Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

1971. OKTÓBER 19. Ma temetik Almási Jánost Az MSZMP Szeged városi bizottsága közli, hogy Almási Jánost, a forradalmi mun­kásmozgalom régi szegedi harcosát, a Szocialista Hazá­ért Érdemrend tulajdonosát ma, kedden délután 3 óra­kor temetik Szegeden, a Belvárosi temetőben. Növekvő papírigények Földi László, a könnyűipa­ri miniszter első helyettese hétfőn megnyitotta az Euró­pai Cellulóz és Papíripari Egyesületek Szövetségének (EUCEPA) XIV. nemzetközi konferenciáját a Duna Inter­continental Szállóban. Megnyitójában hangsú­lyozta, hogy a világ papírigé­nye rohamosan nő, számítá­sok szerint 15 évenként meg­kétszereződik. Jelenleg az egy főre jutó fogyasztás átla­ga a világon 37 kilogramm, hazánkban pedig 44 kilo­gramm. A tervek szerint a következő 15 évben az egy főre jutó papírtermelés ná­lunk eléri a 100 kilogram­mot. A növekedéssel ará­nyosan emelkedik a kulturá­lis célú papír előállítása, azaz a nyomtatott papír fel­­használása. A tanácskozás megnyitása alkalmából kiállítást is ren­deztek, amelyre 14 hazai és külföldi cég hozta el ter­mékeit. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége központi vezetőségének Ülése Hogyan működnek együtt a művészeti szakszervezetek az állami irányító szervek­kel ? — egyebek közt ezt vizs­gálta hétfői ülésén a Művé­szeti Szakszervezetek Szö­vetségének központi vezető­sége. A Fészek klubban meg­tartott ülésen Vass Imre fő­titkár hangsúlyozta: — A művészeti területen is kidolgozták a szakszerve­zeti szervek hatáskörét, jog­körét, igyekeztek a művésze­ti terület sajátosságaihoz iga­zítani a jogok gyakorlását. A gazdaságirányítás elveiből eredően a szakszervezeti munka fő súlya az alapszer­­vezetekre helyeződött. A határozat megjelenése után, a megsokasodott fel­adatoknak megfelelően to­vább javult a művészeti szakszervezetek vezető tes­tületeinek kapcsolata és együttműködése az illetékes állami szervekkel is. Kezd kialakulni az egészséges munkamegosztás, az együt­tes és külön-külön felelős­ségvállalás. A Művelődés­ügyi Minisztérium például továbbra is elsősorban a kul­­túrpolitikai feladatok­ ellátá­sa, a művészi munka színvo­nalának javítása, a gazdál­kodás szemszögéből vizsgálja az egyes intézkedéseket, míg a művészeti szakszervezetek — mindezeket figyelembe vé­ve — a művészek és művé­szeti dolgozók élet- és mun­kakör­ülményeire gyakorolt hatását elemzik. Az együtt­működés tehát nem vitamen­tes, de elősegíti mindkét fél számára a tágabb összefüg­gések felismerését, egymás munkájának kölcsönös elis­merését. A vita után a televízió má­sodik adásának bevezetéséről tartott tájékoztatót Pécsi Fe­renc, a Magyar Rádió és Te­levízió elnökhelyettese. Közlekedési tárgyalások V. Sz. Gavrilov közlekedé­si miniszterhelyettes vezeté­sével hétfőn szovjet közleke­dési és külkereskedelmi de­legáció érkezett Budapestre, a magyar—szovjet közleke­dési gazdasági és műszaki­tudományos együttműködé­si állandó munkacsoport VII. ülésére. Az október 20-ig tar­tó tárgyalásokat magyar részről dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója vezeti. Megkezdődött a hangversenyévad Vasárnap délelőtt hangzott el a szegedi filharmónia évadnyitó koncertje, ame­lyen a Szegedi Szimfonikus Zenekar Verdi Requiemjét adta elő Karikó Teréz, Len­gyel Ildikó, Simándy József és Gregor József énekművé­szek, a Szegedi Zenebarátok Kórusának közreműködésé­vel. A nagy olasz mester monumentális Requiemje, melyet 1868-ban Rossini ha­lálakor kezdett el és 1873- ban Alessandro Manzoni ha­lálakor fejezett be, első be­mutatója óta (1874) a világ koncertpódiumainak egyik legnagyobb hatású műsor­száma. Verdi hatalmas lát­noki ereje, rendkívüli dal­­lamgazdagsága és tökéletes formaépítő készsége szinte mindenkor erősen hatott a zenehallgatókra — és ez a hatás még a mai időkben is egyre fokozódik. Karmester, előadók, zenekar és kórus egyaránt nagy munkát vál­laltak magukra, amikor ép­pen ezt a művet választot­ták évadkezdő műsorszám­ként. Nagy várakozás előzte meg a koncertet, és nyugodtan elmondhatjuk, várakozá­sunkban nemcsak hogy nem csalódtunk, de sokkal töb­bet is kaptunk. Mind a kar­mester, Vaszy Viktor­, és a neves szólisták, mind a ze­nekar és kórus, tudásuk leg­javát nyújtották, sőt talán még többet is: a teljességgel átélt muzsikálás minden örömét, melyet csak akkor kaphatunk meg, ha az elő­adók — bármilyen furcsán is hangzik — őszintén sze­retik is az interpretált mű­vet. Vaszy Viktor mesteri tudással fogta egybe a Re­quiem monumentális épüle­tének minden egyes elemét, a legkisebbektől a nagy egé­szig, minden részletet külön kidolgozottam A kitűnő fel­készültségű szólisták közül is hadd említsük meg Len­gyel Ildikó és Gregor Jó­zsef lenyűgözően szép elő­adását. Külön dicséret illeti a zenekar és a Zenebarátok Kórusának szép munkáját, a zsúfolt ház előtt elhang­zó koncert nagy sikerének oroszlánrésze őket illeti akiknek neve külön-külön nem kap nyilvánosságot. A hangversenyévad sike­resen kezdődött. Bízunk benne, a folytatás is hasonló lesz. K. L. Munkaalkalmak A DELTA KERESKEDELMI VÁLLALAT felvételre keres asz­talost árudába. Jelentkezés Sze­ged, Gutenberg u. 19. sz. alatt levő kirendeltségünkön. Újsz­entiván községben aoppn— »00 ooo Ft h­avi forgalmú ve­gyesbolt vezetésére szakképzett boltvezetőt felveszünk. Jelent­kezni lehet: Szőregi Áfész, Sző­­reg, Petőfi u. 90. Élelmiszer és vegyi szakos ke­­reskedősegédeket, segédmunká­sokat, férfiportást, nyugdíjas férfit éjjeliőr munkakörbe fel­veszünk. FÜSZ £ RT-fiók, Sze­ged, Maros u. 29. Fúrósegédmunkást alkalmaz a MF.ZÖN­ER Csongrád megyei kirendeltsége. Jelentkezés: Sze­ged, Bocskai u. •>.­­­S. 319 71u Az ,,AFOR” Kisteleki Műhe­lye felvételre keres villanysze­relőt és lakatost. Jelentkezés: „AFOR" Kirendeltség, Kifizet­­szerelőség Kistelek. A Folyamszabályozó és Ka­vics­kotró Vállalat Szegedi Ki­rendelése felvételre keres kez­dő és gyakorlott hajósokat. Je­lentkezés: személyesen Szeged, Dózsa Gy u. 5. sz. alatt. Az Élelmiszeripari Főiskola Szeged, Marx tér 7. szám, nyug­díjas munkabíró férfi munka­erőket keres raktári segédmun­kási munkakörbe. Jelentkezés: Marx tér 7. sz. Gazdasági Hiva­tal. Villanyszerelőipari Vállalat felvesz Budapest és környéki munkáira kőműveseket, ezek mellé segédmunkásokat, ácso­kat. Jeemkezés: Budapest VII, Síp utca 33. Beruházási osztá­lyon. xBp. ItltiS Konyhalányokat, szakképzett raktárost felveszünk, j­elentkezés Alföldi Vendéglátó Vállalat 5. sz. üzeme, Szeged, Lenin krt. 103. szám alatt. Felveszünk női és férfi segéd­munkásokat, valamint kőműves mellé férfi segédmunkásokat (lehet nyugdíjas is), a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyár­egysége, Szeged, Lenin krt. 25. szám. xS: 319 668, Képernyő Egy elsőfilmes bemutatk­ozása Nehezen érteni miért, hosszú évek óta a vasárnapi tévéműsorok a legerőtle­nebbek. Ezen a hétvégén a képernyő nem figyelmezte­tett terminusokra, jobbáraa, álltal­mi kisegítője maradt a pihenő embernek, könyvek, újságok társaságában a hű­vös idő elől meleg szobában rekedőknek. Időközönként egy gombnyomás, és elenge­di magát az ember, engedi átáramlani az információt, lírát, zenét, sőt krimi, hu­mor, sport is akadt, kinek­­kinek kedvére való. Egészé­ben azonban ezek a tipikus tévé­szombatok, vasárnapok meglehetősen szürkék, jel­legtelenek. Néhány szót az említésr­*» méltó műsorokról. A Neme­s Nagy Ágnessel készült lírai riport közvetlen hangvételé­vel hatott. Sajátos Ekhna­­ton-filozófiája, művészetér­telmezése, verseinek zenéje, amit tán a szavakra kon­centráló figyelem lankadá­­sával, csukott szemmel, éber csöndben is gyönyörűség el­hallgatni. A jövőben rend­szeresen láthatjuk majd a tévé fiatal munkatársainak bemutatkozó műsorát — ígérte a vasárnap délutáni tévéjáték előzetese, s ha így lesz, figyelmet érdemlő bemutatkozásoknak nézhe­tünk elébe. Born J. Ádám ugyanis nagy tehetséggel elevenítette meg a szovjet­­litván Kazys Saja művét (A nyelvtudós). A darab a hagyományos és az úgyne­vezett abszurd dramaturgia közötti félútról, a kifejezési eszközök gazdagságával, há­lás alkalom az első tévé­filmes rendezőnek. Profes­­­szor­ hőse nem Godotra, de olyan valóságos ideálra vár, aki nem is jön el, mások érkeznek helyette, hogy ál­modozásaiból a valóságra, a valóság erkölcsi konzekven­ciáira ébresszék hősünket. A kitűnő operatőri munka mellett a tévéjáték erénye, hogy ellenáll a lassú cselek­mény támasztotta veszélyek­nek, végig kontaktust tart a néző ritmusával, lélegzeté­vel, így szinte egyetlen pil­lanatra sem válik unalmas­sá. Végül valamit a humorról. Ha Mikes György „meg­számlált perceivel” most nem is sáfárkodott a meg­szokott szellemességgel, a Magilla gorilla hozta for­máját. És még valami: úgy látszik, a tévé sportközvetí­téseinek riporterei is rend­re elirigylik a humoristák babérait. Az atlétikai ver­seny közben például azt mondja Szőnyi János a súlylökő-óriásbébi Varjú Vi­liről: ki tudja hányadik vi­rágzását éli. Mi tudjuk, a másodikat. Bár ami azt il­leti, máris szép nagy bim­bó... N. I. Intézkedtek az illetékesek Nyugdíjasok mozibérlete Schimdt Józsefné Partizán utca 7. szám alatt lakó olva­sónk szerkesztőségünkhöz küldött panaszlevelében tette szóvá, hogy a nyugdíjas mo­zibérlet időhöz kötött. Ha a tíz jegyet három hónap alatt nem használják fel, érvényü­ket vesztik. A panaszt a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalathoz továbbították, ahonnan elküldték — tekint­ve, hogy egyetértettek vele — a Művelődésügyi Minisz­térium filmművészeti főosz­tályához. A panasz nyomán a minisztérium a korábbi rendelkezést, amely úgy hangzott, hogy „a nyugdíja­sok részére szóló mozibérle­tek 3 hónapi érvényességgel adhatók ki”, megváltoztatta. Az új rendelkezés így szól: „Nincs akadálya annak, hogy a nyugdíjasok mozibérletét kötetlen időtartamú érvé­nyességgel adják ki.” Az új rendelet kiegészült még azzal, hogy kedvezmé­nyes mozibérletet válthat a nyugdíjas munkaviszonyban nem álló, önálló jövedelem­mel nem rendelkező házas­társa is. Figyelem! A Csongrád—Békés megyei MÉH V. 1971 október 20-án PAPÍR- ÉS TEXTILHULLADÉK ÁTVEVŐHELYET NYIT TARJÁNTELEPEN, a 324. épület IV-es garázsában. Nyitvatartás: 14 órától 17 óráig. Czóbel Béla kiállítása Beszélgetés a művésszel Vasárnap kiállításának megnyitására Szegedre láto­gatott Czóbel Béla Kossuth­­díjas, kiváló művész, a 20. századi magyar piktúra egyik legjelentősebb alakja A 88 éves mester tisztele­tére délelőtt fogadást adott dr. Trogmayer Ottó, a Mó­ra Ferenc múzeum igazga­tója. A fogadáson megjelent Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Papp Gyula, a városi tanács el­nökhelyettese és Forgó Pál, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese is. Czóbel Béla egyik festmé­nyét a szegedi múzeumnak ajándékozta. Délben Kra­­tochwill Mimi művészettör­ténész nyitotta meg az idős festőművész tárlatát, a Horváth Mihály utcai kép­tárban, mely november 7-ig tekinthető meg. Czóbel Béla első szegedi tárlatán 9 olaj képét és sok, a nagyközönség által még ismeretlen rajzát állították ki. Czóbel 70 éves alkotói munkájának egésze lezárt művészettörténeti tény. Pá­lyájának egészét bemutatni, sőt még vázolni, jelezni itt nem lehet. De a kiállított anyag így is bepillantást enged egy nagy alkotó élet­művébe. Olajképein jelleg­zetes témáit láthatjuk: port­rékat (Női fej, Kernstock Károlyné arcképe, Harlekin, Fekvő nő), és csendéleteket (Kancsók rózsával, Virág­csendélet, Könyvek pettyes bögrével). Mélytüzű színek­kel, vérző vörösek lomha árnyalataival, kékek-zöldek közül elősejlő sárgákkal, fe­hérekkel festett vásznak ezek. Czóbel sajátos és egyéni festői látással a tár­gyak és portrék tudatos de­­formálásával alakítja ké­peit. A természethez, annak tárgyaihoz és az emberhez mindig meghatározóan kap­csolódik, de erős festői egyéniségével új művészi renddé, magasabb szintű ké­pi törvényességgé tudja emelni, így lesznek egyete­mes célzatú, jelképes alko­tások. Rajzain, melyeket több­nyire családtagjairól, bará­tairól és kortársairól készí­tett, gyermeki rajzolási kedv, őszinte játékosság, a vonal szeretete, lehetőségei­nek kutatása, nagyvonalú egyszerűség és­­ alkotói ösz­­tönösség egyszerre jelenik meg. A természet szeretetét és bensőséges, lírai kapcso­latot bizonyítanak csend­életei, tájképei. Nem ujj­gyakorlatok ezek, hanem mindegyik szuverén művé­szi alkotás. Nélkülük fog­híjas lenne a Czóbel-élet­­mű. * A megnyitó után sokan vették körül az idős, de életerős mestert. Dedikáltat­­ták a gazdag és reprezen­tatív Czóbel-katalógust, az egyikbe rajzolt is a festő. Mikor ritkult a tömeg, azt mondta, kérdezhetek, s ő majd, mint egy kisdiák, vá­laszolni fog. — Egy hosszú, gazdag és művészettörténeti értékű al­kotói pályára visszatekintve hogyan látja, milyen meg­határozó élmények segítet­ték festészetének kibonta­kozását? — Sok ilyen élmény volt. A legjelentősebbek? A leg­­fonosabbak? A találkozása­im. Mindenekelőtt találko­zásom Cezanne és Van Gogh művészetével. És ez a mostani szegedi kiállítás! Igen, ezt is írja meg! — A 20. század eltelt hét évtizede az ön alkotói pá­lyája is egyben. Végigélte a művészettörténet talán leg­izgalmasabb korszakát, az izmusok forrongó évtizede­it. Hogyan tudott megme­­nekedni tőlük, megőrizni egyéniségét, mi adott fo­gódzót, támpontot az eliga­zodáshoz? — Hát igen. Voltak nehéz idők is. Óriási veszélyt je­lentettek az izmusok, de in­kább az annak álarcában jelentkező felszínes kísérle­tezések. Úgy tudtam meg­őrizni sajátos festészete­met, egyéniségemet, hogy sohasem szakadtam el a természettől. Természetlálá­­tásom, természetelvűségem mentette meg a festészete­met. Hogy mégsem lettem naturalista, vagy realista, annak fejtegetése már hos­­­szas teoretizálást kívánna. — És a század történel­mi élményei? — A háború borzalmai a legmélyrehatóbbak. Pusztí­tásait én eltűnt barátaim hiányán és megsemmisült képeimen éreztem legjob­ban. Nem egy jó barátom tört emberileg teljesen ös­­­sze, amikor máglyákon lát­ta elégni alkotásait. — Nagyon régen él, dol­gozik Párizsban. Mondhat­nánk, Párizs a második ha­zája. Mit jelent ez a város az ön festészete és a mo­dern képzőművészet számá­ra? — Meghatározó és alapél­mény minden képzőművész számára. Párizs nélkül nem jutottam volna seho­vá, sohasem lettem volna itthon festő. De Picasso sem Spanyolországban, Van Gogh sem Hollandiában és Modigliani sem Olaszor­szágban. Párizs nélkül nem lenne modern képzőművé­szet. — Mi a véleménye a mai magyar festészet derék­hadáról és a fiatalokról? — Mind benne vannak a szélben. A kor szellemében dolgoznak. Hogy hová fej­lődnek, nem­ tudhatom. At­tól függ, mennyire egyéni­ségek, milyen erős karakte­rek vannak közöttük. Tandi Lajos Fiatalok vetélkedője Vasárnap, a Delta Keres­kedelmi Vállalat szegedi KISZ-klubjában jól sikerült vetélkedőt rendeztek a szak­­szervezeti kulturális napok keretében. A politikai és szakmai kérdésekre 16 ver­senyző — négy szakmát egy­­egy csoport képviselt —, és húsz versenyen kívül induló fiatal válaszolt, meglepően jó felkészültségről téve tanú­­bizonyságot. A vetélkedőt a párt- és a KISZ-alapszerve­zet, valamint a szakszerve­zet rendezte, a zsűriben a szakma kiváló képviselői foglaltak helyet, nagy boltok vezetői. A jól sikerült vetél­kedő után játékos versenyek következtek. A vetélkedő is jó példa a párt-, KISZ-szervezetek, va­lamint a szakszervezet jó együttműködésére. Érdekes és hasznos programokat le­het így biztosítani a fiata­loknak. Franciaország­ba és Svájcba utazik a béka A Mavaddal kötött meg­állapodás alapján a jövő év március 31-ig négyszáz má­zsa kecskebékát küld francia és svájci exportra a hajdú­­szoboszlói Bocskai Halászati Termelőszövetkezet. Ezekben a hetekben teljes gőzzel dol­goznak a szövetkezet béka­­fogó brigádjai, hogy még a hideg beállta előtt telelőben legyen az exportküldemény.

Next