Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-28 / 50. szám
Elbúcsúztatták Révay Józsefet Pénteken délután a Farkasréti temetőben mély részvéttel vettek végső búcsút dr. Révay Józseftől, a 89 éves korában elhunyt írótól, klasszikafilológustól, az irodalomtudományok doktorától. A ravatalnál először Keszi Imre mondott gyászbeszédet a Magyar Írók Szövetsége és az elhunyt barátai nevében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Ókortudományi Társaság részéről Harmatta János mondott búcsúztatót. (MTI) Dorogi Imre világa A „legszegedibb festőt” mutatta be tegnap, csütörtökön este a Bartók Béla Művelődési Központ: Az én világom című sorozatának keretében az idős mestert, Dorogi Imrét ismertette meg az érdeklődőkkel. A kamarakiállítással egybekötött művészest keretében Vinkler László festőművész, főiskolai tanár kérdéseire válaszolt Dorogi Imre, s elmondta mindazt, amit annyi éven át színnel, vonallal próbált megfogalmazni: hogy az Alföld ihlette művészetét, hogy a szülőföld hatása alól megszabadulni nem is akart, de nem is tudott. Érzelmi kötődése a művelődési központban bemutatott újabb, régibb képein is szembetűnik. Az a lebegő „szín-fény” vízió teszi széppé valamennyit, amely megkülönböztető sajátja, amitől igazán erős festőegyéniség. A sikeres esten közreműködött Janka Béla, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, valamint a Bartók Béla Kamarakórus, Kardos Pál vezényletével. A Dorogi-est szerkesztője — miként a korábban megtartott és hasonlóképp sikeres Tápay-esté —c Laczó Katalin volt. A. U Szövetkezetek a minőségért Kik nyerték az egyéves vetélkedést? Abból a nagyarányú jubileumi versenymozgalomból, mellyel az üzemek dolgozói felszabadulásunk 25. évfordulóját és a Lenin-centenáriumot köszöntik, nem maradnak ki a szegedi, Csongrád megyei kisipari szövetkezetek sem. így például a Szegedi Mérlegkészítő Ktsz kollektívája az 1970-re előirányzott terv túlteljesítésére törekszik, a lakosság számára végzett munkáknál jobb szervezéssel igyekeznek gyorsabb átfutást elérni. Minőségi vállalásaikhoz hasonlóak a Szegedi Mérték utáni Szabó Ktsz törekvései. Jó minőség, a szolgáltatásokban pedig 2 százalékos emelkedés — ez a szabók felajánlása. A Minőségi Ruhajavító Ktsz 1970 első negyedévi termelését 15 százalékkal növeli a tavalyihoz képest, ezen belül legszámottevőbb a javító-szolgáltató tevékenység, a méretes munka. A Szegedi Gumiipari Ktszben az önköltségcsökkentés, a gazdaságosság, a minőség javítása a brigádok programja. Ennek valóra váltásában részt vett az az öt szocialista címért küzdő brigád is. Fejlődött a szocialista brigádmozgalom a Csongrád megyei Fodrász Ktsz-ben is. Csongrádon és Makón szintén új brigádok alakultak. A szolgáltatások színvonalának emelése legfontosabb célkitűzésük. A mostanában sokat fejlődött Szegedi Gépjárműjavító Ktsz műhelyeiben is ilyen törekvéseket mutatnak a felajánlások. A Szegedi Üveges Ktsz munkásai a minőségjavítást, az éves terv 5 százalékos túlteljesítését tűzték ki célul. A lakosságnak végzendő javító-szolgáltató tevékenységben pedig azt, hogy két nappal csökken az átfutási idő. A szőregi Szeged Járási Építő Ktsz kollektívája ugyancsak a határidők betartását, rövidítését vallja fő feladatának, erre, valamint a minőségjavulásra tettek felajánlásokat. A Szegedi Univerzál Ktsz dolgozói egyebek közt olyan új cikk gyártásán munkálkodnak, amely jelentős importot takarít meg népgazdaságunknak. Új akció elindítói a Szegedi Felszabadulás Asztalos- és Kárpitos Lakberendező Kisz Zalka Máté szocialista brigádjának tagjai. Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére a munkaverseny keretében külön versenyre hívják valamennyi szövetkezeti brigádot, munkabrigádot és ifjúsági brigádot. Tavaly februárban a Hódmezővásárhelyi Elektrofém Ktsz dolgozói hívták szocialista munkaversenyre a megye szövetkezeti munkásait. A verseny értékelésére hivatott bizottság tegnap délelőtt elemezte a felhíváshoz csatlakozott 42 szövetkezet teljesítményét. Javaslatuk alapján a Csongrád megye Kiváló Kisipari Szövetkezete cím viselésére jogosult a Hódmezővásárhelyi Elektrofém Ktsz, a Makói Cipész Ktsz és a Hódmezővásárhelyi Szabó Ktsz. Iparáganként a következő helyezéseket állapították meg: a cipő, bőr és szőrmeiparban első a Makói Cipész Ktsz, második a Makói Szíjgyártó Ktsz, harmadik a Szegedi Szűcsipari Ktsz. Az egyéb iparágban a Szegedi Univerzál Ktsz és a Makói Béke Vegyes Ktsz osztozik az első helyen, második a Hódmezővásárhelyi Kerámia, harmadik a Sándorfalvi Általános Járási Ktsz. Építőiparban: a Hódmezővásárhelyi Építő Ktsz mögött a Szeged Járási Építő Ktsz, a második, harmadik a Csanádpalota—Pitvaros Vegyes Ktsz. A faiparban első a Csongrád megyei Papírfeldolgozó Ktsz, második a Szentesi Asztalos Ktsz. A textilruházati ágban a Hódmezővásárhelyi Szabó Ktsz mögött a Csongrádi Szabó Ktsz a második, a Szegedi Ruhajavító Ktsz a harmadik helyezett. A szolgáltató iparban első a Szegedi Gépjárműjavító Ktsz, második a Szegedi Fényképész Szövetkezet. 25 évvel ezelőtt, 1945. február 27-én SS géppisztolyok sortüze oltotta ki Vasvári Miklós életét. A madártani tUdománynak e nagynevű művelője 1898- ban Szegeden született. Iskoláit Temesváron ás Szegeden végezte, s a szegedi egyetemen avatták doktorrá. Itt már kevesen emlékeznek reá, de neve a hazai és nemzetközi tudományos irodalomban annál inkább ismert. A madártani intézetnek főadjunktusa volt. Nincs az országnak olyan része, melyet fel nem kutatott, s Magyarországon több új madárfajt mutatott ki, főleg a ragadozó madarak között. Kedvelt kutatóterülete volt az alföldi szikesvilág, köztük a szegedi Fehértó is Bebarangolta Kis- Ázsiát, a Fekete-tenger partjait, Ankara környékét, megmászta a bythiniai Olympust, eljutott a mezopotámiai határig. Igen gazdag anyagot gyűjtött, melyet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Tanulmányútjait igen minimális hivatalos támogatással, nélkülözésekkel — gyakran éhezve — küzdötte végig. Rengeteg értékes tanulmányt írt, ismeretterjesztő előadásokat tartott. 120 kidolgozandó témát tűzött maga elé, ennek jó része azonban az intézeti asztala fiókjában maradt. Hazánkban a táplálkozástant, a bromatológiát önálló tudományággá fejlesztette. Megszervezte a magyar madárvilág szinkron megfigyelő hálózatát. Ezen akciója azóta nemzetközi széles területre terjedt ki összekötve madárszámlálással. A magyar ornitológiának világhíres fellegvára, a Herman Ottó által alapított Madártani Intézet a második világháború harcai során a tűz martaléka lett. Porrá égett az intézet világhíres gyűjteménye, könyvtára és az épületben Vasvári Miklósnak hatalmas, nagy tudományos értéket képviselő gyűjteménye, feldolgozásra váró anyaga, tudományos feljegyzései, elkészült, publikálásra váró munkái. 1945-ben meghalt Vönöczky Jakab az intézet nagytudású, szorgalmas igazgatója, a magyar madártan porba sújtva, szinte , a feltámadás reménye nélkül mégis életre kelt. Ez elsősorban Vasvári Miklósnak köszönhető. Az általa megszervezett fiatal gárda vette kezébe az elejtett fonalat és nyomdokain elindulva iránymutatásai útján újra felvette a munkát. Vasvári Miklós Szeged szülötte volt, emlékének Szeged városa is tartozik. Az 50-es években javaslat érkezett a város tanácsához, hogy tudós fia emlékére utcát nevezzen el. A város hatalmas fejlődése során az új városrészeken — legkedvezőbb volna a javaslatban megjelölt újszegedi városrészben — talán lehetőség nyílna arra, hogy a város nagynevű fia emlékére utcát nevezzen el. Dr. Bereck Péter Egy tudós emlékezete A Pécsi Balett újabb bemutatója A veronai szerelmesek mártíriuma A tizedik életévéhez érkezett Pécsi Balett ezekben a hónapokban több felköszöntést kapott. A legutóbbit Vitányi Ivántól, aki egyebek között méltatja a társulat erőfeszítéseit, hogy műfajukat, a balett, a tánc, a mozgás kultúráját a teljes művészet rangjára emeljék. Eck Imre igazi kortársi művészetet ad — írja tovább az Új írás hasábjain —, jóllehet divattá vált „táncos” körökben szidni állítólagos táncon kívüli megoldásaiért. Pedig a táncot csupán eszköznek, nyelvnek, „cifra szolgának” tekinti a művészet szolgálatában. A Pécsi Balett csütörtök este újabb bemutatót tartott Szegeden. Nem Eck Imre koreográfiáját, ezúttal a kubai vendégművész Alberto Alonsoét elevenítették meg. Tanulságául, hogy amit eddig csináltak, korszerű, kortársi művészet, hogy Alonso és Eck Imre azonos nyelvet beszél, s hogy a balett a Balettben is lehet cifra szolga: társművészetnek szegődhet hozzá a szó, a zene, a formáció művészete — egy teljesebb, egyöntetűbb, mai szellemű mondanivaló megfogalmazására. Ilyen szintézis, a kifejezési lehetőségek ilyen kikapcsolása jellemzi A veronai szerelmesek mártíriumát. A balett csupán anyanyelve, ha tetszik, alapnyelve ennek a kétrészes kompozíciónak. De ahhoz, hogy belőle kiléphessenek, úgy kell beszélniök az alapnyelv hagyományos szókincsét, miként az avantgarde festő sem mellőzheti a rajztudást, az ecsetkezelés tökéletesen elsajátított iskoláját, vagy a modern komponista a klasszikus összhangzattan és ellenpont szabályait. Jóllehet, ezek a képességek legtöbbször csak mögöttes koreográfiai kívánságokban derülnek ki, A veronai szerelmesek balettanyagának skálája furcsa, extatikus, feszített, disszharmonikus világban mozog. A történet Shakespeare Rómeó és Júliája. Narrátor vezeti be, magyarázza és zárja le az előadást. Bánffy György férfias orgánuma Shakespeare korának levegőjét idézi fel. A táncosok olykor a dráma szövegrészleteit is elmondják, ami fizikailag sem könnyű: gyors ugrások, forgások, emelések után, megterhelt szervezettel nehéz beszélni, összetett a feladat, magasak a követelmények. A történet szerkezetileg két párhuzamos szálon halad. Az előtérben a Montague és Capulet család hívei zörgetik kardjukat, itt játszódik le a tényleges cselekmény, míg a háttérben, a belső színpadon korabeli misztériumjáték kíséri az eseményeket, a Természet, a Szerelem, az önzés, az önkény, az Ármány, a Képmutatás és más allegorikus szereplőkkel. Az ötlet Shakespeare-től való, körülbelül úgy, mint a Hamletben vándorszínészek némajátéka idézi vissza a vérnősző király testvérgyilkosságát. A gonoszság, a vérbosszú, az esztelen acsarkodás és a konvenciókat átlépő, megtisztító szerelem ellentmondása, összeütközése, tragédiája A veronai szerelmesek mártíriuma. És persze Shakespeare korszerűségének újabb bizonyítványa. Rómeó: Csifó Ferenc és Júlia: Handel Edit új megoldásokkal, kifejezési lehetőségekkel gazdagította a legendás szerelmesek évszázadokon át újra és újra fogalmazott alakját. N. I. Szegedi termékek sikere Moszkvában A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, Tóth László tegnap, pénteken délelőtt tájékoztatta a sajtó képviselőit a nagyvállalat Moszkvában megrendezett önálló kiállításáról, tavalyi gazdasági eredményeiről és az idei elképzelésekről. A tájékoztatón érdekes tényeket hallottunk a hazai kenderfeldolgozó ipar legnagyobb gyárának életéből. A kiállítás és termékbemutató aktualitását mi sem magyarázza jobban, mint az, hogy a szegedi nagyvállalatnak legnagyobb vevőpartnere a Szovjetunió. Ebben az esztendőben Szegedről több mint 4 millió rubel értékben szállítanak ponyvaféleségeket a Szovjetunióba. A nemrég lezajlott bemutatón azonban felhasználták az alkalmat arra is, hogy az eddigi 4—5 féle termék mellett (ennyire korlátozódott az adásvétel) bemutassák a gyár többi áruját is, hogy nagyobb választékot kínáljanak a szovjet piac képviselőinek. Egy-két dologban konkrét megállapodások is születtek. A szegedi gyár ajánlata kecsegtető: a ponyvaanyagokat konfekcionálva kínálja vásárlóinak, így sátrakat, gépkocsiponyvákat, kamion takarókat méretre szabva szállítanak. A moszkvai bemutató megnyugvással töltheti el a szegedi kenderipar dolgozóit, a szovjet piac igénye akár évtizedekre is stabil marad számukra. A vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a múlt évben eredményesen gazdálkodtak, tovább korszerűsítették gépparkjukat, és termékeik választékát jelentősen bővítették. Nyereségük olyan mértékű volt, hogy a következő hónap végén átlagban 20 napi munkabérnek megfelelő összeget osztanak ki dolgozóik között. Idén tovább erősödik a szegedi kenderfeldolgozó ipar. A vállalat 500 ezer rubel és 100 ezer dollár értékben vásárol modern gépeket, s 43 millió forintos hitel segítségével az újszegedi központi gyár területén felépítenek egy korszerű szövőüzemet. Több előadás, kibernetikai tanfolyam Ülést tartott a TIT megyei elnöksége A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének 1969. évi tevékenységéről, valamint idei terveiről tárgyalt tegnap, csütörtökön délután a megyei TIT-elnökség. A társulat Kárász utcai klubjában megtartott ülés résztvevői dr. Kiszely György egyetemi tanár, az ismeretterjesztő társulat Csongrád megyei szervezetének elnöke előterjesztése alapján fejtették ki véleményüket az írásban közreadott jelentésről, illetve az újabb kezdeményezéseket tartalmazó anyagokról. A szervezet elmúlt évi ismeretterjesztő munkáját jól jellemzi a megtartott előadások száma: 1969-ben összesen 4 ezer 785 előadásra került sor, 1100-zal többre, mint 1968-ban. Szegeden különösen megszaporodott az előadások száma: mintegy 700-zal tartottak többet, mint egy évvel korábban. Az üzemi ismeretterjesztésben főképp a közgazdasági és műszaki témák váltottak ki nagy érdeklődést, különösen akkor, ha tanfolyamrendszerű formában dolgozták fel azokat. A mezőgazdasági dolgozók viszont mérsékeltebb érdeklődést tanúsítottak: változatlanul kevés TIT-előadás volt mind a tsz-ekben, mind az állami gazdaságokban. Az „egyéb helyeken” megtartott előadások részaránya volt a legmagasabb. A kulturális intézményekben, a kereskedelmi, hivatali dolgozók, a fegyveres erők tagjai számára tartott ismertetések az összes előadásoknak több mint 40 százalékát tették ki. Különösen nagy érdeklődést váltott ki néhány speciális TIT-tanfolyam. Közülük is elsősorban a Bolyai Intézet kibernetikai laboratóriumában megindított programozóképző sorozat, amelynek hallgatói a sikeres vizsgák után oklevelet kapnak. Hasonlóképp népszerűek az idegen nyelvek audiovizuális tanfolyamai. 1970-ben néhány kiemelt rendezvény gazdagítja a TIT Csongrád megyei szervezetének programját. A szabadtéri játékok ideje alatt ismét megrendezik a pedagógiai nyári egyetemet, augusztus második felében pedig — nemzetközi jelleggel — pályaválasztási tanácsadói konferenciát tartanak. Ugyancsak gazdag programot ígér az a munkaterv is, amely a hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatos sorozatokat, előadásokat tartalmazza. A jelentéshez, valamint az előterjesztésekhez a TIT- elnökség számos tagja szólt hozzá. Többen szorgalmazták egy rendszeresen megjelenő TIT-kiadvány — folyóirat — útnak indítását. Az elnökségi ülés. Molnár Zoltán megyei TIT-titkár felszólalása után. dr. Kiszely György elnök zárszavával ért véget. SZOMBAT, 1970. FEBRUÁR 28.DÉLMAGYARORSZÁG Hangverseny a Liszt Ferenc Zeneiskolában Ebben az évben kapott hivatalosan is polgárjogot a zeneiskolákban a kamarazene-oktatás. A Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei a XII. Országos Kamarazene Fesztivál előkészületei során részt vettek a megyei és a — három megye versenyzőit felvonultató — körzeti döntőkön is. Azok, akik megszerezték az országos versenyen való részvétel jogát — Sallai Endre, Pap Éva, Majzik Rozália, Erdei Klára, Gárdián Gábor, Nádor Katalin, Horli Viktória, Fekete Márta, Murányi Éva, Papp Katalin, Murányi László, Nagy Márta, Stanics Andrea, Szurdi Ágnes — a többi kamarazene-csoporttal együtt hangversenyen mutatkoztak be a szép számú érdeklődő közönség előtt. Ez volt az intézet bérleti hangverseny-sorozatának negyedik előadása.