Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

80. évfolyam, 230. szám 1910. OKTOBER 1„ CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Az országgyűlés elfIr a IV. ötéves terv és az új választójogi törvény Csonk­ád­ megyei képviselő felszólalása Tegnap délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormán­y elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Poli­tikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg­­ Nasszerről, az Egyesült Arab Köztársaság elhunyt el­nökéről. Nasszer elnök személyében — mondotta — a magyar nép, a Magyar Népköztársaság őszinte jóbarátját és szövetségesét vesztette el. Népünk, mint eddig, ezentúl is szolidáris az arab néppel és szívből kívánja, hogy le­gyen erős és egységes, haladjon tovább a Nasszer vezeté­sével megkezdett úton. Az országgyűlés ezután egyperces néma felállással adózott Nasszer, a kiváló államférfi emlékének. A továbbiakban Kállai Gyula be­jelen­tette, hogy a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év jú­nius 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvény­erejű rendeleteiről szóló jelentését, az alkotmány rendel­kezéseinek megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Ta­nács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette, hogy a Minisztertanács az országgyűlésnek beterjesztette a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló­­ törvényjavaslatot, valamint az ország­gyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, az 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényja­vaslatot. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra meg­kapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, s szét­osztották az országgyűlés tagjai között. Az elnöklő Kállai Gyula javaslatára ezután az ország­­gyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: FTT A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvény­ja­vaslat; Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok vá­lasztásáról szóló 1966. évi III. törvény módosításá­ra vonatkozó törvényjavaslat­­ig Interpelláció. Az országgyűlés ezután a napirend szerint megkezdte a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A negyedik ötéves tervről szóló törvényjavas­latot Páldi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke ismer­tette. A szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatta munkájá az országgyűlés. Dr. Bognár József, az ország­gyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a nép­gazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat előadója szólalt fel ezután. A többi között rámutatott, hogy a mostani gazdaságirányítási rendszerben a központi terv­célok érdekében a gazdasági környezet alakítása és az anyagi érdekeltség elve játszik döntő szerepet. A terv nemcsak a rendelkezésre álló anyagi eszközöket osztja el a céloknak megfelelő formában és módon, hanem a fej­lődés terheit is elosztja a különböző gazdasági területek, csoportok és egyének között. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat vitája. Első­ként Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Csongrád megyei képviselő szólalt fel. A szünet után dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. A vitában felszólalt Gácsi Miklós miskolci, Báli Zoltán Tolna megyei, Csikesz Jó­­zsefné budapesti, Gergely Lajos pécsi, Kerkay Andorné Fejér megyei, Gálló Ernő budapesti képviselő. Valamen­­nyien elfogadták a törvényjavaslatot. A szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter mondott beszédet. A továb­biakban felszólalt Mocsári Sándor Hajdú-Bihar megyei, Benke Lajosné Pest megyei, Varga Károly Somogy me­gyei, Tamás János Komárom megyei képviselő. Észrevé­­teleik elmondása után elfogadták a törvényjavaslatot. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel a nép­gazdaság negyedik ötéves tervének vitájával folytatja munkáját (Dr. Horgos Gyula és Győri Imre beszédét lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Párdi Imre előterjesztése népgazdaságunk újabb ötéves tervéről Tisztelt országgyűlés! Tisz­telt képviselő elvtársak! A forradalmi munkás-pa­raszt kormány megbízásából az országgyűlés elé terjesz­tem a IV. ötéves terv tör­vényjavaslatát. A törvényja­vaslat figyelembe veszi nép­gazdaságunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, érvé­nyesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának a IV. ötéves terv irányelveiről hozott ha­­ro­­zatát, reálisan számol szo­cialista társadalmunk építé­sének legközelebbi feladatai­val. A terv szerves folytatá­sa a párt és a kormány ed­digi gazdaságpolitikájának. A IV. ötéves tervjavaslat kidolgozásának mintegy két és fél éves időszakában köte­lességünknek tekintettük, hogy a szocialista demokrá­cia fejlesztésének az egész társadalmunkat átfogó tö­rekvése — a sajátosságok figyelembevételével — a népgazdasági tervező mun­kában is érvényesüljön. A tervezést nemcsak ma­gas szintű párt- és állami szervek vitái és határozatai segítették, hanem a szakem­berekkel szakmai és tudo­mányos testületekben, taná­csi és vállalat­­vezetőkkel folytatott eszmecserék is. Az elemzések és a javaslatok értékesen járultak hozzá a tr­vjavaslat kidolgozásához. Elmondhatjuk tehát: hozzá­értő társadalmi közvéle­ménnyel folytatott ,,párbe­széd” alapján készült a mun­ka. A IV. ötéves tervjavaslat mindenekelőtt azokra az eredményekre épül, amelye­ket a III. ötéves terv megva­lósítása során a termelőerők fejlesztésében elértünk. Az 1966—1970. években hazánkban a nemzeti jö­vedelem várhatóan mint­egy 40 százalékkal nő és 1970-ben — összeha­sonlítható áron számol­va — mintegy­­ 75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap, amely a nemzeti jövedelem háromnegyed része, 1971­-ben várhatóan 31 százalékkal lesz­ nagyobb, mint 1965-ben. A lakosság anyagi fogyasztá­sát szolgáló alap növekedé­se 42 milliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növekedett, 1965- ben 40 milliárd forint érté­kű volt, 1970-ben eléri a 64 milliárd forintot. Az elmúlt tervidőszakban népgazdaságunk fejlődését mindenekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező me­zőgazdasági eredmények tet­ték lehetővé. Az ipari terme­lés 34 százalékkal, a mező­­gazdaság bruttó termelési értéke pedig 16 százalékkal haladja majd meg az előző tervidőszakét. Kiemelkedő eredményt értünk el a ga­bonatermelésben A III. ötéves terv idején jelentősen fejlődtek nemzet­közi gazdasági kapcsolata­ink. Ez visszatükröződik ab­ban, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Nemzetközi gazdasági kap­csolataink bővülésében ki­emelkedő szerepe volt an­nak, hogy a kormány népünk érdekeinek megfelelően ak­tív tevékenységet folytatott a szocialista országok közöt­ti gazdasági együttműködés elmélyítéséért és fejlesztésé­ért. Összességében elmondhat­juk, hogy a III. ötéves terv előirányzatait a gazdasági növekedés területén teljesít­jük vagy túlteljesítjük, a gazdasági fejlődés hazánk­ban a tervezettnél gyorsabb­nak bizonyult. Az 1966—1970-es években a korábbi időszakhoz képest meggyorsult a lakosság jöve­delmeinek és fogyasztásának növekedése. A III. ötéves tervben előirányzott felada­tokat nagymértékben túltel­jesítjük. A lakosság reáljöve­delme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek 17 —1R százalékkal lesznek ma­gasabbak 1970-ben, mint öt évvel ezelőtt. A tervidőszak­ban jelentős szociálpolitikai intézkedéseket valósítottunk meg: emeltük a nyugdíja­kat, a családi pótlékot, beve­zettük a gyermekgondozási segélyt. A társadalombiztosí­tást lényegében az egész la­­kosságra kiterjesztettük. Több területen központi bér­rendezésre is sor került. A parasztság személyes átlag­­jövedelme a tervidőszak vé­gére elérte a munkásokét, öt év alatt csaknem 320 ezer la­kás épült fel, ennek több mint a fele a városokban. Amikor örömmel nyugtáz­zuk a III. ötéves terv telje­sítésében elért eredménye­ket, nem lehetünk elégedet­tek a munka termelékenysé­gének emelkedésével, álta­lában a termelés műszak színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari ter­melés emelkedésének — a tervezett R0 százalék helyett — csak 55 százaléka szárma­zott a termelékenység növe­kedéséből. A vállalatok nagy részében korszerűtlen a munkerő-gazdálkodás és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next