Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

A* MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár János befejezte Tolna megyei látogatását Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Tolna megyei látogatá­sának második napján, csü­törtökön délelőtt a megyei és a városi vezetők társaságá­ban ellátogatott a Mechani­kai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyáregységébe. Magyari László igazgató is­mertette a vidéki ipartelepí­tés keretében létesült gyár­egység munkáját, terveit. A többi között elmondotta, hogy anyavállalatuktól hat gyártmánycsalád előállítását vették át. A gyáregység részt vesz a Zsiguli-program megvalósításában: ez évben 180 000, jövőre pedig 300 000 tömlőmanométert szállít a Szovjetunióba. A tájékoztató után Kádár János megtekintette a mo­dern üzemet, majd üzemré­szeket keresett fel és elbe­szélgetett a dolgozókkal. Látogatása végén Kádár János elismeréssel nyilatko­zott a látottakról, az üzem munkájáról. Ezt követően az MSZMP KB első titkára a Szekszár­di Állami Gazdaságot keres­te fel. Itt az igazgató tájé­koztatója alapján megismer­kedett a jelenlegi keretei között 1962-ben kialakult, s 15 000 holdat meghaladó te­rületű gazdaság többirányú termelő tevékenységével, eredményeivel, további fel­adataival. A gazdaság főleg szántóföldi növényeket, sző­lőt és gyümölcsöt termel, s jelentős arányú állattenyész­tést is folytat. Szó esett a tájékoztatóban arról a jelentős szerepről is, amelyet a gazdaság életében, eredményeinek elérésében a szocialista brigádok játsza­nak. A munkaversenyben je­lenleg 9 brigád küzd a szo­cialista brigád cím elérésé­ért, 11 pedig a megtartásá­ért. A szocialista brigádok eredményes termelőmunká­jának tapasztalatairól, e kis kollektívák emberformáló, felelősséget fokozó erejéről, egymás iránti segítőkészsé­géről is sok szó volt a talál­kozón, maguknak az érde­kelteknek, a mozgalomban részt vevő brigádvezetők­nek a beszámolóiban. Kádár János örömét fejez­te ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett az orszá­gos hírű gazdaság életével, elismerését nyilvánította ed­digi eredményeiért és továb­bi sikereket kívánt jövőbeni tevékenységéhez. Eredményei — mint mondotta — olyan szépek, hogy ilyenekről már országos átlagként is szíve­sen hallanánk. Kádár János ezután meg­tekintette a gazdaság pincé­szetét és a várdombi sertés­telpet, amely valóságos ser­tésgyár, a világon ismert legkorszerűbb módszerekkel dolgozik. Kádár János délután a Sárköz központjába, Decs­­re látogatott el, ahol felke­reste a szőtteseiről, hímzé­seiről messze földön híres sárközi népművészeti és há­ziipari termelőszövetkezetet. A látogatásnál jelen volt Fülöp László országgyűlési képviselő, a bátai November 7. Termelőszövetkezet elnö­ke, Kovács Sándor községi tanácselnök, Sörfőző István, a Sárközi Egyetértés Terme­lőszövetkezet elnöke is. Gróh József, a szövetkezet elnöke fogadta a vendége­ket, majd ismertette a csak­nem 20 éves tevékenységét. A Sárközből és a megye más részeiből, 19 községből mint­egy 700-an vesznek részt a szövetkezet munkájában. A hagyományos színek és cik­kek mellett új színösszetéte­lek meghonosításával és új termékek kialakításával bő­vítik választékukat. Kádár János megtekintette a szö­vetkezet tájmúzeumát, a ter­melés folyamatát, s közben elbeszélgetett Gáli Istvánné­­val, a népművészet meste­rével és Bátor Józsefné né­pi iparművésszel, a szövet­kezet művezetőivel, a dolgo­zók munkakörülményeiről, az utánpótlás nevelésével kapcsolatos teendőkről. Megtekintette a szövetkezet új termékeit is, amelyek sa­játosságait Fehér Lászlóné, a népművészet mestere, a szövetkezet művészeti veze­tője ismertette. A párt első titkára szívélyesen elbeszél­getett a szövetkezet vezetői­vel, majd emléksorokat írt a vendégkönyvbe: örömét fe­­jezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett a szövet­kezet eredményeivel, elisme­rését nyilvánította a csak­nem két évtizede végzett szép és eredményes munká­jáért és sok sikert kívánt további tevékenységéhez. A Központi Bizottság első titkára ezt követően vis­­­szautazott Szekszárdra, ahol a város nevezetességeivel is­merkedett. A Bakta-hegyről Szekszárd panorámájában gyönyörködött, majd rövid sétát tett a városközpont­ban a Babits Mihály Műve­lődési Központ impozáns épületéig, ahol dr. Vadas Fe­renc igazgató fogadta és tá­jékoztatta az intézmény munkájáról. Negyvennél több szakkör, klub és művészeti csoport működik a központban, s az első évben 300 000 látogatója volt. Kádár János a műve­lődési központban megtekin­tette a kiállításokat, a mű­vészeti csoportok próbáit, szakköri foglalkozásokat, az új panorámamoziban meg­nézte a művelődési központ filmklubja által — Kiss Ist­ván vezetésével — Tolna megyéről készített dokumen­tumfilmet. A művelődési központban szerzett tapasz­talatait a vendégkönyvben úgy összegezte, hogy eleven, sokoldalú kulturális munka folyik az intézményben, gra­tulált eredményeihez és to­vábbi sikereket kívánt te­vékenységéhez. A látogatás befejezése­képpen az MSZMP Tolna megyei bizottsága, a me­gyei tanács, s a Hazafias Népfront megyei bizottsága Kádár János tiszteletére va­csorát adott a szekszárdi Gemenc Szállóban. Képünk a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szek­szárdi egységében készült. Kádár János emléksorokat ír az üzem Garai János brigádjának naplójába, a kép jobboldalán Krammer Jánosné, a brigád vezetője 61. évfolyam, 231. szám 1971. október 1., péntek Ára: 80 fillér Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának ala­kuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben fog­lalt helyet dr. Bartha Ti­bor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a BVT elnökségének tagja, dr. Bre­­zanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Ti­bor Kossuth-díjas akadémi­kus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács tit­kára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztő­je és Vas-Wittey Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést. Elmondta, hogy magyar köz­életi személyiségek kezde­ményezték a bizottság meg­alakítását, azzal a szándék­kal és feladattal, hogy né­pünk akaratát kifejezve ha­tékony tevékenységet fejt­sen ki a kontinensünk biz­tonságával és az európai né­pek­ együttműködésével kap­csolatos nemzeti és nemzet­közi akciók előmozdítása ér­dekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. Ezután Kállai Gyula az ülésen nagy tapssal fogadott beszédet mondott, majd fel­szólalások következtek: Va­­rizlay Gyula, a SZOT tit­kára, dr. Bartha Tibor, Kő­halmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságá­­nak titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Cse­pel Vas- és Fémművek Szer­számgépgyára fogaskerék­üzeme „Hanoi” szocialista brigádjának vezetője, Áren­dás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey- Grúz Tibor méltatta a ma­gyar nemzeti bizottság élet­rehívásának és küldetésének jelentőségét, fejtette ki gon­dolatait a kontinensünk biz­tonságát szorgalmazó társa­dalmi összefogással, a nem­zetek együttmunkálkodással kapcsolatos gondolatait. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságában talál­hatjuk dolgozó társadalmunk minden rétegének képvise­lőit, köztük a szellemi, a művészeti élet ismert sze­mélyiségeit, valamint az egy­házak képviselőit. A bizott­ság tagja Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttit­kára és dr. Márta Ferenc akadémikus, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora is. Végül a tanácskozáson egyhangúlag elfogadták a Felhívás a magyar néphez című dokumentumot. Újabb MSZBT- tagcsoportok Szegeden Magyar-szovjet barátsági gyűlés Az MSZMP Cson­grád megyei bizottsága és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság Elnöksége tegnap, csü­törtökön délután Szegeden,­ a Tisza Szálló tükörtermé­ben ünnepséget rendezett. Az ünnepségen a vállalatok, az intézmények igazgatói, a párttitkárok mellett részt vett Golubjev Valentin, a Szovjetunió budapesti nagy­­követségének harmadtitkára, valamint a hazánkban ide­iglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képvi­selőjeként Golovin I. Janov­­levics gárdaezredes. Ott volt dr. Bozó Sándor, az MSZBT országos elnökségének tagja, a megyei tanács vb titkára, Brenner Péter, az MSZBT propagandaosztályának ve­zetője. Dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága titkára megnyitó szavaiban kitért arra, hogy az MSZBT új szervezeti fel­építés a tagcsoportok révén fejti ki ma tevékenységét. A tagcsoportok feladatát is vázolta, így például szólt a barátság ápolásáról, a testvérvárosi kapcsolatok kiépítéséről. Brenner Péter az MSZBT országos elnöksége nevében kös­zöntötte a megjelenteket. Kiemelte a tagcsoportok munkájának fontosságát, s feladataikról áttekintést adott. Elmondotta, hogy ebben a hónapban az országban már 300 tagcsoport alakult. Is­­mertette, hogy november közepén megyénkben látogat a neves szovjet, Pjatnyickij­­együttes, s az említett idő­pontban az MSZBT az MTESZ-szel karöltve szov­jet szakfilmek bemutatójá­nak lehetőségeit teremti meg. Ezt követően nyújtotta át a tagcsoportok felvételét megerősítő oklevelet a Sze­gedi Ruhagyár, a textilmű­vek, a konzervgyár, az Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat, az Orvostudományi Egyetem, a Tanárképző Fő­­isikola, a vásárhelyi HÖDI­­KÖT, s az ugyancsak vásár­helyi Szántó Kovács Tsz képviselőinek. A tagcsoportok nevében felszólalt a vásárhelyi HÓ­DIKÖT és a szegedi Tanár­képző Főiskola képviselője, majd Golubjev Valentin méltatta a két nép közötti barátság jelentőségét, s tol­mácsolta a nagykövet és a munkatársak üdvözletét. Egymillió tonnával több olaj A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat a Barátság 1. kő­­olajvezeték kapacitásának növelésére a Pest megyei Rétságon új szivattyúállo­mást, nyomásfokozót épített. Az új létesítményt üzembe helyezték. Ezzel egymillió tonnával növelték a kőolaj­­vezeték teljesítményét, azaz az eddig szállított 4,4 mil­lió tonna helyett 5,4 millió tonna kőolaj érkezik a ve­zetéken az országiba. (MTI); Felhívás a magyar néphez Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztsá­gunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: te­gyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után, negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne vál­hasson többé az egész világot lángba borító pusztítás ki­indulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és fe­szültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, re­­vansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együtt­működés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezde­ményezték a különböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremté­sét. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Né­met Szövetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tár­gyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi el­ismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folyta­tott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törek­véseit, szocialista társadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfo­galmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyu­godt biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek széles körű, demokratikus tanácskozáson együtte­sen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor ke­rüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakaratát és tettrekészségét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk erejé­vel kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és fér­fiakat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárun­kat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazán­­kat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biz­tonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtésé­hez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműkö­dés kibontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és ha­zánk békéjének, biztonságának javára! Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága J

Next