljára a fegyverkezéssel és a leszereléssel foglalkozó munkabizottság fejezte be tanácskozását. Ennek eredményét a bizottság társelnöke, Mátyás László foglalta össze. A felszólalások alapján itt egységes nézet alakult ki: a népeknek nyomást kell gyakorolniuk a leszereléstől idegenkedő kormányaikra, hogy azok lássák be: az egyetemes leszerelés feltételei megértek. A bizottság üdvözölte az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról Helsinkiben megkezdett tárgyalásokat, de a fő célt nem a korlátozásban, hanem az atomfegyverek alkalmazásának teljes betiltásában, e fegyverek megsemmisítésében látja. A bizottság nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadta az állandó európai leszerelési intézet megalakítására utaló magyar javaslatot. Valamennyi munkabizottság érintette zárójelentésében a budapesti felhívást és a prágai javaslatot. Állásfoglalásukat a bizottságok határozati javaslat formájában előterjesztették az értekezlet tegnap délutáni plenáris záróülésén, amely a népekhez és a kormányokhoz intézett felhívás kibocsátásával ért véget. A bécsi deklaráció csatlakozik a budapesti felhíváshoz és támogatja a szocia(Folytatás a 2. oldalon.)