Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szegedi termékek a nagyvilágban A magyar ipar termékei közismertek a külföldi országokban, s közöttük természetesen a szegedi iparvállalatoknál gyártott cikkeknek is jó a hírnevük. Talán ezért is érdemes áttekinteni, hogy az elmúlt esztendők során hogyan alakult, változott környezetük iparának szereplése a világpiacon, s milyenek a kilátások az idén. Az elmúlt ötéves terv időszakában évente körülbelül 11 százalékkal emelkedett a szegedi és a Csongrád megyei vállalatok exportjának értéke, s csupán tavaly mérséklődött az ütem. Ennek valószínű több oka is van, egyik feltétlenül az, hogy jobban előtérbe került a hazai piac, de szerepet játszott az exportálásban a termékek minősége és ára, amely nem minden vállalatnál alakult a legszerencsésebben az elmúlt években.. Az export termékek összetételében figyelemre méltó változás, hogy a nemrégiben meghonosodott nehézipar egyre több gyártmányát adja el külföldön. A szegedi EMERGÉ Gumigyár és az Alföldi Porcelángyár is megkezdte az exportálást és így a nehézipar aránya több mint háromszorosára nőtt a kiszállított termékek mennyiségében. Ettől függetlenül a legngyobb részt — az export közel felét — továbbra is a szegedi élelmiszeripar szállítja határainkon túlra. A vásárhelyi porcelángyár edényeket ad el például Jugoszláviába, a mérleggyárból tavaly kezdték elszállítani az optikai mérlegeket külföldre, a szegedi gumigyár exportját is elsősorban a tőkés piacon keresett gumilemez-eladás növeli. A gazdaságirányítási rendszer változása után a szocialista országok piaca nagyobb szerepet kapott környezetünk iparának exportjában. Ezt elsősorban a szocialista államokkal kötött hosszú lejáratú államközi szerződések eredményezték. Egyébként az export felefele arányban oszlik meg a tőkés és a szocialista piac között, a baráti országokba valamivel többet adunk el, mint korábban. Tavaly összesen 2 milliárd és 579 millió forint értékű árut adtak el külföldi vevőknek a szegedi és a megyei vállalatok. A gépipar részesedése negyedmilliárd, s abból legjelentősebb BMG makói gyárának exportja.. Szívesen megveszik a szegedi kábelgyár és a kéziszerszámgyár cikkeit, mint ahogyan jó híre van már a vásárhelyi gépjavító vállalatnak, a mérleggyárnak és a Kontakta szentesi gyárának is. A porcelánáruk frontján csak az Alföldi Porcelángyár jön számításba tavalyi 60 millió forintos eladásával. A gumigyár, a ládagyár és a bútoripar exportja érdemel még említést. Igen jelentős a szegedi textiliparból a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat külföldi kereskedelme, amely 300—400 millió között ingadozik, bár tavaly csökkent exportjuk értéke. A textilipar összesen félmilliárd értékben exportál, szívesan vásárolják a vásárhelyi kötöttárugyár termékeit is. A Minőségi Cipőgyár szegedi üzeméből női cipőket visznek külföldre, s értékük jelentős tételnek számít, de feliratkozott az exportőrök listájára a Szegedi Ruhagyár is. A Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció Vállalat irhabundáit ugyancsak szívesen megveszik külföldi országokban. A szegedi élelmiszeripar régi hírneve ma is fényesen ragyog, nemrégiben — a lipcsei vásáron — újabb aranyéremmel tüntették ki a híres szegedi Pick-szalámit. Környezetünk exportjából több mint egymilliárdos arányban részesedik az élelmiszeripar, s ebből legnagyobb tételt a szalámigyár és a konzervgyár adja el, közel 400— 400 millió forint értékben Hasonlóan sokat exportál a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat és Baromfifeldolgozó Vállalat szentesi gyára, kisebb tételeivel említést érdemel a tejipar is. Új termékként jelentek meg a világpiacon a makói gépgyárban készített hagymabetakarító gépek, a borsócséplők és a kukoricabetakarító adapterek, a vásárhelyi porcelángyár étkészletei, s a szegedi kábelszvár vékony vezetékei a svéd és a jordániai piacon. Az idei kilátásokról érdemes megemlíteni, hogy a makói gépgyár körülbelül 20 százalékkal növeli eladásait a külföldre, de némely vállalat stagnáltatja, vagy mérsékeli eladását, mivel a gazdasági szabályzók változása nem ösztönzi őket az export növelésére, de szerepet játszik e meggondolásokban a hazai piac egyre inkább kidomborodó előnye. G. M. Készül a járás fejlesztési terve Egyelőre a Bakay Nándor utcában, egy magánház egyik szobájában lehet hosszas keresgélés után rátalálni a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézetének szegedi kirendeltségére. Cégtábla nem hirdeti jelenlétét, nem is ez a végleges helye, megkezdett munkája révén mégis sokan tudnak már létezéséről. Egész országra kiterjedő hatáskört kapott a keszthelyi egyetem említett intézete. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának javaslatára megbízták a szegedi járás fejlesztési terveinek elkészítésével is. Kalmár Dezsőtől, a négytagú csoport egyik munkatársától érdeklődtünk a kirendeltség munkájáról és várható hatásáról. Kettős feladat megoldására kapott megbízást a keszthelyi intézet. A szegedi járás homokvidékére vonatkozó átfogó fejlesztési tervet kell készíteniük — ez az egyik —, a kedvezőtlen körülmények között működő szövetkezetek eredményesebb munkáját pedig jól megalapozott középtávú fejlesztési tervvel kell szolgálniuk. Az egész járásra vonatkozóan a kooperációs lehetőségek kidolgozása az egyik legizgalmasabb feladat, hiszen a termelés koncentrálásáéval a most rendelkezésre álló anyagi lehetőségek is eredményesebben hasznosíthatók. Hogy melyik gazdaság, mivel foglalkozik a jövőben, azt a termőhelyalkalmasság dönti el Közvetlen feladatuk, hogy az egész járás fejlesztési tervébe ágyazva még az idén elkészítsék hét téesz (a forráskúti Haladás, az üllési Kossuth, a kisteleki Új Élet, a pusztaszeri Hétvezér, a sövényházi Árpád Vezér, a rózsai Napsugár, és az ásotthalmi Szabadságharcos Termelőszövetkezet) középtávú fejlesztési tervét. A kirendeltség munkamódszere az, hogy összegyűjti a gazdaságokra vonatkozó összes adatot, méréseket végez, tudományos vizsgálatokat folytat, és szerzett értesüléseit további feldolgozásra Keszthelyre küldi. Az egyetem — számítógépei segítségével — alapos, nagyon részletes helyzetelemzést készít és felsorakoztatja a további fejlesztés legeredményesebb módozatait. A felmérésekhez természetesen helyismeretre van szükség, érthető, hogy a csoportot szegedi mérnökökből szervezték. A hét termelőszövetkezetben az üzemfejlesztési tervek elkészítésénél az előző két év gazdasági eredményeit veszik figyelembe. Első lépésként az eredményesen termeszthető növények és a kapcsolódó állattartási ágazatok jelölése történik, de a több változatot is figyelembe vevő tervdokumentáció részleteiben a várható új jövedelmekre is kitérnek. A fejlesztés alapját képező terveket minden esetben az érdekelt szövetkezet közgyűlése hagyja jóvá. H. O. Nőbizottsági ülés Fehér Lajosné elnökletével szerdán ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács nőbizottsága. Megtárgyalta többek között a nőbizottság a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége nőszövetkezők tanácsadó testülete áprilisban Magyarországon tartandó üléseinek programját. Magyar miniszter látogatása Indiában Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szerdán az indiai kormány meghívására Új Delhibe érkezett. Az indiai főváros repülőterén dr. Dimény Imrét Fakhruddin Ali Ahmed élelmezés- és földművelésügyi miniszter fogadta. Dimény Imre Indiában a mezőgazdasági tudományoskutató és oktatási intézmények munkájával ismerkedik majd. 61. évfolyam, 77. szám 1971. ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Vita az SZKP XXIV. kongresszusán Szerdán folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa: a munkanap elnöki tisztét Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja töltötte be. A Központi Revíziós Bizottság jelentését a bizottság elnöke, Gennagyij Szizov terjesztette elő. A jelentés elhangzása után megkezdődött a vita mind a Központi Bizottság beszámolója, mind a Központi Revíziós Bizottság jelentése fölött. Gennagyij Szizov kijelentette, hogy a párt Központi Bizottságának apparátusa pontosan, összehangoltan és operatívan tevékenykedik. Ezért végezhetett eredményes munkát, mert szigorúan betartották a pártélet szabályait, tökéletesítették a pártvezetés stílusát, és kibontakoztatták a párton belüli demokráciát. Megjegyezte, hogy a bizottság főképp a pán pénzügyi gazdálkodásának, valamint a párt pénzeszközei takarékos felhasználásának kérdéseivel foglalkozott. A párt fő bevételi forrását a tagdíjak képezik. A párt saját erőből teljesen fedezni tudja a szervezési munka és a propagandamunka minden költségét, fenntartja a pártapparátust, és más szükségleteket is fedezni tud. A Központi Bizottság megfelelő összegeket bocsátott a vezető káderek képzésére és továbbképzésére. A revíziós bizottság jelentésének elhangzása után elsőként Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára kapott szót. A szónok a moszkvai küldöttség nevében javasolta, hogy teljes egészében hagyják jóvá az SZKP Központi Bizottságának politikai vonalát és gyakorlati tevékenységét. A Brezsnyev-beszámolónak azt a javaslatát érintve, hogy Moszkvát, nyilvánítsák kommunista mintavárossá, a szónok elmondotta, hogy az utóbbi öt évben a főváros alatt új metróvonalakat építettek, a városban új utakat nyitottak meg, és majdnem 26 millió négyzetméter lakást adtak át. A következő felszólaló, P. Seleszt, az Ukrán KP Központi Bizottságának első titkára, aláhúzta, hogy a korszerű ukrajnai gazdaságban nincsen olyan ág, amely ne érintené lényegesen a Szovjetunió egész gazdasági komplexumának fejlődését. Ezzel összefüggésben adatokat sorolt fel az ukrán gazdaság, ötéves dinamikus fejlődéséről. Dinmuhamed Kunaje, a Kazah KP Központi Bizottságának első titkára felszólalása után az elnöklő Mihail Szuszlov bejelentette, hogy francia szövetkezeti tagok rózsát és szegfűt küldtek a kongresszusnak. A francia elvtársak — mondotta Szuszlov — ezzel a gesztussal a párizsi kommün 100. évfordulójáról akarnak megemlékezni és azt kívánják, Lenin pártjának, hogy a béke és a szocializmus nevében sikeresen folytassa kongresszusi munkáját. A virágokat a teremben jelenlevő nőküldötteknek nyújtották át. A párt egész munkájának tartalmát a beszámolási időszak alatt a leninizmus iránti hűség jellemezte — jelentette ki Grigorij Romanov, a leningrádi területi pártbizottság vezetője. Pjotr Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz KP KB első titkára bírált egyes minisztériumokat, amiért halogatják az új, a haladó termelési formák bevezetését. Nyikolaj Maszlennyikov a gorkiji területi pártbizottság első titkára után a kongresszus első külföldi jelszó(Folytatás a 2. oldalon.) Az SZKP XXIV. kongresszusa elnökségében a külföldi testvérpártok küldöttségeinek vezetői is ott vannak. A képen: az elnöki emelvény(első sorában (balról jobbra): Todor Zsivkov, Enrico Berlinguer, Kádár János és Walter Ulbricht A kongresszus delegátusai és vendégei a Kreml Kongresszusi Palotájának tágas előcsarnokában