Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

Tarján teremtése 14. Az új városrész gazdájánál A II. kerületi tanács lesz Tarján gazdája. Itt a követ­kezőket tudtuk meg: A II. kerület létszáma 10 év alatt 20 000 lakossal bő­vül. Ez új, tömeges felada­tokat ró a kerület tanácsi testületére. Kívülről számít­va a problémákat, megsoka­sodik a közvilágítás, utcata­karítás, parkfen­ntartás és még egyebek gondja. Ma 3500 lakos él Tarjánban, de ahogyan benépesül, úgy fo­lyamatosan lépnek be a kö­vetelmények is. Erre mi műszaki pontossággal, 1—5 év előrelátással fölkészül­tünk. Tarján nemcsak úgy fiatal városrészünk, hogy új, de la­kosainak zömét is fiatal em­berek alkotják. A lakóterü­let kiszolgálási gondjai is e tekintetben a legégetőbbek. Bölcsődei, óvodai férőhely­hiánnyal küzdünk. Iskolai­val is, de pénzügyileg ez az egész város költségvetésére vár. Meglevő óvodánk 50 férőhelyes, de ez évben már 90 jelentkező érdeklődött. Sajnos, sok gyereket már nem tudott befogadni, pedig a fodortelepi óvodába is átirányítottunk már 30 kis­gyereket. Amikor kész lesz Tarján, három-négy helyen is lesz óvodánk, bölcsődénk, és a most meglevőt is kibő­­vítjük, megoldódik ez a gond. De az átmenet néhány esz­tendejében számolnunk kell a szűkösséggel. Az orvosi rendelő már minden generációt érint. Itt is áthidaló megoldásokat ke­restünk. Teh­át ezek sem véglegesek. Az Acél utcai rendelőt emeletráépítéssel bővítettük, a József Attila sugárúton házvásárlással igyekeztünk bővíteni. Ha megépül Tarjánban a kis SZTK, megoldódnak gond­jaink. A valóság az elmélettel nem mindig fut együtt. Akár a szolgáltató intézmények hiányáról, a közlekedés prob­lémáiról beszélünk, mindig fölmerül a kérdés: miért nem az üzleteket, utakat, iskolákat, óvod­ák­at, bölcső­déket építettük föl először, aztán a lakásokat? Akkor nem lennénk ilyen szűkösen. De hát a legégetőbbek a la­kásgondjaink voltak, és a kapcsolódó intézmények a velejárók. Tehát mi legyen előbb? Az ideális az lenne, ha egyszerre épülhetne a lakás is, és annak a járu­léka is. A lehetőség nem mindig a mienk. Előre gondoltunk az ideig­lenes üzletekre. A mostani­nál különb, gazdag áruvá­lasztékú boltokat szerettünk volna az épülő Tarjánba el­helyezni. Odakínáltuk keres­kedelmi szerveknek a lehe­tőségel Először kaptak is rajta sőt jöttek ajánlkozni. Aztán az ideiglenes átalakí­tások anyagi gondjaira hi­vatkozva elálltak első elkészs­­zeléseiktől így bizony pil­lanatnyilag a legszüksége­sebb üzletekkel is gyöngécs­­kén álltunk. Ai közlekedés nehézségein a le­térőnarvák meghosszab­bítása révén enyhítettünk, ts a csúcsforgalmak idején 0cv­ egy kitérőben két csuk­lós villamos is elfér, 100 százalékkal emelkedett az áteresz+ői képesség A tarjáni autóbuszjárat is enyhít va­lamit Mi ebben is, mint az In­tézmények és utak építése dolgában, a végleges megol­dások híve vagyunk. Ki akarjuk építeni kerületünk­ben a betonúthálózatot, hogy ne pusztán a József Attila sugárútra terelődjön a for­galom, hanem Tarján termé­szetes útjait a város termé­szetes, de betonozandó utcái felé is eltereljük, hogy a fő artériák tehermentesüljenek. Nem csupán magunknak, a mi korunknak építünk, hanem az utánunk jövő ge­nerációknak. Ezért minden mélyépítési funkciónkban a csatornákat elsőrendűnek te­kintjük. A II. kerület tanácsi tes­tülete az új városrész föl­épülésével várható problé­máknak igyekszik eléje men­ni. Siet megfelelni az igé­nyeknek, amelyek a szám­szerű növekedés következ­ményei. 1968-ban 400 lakást, 89-ben 800-at, 1970-ben 1200-at adunk át. Amikor a szegedi házgyár füstölni kezd, évente 2500 lakás ma­gasodik föl. Azért a védőtöltésen ki­ürült lakóterületeinkről sem feledkezünk meg, miközben Tarjánt, Szeged egyik új­szülött városrészét féltő sze­retettel dajkáljuk. (Vége.) Értesítjük T. Vendégeinkért, hogy állandó fürdőnkben — Lenin kft 24. — nők részére kvarczszolgáltatást vezetünk be Február 5-től kezdve reggel 6.30-tól 18.30-ig. Várjuk Vendégeinket Szegedi Vízművek és Fürdők. A termelő Hortobágy Az ősi pusztát magába fog­laló, húszéves Hortobágyi Ál­lami Gazdaság termelési és áruértékesítési rekordot ért el 1969-ben. Különösen a pusztai adottságoknak leg­jobban megfelelő ágazatokat: a juhtenyésztést és a halgaz­dálkodást fejlesztették erő­teljesen. Ma már több mint hatvanezer juhot tartanak a Hortobágyon, míg halat 7500 holdnyi tavakban tenyészte­nek. A Hortobágyi Állami Gaz­daság az elmúlt esztendőben 2173 vagon terméket adott a népgazdaságnak, több mint kétszázmillió forint érték­ben. Ezen belül 470 vagon húst és 947 vagon kenyérga­bonát értékesítettek. Csillagbörtön Bűnhődés a hunért Zárkák lakói Miért és milyen bűnöket követtek el a zárkák lakói? Általában megállapítható, hogy a leha­ italozó életmód, a könnyű pénzszerzés, a gyors meggazdagodás ördöge vitte őket a lejtőre. Tisz­tességgel megélhetett volna mindegyik a munkából. De vagy ez nem kellett, vagy kisebb-nagyobb gazdasági beosztásban csaltak, sikkasz­tottak, korruptokká lettek. Van itt aki a hűtlen meny­asszonyt vagy feleséget ölte meg előre kitervelve, vagy hirtelen felindulásában. Má­sok ital hatására garázdál­kodtak, szúrtak embertár­sukba. A bűnök, tragédiák tanul­ságai is sorjáznak a zárkák­ban — mondta találóan Tö­rök György főhadnagy. Keservesen lesz hét hónap, év. Bűnhődnie kell, és ezt maga mondja. Meg azt, hogy egész életre szóló tanulsá­got vont le. Néha úgy ér­zi, hogy kiáltani szeretné: csak tisztességesen szaba­d élni, mert másként nagy árat kell fizetni. Későn jött rá, de újra kezdheti­ nyugatra menjen „Szeren­csé” próbálni. — Édesanyja írt — kö­zölte a nevelőtiszt —, hogy eljön magáért és együtt mennek haza. A hatalmas termetű, pat­tanásos képű fiú közömbö­sen mosolyog, szemében hi­deg a fény és egykedvűen megjegyzi: „Ilyenek az anyák ...” A­­ jövő dönti majd el,­­hogy meg tud-e változni. Kis a javíthatatlanok, az ismét és ismét bűnt elkö­vetők? Érzéketlen lelkű em­berek, akiknek — ahogy a nevelőtisztek mondják — valahogy életelemük a léha­ság, a bűnözés. Dolgozni nem akarnak, ha Immel­­ámmal csinálják is, újra be­törnek, lopnak, hogy mér­téktelenül lumpolhassanak. Ezek a zömmel alacsony ér­telmi képességű, primitív gondolkozású emberek vis­­­szatérő börtönlakók. Morvai Sándor 0 Levett sapkával kesében lép be a nevelőtiszt szobá­jába az egyik elítélt vigyázz­állásba vágja magát s tisz­telettel jelenti, hogy­­ utasí­­tásra megjött. Neve: Hal­mosi János. A Tolna me­gyei Szakcsiban, az Új Élet Tsz-ben volt főkönyvelő. A társadalmi tulajdon hűtlen keselése és sikkasztás miatt öt évet kapott A tsz több százezer forintot elsikkasz­tó­ csaló elnökét, Varga Imrét 12 évi szabadságvesz­tésre ítélték. Vargát koráb­ban hasonló dolgokért több­ször megbüntették, mégis manipulálhatott az ellenőr­zés hiánya és a korrupció miatt. A 37 éves Halmosi soha nem mondott nemet a „bévé pózott" tsz-elnöknek. — Halmost, maga legáli­san mennyit keresett ha­vonta? — Én S ezer forintot. — És Varga Imre? — 13 ezer forintot. Potyognak a könnyel. A nagyon jó, de a saját maga miatt elrontott életét sirat­ta. A könnyekben nincs sem­mi megható. Új autó, nagy­szerűen berendezett lakás, két­­ ép gyerek. Jó feleség, aki most is állásban van. A szabadulásig még sok idő . A konok bűnözők között előfordul olykor, hogy a zárkában Z. vagy O. meg­sértődik társa egy szava mi­att és már emeli az öklét Ha nyolc napon túl gyó­gyul az ütés, akkor testi sér­tésért a bíróság ítéli el. De más is megesik a zárkában. A 40 éves autó­szerelő, aki 18 évet töltött börtönben, homoszexuális lé­vén, beleszeretett fiatal cel­latársába. Kegyeiért fűz­­fát ígért, sőt a lányát is „odaadta" a fiúnak. „Mert a lányom azt teszi, amit akarok, veled, ha szaba­dulsz, annyiszor fekszik le, ahányszor csak akarod.” Persze minden kiderült és megtették a szükséges intéz­kedéseket A budapesti hírhedt gale­ri, a Fekete Kéz lopott, ra­bolt, nőket erőszakolt meg. A galeri egyik tagja a ») éves Lólé Béla segédmunkás. Kilenc évre ítélték. — Olyan ideges vagyok azért — válaszol kissé pó­zolva a kérdésre —, hogy megint a „balhéról” beszé­lünk. Restellem, hogy bele­mentem ilyen dologba. Erősítgeti, hogy meg akar javulni és új életet kezd. Ezért is végzi el az általános iskolát Ötös tanuló. Jó képű, szép szál fiatal­ember a dorozsmai F­­M vízvezeték-szerelő. Meny­asszonyát fojtotta meg, ami­kor egy éjszaka megtudta tőle, hogy nem maradt hű hozzá. A rendőrségen ön­ként jelentkezett Akkor 20 éves volt Bün­tetése 12 év és eddig — nagyon számon tartja — 3 van, a napokból meg olyan évet és 10 hónapot töltött le. — A megoldás — mondja — nem az lett volna, amit tettem. De akkor, igen, ak­kor ... Jó szakmája van, a bör­tönben is hasznosíthatja. Ha kikerül, dolgozni akar, meg végleg felejteni a tettet. Re­mél. A pécsi M. L. a szabadu­lását várta amikor beszél­tünk vele. 21 éves Munkás­­szülei szavára nem hallgatott az éjszakai életet hajszolta ezért lopott embert ütött 1e az utcán, s elvette 300 fo­rintját Négy évet kapott. Nem sokkal szabadulása visiPN** után megint elítélték Sze­rKBKÜÄK L ßednÄ «tefPUlsan próbálta 0 történelmi emlékeztető DHMA­GYARORSZÁG IMS. Január *1. A NAP HÍREI: A NÉMET VEZÉRKAR FEGYVER­­SZÜNETET TANÁCSOLT HITLERNEK — KÖZZÉTET­TÉK A MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT KIÁLTVÁNYÁT — ERŐS SZOVJET TÁMADÁSOK BUDÁTÓL NYUGATRA. A Front kiáltványa Füg­ma-A Magyar Nemzeti getlenségi Frontnak a gyár néphez kibocsátott ki­áltványából: 1. A volt nyilasok sem a nemzeti bizottságokban, sem a demokratikus pártok bár­melyikében még egyszerű tagok sem lehetnek, ha pe­dig már tagok volnának, azonnal ki kell onnan zárni őket 2. Akik az elmúlt évek kormánypártjaiban vezető szerepet vittek, még ha nyi­lasok nem voltak is, a nem­zeti bizottságokban még egy­szerű tagok sem lehetnek, a demokratikus pártok bárme­lyikében vezető szerepet be nem tölthetnek. X. A pártok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban békés együttműkö­désre szövetkeztek és egy­más szervezkedési szabadsá­gát kölcsönösen tiszteletben tartják és biztosítják. Ennek helyi szervezeteikben is ér­vényt szereznek és eljárnak mindazok ellen, akik a sza­bad szervezkedést gátolják. Magyarok a nácik ellen Moszkva, január 30. A né­met megszállás alatt levő magyar területekről szerzett értesülés szerint magyar ha­zafiak harcot folytatnak a németek és a nyilasok el­len. Magyar partizánok szétvertek német büntetőosz­tagokat. Sárvár körül ugyanígy járt egy hungaris­ta különítmény, amely rek­­vt­élni akart a lakosoktól. Kőszeg mellett mintegy száz fiatal lányt szabadítot­tak ki, akiket a németek ausztriai erődépítésre akartak elhurcolni. Az iparvárosok munkássága szabotálja a németek parancsait és meg­akadályozza a gyárberende­zések Németországba szállí­tását Forgalmi zavarokat okoz­nak a vasutakon, hogy ezzel megnehezítsék a magyar ér­tékek elszállítását Kés­és­től London, január 30. Kelet- Poroszországból a becslések szerint 1 millió menekült zsúfolódott Berlinbe és na­ponta most is ezerszámmal érkeznek a menekülők. Fegy­veres rendőrök elkülönítik az érkezőket, hogy megakadá­lyozzák őket tapasztalataik elmondásában, így akarják a berlini hangulat további romlását meggátolni. Tegnap egész Németorszá­got felszólították, hogy aki­nek kés, tőr, vagy a múlt háborúból megmaradt bajo­­nett van birtokában, adja át a Volksturm felfegyverzésé­re. Be kell szolgáltatni eze­» kívül a szőnyegeket és füg­gönyöket is, a Volksturm egyenruházatának elkészíté­sére. Budapest és A Délmagyarország idézi a debreceni Néplap „Buda­pest él” című cikkét Budapest ostroma még nem ért véget. A budai ház­tömbökben német fasiszták és Szálas­-bandák tanyáznak. Budán még a pincékbe kény­szerülnek a lakosok. A fel­szabadult körzetekben már megindult az élet Kezünkbe kerültek az első adatok, ame­lyek a budapesti demokrati­kus szervezetek politikai te­vékenységéről tanúskodnak. Megjelent a ,,Szabadság” cí­mű lap. Első számában Bu­dapest népe köszönetet mond a felszabadító vörös hadseregnek. A függetlenségi front felszólította a lakossá­got, hogy jöjjön elő a pin­cékből, hozza rendbe házait, szervezzen belső őrséget a fasiszta ügynökök ellen. Bu­dapesten egymás után kez­dik meg működésüket a po­litikai pártszervezetek 1*. Olajosiskola Nagykanizs Várja a jelentkezőket (Tudósítónktól.) Nagykani­zsa város az első hazai olaj­központ nevet is viseli. Itt működik a Zsigmondy Vil­mos Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Szakközépis­kola. A vaskos, tömör épü­lettömb eredetileg kaszárnya volt majd később a piarista gimnáziumnak adott otthont. Az olajipari technikum léte­sítésének gondolata már a felszabadulás utáni évekre esik. Az akkor még geoló­gus technikummal együtt in­dult iskola 1951-től gyors ütemben fejlődött. Tanulói­nak zöme hosszú időn át du­nántúli gyerekekből verbu­válódott, a hatvanas évek elején végzetteket a dunán­túli olajipar azonban már nem tudta elhelyezni. A du­nántúli fiatalok nem szíve­sen jöttek az akkor még kez­deti nehézségek idején élő alföldi olajmezőkre, inkább az iparon kívül helyezked­tek el. A kialakult helyzeten első­­sorban csak az segíthet, ha az alföldi fiatalok jelentkez­­nek az iskolába. A változás máris gyökeres. Most a szol­noki, csongrádi, békési fiata­loknak kell vállalni az ott­hontól való távolélést, de csak a tanulmányi idő tar­tamára. Dalgoard­ _haza" Vax-A fiatalok kényelmét az új kollégium is szolgálja. A kollégiumi elhelyezésnél az alföldi tanulókat messzeme­nően előnyben részesítik. Csinosan és gazdagon beren­dezett KISZ-klubjukat fővá­rosi alapszervezetek is meg­irigyelhetnék. Sportpályákon esti mérkőzésekre is felké­szültek, tornatermük valósá­gos sportcsarnok. Befejezés előtt áll a „tan­mező” építése is, amelyhez a tanács 3.9 katasztrális hold területet soron kívül biztosí­tott. A kicsinyített olajmezőn valóságos fúró- és kútjavító berendezéseken kapnak gya­korlati kiképzést a tanulók, az egyéb laboratóriumi és tanműhelyi gyakorlatokon kí­vül. Ha ehhez még hozzá­vesszük a saját televízióstú­dión közvetített gyakorlato­kat és a modern audio-vi­zuális oktatási rendszert, az itt továbbtanuló alföldi gye­rekek választását csak di­csérni lehet. Figyelmet kelt, hogy nem­csak olajiparban dolgozó szü­lők gyermekeivel lehet talál­kozni Kanizsán. Ez örvende­tes jelenség, mert hely még sok alföldi gyerek számára lenne, ha többen jelen­tkez- Hasznos hobbik Több mint 500 különböző társaság tevékenykedik Var­sóban. Ezek közül néhányat a hobbisták egyesületének is nevezhetnénk. Közéjük tar­tozik például a klasszikus gi­tárok kedvelőinek társaság­a, vagy az amatőr szobrászok klubja. Az egyik legöregebb társaság az állatvédelmi tár­­saság, amelyet Varsóban 1864-ben alapítottak. Ennek többek között olyan híres lengyel írók voltak tagjai, mint Boleslaw Prus és Henryk Sienkiewicz. Két év múlva ünnepli 100 éves fennállását a varsói „Stanislaw Moniuszko” zene­­társaság. A társaság a fővá­rosban 55, a varsói vajda­ságban pedig 75 zenei cso­portot, valamint levelező ze­nei tanfolyamot tart fenn. A lengyel Mikolaj Koper­­nik természettudományi tár­saság egyike a legrégibb len­gyelországi tudományos egye­süléseknek és Varsóban 1875 óta működik. Gazdag múltra tekinthet vissza a varsói kerékpáros társaság, amely 1886-ban ala­kult és különösen a varsói Mickiewicz-szobor és a Zela­­zuwa Wola-i Chopin-szobor felállításában közreműködő társadalmi akció során szer­zett érdemeket. 1963-ban ala­kult meg Varsó Barátainak Társasága (ez a társaság ko­rábban [195«—1966-ig] Ö-Var­só Barátainak Tanaságe aé-

Next