Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szegeden élelmiszeripari főiskola létesül Törvényerejű rendeleteket alkotott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Tekintettel a gazdasági életben a legutóbbi években végbement változásokra, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az erdőkről és a vadgazdálko­dásról szóló 1961. évi 7. tör­vény egyes rendelkezéseit. A törvénymódosítás az er­dőgazdálkodás szakmai irá­nyításának jelenlegi rend­szere helyett — a nagyobb vállalati önállóság elvével összhangban — az erdők és fásítások kezelőinek köteles­ségévé teszi, hogy maguk biztosítsák a munka szak­­szerűségét. Új rendelkezések lépnek életbe — egyebek között — az erdők kezelésé­nek átruházása, a művelési ág megváltoztatása és ren­deltetésszerű használatot akadályozó tevékenység en­gedélyezése terén is. A törvényerejű rendelet ezenkívül — a vadászat és a vadgazdálkodás területén — a vadkártérítésről, a hatósá­gi jogkörök decentralizálásá­ról és az ágazati összhang továbfejlesztéséről is intéz­kedik. A vállalatok, szövetkeze­tek és más szocialista gaz­dálkodó szervezetek társulá­sainak előmozdítását, szol­gálja az Elnöki Tanács új, törvényerejű rendelete a gazdasági társulásokról. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a gazdálko­dó szervezetek szerződéssel hozhatnak létre gazdasági társulást. Ennek egyik for­mája az egyszerű társaság, amely a társuló tagok egy­mással szemben fennálló belső kapcsolatát jelenti, a társasviszony a kívülállók irányában rendszerint nem jelentkezik. A törvényerejű rendelet mindamellett meg­engedi, hogy az egyszerű társaság közös néven foly­tathassa tevékenységét. A tagok a társaság kötelezett­ségeiért közvetlenül, korlát­lanul és egyetemlegesen fe­lelnek. A gazdasági társulás má­sik formája a közös válla­lat, amely jogi személy és megalakulásához meghatáro­zott vagyoni betétek szüksé­gesek. Legfőbb szerve az igazgatótanács, amely a kö­zös vállalat tagjainak egy­­egy küldöttéből áll. Vezetője az igazgató, aki a közös vál­lalatot harmadik személyek­kel szemben, valamint bíró­ságok és más hatóságok előtt képviseli. Külföldi jogi személy, il­letőleg külföldi vállalat gaz­dasági társulásban a pénz­ügyminiszter engedélyével és az általa meghatározott feltételek szerint vehet részt. Felsőoktatásunk egységes rendszerének megteremtése, felsőoktatási intézményeink növekvő képzési és tudomá­nyos rangjának elismerése érdekében "Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket al­kotott egyes felsőoktatási in­tézmények szervezéséről, il­letve megszüntetéséről. A törvényerejű rendele­tek a debreceni és a szarva­si agrártudományi főiskola, illetve technikum, valamint a keszthelyi és a mosonma­gyaróvári agrártudományi főiskola összevonásával Deb­recenben és Keszthelyen ag­rártudományi egyetemet lé­tesítenek; a felsőfokú pénz­ügyi és számviteli szakisko­lát főiskolává szervezik át; a Szegedi és a Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum összevonásával Szegeden Élelmiszeripari Főiskolát, továbbá — a meg­felelő budapesti és szegedi felsőfokú gépészeti techni­kum feladatkörének megfe­lelően — Pécsett Pollák Mi­hály Műszaki Főiskolát hoz­nak létre, s — egyelőre a Nyíregyházi Pedagógiai Fő­iskolán — lehetővé teszik az alsófokú oktatás számára a szaktanárok képzésén fe­lül a tanító- és az óvónő­képzést. Az Elnöki Tanács törvény­erejű rendeletet­ alkotott a belügyminiszter felügyelete alatt működő tisztképző fő­iskola létrehozásáról. Harminc, elsősorban a la­kosság igényeit kielégítő szakmában, 5000-es lélekszá­­mot meg nem haladó közsé­gekben és külterületi tele­püléseken adtak­­ ki eddig is az iparhatóságok — mester­vizsgához nem kötött — kisipari működési engedélyt Az Elnöki Tanács most tör­vényerejű rendeletet alko­tott, amely megszünteti a kisipari működési engedé­lyek kiadásának a helység lakosság­számától függő korlátozását. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi és egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Tízmilliók a gátak helyreállítására Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság körzetében megrongálódott gátszakaszok helyreállítására mintegy 50 millió forintot költenek az idén. Az újjáépítés tervei nagyrészt már elkészültek és több helyen megkezdődtek az előmunkálatok. A legjelentősebb és vízügyi szakemberek számára minden bizonnyal sok tanulsággal szolgáló helyreállítást a ma­kói óriás buzgár sor töltés­­szakasza ígéri. Itt jelenleg a kitűzési munkák folynak. A tervek szerint a százhatvan­­méter hosszúságban megron­gált részt teljes egészében feltárják, hogy megállapít­sák, mi okozta a maga nemé­ben egyedülálló ,,buzgár­család” kialakulását. Mivel a védvonalat meg kell majd bontani, ezért előzőleg Makó város biztonsága érdekében a főtöltéshez kapcsolódó ide­iglenes kis körgátat emelnek. Ezt csupán a fővonal elké­szüléséig tartják fenn. A Ferencszállás határában annak idején keletkezett töl­­­tésláb-roskadást a mentett oldali rézsű magasításával, feltöltésével hozzák rendbe. A körtvélyesi szakaszon ta­lajcserét hajtanak végre, ka­viccsal és zúzott kővel erő­sítik meg a rongálódást szen­vedett gátat. A tápéi és az algyői kör­zetben a községek határában közvetlenül a gátak men­tén épült házak közül sok összedőlt. Az árvízvédelmi munkák idején kerítéseket szedtek fel, fákat vágta­k ki. Itt most véglegesen eltávo­lítják a földben maradt tus­­kókat, kerítésoszlopokat, ren­dezik az egész telpet, egyen­letesen feltöltik a talajt. A Hármas Kőrös mentén meg­kezdték a megrongálódott műtárgyak kijavítását. A felmért és nyilvántartott meghibásodásokon kívül a folyók későbbi, őszi kis vízi­állásnál valószínűleg lilább rongálódások kerülnek nap­világra. Ezeket a folyamsza­bályozási munkákkal együtt állítják majd helyre. T. B. Újdonságok a közlekedésben Látványos és nagyon hasz­nos témában rendeztek kiál­lítást a MÁV szegedi mun­­kásszállodá­jának művelődési termében. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Közlekedési Múzeum és a Közlekedéstudományi Egye­sület szegedi szervezetének közös szervezésében tegnap, pénteken délben nyitották meg hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója tisztele­tére a közlekedési újítási ki­állítást. Az országos vándorkiállítás anyaga között láthatják az érdeklődők azokat a jelentő­sebb újdonságokat, amelyek az elmúlt negyedszázad alatt születtek, s modernizálták, korszerűsítették a magyar közlekedést. Bemutatják az ultrahangos vizsgálóberende­zést, amelynek segítségével a vasúti kocsik tengelyeit .,val­latják”. Különféle automati­­kák és éberségvizsgáló mű­szerek is láthatók ezen a tíz napig nyitva tartó kiállítá­­son5 Szegedre jönnek tapasztalatszerzésre a nagyvárosok A lakásigények gépi feldolgozásának sikere Nemcsak a szegediek kö­rében keltett természetszerű­leg nagy érdeklődést a lakás­hivatalban közelmúltban ki­függesztett névjegyzék, mely a gépi adatfeldolgozás segít­ségével állította sorrendbe a lakásigénylőket, hanem más városok figyelmét is felkel­tette ez az újszerű módszer. Ez annál is inkább érthető, mert valamennyi tanácsi szervnek fel kell mérnie a következő hónapokban a hozzájuk tartozó közigazga­tási területen a lakásigénye­ket, mivel erre a jövő év jú­lius 1-ével bevezetendő új la­kásépítési és lakáselosztási rendelet végrehajtásához fel­tétlenül szükségük van. A szegedi módszer beveze­tése tulajdonképpen meg­előzte a rendeletet, s olyan megoldást talált hozzá, mely mondhatni, hogy élővé tette a nyilvántartást, az egyes la­kásigénylők problémáit együttesen értékelve alakítja ki a sorrendet. Nemcsak egy lakásigénylőre van figyelem­mel, hanem vele együtt vala­mennyi igényét, szociális helyzetét számba veszi, mér­legeli, s ennek megfelelően sorol­ja. A nagy érdeklődés természetes, éppígy az is, hogy mint minden újdonság­gal kapcsolatban, erről is megoszlanak a vélemények. Vannak, s nem is kevesen, akik fenntartás nélkül he­lyeslik, hiszen a gépi feldol­gozást minden eddiginél pon­tosabb felmérés előzte meg, melynek adatai minden fi­gyelmet érdemlő szempontra kiterjedtek. A gépi munka pedig olyan alapos és rész­letes feldolgozást tett lehető­vé, mely enélkül el sem kép­zelhető. Akadnak nyilván, akik véleményével ez sem találkozik, főleg talán ami­att, hogy nincsenek egészen tisztában a felmérés és a feldolgozás módszerével, technikájával. Míg tehát a lakásigénylők ezekben a napokban a lakás­hivatalban rendre megnézik a listát, melyen törzsszámuk alapján nevüket és sorszá­mukat megtalálhatják, már több megyei lap is elküldte munkatársát Szegedre, hogy a helyszíni tapasztalatok alapján számoljon be olva­sóinak az itt született új módszerről. Különösen a vi­déki nagyvárosok, Miskolc, Debrecen, Pécs és Győr, va­lamint­ a főváros, Budapest vezetőinek és illetékes szak­igazgatási szerveinek érdek­lődését keltette fel a szegedi felmérés és feldolgozás. Ezért a városi tanács végrehajtó bizottsága azt tervezi, hogy még az ünnepi hetek idősza­kában meghívja őket Szeged­re, hogy — szimpózium kere­tében — a helyszínen tanul­mányozhassák, s azután saját területükön kamatoztathas­sák a tapasztalatokat, ered­ményeket. Győri Imre Hódmezővásárhelyen első titkára pénteken Hód­mezővásárhelyre látogatott. Itt Török József, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót az idősze­rű gazdasági munkákról. Ezután a Hódmezővásár­helyi Állami Gazdaságot ke­reste fel, ahol Zsibók And­rás, az állami gazdaságok területi főosztályának veze­tője és Nagy Sándor, az ál­lami gazdaság igazgatója tá­jékoztatta a folyamatban le­vő munkákról. Ezt követően egy kombájnosbrigádot ke­resett fel és beszélgetett a kombájnvezetőkkel. A kuko­­ricacimerezést végző KISZ ifjúsági táborban meghall­gatta a vezetők beszámoló­ját a végzett munkáról. Vé­gül az állami gazdaság hib­ridüzemét és egy sertéste­lep építési munkálatait te­­­­kintette meg. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság 60. évfolyam, 179. «óra 1970. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap,­­hétköz­­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Kállai Gyula látogatása Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke két­napos látogatást tett Hajdú- Bihar megyében. Csütörtökön délelőtt, Deb­recenben, a megyei pártbi­zottság székházában a me­gyei párt-végrehaj­tó bizottság tagjaival, a megye és Deb­recen város vezetőivel­ talál­kozott. Délelőtt felkereste az épülő Debreceni Házgyárat, ezután városnézés követke­zett, majd délután Kállai Gyula felkereste a Felső-ti­szai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészetét. Az or­szággyűlés elnöke pénteken a Hajdúszoboszlói Állami Gaz­daságba és a hajdúszováti Lenin Tsz-be látogatott. Pénteken délután az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és deb­receni városi bizottsága, va­lamint a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága országgyűlési képviselői be­számoló gyűlést rendezett Kállai Gyula választókerü­letében. A népes gyűlésen Kállai Gyula mondott beszé­det választói előtt. Gyerekek Móra parkban Somogyi Károlyné felvételei

Next