Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

PÉNTEK, 1971. NOVEMBER 26. Az NSZEP küldöttsége Csongrádi megyében A Német Szocialista Egy­ségpárt küldöttsége, mely a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására tartózkodik Ma­gyarországon, szerdán a késő esti órákban Szegedre érke­zett. A vendégeket dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta. Csütörtökön délelőtt a pártmunkásküldöttség felke­reste a Csongrád megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságát Itt Eitlerné dr. Szilágyi Júliával, az igazga­tóság vezetőjével és az in­tézmény tanszékvezető ta­náraival folytattak megbe­szélést, melyen részt vett dr. Koncz János is. Délután a megyei pártbi­zottságon Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára fogadta a delegációt, melynek vezetője Kurt Tied­­ke, az NSZEP KB tagja, a KB agit.-prop. osztályának vezetője. Tagjai: dr. Albert Pietschmann, a KB propa­ganda osztályának alosztály­­vezetője, Leni Günther, a Suhl megyei pártbizottság agit.-prop. titkára, Karl Heinz Plath, a Schwerin- Land járási pártbizottság agit.-prop. titkára és dr. Marianna Blankenhagen, a ballenstadti pártiskola veze­tője. A vendégeket elkísérte Günther Cawein, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkára, valamint dr. Koháni­a András, az MSZMP KB agit.-prop. osztályának munkatársa. A beszélgetésen részt vett dr. Márta Ferenc, az MSZMP KB tagja, a József Attila Tudomány­­egyetem rektora is. Az NSZEP küldöttsége, Forgó Pálnak, a Csongrád megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettesének társasá­gában, ezután felkereste a Móra Ferenc Múzeumot és a Somogyi Könyvtárt, ahol a két intézmény igazgatója, dr. Trogmayer Ottó és­­ dr. Bezerédy István fogadta őket.­­* Ma, pénteken a vendégek Hódmezővásárhelybe láto­gatnak, ahol a Divat Kötött­­á­ri gyárat és a városi párt­­bizottságot keresik fel, és a délutáni órákban visszautaz­nak Budapestre. Somogyi Károlyné felvétele Győri Imre (bal oldalon) tájékoztatja a vendégeket Csongrád megye politikai és gazdasági életéről, valamint az ideológiai és tömegpropaganda munka aktuális kér­dései­ről Román tanácsi delegáció látogatása Szegeden A Román Szocialista Köz­társaság Helyi Gazdasági és Igazgatási Állami Bizottsá­gának küldöttsége, mely a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának meghívására tar­tózkodik Magyarországon, szerdán, a késő esti órák­ban — mint már hírt ad­tunk róla — Szegedre érke­zett. A küldöttséget tegnap, csütörtökön délelőtt fogadta dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács el­nöke. A megbeszélésen részt vett Andrei Pacuraru, az állami bizottság elnökének első helyettese, országgyűlé­si képviselő, a román kül­döttség vezetője, Gheorghe Pop, a Máramaros megyei tanács vb első elnökhelyet­tese, az RKP KB póttagja, országgyűlési képviselő, Du­­mitru Ionescu, a Teleorman megyei tanács vb-titkára, Horia Duro, az állami bi­zottság ellátási igazgatóságá­nak igazgatóhelyettese, Ghe­orghe Lampert, az állami bizottság helyiipari igazga­tóságának igazgatóhelyettese, a kíséretükben érkezett dr. Varga József, a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese és dr. Pusz­tai Ferenc, a Hivatal mun­katársa, valamint dr. Biczó György, Szeged megyei vá­ros tanácsának elnöke, or­szággyűlési képviselő, Han­tos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb-titkára, dr. Kovács La­jos, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A vendégek ezután a sze­gedi városi tanácsot keres­ték fel, ahol dr. Biczó György és a városi tanács több más vezetője tájékoz­tatta őket a városi tanács jogállásával, szervezetével, hatáskörével, a tanács kerü­leti hivatalainak szerepével kapcsolatos kérdésekről. Délután a román delegá­ció Mindszentre látogatott, ahol a nagyközségi tanács munkáját tanulmányozták, és felkeresték a Tiszavirág Termelőszövetkezetet. A delegáció az esti órák­­­ban visszautazott Buda­pestre. Somogyi Károlyné felvétele Dr. Komócsin Mihály tájékoztatja a román vendégeket Csongrád megye politikai és gazdasági életéről 3 tarjánban és az olajmezőn Mozaik Németh Károly látogatásairól Kellemes késő őszi dél­előtt volt, amikor Németh Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei­­ párt­­bizottság első titkára, vala­mint a megye más tisztség­­viselői és Szeged város párt- és állami vezetői meg­érkeztek Szeged új városne­gyedébe, Tarjánba. A ven­déget és kíséretét itt Sípos Mihály, a Délmagyarorszá­­gi Építőipari Vállalat igaz­gatója fogadta és ajánlotta: tegyen sétát az új városne­gyedben.• A séta a lakónegyed nem­régen elkészült úgynevezett „barakk”-óvodájában sza­kadt meg egy kis időre. Mint elmondották: ez az óvoda öt hónap alatt ké­szült el, mert rendkívüli szükség volt rá. Ugyanis Tarjánban 400 gyerek várt elhelyezésre, de a férőhely­­szám csak 150 volt. A ,,ba­­rakk”-óvoda megépülésével az elhelyezési gond nagyban enyhült. És a további gon­dok enyhítése érdekében épül már a másik is. Ács Zoltánná vezető óvónő mu­tatta be ezt az intézményt a látogatóknak. A nagycso­portosoktól megkérdezte Németh elvtárs: — Tudtok-e verset? — és a versmondás nyomban el­kezdődött. Különösen Rovó Mónika tűnt ki szép, tiszta !?! ni fógpopl Németh Károly gratulá­ciója nem is maradt el... Pöttömnyi gyerekhad fo­gadta a látogatókat egy má­sik tanteremben, ahol a kis ■csoportosok folyt Németh Károly első kér­dése itt az volt: — Van-e Kati köztetek? Egy szerény karfelemelés jelezte: Van — egy. — És téged hogy hívnak? — Makk Katalin — csen­gett tisztán a vékony gye­rekhang. — Hát akkor Katalin napja alkalmából köszönte­lek téged... Makk Katalin talán egy­szer visszaemlékezik erre a kedves névnapi köszöntőre. A következőkben már komolyabb dolgokról esett szó. Sipos Mihály tájékoz­tatta a vendégeket Tarján építésének történetéről, a házgyár termelésének jelen­tőségéről, az elemek felhasz­nálásáról, és a DÉLÉP-nek, mint vállalatnak az utóbbi években elért fejlődéséről és eredményeiről. Végül az el­ső házgyári elemekből ké­szült házban levő lakásokat nézték meg a látogatók. A csinos, tágas, és kitűnő be­osztásban készült lakások elnyerték a vendégek elis­merését. Az egyik szobában sze­rény vendéglátásra volt te­rítve. Itt Németh Károly az építők egészségére ürítette poharát: — Sokszor elszomárkodunk az építőipar egyes je­lensé­gein, de nem szabad feled­nünk, hogy micsoda hatal­mas eredményeket is értek el. Nézzünk ki az ablakon — mutatott a látványra, ami a lakónegyedet szinte pre­mier planba hozta —, hát nem eredmény­ez? metlenség, de ez a türelmet­­lenség egyben hajtóerő is — mondotta az üzem veze­tője. — Én nagyon tisztelem az olajbányászokat. — mon­dotta Németh Károly —, akiket nemcsak innen is­merek, Algyőről. Sokan vannak itt Zalából is, akik­kel találkozni is szoktam- Türelmetlenség?! Ha az egészséges, nem baj, ha van és észlelhető. Az emberek­kel­­ lehiet beszélni, és azok megértik, mire van lehető­ségünk és mire nincs. Hi­szen valamennyien látják, érzékelik mi alakult ki itt. És ez nem kis dolog Mi is fejlődünk, népgazdaságunk is fejlődik, a technika is fejlődik, abban legyünk türelmetlenek, hogy minél hamarabb, minél nagyobb eredményeket érjünk el. De ne feledjük: a realitás —az realitás. Ezzel együtt pedig tekintsünk optimistán a pártunk vezette népünk anyagi és szellemi fejlődése elé... Néhány berendezés meg­tekintése után a megye ked­ves vendége és kísérete visszatért Szegedre. Innen a délutáni órákban Makóra látogatott­ Németh Károly. Az esti órákban Szegeden, a megyei pártbizottságon aktívaülést tartottak, ame­lyen a megye párt- és álla­mi vezetői vettek részt. Győri Imre tájékoztatta itt Peth Károlyt a megye helyzetéről, eredményeiről és nehézségeiről, majd Né­meth Károly eszmecserét folytatott a jelenlevőkkel a felmerült kérdésekről, problémákról. Szabó Endre A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi üzemének irodája előtt Juratovics Aladár, a szege­di üzem vezetője, dr. Som­fai Attila főgeológus és Ko­vács Attila, a vállalat párt­­bizottságának titkára fogad­ta a vendégeket. — Jó szerencsét — hava­zott Juratovics Aladár első köszöntő szava, mire Né­meth Károly rákérdezett: — Megtanították-e az it­tenieknek a fúrós nótát? Az irodában kőleletek, a fúrótornyokból kikerült kő­zetek, térképek között is­mertette meg dr. Somfai Attila főgeológus az algyői medence felépítését, szerke­zetét, az egyes földszelvé­­nyek tulajdonságait. Juratovics Aladár a ter­melés­ek történetéről, a prog­ram eM-es pontjainak reali­­zálásáról, a már meglevő és az ezután létesülő berende­zésekről tájékoztatta a lá­togatókat. — Nem tagadhatom le, hogy bennünk, vezetőkben és az itt dolgozó olajbánya­foglalkozása szakban is van némi türel­ Köd az utakon Késtek a vonatok, a buszok A főútvonalak mindenütt járhatók A meteorológiai jelzések szerint a csütörtökre virradó éjszaka erősebb hideg volt, mint az előző napokban. Hajnalban Szombathely kör­nyékén mínusz 14, s másutt még mínusz 15 fokos hide­get is mértek. A hideg következtében az éjszaka a sótól megolvadt hólé is ráfagyott az úttestre, szinte korcsolyapályává változtatta az utakat. Hajnalban pedig a ködlecsa­pódás és a zúzmaraképző­dés „olajozta” be az ország­utakat. Ezért a Volán tröszt távolsági autóbuszjáratai fo­kozott óvatossággal közle­kedtek, s így általában né­hány perces késéssel érkez­tek célba. A hajnali köd mi­att — a MÁV jelentése sze­rint — a személyvonatok általá­ban 10—10 percet késtek. Sok helyen mindössze 20— 30 méternyire lehetett csak ellátni a sűrű ködben. A Fe­rihegyi repülőtéren a köd miatt elhalasztották a belg­rádi és a berlini repülőgép indítását. Az or­szágutakon a síkos­ság ellenére is jelentősen ja­vult a helyzet, mert a csü­törtökre virradó éjszaka már az utolsó hóakadályo­kat is átvágták, s így most már az ország­ban valamennyi főútvonal és bekötő út járható. A munkálatokat természe­tesen tovább folytatják, szórják, homokozzák a sí­kos útburkolatot, s a korábban hótorlaszoktól elborított útszakaszokon szé­lesítik az úttestet. (MTI) H­úszan—negyvenen— nyolcvanan jönnek össze egy-egy este, iskolákban, művelődési ott­honokban, klubtermekben. Leginkább idős emberek. A fiatalabb korosztály talán azért nem igyekszik úgy a tanácstag-beszámolókra, mert a munkahelyen, a pártszervezetben, a tömeg­­szervezetekben nap mint nap otthonosan mozog és járato­sabb a város dolgaiban. Az öregeknek meg sokszor ez az egyetlen fórum, ahol „hi­vatásos” politikusokkal ta­lálkozhatnak, ahová gond­­jaikat-bajaikat meg kérdé­seiket elvihetik. Rászánnak egy órát a politikára, saját tájékozódásukra. Tavasszal többen voltak, amikor jelölteket állítottak. Ráfoghatnánk valamit a rossz téli időre, de mi szük­ség rá? A választás mozgás­ba hozta az egész társadal­mat. Szerettük volna meg­őrizni azt a politikai, köz­életi élénkséget, ám az ér­deklődést nem csak számok­kal, a részt­vevők statiszti­kájával mérhetjük. Akkor, tavasszal nagyon alaposan megbeszéltük a választókkal az ország és a város dolgait. Évekre szóló terveket vitat­tak meg velük a jelöltek, s javaslatok tömegét hozták magukkal az új tanácsokba. A mostani beszám­olók már szinte kifejezetten munka­találkozások. Rövid idő telt el ugyan a választás óta, mégis óriási munkát végez­tek ezalatt a tanácsok. Vég­legesítették a negyedik öt­éves terv helyi célkitűzését; tanácsi rendeletek egész so­rát alkották meg, s meg­kezdték a választópolgárok javaslatainak, elképzelései­nek feldolgozását és beikta­tását a munkaprogramba. Akkor, tavasszal jogosan állapítottuk meg, hogy a lakosság a gazda jogán és a gazda kötelességével bírál, javasol, követel. A mostani tanácstag-beszámolók eddigi tanulsága szerint ez a ma­gatartás még elevenebb. Ko­moly követelményekkel lép­nek fel az emberek a válasz­tottakkal szemben. Igazán is­mernie kell a város, a me­gye dolgait annak a tanács­tagnak, aki meg akar felelni választói szemében is a kö­vetelményeknek. Szegeden például ilyeneket kérdez­nek: van-e realitása a ne­gyedik ötéves terv lakásépí­tési programjának; mi lesz végre az új lakónegyedek kereskedelmi, óvodai, orvosi ellátásával; nem illúzió-e az új híd megépítésének álma ebben az évtizedben; hozzá­fognak-e végre a színház fel­újításához ... ? Általános vagy kitérő válasz nem ele­gendő és nem megnyugtató. A tanácstagnak otthonosan kell mozogni a város min­den gondja-baja között, ha becsületes választ akar ad­ni. Régebben a beszámolókon sok volt az apró-cseprő kör­zeti gond. Most már a vá­lasztók is mindinkább ma­gukévá teszik azt a szemlé­letet, hogy a város vagy a megye egészének legfonto­sabb problémáira kell össz­pontosítani a figyelmet és az energiát. Jó érzésekkel tesz­nek különbséget: mi az, ami­hez a tanácsi kasszát kell megnyitni és mit lehet el­végezni társadalmi szorga­lommal? Kifejezetten jóleső érzés volt hallani az egyik jelölőgyűlésen azt a felszó­lalást, hogy amit állampol­gárok hanyagságával, nem­törődömségével elrontottak valahol, azt ne közpénzen hozzuk helyre, hanem az ér­dekeltek megértő igyekezeté­vel. Megéri az az egy óra, amit esténként politikára fordíta­nak az emberek. Megéri vá­lasztóknak és tanácstagok­nak, mert nemcsak kölcsö­nös tájékozódás az eredmé­nye, hanem újabb komoly szövetkezés a munkára, a közös érdekű problémák kö­zös megoldására. Sz. Simon István Egy a politikára Fock Jenő fogadta Jan Mitre­gát Fock Jenő, a kormány el­nöke csütörtök délután hi­vatalában fogadta Jan Mit­regát, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnökhelyettesét,­ bánya- és energiaügyi minisztert, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság XI. ülésszakán hazánkban tar­tózkodó­­ lengyel delegáció vezetőjét. A baráti eszme­cserén részt vett Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Nép­­köztársaság budapesti nagy­követe.

Next