Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
CSÜTÖRTÖK MI ÁPRILIS 1 Bizalom, támogatás A népfront főtitkárának nyilatkozata a képviselői és tanácstagi jelölőgyűlésekről SZERDÁN ORSZÁGSZERTE BEFEJEZŐDTEK A KÉPVISELŐI ÉS TANÁCSTAGI JELÖLőGYŰLÉSEK. A TÖBB MINT KÉTHETES — MÁRCIUS 13-ÉN KEZDŐDÖTT — ESEMÉNYSOROZAT TAPASZTALATAIRÓL, EREDMÉNYEIRŐL NYILATKOZOTT BENCSIK ISTVÁN, A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK FŐTITKÁRA. — Mindenekelőtt az volt a szembetűnő vonása a jelölőgyűléseknek, hogy tovább szélesítette a választópolgári tanácskozások demokratizmusát. Elsősorban azzal, hogy míg a korábbi választások előkészítésekor, s jelölőgyűlések csak javasolták jelöltet és a Hazafias Népfront megfelelő szintű bizottságai döntöttek a jelölés kérdésében, ezúttal a Hazafias Népfront javasolt és emellett különféle társadalmi szervek, intézmények, illetve maguk a választópolgárok is tehettek ajánlást vagy jelöltek állításában. Lényeges változást jelent az is, hogy a jelöltek között most nincs sorrendi különbség, tehát aki a jelölőgyűlésen megjelent választópolgárok egyharmadának szavazatát megkapta, vállalta a jelölést és magáévá tette a Hazafias Népfront választási programját, alfabétikus sorrendben kerül fel a listára, s az április 25-i választás eredményétől függ, hogy ki lesz a képviselő, a tanácstag. — A közügyek iránt fokozódó érdeklődést mutatja, hogy Budapesten és vidéken egyaránt népes közönsége volt a jelölőgyűléseknek: megbízható becslés szerint összesen körülbelül két és fél millió ember vett részt a jelölések helyi eseményein, ami a választópolgároknak több mint egyharmadát jelenti. A 352 országgyűlési képviselői hely esetében többes jelölésre 48 alkalommal került sor. Az előző országgyűlési választásoknál mandátumot kapott 349 képviselőnek körülbelül egyharmadát ezúttal nem jelölték, tehát jelentős változás várható a legfelsőbb törvényhozó testület személyi összetételében. Az 1967-ben megválasztott 349-cel szemben az új ciklusban 352 képviselője lesz, a választójogi törvény értelmében ugyanis átlag harmincezer lakosra jut egy képviselő a parlamentben. — Kedvező tapasztalatunk, hogy a jelöltek sorában, képviselői és tanácstagi jelöléssel egyaránt, előretörnek a nők és a fiatalok. Például a nők a jelöltek listáján körülbelül 25 százalékot képviselnek az országgyűlési helyek tekintetében, ennél is nagyobb mértékű a „fiatalodás”. 1967-ben csupán egy olyan képviselő került be a parlamentbe, aki akkor még nem töltötte be a 30. évét, most viszont körülbelül húsz jelölt van a 30 év alatti korosztályból. — Ami a tanácstagi jelöléseket illeti, rendkívül mozgalmas gyűlések zajlottak le szerte az országban, a résztvevők száma — különösen vidéken — lényegesen több volt, mint négy évvel korábban. — A választási munka további menetéről annyit: április 2—20 között zajlik a választási gyűlések sorozata, s ezt megyénként egy-egy, Budapesten négy nagygyűlés vezeti be. Mindenütt vezető politikusok lesznek aszónokok. — A népfront apparátusára vár az a szervezési feladat, hogy minden egyes képviselő-, illetve tanácstagjelölt találkozzék a következő hetekben az érdekelt választópolgárokkal; ilyenformán a nagygyűléseken és a választási gyűléseken kívül megannyi rétegtalálkozóra, kisebb-nagyobb csoportos beszélgetésekre is sor kerül a választás napja előtt. (MTI) A szovjet űrkutatás napjai Ma érkezik hazánkba a szovjet akadémiai küldöttség Az Iparművészeti Múzeum nagy kiállítási csarnokában már kibontakoznak a Szovjet emberek és automaták a világűrben című kiállítás körvonalai. Mint V. J. Kuznyecov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kiállításrendező főosztályának tudományos titkára és V. Dugladze, a kiállítás tervezője és gyakorlati megvalósításának irányítója elmondotta, március 12-én 50 ládában küldték el a nagyméretű kiállítást, amelynek anyaga 5 vagont töltött meg. A kiállítási teremben, ha nem is végleges helyükön, már ott láthatók a nagy „sztárok”, a Vosztok űrhajó makettje, a Szojuz—4 és a Szojuz—5. összekapcsolásával létrehozott űrállomás 1:2 méretarányban, a Szojuz űrhajó kabinja a valóságnak megfelelő méretben, ugyancsak 1:1-hez méretarányban látható a Vénusz—3 automatikus bolygóközi űrállomás és a Luna—9 felére kicsinyítve a Luna—16, amely visszatértekor holdkőzetet is hozott magával. Ebből a kőzetből is láthatnak majd a kiállítás látogatói. Ott lesz napjaink egyik technikai csodájának, a Lunohodnak kicsinyített modellje, amely holdfelszín makettjén ugyanazokat a mozgásokat végzi, mint az igazi holdkocsi. A kiállítandó tárgyak összeszerelésére öt szovjet szakember érkezett, akik magyar kollégáikkal együtt dolgoznak, hogy április 8-i sajtóbemutatóra már az utolsó simításokon is túl legyenek. A bemutatandó technikai csodáknál is érdekesebbek maguk az élő emberek, akik a szovjet űrkutatást és űrhajózást jelenítik meg körünkben az elkövetkezendő 10 napban. Csütörtökön, ma délelőtt érkezik a Szovjetunió tudományos akadémiája űrhajós és tudós küldöttsége, élén Vlagyimir Ivanovics Jazdovszkij professzorral, az orvostudományok doktorával, aki az űrbiológia és orvostudomány egyik megalapítója és világviszonylatban is vezető szakembere. Rajta kívül két űrhajós és két tudós foglal helyet a küldöttségben : Anatolij Filipcsenko űrhajós ezredes, a Szojuz–7 parancsnoka és Borisz Jegorov kandidátus, az első orvosűrhajós, valamint Borisz Rogymonov professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia űrkutatási intézetének osztályvezetője és Jurij Rilov kandidátus, az intézet tudományos titkára. A küldöttség Budapesten és vidéken részt vesz az űrkutatási napok valamennyi fontosabb eseményén. Befejeződött a ruházati és szakszervezet kongresszusa Szerdán folytatta munkáját a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének XXIV. kongresszusa. A vitában — amelyen felszólalt Erdei Lászlóné, az MSZMP KB tagja, a SZOT titkára, és Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese is — 24 küldött mondta el észrevételeit, javaslatait. A vitában sok szó esett az üzemi demokráciáról, amelynek fontos feltételeként jelölték meg a feladatokhoz rugalmasan alkalmazkodó, színvonalas vezetési gyakorlatot. Javaslatok hangzottak el a többi között a fizikai munka megkönnyítésére. Tóth Tiborné főtitkár vitát összefoglaló válaszában hangsúlyozta, hogy a szakszervezet továbbra is az érdekvédelmet, és a dolgozók körében végzett magas szintű politikai munkát tekinti fő feladatának. A vállalati erőforrások felhasználása mellett a jövőben is szorgalmazza az átfogó bérpolitikai intézkedéseket. Javasolta az új Központi Vezetőségnek, hogy évente tűzze napirendre a bérviszonyok alakulását. Az új Központi Vezetőség és a számvizsgáló bizottság megtartotta alakuló ülését. A szakszervezet elnökévé Varga Józsefet, alelnökévé Fekete Sándornét választották. Főtitkár: Tóth Tiborné. Kitüntetések, előléptetések a néphadseregnél A katonai és politikai kiképzés színvonalának emelésében, a néphadsereg harckészültségének fejlesztésében, beosztásukban több éven át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként — hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából — az Elnöki Tanács Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki néphadseregünk hat főtisztjét. A Kiváló Szolgálatért Érdemrendet 33-an kapták meg, a honvédelmi ifflneszter 14 alezredesi ezredessé léptetett elő. Ezenkívül számosan kapták meg a Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozatait. A kitüntetéseket és az előléptetéseket Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter szerdán délután nyújtotta át ünnepélyes külsőségek között a néphadsereg központi klubjának nyári helyiségében. Az átadásnál jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, továbbá a néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának sok tagja. Részt vett az ünnepi eseményen I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnokságának magyarországi képviselője is. Az előléptetésben és a kitüntetésben részesülteket az MSZMP Központi Bizottsága nevében Biszku Béla köszöntötte. (MTI) FEKETÉN VÁLLALTÁK Ennyien, ilyen erővel talán soha nem vágytunk lakásra. S mivel becsületes munkánk alapján remélhetünk, tízezrek dolgoznak, gyűjtenek, szerveznek, kilincselnek az új otthonért. Vagy jobb híján — esetleg kedvük szerint — nem várnak a lakáshivatalra, hanem maguk vágnak az építkezésbe, a társas- és családiházakciókba, átépítésekbe stb. Csongrád megyében tavaly 2483 lakás épült ilyen módon. Magánerőből. Kétezernégyszáz-nyolcvanhárom lakás — mennyi erőfeszítés, mennyi öröm. És sajnos, sok bosszúság, keserves csalódás is! Sikkasztok kezén elúsztatott közös akciók, anyaghiány miatt tető nélkül maradt házak, rossz tervek alapján vagy rossz munkával világrajött torzszülöttek... Idős Ábrahám József és családja 1970 tavaszán úgyszólván mindenét pénzzé tette és telket vásárolt Újszegeden, a Fogarasi utca 18. alatt. Annak rendje és módja szerint tervet választottak igényükhöz, no meg az összegyűjtögetett 230 ezer forinthoz, majd Ábrahám József felkereste régi ismerősét, H. Kovács István kisiparost. Körülbelül így hangzott beszélgetésük: — Szóval, megvan a pénz, meg minden papírdolog. Elvállalnád-e a házunkat? H. Kovács így felelt: — Sok a munkám, nem bírok vele, de helyettem ifj. Paplógó Istvánék megcsinálják. Kézbecsaptak. H. Kovács építőmester bélyegzőjét meg nevét adta a vállalkozáshoz, amelynek alapján ifj. Paplógó István és Óvári György — a DÉLÉP Vállalat két művezetője — feketén hozzálátott a munkához. Júliusban kitűzték az alapokat, megrendelték az anyagot, egyszóval ment minden a maga rendjén. Ábrahám József lánya így beszél a sajátos házépítésről: — Az anyagot a TÜZEP útján szereztük be, erről megvannak a számlák. A felhasználás módjáról azonban nem tudok nyilatkozni, mert azt nem ellenőriztük, az építkezés időszakában Pécsett laktunk. Csak munkadíjat fizettünk, megbíztunk ifj. Paplógóékban, hiszen bátyámék házát is ők építették. Csak fizetni jöttünk le, s innen tudom, hogy ifj. Paplogóék állandóan 8— 10-tagú brigáddal dolgoztak. Nagyon örültünk, mert a ház egy hónap alatt lényegében elkészült. Ifj. Paplogóék körülbelül 22 ezer forintot kértek érte. — Hogyhogy körülbelül? Nem készült erről megállapodás? — Nem, nem. Mint mondtam, mi megbíztunk bennük, mert a bátyámék házát is ők csinálták. Amennyit kértek, annyit fizettünk ... A vadonatúj házba beszerelték a vizet, villanyt, fölragasztották a parkettát, s az Ábrahám család — Ábrahám József és felesége, lányuk és vejük, valamint unokájuk — szeptember 1-én boldogan beköltözött a családi házba. Mivel néhány szakipari munka késett, az illetékes hatóságok október 31-én adták meg az úgynevezett lakhatási engedélyt. Ám januárban szokatlan dolog történt. Huszonkettedikén éjjel Ábrahám József arra ébredt, hogy fejük felett recseg a mennyezet... Az egyik házigazda: — _________________ Borzalmasan megrepedtek a falak, s mi elrohantunk Paplógóékhoz. Eljött és mindent elvállalt — mondván, ..ülepedik az alap, majd kijavítjuk a hibát”. A tűzoltóság is aládúcolta a gerendákat, mert a ház életveszélyessé vált. (A tanács is életveszélyessé nyilvánította.) De ezután hiába jártunk Paplógóék nyakára. Már hallani sem akartak a javításról, hisz azt állították, hogy az alapokat nem ők csinálták. A ház meg éppen a rossz alapozás miatt billent meg. Annyi becsületesség volt bennük, hogy négy hét múlva megerősítették a dúcolást. Ifj. Paplógó István: — Óvárival együtt építettük ezt a bizonyos házat, két művezető társam segítségével. Válaszfalaztunk, vakoltunk. Én nem tudom, hogy miért repedt meg a ház, hiszen mi jól dolgoztunk. Hacsak nem az alapoktól, azt ugyanis készen kaptuk. Tudniillik előre megvolt, erre emeltük a falakat. Nem mondanak igazat Ábrahámék, az öreg mindig a sarkunkban járt, ő fizette a segédmunkásokat, láthatta, mit végzünk. Hogy mennyit kaptam? Körülbelül 22 ezer forintot, fejenként 5—6 ezret osztottunk. Papírt nem adtam róla. — Hányadik háza volt ez is magának. — Az ötödik. Hármat a családban csináltam, a negyedik Óvárié, az ötödik Ábrahámé, a hatodikat most építjük. Egyet persze magamnak is építettem. — Úgy tudom, régi dolgozója a DÉLÉP-nek, jól ismeri a követelményeket. Nem vették észre, hogy az alapok rosszak? — Mi kérem, falaztunk. i! BETON HELYETT HOMOK Részlet a szakvéle_________________ menüből: „Az épület süllyedése és repedése az alapozási hibákra vezethető vissza. Az alapozás szakszerűtlen, nem megfelelő, hiszen B/30-as blokktéglából készítették, kötőanyag nélkül (!). A függőleges hézagokból homok csörgött ki, a cementnek nyoma sem volt. Nem megfelelő az alap kitűzése sem, de az ablak feletti vasbeton áthidalókat sem helyezték el szakszerűen. A beton morzsolódik, a felmenő falakat nem az alapokra rakták...’ Ábrahámék az összedűlőfélben levő ház konyhájában húzódtak meg, lányát, kisunokáját szívességből a rokonok fogadták be. Hogy mi lesz velük, nem tudják. A ház helyreállítása csaknem lehetetlen, hiszen többe kerülne felújítani, mint újraépíteni. Az idős H. Kovács István kőművesmester, aki jogilag felelősségre vonható lenne, időközben meghalt. Ábrahámék futnak a pénzük, a házuk után... Takács János, a tanács építési osztályának vezetője mondja: — Szegeden nagyon nehéz a helyzet, kezdetleges magánházak sora épül. Lassan-lassan a tervezőket csak a tervezői díj érdekli, úgy, mint a kivitelezőket a munkadíj. Elég végigmenni az újszegedi családiházas utcákon, hogy kiderüljön: korszerűtlenek, fantáziátlanok, tulajdonképpen meg sem érik azt a pénzt, amennyiért építik őket. Pedig a magánerős építkezési módban hatalmas lehetőség rejlik. Sajnos, ezzel nem mindig sikerül célszerűen élnünk... A tavalyi 2483 ház közül egynek a sorsát említettem. Egyet, amelyből azonban jó párra lehet következtetni. Tény, hogy az építési igények messze meghaladják a keresletet, de azért tenni kellene valamit, hogy ennyi pénz, emberi munka ne menjen veszendőbe; ezzel a tehetséggel okosan gazdálkodjunk. Hogy korunk követelményének megfelelő otthonok helyett ne tengerkígyónyi bírósági ügyeket teremtsünk... Hisz ehhez nem kell már több pénz, csak szemernyi becsület az ezeréves szakma meg a másik ember iránt. Matkó István ELPUSKÁZOTT LEHETŐSÉG MICSODA ALAPOK!