Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Péter János Stockholmban Péter János magyar kül­ügyminiszter kedden — Torsten Nilsson svéd kül­ügyminiszter meghívására — repülőgépen hivatalos láto­gatásra Stockholmba utazott. Útközben Péter János rövid időre leszállt a Berlin Schönefeld-i repülőtéren, ahol Günther Kohrt külügyi államtitkár és az NDK kül­ügyminisztériumának több vezető munkatársa üdvözöl­te. Kedden, 16.35 órakor szállt le Stockholm Arlanda repülőterére az a repülőgép, amely Péter Jánost és kísé­retét hozta. Külügyminiszte­rünket a magyar és svéd zászlókkal feldíszített repü­lőtéren Torsten Nilsson, Jö­­dahl külügyi államtitkár, I­andenius, a külügyminisz­térium protokollfőnöke, vala­mint több más vezető tiszt­viselő fogadta. Jelen volt Nagy Béla, ha­zánk stockholmi nagyköve­te és Sigge Lillieböök, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. Ott voltak a ma­gyar nagykövetség és a ke­reskedelmi kirendeltség tag­jai. A magyar vendégek a fo­gadtatás után a Stockholmtól 38 kilométerre levő repülő­térről szálláshelyükre, a XVIII. században épült Ha­­ga-kastélyba hajtattak. Este Nilsson a külügy- minisztérium épületében díszvacsorát adott Péter Já­nos és kísérete tiszteletére. A hivatalos tárgyalások ma, szerdán délelőtt kez­dődnek. Szinte napra pontosan, há­rom évvel ezelőtt — 1967. április 6—12 között — zaj­lott le a második világhá­borút követően a két or­szág külügyminisztereinek első találkozója. Ekkor járt hazánkban Torsten Nilsson svéd külügyminiszter, aki magyar kollégájával a két ország kapcsolatairól tár­gyalt, s egyben az időszerű európai kérdésekről is vé­leményt cseréltek. Az ő lá­togatását viszonozza most Péter János külügyminiszter, akinek stockholmi útja lé­nyegében folytatását jelen­ti a két ország között már hosszabb idő óta fennálló hagyományos kapcsolatok­nak. Péter János elutazása előtt a Ferihegyi repülőtéren Folytatják a kórház korszerűsítését A szegedi egészségügyi in­tézmények felújítását három évre előre szabta meg 1988- ban a városi tanács végre­hajtó bizottsága. Közben azonban természetszerűleg új feladatok és lehetőségek adódtak, úgyhogy a célsze­rűség most 1970-re a korábbi elképzelések módosítását dik­tálja. Nincs értelme ugyanis a kórházi belső utak rendbe­hozásának, hiszen a kórház területén idén kezdik meg az ideg- és elmegyógyászati pa­vilon építését: az egészség­­ügyi gyermekotthon általá­nos felújítását az teszi fe­leslegessé, hogy a negyedik ötéves tervben az ásotthalmi részleg áttelepítése folytán egy új pavilon építését ter­vezik, melybe annyi gyerek kerülhetne, hogy a jelenlegi rossz állapotban levő, el­avult épületeket bátran le lehet bontani. Hasonló ok miatt vált célszerűtlenné a csecsemőotthon Töltés utcai részlegében a konyha átala­kítása: a negyedik ötéves tervben ugyanis a csecsemő­otthon is új épületbe, egy helyre kerül. A felújítások, átalakítások elhagyása révén megmaradt pénzt a Szeged városi tanács végrehajtó bizottsága tegna­pi ülésén hozott határozat alapján szintén az egészség­­ügyi hálózat fejlesztésére fordítják Nem­zetesen a II. kórház u.­­­­ iai osztályának, urológ' .c. b­őrének, ambu­lanciájára­, és laboratóriu­mának kialakítására, illetve tíz életveszélyes állapotban levő konyha és raktárépület rendbehozására. A csecsemő­otthonban is felújítják a karbantartó részleg épüle­tét, illetve a tönkrement tér­burkolatot. A csecsemőott­hon balfasori részlegében korszerűsítik a fűtést, mivel amúgyis az egész épületben központi fűtést szerelnek fel. Itt sem maradhat meg a kályhafűtés, a fennmaradó összegből az elmondottakon kívül két új gépkocsit szerez­nek be a szállítások, anyatej begyűjtés, orvosi ügyelet számára, illetve némi pénzt tartalékolnak az év közben adódó egészségügyi problé­mák megoldására. A végrehajtó bizottság az átcsoportosításokkal kapcso­latos vitában úgy foglalt ál­lást, hogy a következő ötéves terv idején az eddiginél min­den tekintetben nagyobb fej­lesztésre van szüksége Sze­ged egészségügyi hálózatá­nak, különösképpen a kór­háznak. Ehhez, lehetőség szerint, koncentrálni kell az anyagi erőket. 60. évfolyam, 81. szám 1970. ÁPRILIS 8. SZERDA Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Tovább fejlődik az alumíniumipar Fejlesztésre 10 milliárd forint (kiküldött munkatársunk­tól.) Kedden délután dr. Lé­­várdi Ferenc nehézipari mi­niszter tájékoztatta a sajtó képviselőit az alumínium­ipar központi fejlesztési programjáról, amelyet az el­múlt hetekben fogadott el a kormány. A központi fejlesz­tési program egyik alapvető célkitűzése, hogy az alumí­niumipar mindazon szükség­leteket kielégítse, amelyek a fogyasztás területén megva­lósíthatók. Éppen ezért a program felöleli a magyar alumíniumipar egészét. Ezzel mélyreható változást fog létrehozni a program a hazai aluminiumfelhasználás szerkezetében is. Az átlagos­nál nagyobb mértékben fog nőni a fogyasztás az építő­iparban és a mezőgazdaság­ban, valamint a vegyi-, élel­miszeripar és csomagolás te­rületén. Ezzel fel kívánjuk számolni azt a nagy különb­séget, amely a potenciális le­hetőség tényleges kihaszná­lásában hazánk és a fejlett országok között máig kiala­kult. Úgy tervezik, hogy a bel­földi alumíniumszükséglet a következő 15 esztendő so­rán három és félszeresére nö­vekszik és eléri a fejenkénti 19 és fél kilogrammot. Jelen­tősen növekszik majd a la­kosság által közvetlenül fo­gyasztott alumíniumcikkek­­ mennyisége is. Nagy fejlődés­­ várható a csomagolóeszkö­zök, konzervdobozok, kukta­fazekak, az autoszi­fonok, a kávéfőzők és a teflon bevo­­­­natú edények használatában.­­ Különösen a konzerviparban aktuális az alumínium fel­­­­használása, mivel ennek ré­­s­zén a nehezen beszerezhető l ónt, illetve import fehérbá­dogot lehet megtakarítani. A konzervipari alumínium cso­magolások alapanyagát ké­pező lakkozott termékek fel­­használásában újabb együtt­működés körvonalai bonta­koznak ki a Szovjetunióval, amelynek lérejötte esetén le­hetővé válna, hogy gazdasá­gos, nagytermelékenységű üzemet hozzunk létre már a közeljövőben, meggyorsítva ezzel a hazai konzervipar csomagolóanyag gondjainak megoldását. Igen nagy lehetőségek vár­nak az alumíniumiparra — hangsúlyozta a miniszter — az építőiparban, többek kö­zött a könnyűszerkezetű épí­tési módok terjedése folytán, részben a műanyagokkal kombinálva. Nem lebecsülen­dő azonban az alumínium­­ipar számára az sem, hogy a turisztika és a barkácsolás igénye egyre inkább emelke­dik. Az alumíniumipar fejlődé­sének alapját szolgáló bauxitvagyon további növe­lésére jelenleg is intenzív földtani kutatást végeznek. A timföld kohósításáról a ma­gyar—szovjet és a magyar— lengyel timföld-alumínium­­egyezményekre épülő nem­zetközi munkamegosztásban gondoskodunk — mondta többek között dr. Lévárdi Ferenc. Elmondta a miniszter, hogy e nagyarányú program meg­valósításának egyik fontos biztosítéka az alumínium­­ipar különböző ágazataiban felhalmozódott szakismeret. Ezt bizonyítja, hogy a közel­múltban például megbízást kaptunk egy indiai timföld­­alumíniumkombinát és egy romániai timföldgyár meg­tervezésére, valamint a hoz­zájuk szükséges gépek szál­lítására és a kapcsolódó szol­gáltatások teljesítésére. A negyedik ötéves tervben mintegy 10 milliárd forintot fordítanak az alumínium­­ipar fejlesztésére, amelyből többek között a bauxitbányá­szat 1.4, a timföldgyártás 1.2, a készáru-termelés pedig kö­rülbelül 1,2 milliárd forint­tal részesedik. Az alumí­niumipar központi fejleszté­se műszakilag és gazdasági­lag megalapozott célkitűzé­seket tartalmaz, amelynek legfőbb biztosítéka és bázi­sa a magyar bauxitvagyon mennyisége és megkutatott­­ságának mértéke. G. I. .A szegedi járás a negyedik Értékelték a társadalmi munka­­versenyt Csongrád megyében Még egy évben sem volt olyan alaposan szervezett és eredményes a közös célokért végzett önkéntes munka Csongrád megyében, mint 1969-ben. Ez derül ki abból a jelentésből, amelyet a há­rom évre — 1968—1970-re — meghirdetett megyei község­­fejlesztési verseny időará­nyos teljesítéséről a megyei tanács vb tegnapi ülésén tár­gyaltak meg. A megyei tanács vb, a Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége és a KISZ megyei bizottsága által meghirdetett versenyben 1969-ben csúcs­tel­jesítményt produkáltak a megye lakói: 29 és fél millió forint értékű a tavalyi tár­sadalmi munka. Ez részben önkéntes pénzbefizetésekből, másrészt az önkéntes két­kezi munka értékéből össze­gezhető. Jó vitorlába fosták a szelet — ezt a nagy erőt hasznos célok érdekében mozgatták, főleg kommuná­lis feladatok megoldására (járdák, parkok, csatornák építéséhez) kértek a tanácsok segítséget, de óvodák, isko­lák építésében-bővítésében, a villanyhálózat továbbépítésé­ben és a vízműtársulások szervezésében is tevékenyen részt vállalt a lakosság. A vízmű-társulásokhoz befize­tett pénz közel 15 millió fo­rint. A társadalmi munka az önkéntes pénzhozzájárulások és az egy adózóra jutó befi­zetések figyelembevételével a járások és városok verse­nyében — a makói járás, Csongrád város és Makó vá­ros után — a negyedik a szegedi járás lett, s ezért a Szegedi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottságának jutal­mazására 10 ezer forintot utalt a megyei tanács vk, ebből a pénzből a legkivá­lóbb társadalmi munkások­nak ajándékokat vesznek. A legtöbb társadalmi munkát végzett KISZ-esek és nép­frontaktivisták számára a ju­talom:­utazás a Szovjetunió­ba. Erre a célra 40 ezer fo­rintot fordít a megyei ta­nács vb. A három évre hirdetett társadalmimunka-versenynek még nincs vége — hiszen az idei év is beleszámít — s a jelenlegi értékelés és a jutal­mak bizonyára új ösztön­zést, lendületet adnak. A KGST végrehajtó bizottságának ülésszaka Moszkvában kedden megnyílt a KGST végrehajtó bi­zottságának 46. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesznek a tagállamok miniszterelnök-helyettesei: Bulgária részéről Ivan Mihajlov, Csehszlovákia részéről Frantisek Hamouz, Lengyelország részéről Piotr Jaroszewicz, Ma­gyarország részéről Apró Antal, Mongólia részéről Dam­­dingijn Gombozsav, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Gerhard Weiss, Románia részéről Gheorghe Radu­­lescu, a Szovjetunió részéről Mihail Leszecsko. Az első ülésen Piotr Jaroszewicz, Lengyelország képvi­selője elnököl. Szovjet műszerkiállítás Budapesten Kedden, tegnap a BNV 25/A pavilonjában szovjet műszerkiállítás nyílt, ahol a Mashpriborintorg-egyesülés bemutatja legújabb ellenőr­ző, rádiómérő és egyéb mű­szereit. A bemutatott több mint száz műszer jelentős részét a magyar szakemberek most láthatják először. A többi között elhozták Budapestre a világon egyedülálló auto­matikus gázanalizátort, amely 0,1 százalékos pon­tossággal mutatja ki az egyéb elemeket is tartalmazó gá­zok oxigéntartalmát. Egy másik műszerük a gázszi­várgás ellenőrzésére alkal­mas, segítségével ki lehet mutatni, hogy például a re­pülőgép réseit hermetikusan zárták-e el. Egyik különle­ges potenciométerükkel a villamos mérőműszereket le­het rendkívül nagy pontos­sággal ellenőrizni. A kiállítás vezetői el­mondották, hogy már ko­rábban létrejöttek olyan kooperációs megállapodások, amelyek alapján a bemuta­tott műszerek néhány típu­sát magyar gyártmányú ké­szülékekkel egybeépítve, tel­jesen felszerelt laboratórium­ként szállítják Magyaror­szágról a Szovjetunióba. A mostani kiállítás további kooperációk előkészítésére és kereskedelmi tárgyalásokra is lehetőséget nyújt. Ipari termékbemutató A Férfi- és Fiúruha Nagy­kereskedelmi Vállalat buda­pesti mintatermében kedden termékbemutatót nyitott a Magyar Posztógyár. A kiállí­tás új formája az ipar és a kereskedelem együttműködé­sének. Az április 20-ig nyit­­vatartó termékbemutatóra ugyanis a nagykereskedel­mi vállalat mintegy­ 500 part­nerét, 1000 boltvezetőjét vár­ja, így úgyszólván az egész szakma véleményét fel tud­ja mérni. A Magyar Posztógyár mé­teráruban mutatja be ter­mékeit, amelyekből a nagy­kereskedelmi vállalat öltö­nyöket, zakókat, kabátokat készített.

Next