Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
Losonczi Pál ismét Kairóban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn folytatta vidéki körútját az EAK északi tartományaiban. Alexandriából, ahol az éjszakát töltötte, a közeli Kafr El-Davarba látogatott. Megtekintette a helyi textilgyárat, amely az EAK harmadik legnagyobb ilyen üzeme: évente 112 millió méter pamutszövetet állít elő. A műhelyekben a gyár igazgatója kalauzolta Losonczi Pált, akit minden üzemrészben lelkes éljenzéssel és tapssal fogadtak a munkások. Az Elnöki Tanács elnöke rövid beszélgetést folytatott az itt dolgozó négy magyar szerelővel, akik a Kafr El-Davar-i textilgyár rekonstrukciójához szállított magyar gépeket állítják fel. A gyárlátogatás végeztével a helybeli munkások az EAK és Magyarország barátságát éltetve búcsúztatták Losonczi Pál és kíséretét. Az Elnöki Tanács elnöke délután visszatért Kairóba. A magyar államfő nyilatkozata Losonczi Pál, hétfőn nyilatkozatot adott a kairói rádiónak, és szólt az európai biztonság biztosítására irányuló lépésekről. Az Egyesült Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén örvendetesen fejlődnek — hangsúlyozta Losonczi Pál. A közel-keleti helyzetről szólva az Elnöki Tanács elnöke rámutatott, hogy az imperialista békebontók elleni harc fő terheit a Közel- Keleten az Egyesült Arab Köztársaság népe és kormánya viseli. Hangsúlyozta Losonczi Pál: a világ békéjének biztosításáért harcoló erők számára elengedhetetlen követelmény az 1967. évi agresszió minden következményének politikai úton történő felszámolása. Népünk és kormányunk ezért támogatja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát — mutatott rá. A továbbiakban az Elnöki Tanács elnöke a magyar nép imperialistaellenes harcainak tapasztalatait összegezve rámutatott: az igaz ügyért harcolók veszthetnek ugyan ütközeteket, de a döntő csatákban mindig győzelmet aratnak. Az Egyesült Arab Köztársaság nem áll egyedül abban a harcban, amelyet népe és kormánya vív az imperializmus ellen: maga mellett tudhatja a szocialista országokat és a világ minden antiimperialista erejét — hangsúlyozta Losonczi Pál. Látogatásunk során a magunk részéről ezt az összefogást kívántuk demonstrálni — mondotta. Az európai biztonság megteremtésének problémájáról szólva Losonczi Pál megjegyezte, hogy az imperialista erők nem voltak hajlandók elismerni a második világháború után Európában végbement jelentős társadalmi átalakulásokat és emiatt a kontinensre az állandó politikai feszültség vált jellemzővé. Itt állnak ugyanis szemben egymással közvetlenül a szocializmus és az imperializmus fő erői. A harmadik világháború veszélyének elhárításához tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy megteremtsék az európai biztonság rendszerét — jelentette ki az Elnöki Tanács elnöke, hozzáfűzve, hogy ez jótékony hatást gyakorolna az egész nemzetközi helyzetre. A biztonsági konferencia feltételei adottak — jegyezte meg Losonczi Pál, arról szólva, hogy Európa-szerte kedvező visszhangra talált a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata az értekezlet megtartására. Kedvező hatást gyakorolt erre a folyamatra a közelmúltban Moszkvában aláírt szovjet— nyugatnémet szerződés — állapította meg Losonczi Pál. Az európai béke és biztonság megteremtéséért folytatott harcunkban érezzük az antiimperialista erők, így az EAK népének és kormányának szolidaritását és támogatását — jelentette ki, egyúttal megköszönve e támogatást. Befejezésül Losonczi Pál köszönetet mondott Nasszer elnöknek és az EAK kormányának, valamint népének a rövid látogatás alatt tanúsított baráti vendégszeretetért. Parlamenti tanácskozás a negyedik ötéves tervről és a választójogi törvény módosításáról Kállai Gyula elnökletével hétfőn, a Parlament Gobelin-termében értekezletet tartottak a képviselőcsoportok vezetői, az állandó bizottságok elnökei és a parlament tisztségviselői. A tanácskozáson részt vett Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, valamint Drecin József, dr. Gadó Ottó és Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesei. Elsőként Pardi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a képviselőket a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatról. Egyebek között leszögezte: a gazdaságirányítás reformja számottevően hozzájárult a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséhez, ezért alapelveinek változatlanul hagyásával az új ötéves tervidőszakban folytatják a reform teljes kibontakoztatását. Az Országos Tervhivatal elnöke részletes tájékoztatót adott a népgazdasági terv főbb vonásairól, az életszínvonal tervezett alakulásáról, s kiemelten foglalkozott a nemzetközi gazdasági együttműködéssel. Ezután dr. Korom Mihály igazságügyminiszter ismertette a választójogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet, mint ismeretes, a közeljövőben az országgyűlés elé terjesztenek. Az igazságügy-miniszter elmondotta, hogy a fennhatósága alatt működő intézmény jogi formulákba öntötte a kormány és az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi határozatát a választójogi törvény módosításáról, a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Végül Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke ismertette a következő, őszi ülésszak előkészítésének tennivalóit. A napirendek fölötti vitában kifejtette véleményét Galló Ernő, Kerkay Andorné, dr. Gonda György, Inokai János, dr. Varga Jenő, Pólyák János, Varga Péter, Vida Miklós, Gazsó Sándor, Báli Zoltán, Varga Zsigmond, Illés Dezső, Papp Lajos, dr. Révay Zoltán, Iván Istvánné, Jedlicska Gyula és Kovács István képviselő. flz ENSZ acélszemináriuma Budapesten Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes a Duna Intercontinental Szállóban hétfőn megnyitotta az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága acélbizottságának szemináriumát. Húsz ország csaknem száz szakembere vesz részt a tanácskozáson, ahol a hengerművek termelékenyégének kérdéseiről tárgyalnak, összesen harminckét előadás hangzik el. Magyar szakkörökben különösen nagy érdeklődés előzi meg a szovjet, az osztrák és az NDK-beli szakemberek előadásait, amelyek hasznos segítséget nyújthatnak Ózdon és a Dunai Vasműben a rövidesen üzembe lépő folyamatos öntőművek lehető legjobb kihasználásához. Magyar szakemberek a munkahelyi környezet hatásaival, a dolgozók szociális körülményeinek jelentőségével foglalkoznak a szemináriumon. Új ivárosi központ MTI Fotó : KS A tervek szerint 1971-ben fejezik be az építkezést Kecskemét új városközpontjában. Jelenleg a megyei tanács, az MSZMP megyei pártbizottsága, a KISZ megyei bizottsága és az Alföldi Áruház épületét építik. Képünkön: Az új városközpont eddig elkészült és átadott épületei. 60. évfolyam, 204. szám 1970. SZEPTEMBER L, KEDD Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR ló vágányok, balesetmentesség Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a MÁV Szegedi Igazgatósága szép eredményt ért el a vasútigazgatóságok közötti országos munkaversenyben. Első félévi jó teljesítményükért vezérigazgatói dicséretet kaptak a három megyét összefogó szegedi igazgatóság dolgozói ebből az alkalomból jelentős jutalmakat osztottak ki az élenjárók között. Mint más üzemekben, a vasutasok is arra törekszenek, hogy a felszabadulásunk 27. évfordulóját s a Lenin-centenáriumot köszöntő munkaverseny töretlen lendülettel folytatódjék. Új felajánlásokat, vállalásokat tettek a X. pártkongresszus tiszteletére. Ez az aktivitás jellemzi a szegedi vasúti csomópont üzemeit is, melyek közül a távközlő- és biztosítóberendezések fenntartási főnöksége a felszabadulási jubileumi versenyben emlékplakettet s 5 ezer forint jutalmat érdemelt ki derekas munkájával. Mivel szeretnék köszönteni a X. pártkongresszust a szegedi vasutasok? Elsősorban olyan tettekkel, amikre a második félévben az adott munkahelyeken legnagyobb szükség van az éves terv sikeres teljesítéséhez. A pályafenntartási főnökség dolgozói például vállalták, hogy minőségi munkát végezve, a pályák állapotát tovább javítják úgy, hogy az első félévihez képest 5 százalékkal lesznek jobbak a vágánymérési eredmények. A tervszerű fenntartási tevékenységgel együtt a balesetmentességet is biztosítják, ők is és más üzemek is több újítás, hasznos ötlet megvalósítására törekszenek. Az állomás dolgozóinak felajánlásából: 931 tonnával akarják túlteljesíteni második félévi szállítási tervüket. Az őszi csúcsforgalom idején elegendő kocsit biztosítanak a szállítandó áruknak. Az önköltség csökkentését szolgálja az a törekvésük, hogy a közvetlen és irányvonatokat százszázalékos terheléssel közlekedtessék. Igyekeznek csökkenteni a teherkocsi tartózkodási időt, az előjelentő és értesítő szolgálatot továbbfejlesztik. A kocsitartózkodási egységidőből összesen két órát szeretnének „lefaragni”. A forgalmi utazó személyzet R százalékos termelékenységnövelést tűzött ki célul. A kongresszusi tettekhez a vontatási főnökség is csatlakozott: terven felül végzik el két gőzmozdony és 14 teherkocsi részlegvizsgálatait. A kocsimosó telep ugyancsak többet vállalt, a motorműhelybeliek pedig a terv teljesítése mellett a fűtés beszerelésére is vállalkoztak. Ugyancsak terven felül két tárolóhelyiség felújítását végzi el a mozdonyműhely kollektívája. A célkitűzések közt szerepel a termelékenység növelése, a terv túlteljesítése, az üzemeltetési önköltség csökkentése is. A TBFF dolgozói a jobb távközlés érdekében vállalták a zavaridő csökkentését. Tökéletesebben működnek majd a biztosító berendezések is, ennek révén pedig kevesebb lesz a szükségtelen vonatmegállás, ötszázalékos költségcsökkentési vállalásuk, ha megvalósítják, 400 ezer forintot ér majd. Terven felül 300 ezer forint értékű javítási munkát akarnak elvégezni, s felajánlásaik közt szerepel 2500 túlóra megtakarítása is. S. M. Energetikai beruházások • • Öt év alatt 50 milliárd forint beruházás A jövő energiaellátásával kapcsolatos kérdések szerepelnek a Technika Házában hétfőn délután kezdődött háromnapos tanácskozás napirendjén. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület meghívására körülbelül 250 hazai és mintegy 80 külföldi — bolgár, csehszlovák, francia, jugoszláv, kanadai, lengyel, NDK-beli, NSZK beli, olasz, osztrák, svéd és szovjet — szakember gyűlt össze, hogy meghallgassa Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes megnyitóját és a további előadásokat. Hétfőn az általános közgazdasági témákat, kedden a villamosenergia-ipari és szénbányászati, szerdán pedig a kőolajipari és a gázipari beruházások kérdéseit vitatják meg. Megnyitójában Szili Géza miniszterhelyettes rámutatott, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a villamoserőművek és elosztóhálózatok, a kőolaj- és földgázipari létesítmények , a kőolajfinomítók, a szénbányák és egyéb energetikai beruházások fejlesztésének költsége együttvéve kereken 50 milliárd forint lesz, az összes ipari beruházások egy harmada. Az energetikai beruházásokat — hangoztatta a miniszterhelyettes — alapvetően befolyásolja az energiahordozók arányának változása. A századforduló óta a világ energiaellátásában a szén részaránya 95 százalékról 37 százalékra csökkent, a szénhidrogének aránya pedig négy százalékról 55—60 százalékra nőtt. Nálunk jelenleg az energiaigények 52 százalékát elégítjük ki szénnel és 42 százalékát szénhidrogénekkel, 1980-ban viszont ez az utóbbi aránya előreláthatólag eléri a 60—62 százalékot. Ma hazánkban több nagy energetikai beruházás folyik. Gyöngyösnél például épül a 800 megawatt, teljesítőképességű hőerőmű és az ellátására rendelt visontai külfejtés, amelynek termelése öt év múlva előreláthatólag eléri az évi 7,5 millió tonnát. A Dunai Kőolajipari Vállalat évi 3 millió tonna kapacitású kőolajfinomítójának teljesítőképességét megkétszerezzük és ugyanott a 609 megawattos erőművet további hat gépegységgel bővítijük, amelynek teljesítőképessége egyenként 215 megawatt lesz. A ma még a tervezés stádiumában levő, de a negyedik ötéves terv időszakában megkezdődő beruházásaink közül kiemelkedik a Tisza-mentén létesítendő 2 ezer megawattos hőerőmű és az évi 6 millió tonna kőolajat feldolgozó új finomító. Együttes költségük meghaladja a 20 milliárd forintot. Az energiahordozók között ugyan a jövőben a szénhidrogének kerülnek túlsúlyba, de azért — szögezte le a miniszterhelyettes — továbbra is jelentős szerepük lesz a gazdaságosan termelő szénbányáknak.