Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozója Kádár János vezetésével elutazott a magyar küldöttség Az előzetes megállapodásnak megfele­lően ez év december elején Moszkvában a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Lengyel Népköz­­társaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozójára kerül sor, amelyen véleménycserét foly­tatnak időszerű nemzetközi kérdésekről. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével hétfőn délelőtt eluta­zott a magyar­ küldöttség az európai szo­cialista országok párt- és állami vezetői­nek moszkvai találkozójára. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizott­ság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, a Központi Bizottság tagja. A magyar küldöttség indulás előtti búcsúztatása a Nyugati pályaudvaron A SZOT elnöksége megtárgyalta• A szocialista brigádok kitüntetési rendszere, a termelési tanácskozások A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott A többi között megtárgyalta és elfogadta azt a jogszabálytervezetet, amely az elnökség a kor­mány elé terjeszt a szocia­lista brigádok elismerési és kitüntetési rendszerének mó­dosítására. A szocialista brigádveze­tők áprilisi országos tanács­kozásán sokan kérték az el­ismerési rendszer megváltoz­tatását, sürgették a haté­konyabb erkölcsi és anyagi elismerést. Ennek szükséges­sége a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozá­sán is felmerült. A SZOT el­nökségének tervezete szerint a szocialista brigádmozga­lomban meg kell teremteni az erkölcsi és anyagi elis­merés egységét, s hosszú tá­von is megkülönböztető el­ismerési perspektívát kell nyújtani a szocialista brigá­doknak. Az előterjesztés sze­rint a kitüntetések újabb, magasabb fokozatait is be­vezetnék, s egyes fokozatok­ból felfelé kötelezővé tennék az anyagi jutalmazást is. A SZOT elnöksége a mű­szaki konferenciák, a terme­lési tanácskozások és a mun­kaértekezletek helyzetét is megvizsgálta. Az elnökség megbízta a SZOT illetékes osztályait, hogy a műszaki konferenciá­kat, a termelési tanácskozá­sokat és munkaértekezlete­ket szabályozó kormány- és SZOT-elnökségi határozat módosítására dolgozzanak ki előterjesztést. Az elnökség azt is meg­vizsgálta, hogy az év első háromnegyedében hogyan alakultak a keresetek és jövedelmek, a fogyasztói árak, milyen volt az áruellá­tás. Az év első kilenc hónapjá­ban a szocialista ipar 3,5, az építőipar 7,3 százalékkal több embert foglalkoztatott, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A túlórák tavalyi csök­kenése nem stabilizálódott: 1969. első háromnegyedében ötmillióval több túlórát használtak fel az állami ipar­ban, mint tavaly ilyenkor. Az elnökség megállapítot­ta, hogy az egész esztendőre várható kiskereskedelmi for­galom a népgazdasági terv előirányzatainak megfele­lően, szerkezetében azonban attól eltérően alakul. Élel­miszerekből az előirányzott­nál 1—1,5 százalékkal, já­­zalékkal nagyobb, vegyes házati cikkekből 1,5—2 szá­­iparcikkekből pedig 3 szá­zalékkal kisebb forgalom várható a számítottnál. Az év végi kereskedelmi kész­letek várhatóan kétmilliárd forinttal kisebbek lesznek, mint ahogy azt a biztonsá­gosabb piaci egyensúly meg­kívánná. Nguyen Thi Binh Budapesten Nguyen Thi Binh as­­­szony, a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradal­mi kormányának külügymi­nisztere Péter János külügy­miniszter meghívására hétfőn baráti látogatásra Budapest­re érkezett. A külügyminiszter-asszony és a kíséretében levő sze­mélyiségek fogadására a Fe­rihegyi repülőterén megje­lent Péter János külügymi­niszter és a Külügyminiszté­rium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy­­követségének ideiglenes ügy­vivője és Hoang­ Luong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vete­ is. 59. évfolyam, 279. szám 1969. DECEMBER 2., KEDD Megjelenik hétfő kivé­­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Az Elnöki Tanács ülése Felszabadulási jubileumi emlékérem alapítása • A betegségi biztosítás módosítása A népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt in­diai és iráni utazásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót­­ tudomásul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának huszonötö­­­­dik évfordulójára felszabadulási jubileumi emlékérmet ala­­­­pított. A jubileumi kitüntetéseket 1970. április 4. alkalmá­­­­val az Elnöki Tanács azoknak adományozza, akik a füg­getlen, szabad és demokratikus Magyarország megszüle­­­­téséért és megerősödéséért, a szabadságért, a demokráciá­­­­ért és a szocializmusért vívott küzdelemben kimagasló érdemeket szereztek. Az Elnöki Tanács módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű ren­delet egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgyalt.­ ­ A betegségi biztosítást érintő, jelenleg még érvényes jogszabályok kiadásának ide­je, vagyis 1955 óta a társa­dalmi és gazdasági viszo­nyokban jelentős változások történtek, ezért vált szüksé­gessé a rendelkezések módo­sítása. Az 1970. január 1-én életbe lépő törvényerejű rendelet, s az ahhoz kapcso­lódó kormányrendelet és SZOT-szabályzat elsősorban a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjait érinti. A tsz-tagok eddig a helyi társa­dalombiztosítási ügyviteli szervvel kötött önkéntes megállapodás alapján része­sültek társadalombiztosítás­ban, a törvényerejű rendelet most rájuk is kiterjeszti a kötelező betegségi biztosítást. A kormányrendelet a biz­tosításra kötelezettek köré­nek meghatározásakor ab­­­­ból az alapelvből indul ki,­­ hogy a munka- vagy a szö­­­­vetkezeti tagsági jogviszony­­­­n­ak együtt kell járnia a tár­sadalombiztosítási jogvi­­­­szonnyal, függetlenül a mun­­­­kabér összegétől. Ezért a biztosítási kötelezettség elbí­­­­rálásánál megszűnik a havi 250 forint, illetve a napi 10 forintos alsó bérhatár. Csu­pán a bedolgozóknál marad­nak érvényben a bérhatárra vonatkozó rendelkezések. Most egységesen szabá­lyoznak olyan társadalombiz­tosítási kérdéseket, amelyek elbírálása eddig nem volt egyértelmű. Azokra, akik nem munkaviszony, hanem egyéb — például megbízásos — jogviszony alapján rendsze­resen dolgoznak, január 1-től egyértelműen kötelező a be­tegségi biztosítás. Eddig a biztosítási kötelezettséget a Munkaügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztérium­mal kötött megállapodás alapján bírálták el. Számuk­ra a SZOT-szabályzat azt is megjelöli, hogy a munka­végzést akkor kell rendsze­resnek tekinteni, ha ugyan­annál a munkaadónál a mun­kakörre megállapított havi munkaidőnek legalább felét ledolgozzák. Eddig a biztosítás nem terjedt ki azokra a bélyeg­lapos mezőgazdasági munka­­vállalókra, akik munkaviszo­nyukon kívül legalább öt hold mezőgazdasági ingatla­non, vagy legalább egy hold gyümölcsösben önállóan gaz­dálkodnak. Ezt a kizáró ren­delkezést az új kormányren­delet már nem tartalmazza, így 1970. január 1-től rájuk is kiterjed munkaviszonyuk alapján a társadalombiztosí­tás, függetlenül attól, hogy mekkora földterületen foly­tatnak önálló gazdálkodást. A jogszabályok eddig is egyértelműen kimondták, hogy a munkaadó által foglal­koztatott saját családtagokra csak abban az esetben ter­jed ki a társadalombiztosítás, ha a munkaadó és foglalkoz­tatott családtagja között munkaviszony létesül. Az azonban tisztázatlan volt, hogy a munkáltató háztartá­sában dolgozó családtag mi­lyen esetben tekinthető mun­kaviszonyban állónak. Az új kormányrendelet most ki­mondja, hogy a munkaadó­val egy lakásban lakó és kö­zös háztartásban dolgozó gyermekére, unokájára, szü­lőjére, nagyszülőjére — a he­ti 30 órai munkaidő elérése esetén is — csak akkor ter­jed ki a társadalombiztosítás, ha az illető családtag a szak­­szervezet által láttamozott munkaszerződés alapján vé­gez munkát. További feltétel, hogy az illető a munka fel­vételekor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgá­lati idővel rendelkezzék. A munkáltató házastársára, vagy élettársára nem terjed ki a kötelező biztosítás. Bécsi deklaráció Befejeződött az európai biztonsági és együttműködési konferencia A Bécsben hétfőn véget­ért európai biztonsági és együttműködési értekezlet plenáris ülése a munkabi­zottságok és az elnökség je­lentése alapján megvitatta és elfogadta a konferenciá­nak az európai népekhez és kormányokhoz intézett dek­larációját. Minden látványos külső­ség nélkül, az intenzív mun­ka és a jóindulatú erőfeszí­tések jegyében zajlottak le. Bécsben az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet tanácskozásának utolsó órái. 25 ország poli­tikusai, lelkészei, tudósai, és jogászai azzal az elhatáro­zással jöttek össze Bécsben,­­ hogy végre kikövezzék az­­ európai biztonsághoz vezető utat és erre az útra kormá­nyozzák a hivatalos politikai irányítóit is. Európa jelenlegi területi realitásairól, a határokról és a két német állam kérdésé­ről tanácskozó bizottságban Bokorné dr. Szegő Hanna magyar küldött kifejtette: jogilag tarthatatlan állapotot idéz elő több nyugat-euró­pai országnak az a strucc­politikája, hogy az élénk, sőt mindinkább fejlődő kereske­delmi kapcsolatok ellenére sem ismerik el azt az ál­lamot — az NDK-t —, amellyel kölcsönös előnyök alapján jó üzleteket kötnek. A másik magyar küldött — dr. Haraszti György — a többi között felhívta a fi­gyelmet arra, hogy egész Európa sorsát teszik kocká­ra azok a retrográd erők, amelyek a jelenlegi status quo módosítását szeretnék elérni. Az európai közvéle­mény azt várja az új bonni kormánytól, hogy világosan és egyértelműen elhatárolja magát az ilyen tendenciák­tól. Dr. Stellan Arvidson professzor, a bizottság elnö­ke így foglalta össze a vi­tát: Közös nevezőre jutott a­­ bizottság 60 tagja abban,­­ hogy 1. Garantálni kell a je­lenlegi európai status quo-t: 2. Érinthetetleneknek és vitathatatlanoknak kell te­kinteni a jelenlegi európai határokat (az Odera—Neis­­se vonalat és a két német állam határát); 3. a müncheni­­ szerződés kezdetétől fogva érvényte­len; 4. Minden országnak tör­vénybe kell iktatnia az erő­szakról való lemondást; 5. Fel kell venni az ENSZ- be mind a két német álla­mot. Utoljára a fegyverkezéssel és a leszereléssel foglalkozó munkabizottság fejezte be tanácskozását. Ennek ered­ményét a bizottság társelnö­ke, Mátyás László foglalta össze. A felszólalások alap­ján itt egységes nézet ala­kult ki: a népeknek nyomást kell gyakorolniuk a leszere­léstől idegenkedő kormánya­ikra, hogy azok lássák be: az egyetemes leszerelés fel­tételei megértek. A bizott­ság üdvözölte az Amerikai Egyesült Államok és a Szov­jetunió között a stratégiai fegyverrendszerek korláto­zásáról Helsinkiben meg­kezdett tárgyalásokat, de a fő célt nem a korlátozásban, hanem az atomfegyverek al­kalmazásának teljes betiltá­sában, e fegyverek megsem­misítésében látja. A bizott­ság nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadta az állan­dó európai leszerelési inté­zet megalakítására utaló magyar javaslatot. Valamennyi munkabizott­ság érintette zárójelentésé­ben a budapesti felhívást és a prágai javaslatot. Állás­­foglalásukat a bizottságok határozati javaslat formájá­ban előterjesztették az érte­kezlet tegnap délutáni ple­náris záróülésén, amely a népekhez és a kormányok­hoz intézett felhívás kibo­csátásával ért véget. A bécsi deklaráció csatla­kozik a budapesti felhívás­hoz és támogatja a szocia­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next