Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-05 / 130. szám
Pedagógusnapi kitüntetések A közeledő pedagógusnap alkalmából tegnap délelőtt a Csongrád megyei tanács székházának KISZ-klubjában Hantos Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese kitüntetéseket adott át a megye 27 kiemelkedő munkát végző pedagógusának. Az ünnepségen részt vett dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei biztottságának titkára is. Az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést tizenöten kapták, közöttük Dlusztus Károly, a mórahalmi általános iskola és gimnázium igazgatóhelyettese. Keresztes János, a kisteleki Rákóczi Ferenc általános iskola igazgazgatója és Vass Vilmos zákányszéki tanító. Miniszteri dicséretben 6 pedagógus részesült, a szegedi járásból Stark Tivadarné domaszéki iskolavezető. Kiváló dolgozó kitüntetést szintén hatan kaptak, közöttük Bankó József, a mórahalmi általános iskola gondnoka és Csobanov Vukoszáva, a deszki óvoda dajkája. átrendezik a József Attila sugárút' Nagykörút kereszteződését Lapunkban hírt adtunk már arról, hogy a Petőfi Sándor sugárút, valamint a József Attila sugárút Nagykörútnál levő kereszteződéseiben fényjelző lámpák épülnek. Az eredeti tervek szerint május végén már működniük kellett volna. A szerelés ennek ellenére még most is folyik. Miért nem készültek el időben a lámpák? Miért kellett a tartóoszlopokat a József Attila sugárútnál a járdák közepére helyezni? A szegedi I. kerületi tanács építési osztályán kapott tájékoztatás szerint a késés fő oka az, hogy még építkezés közben módosították az eredeti terveket. A lámpákat a József Attila sugárút kereszteződésében már végleges helyükre szerelték. Ezért kerültek a járdára. A változtatásra azért volt szükség, mert munka közben tisztázódott a József Attila sugárút rendezésének néhány fontos kérdése, például a villamos kétvágányúsítása. Ezért még az idén sor kerülhet a későbbre tervezett útkorrekcióra, a végleges csomópont kialakítására, amely a tájékoztatás szerint még júliusban elkészül. A kivitelező már megvan a munkához. Készen van a terület geodéziai felmérése is. Jelenleg a tervezést végzik. A másik kereszteződésnél a lámpákat egyelőre ideiglenesen helyezték el. A csomópont kialakításával megvárják a Petőfi Sándor sugárút egy-két éven belül sorra kerülő rekonstrukcióját. A lámpák, az elektronikus berendezések szerelése a vége felé jár. Elkészülésük után nyolcnapos próbaüzemelés következik. Júliusban — az ígéret szerint — mindkét csomópont jelzőfényei működnek már. A József Attila sugárúti kereszteződés a rendezés során addigra végleges formájában épül ki. Sz. L Emlékezés Trencsényi-Waldapfel Imrére A klasszikus ókortudomány szegedi művelői számára különösen megrendítő hírt sugárzott a rádió június 3-án, amikor a hazai tudományos élet nagy veszteségét, Trencsényi-Waldapfel Imre Állami díjas akadémikus halálát jelentette. Szeged klasszikus-filológus professzorai, oktatói az egyetem működésének kezdetétől jelentős tudományos színvonalat képviseltek, ám a polgári világnézet szintjéről a marxizmusnak egész történelmi korszakkal előbb járó szemléletmódjára való átlépést a görög—római ókor kutatásának a területén csak Trencsényi-Waldapfel Imre egyetemi tanári működése hozta meg városunkban. S az 1948-as professzori kinevezés, amely a szegedi ókortudományban a döntő fordulatot jelentette, egyben Trencsényi-Waldapfel Imre életútjának is sorsfordulója volt: egy ízig-vérig közvetlen emberformálónak, pedagógusnak termett férfi végre hivatásszerűen nevelői munkakörbe került, egyéniségének, képességeinek a legmegfelelőbb pályán működhetett egyetemi oktatóként előbb a szegedi, majd a budapesti klasszika-filológiai katedrán egészen sajnos túl korán, röviddel 62. születésnapja előtt, bekövetkezett haláláig. A rövid halotti megemlékezés keretei nem elegendőek, hogy egy gazdag, sokszínű életműnek akárcsak a fővonásait is mind felvillanthassuk. Egész pályájának központi magját a humanizmus eszméjének szolgálata adta, a humanizmusé, amelynek első tudatos megfogalmazása a görög—római antikvitásból maradt haladó hagyományként az emberiségre, s amelynek korszerű örökségét tárta fel Trencsényi-Waldapfel Imre Humanizmus és marxizmus című tanulmánya nem sokkal felszabadulásunk után. A klasszikus ókor társadalmi tudatának egyik legsajátosabb megnyilvánulását, a mítoszok világát hozta mesterien közel a ma emberéhez az évtizedek folyamán mindig új és új kiadást megért, s több nyelvre lefordított Mitológiája. A vallás jelenségeit mélyenszántóan elemző kutató szól hozzánk a Vallástörténeti tanulmányok vaskos kötetében. Az antik irodalom történetének bonyolult problémáit avatott kézzel boncolgató tudós finom fejtegetéseit, adják a klasszikus arcképek. A magyar irodalom egyes kérdéseinek vizsgálata, a humanisták kutatása, görög remekművek ihletett magyar tolmácsolása, fáradhatatlan tudományszervező-, folyóiratszerkesztő- és tudománynépszerűsítő tevékenység, az úttörő mozgalom szerető támogatása, s hány meg hány további vonás csillan még fel e gyászolva emlékező sorok papírra vetőjének lelki szeme előtt. Zárni eggyel kell a rövid nekrológot: derűst és bölcset, tudóst és embert harmonikusan egyesítő személyisége közvetlen hatásának felidézésével, amely tanítványaiban, barátaiban, pályatársaiban kitörölhetetlen nyomot hagyott s amely a marxista humanizmus és a marxista tudomány szolgálatára hívja a reá emlékezőket — erre szólít bennünket itt Szegeden is. Szádeczky-Kardos Samu A munkásszállások helyzete lapították, hogy a vizsgált helyeken az üzemeltetés gazdaságossága nem kielégítő, sőt, bizonyos mértékben még romlott is az utóbbi időben. A Gazdasági Bizottság az előterjesztést tudomásul vette. Szükségesnek tartja, hogy az építésügyi és városfejlesztési, a nehézipari, valamint a kohó- és gépipari miniszter vizsgálja meg a munkásszállások jobb kihasználásának és gazdaságosabb üzemeltetésének lehetőségeit. Mint a SZOT-ban elmondották, a munkásszállások kihasználásában igen nagyok a különbségek. Egy részük zsúfolt, más szállások pedig lakókra várnak. A munkásszállások iránt az utóbbi időben általában némileg csökkent az igény. A termelőszövetkezetek megerősödése, szövetkezeti melléküzemágak létrehozása sok olyan dolgozót visszavonzott a falvakba, akik azelőtt városokban kerestek munkát, s munkásszállásokon hétközi lakóhelyet. A munkásszállások száma lényegesen csökkent, jelenleg 4549 működik az országban, szemben az 1965 évi 6092- vel. E jelentős csökkenésnek azonban elsősorban nem a mérséklődő igény az oka, hanem az, hogy az újabb szállások jóval nagyobbak a régieknél. A kormány Gazdasági Bizottsága a munkaügyi miniszter reprezentatív felmérése alapján megvizsgálta a vállalati munkásszállások helyzetét. A felmérés a NIM, a KGM és az ÉVM 42 munkásszállására terjedt ki. A vizsgálat alapján megái- Veled Madridban Üj filmek Ha a művészetben csak a szándékok számítanának, bátran mondhatnánk ezt az új spanyol filmet jól sikerült, szép vállalkozásnak. De hát a művészetben a szándék csak elindulás, kezdet, s nem végeredmény. Ezért hiába Francisco Reguerio filmjének minden jó szándéka, becsületessége, nagyfokú érzékenysége a mai világ bajai, gondjai iránt, maga a mű, mert alig több kiindulásnál, lényegében hitelét veszti. Nem szándékaiban, mert alapigazságai a filmtől függetlenül is magától értetődőleg alapigazságok maradnak, hanem felületes, naturalista anyagkezelése következtében. A Veled Madridban törekvései szerint politikus film. Méghozzá nagyon aktuálisan politikus: problémái a vietnami háborúval és legfrisebb eseményként a közelkeleti konfliktussal kapcsolatosak. Főhőse Tom, egy Madrid melletti amerikai katonai támaszponton szolgáló néger rádiós pilóta, aki fél a háború szörnyűségeitől, szerződését fel akarja bontani, hogy hazatérhessen. Felesége, Matild, aki régebben utcalány volt, nem akarja elhagyni hazáját, de azután, egyrészt férje iránti szerelme, másrészt amiatt, mert megérti szándékait, rettegéseit, végül vele megy. Nagyon egyszerűen mindössze ennyi a film cselekménye. Nemcsak mennyiségben, problematikában is ilyen egyszerű. Persze, nem ezzel az egyszerűséggel van baj, ettől a film akár remekmű lehetne. A baj az, hogy ez a helyes és becsületes szándék nem tudott a filmben meggyőző sorsformáló erővé válni: felületes és naturalista mű a Veled Madridban. A naturalizmus fölött régen eljárt az idő, leginkább filmekben bukkan föl még. A Veled Madridban naturalizmusa és sematizmusa abban van, hogy szereplői minden látszatszínességük ellenére valójában papíros figurák. Matild utcalány volt, régi életének képei is felbukkanak a filmben — színesebb figura aligha kell nála —, s valójában mégsem hiteles, mesterkéltnek, kiagyaltnak tűnik. Cselekedetei nincsenek motiválva, s bár ő szerepel legtöbbet a vásznon, s róla tudunk meg legtöbbet, mégsem kerül közel hozzánk. Nem olyan értelemben, hogy nem értünk vele egyet, hogy ellenszenvesnek, visszataszítónak érezzük, hanem mint figura, mint karakter. Méginkább vonatkozik ez Tomra, aki szinte mellékszereplővé, epizódistává válik a cselekmény bonyolításának folyamatában. Pedig ő lenne a főhős: ő indítja el a konfliktust, minden az ő magatartásától függ. Az a séma, amelyet ez a film is produkál, hogy tudniillik kísérletet tesz a modern világ ábrázolására az elavult naturalizmus elavult eszközeivel, a filmművészetben még előfordul. De az eredmény szinte majdnem mindig kudarc. Majdnem kudarc a Veled Madridban esetében is. Azért majdnem, mert az a pozitívuma letagadhatatlan, és mindennek ellenére érvényesül, hogy elgondolkodtatja a nézőt. Ha már egy spanyol film is ilyen keményen és határozottan beszél a vietnami háború és általában a háború ellen, ilyen határozottan emeli fel szavát a négerek édekében, csak lehet ezekben a dolgokban valami — gondolhatja a járatlanabb néző. A kissé járatosabbak ezt már rég tudják. De hát azért nincsenek olyan nagyon kevesen nálunk azok a járatlanok, hogy ne lenne érdemes a filmnek erre a fontos hatására felfigyelni.0. L. Gazdálkodás Űnbinetosiftő bizonytalanság önállóság és felelősség — testvérfogalmak. Legalábbis annak kell lenniük a mostani gazdasági körülmények között Az intézkedés szélesebb köre magába foglalja a felelősség növekedését is. De hát ez így természetes: a vezetőnek — legyen akár magas poszton, akár alacsonyabb beosztásban — minden tettéért vállalnia kell a felelősséget. A döntések meghozataláért, minden intézkedéséért saját lelkiismeretének éppúgy számadással tartozik az irányító, mint a közösségnek. Ez az a szituáció, ami legkedvezőbb légkört teremt , a kezdeményezésnek, legtöbb teret ad a jó egyéni elképzelések megvalósításának. Hogy néhol mégsem vezet kellő eredményre, abban bizonyosan ludas az emberi gyarlóság is. Több szövetkezeti, üzemi dolgozótól hallottam már panaszt, hogy egyegy — sokszor egészen jelentéktelen — döntésnél, utasításnál nem hajlandók a közép- vagy csoportvezetők aláírni „azt a bizonyos papírt”. Szóban megmondják ugyan a teendőt, de az „autogramot” nem adják melléje. Hogy isne, hogy később valaki arra hivatkozhasson! És itt kezdődik a fűhözfához szaladgálás. Ezeknek az „önbiztosítóknak” a jóvoltából aztán valóságos aktatologatás következik, ezzel telik a munkaidő, s nem halad úgy a termelés, ahogy kellene. Nyilvánvaló, hogy leginkább a szakmailag bizonytalanok, a képzetlenségükből adódóan határozatlanok cselekszenek így. A rátermett, tudatos vezetők tisztában vannak vele, mit-miért tesznek, bátran merik vállalni a felelősséget. A megoldás tehát ilyen esetekben is a szakmai mérce oda tartása: megfelel-e a rábízott terület követelményeinek az illető. Annál inkább szükség van erre, mert az „önbiztosítók” bizonytalansága, kényelmessége a kollektíva előrehaladását gátolja. iiralsusul Egy szocialista brigád tagja jegyezte meg ironikusan : legközelebb elhozzuk az idegen szavak szótárát is a termelési értekezletre. Szó ami szó: túl sok az idegen szó, a műszaki zsargon kifejezés az ilyen tanácskozások legtöbbjén. Azok, akik nagy elégedettséggel hadarják el ezeket a kifejezéseket az egyszerű munkások előtt, bizonyára abban a hiszemben vannak, hogy helyesen teszik, hiszen csak szakszerűen fejezték ki magukat. Nem mondom, egy műszaki konferencián vagy mérnökszimpóziumon ez helyénvaló — persze ott is mértékkel —, de a kétkezi dolgozók, mint a fent említett munkásember is, magyar beszédet, magyarabb magyarázatokat várnak. Jobban szeretik a termelési eredmények, a soron levő feladatok ismertetését édes anyanyelvükön hallani. Hisz ez a megértésnek, s így a jó végrehajtásnak is előfeltétele. Tehát: bármennyire tud is valaki „arabusul”, inkább ne így beszéljen a termelési tanácskozásokon. Vagy ha már egy-egy fogalomnak nincs magyar megfelelője, nem kell sajnálni a fáradságot, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak, mit is jelentenél a kacifántos idegen szavak. Simai Mihály Tömeges jelentkezések a szegedi országos kertészeti kiállításokra Ülést tartott a rendező bizottság A Szegedi Fesztivál Mezőgazdasági Kiállításokat Rendező Bizottsága tegnap délben ülést tartott. A tanácskozáson Holgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára szólott a Szegedi Szabadtéri Játékokkal egyidőben sorrakerülő, immár hagyományos országos kertészeti kiállítások jelentőségéről. A rendező bizottság előkészületeiről Fekete János számolt be. Elmondotta, hogy az augusztus 1-től 4-ig tartó őszibarack-, bor- és likőrkiállítást, valamint az azt követő augusztus 8-án nyíló virágkiállítást nyolcadik alkalommal rendezik meg. Az augusztus 13-án kezdődő országos virágkötészeti versenyt és bemutatót pedig ötödik alkalommal rendezik hazánkban, de első ízben Szegeden. Az ország minden részéből tömegesen érkeznek már a jelentkezések. A legnagyobb anyaggal szerepelnek azok a vállalatok, intézetek és gazdaságok, amelyek már eddig is sokszor járultak hozzá a korábbi években a bemutatók sikerességéhez. Ezek közé tartozik az Ültetvénytervező Vállalat, a Csongrád-Szolnok Vidéki Állami Pincegazdaság, a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, a szegedi és hódmezővásárhelyi városi kertészetek, a szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertje, a szegedi Felszabadulás, a szentesi Termál, a budapesti Sasad és a Rozmaring, a szatymazi Finn—Magyar Barátság termelőszövetkezetek. Nemzetközi jelleget ad a bemutatóknak ez évben is a csehszlovák és jugoszláv kiállítók részvétele. A korábbi években jól bevált árusításokat az idén tovább bővítik a kiállítások színhelyén. őszibarackon, zöldség- és virágféléken kívül üveg- és porcelántárgyakat, könyveket, bélyegeket vásárolhatnak a látogatók. PÉNTEK, 1970. JÚNIUS 5. Új kiváló áruk Döntöttek a Kiváló Áruk Fórumának 1970. évi tavaszi pályázatán. Az idén a megkülönböztető minősítő jelet 134 termék kapta, s ezzel együtt már összesen 583 árufajta viseli a jó minőséget és kivitelt garantáló jelet. Új vonás a Fórumon: a technika rohamos fejlődése, a követelmények állandó fokozódása miatt a most kiemelt áruk nem végérvényesen, hanem csak három évig viselhetik a minőségi jelet. Megkülönböztető minőségi jelet kapott egyebek közt a Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat Vénus egyliteres étolaja, a Compack Kereskedelmi Vállalat Kolumbia nevű kávéja, a Tiszamenti Vegyiművek Bio Tomi, Bio Automat mosószere. Új kiváló tennék a Richards Finomposztógyár szintetikus férfi és női ruhaszövete. , Tetszettek a Habselyem Kötöttárugyár Tricolon, valamint a Férfi Fehérneműgyár terlén férfiingei. Művészi gazdagságukkal kitűnnek a kollekcióból az Amfora ÜVÉRT gravírozott ólomkristály ajándéktárgyai, valamint az Alföldi Porcelángyár fürdőszoba-berendezési cikkei.