Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

Pártaktívaü­lés Szegeden A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád me­gyei Bizottsága pénteken délelőtt Szegeden, az Okta­tási Igazgatóság tanácster­mében aktívaülést tartott, melynek előadója Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke volt. A pártaktívaülést Győri I­mre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első­­ tit­­­kára nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölte az ak­tíva előadóját. Rámutatott arra: szokássá, kedves ha­gyománnyá vált megyénk­ben, hogy minden új év kezdetekor olyan tanácsko­zással kezdjük a munkát, amelyen a pártmunkások, a párt- és állami vezetők, párttagok és pártonkívüliek áttekintik az elmúlt év ered­ményeit, országunk fejlődé­sét, visszatekintenek a ta­valyi év nemzetközi esemé­nyeire azért, hogy az új fel­adatok megoldása előtt és az új események sodrában job­ban tudjanak tájékozódni. Majd így folytatta: — Külön kedves az szá­munkra, hogy öt esztendő óta évnyitó tanácskozásaink előadója Apró Antal elvtárs — mondotta, és e jubileum alkalmából a pártbizottság, valamint a pártaktíva részt­vevői nevében is köszöntötte a Politikai Bizottság tagját, az országgyűlés elnökét. Apró Antal elvtárs elő­adásának ismertetésére la­punkban visszatérünk. A pártaktíva elnöksége; a szónoki emelvényen Apró Antal Enyedi Zoltán felvétetei A pártaktívafilcs résztvevőinek egy csoportja Hapirenden közszükségleti cikkek fejlesztése A KGM miniszteri érte­kezlete az érintett vállalatok vezetőinek részvételével pén­teken a közszükségleti cik­kek fejlesztésének elveiről, irányairól tárgyalt. Hazánk­ban az utóbbi években a műszaki fejlesztés, licencek vásárlása és a gyártási koo­perációk nyomán számos korszerű villamos háztartási készülék gyártását kezdték meg. Több termék műszaki színvonala azonban még nem kielégítő, ezenkívül az­zal is számolni kell, hogy az igények az életszínvonal emelkedésével egyre növe­kednek. A minisztérium irányelvei tehát azt ajánlják a vállalatoknak, hogy fo­kozzák a közszükségleti cik­kek megbízhatóságát, tartós­ságát, gyakorlati használha­tóságát. A különböző cikkcsopor­tok gyártásának helyzetét és fejlesztési lehetőségeit kü­lön is elemezte a miniszteri értekezlet. Megállapította, hogy a háztartási gépek kö­zül a mosógépek terjedtek el a leggyorsabban hazánk­ban, minden 100 háztartás közül 70-ben találhatók meg. Mennyiségileg a mosó­gépek forgalma most már megfelel az európai színvo­nalnak, összetételében azon­ban attól még jelentősen el­marad. A fejlett országok­ban túlnyomórészt forgódo­bos, s ezen belül is nagy­mennyiségű automata mo­sógépet használnak, míg ná­lunk a kevésbé korszerű forgótárcsások vannak több­ségben. Az utóbbi típusra — alacsonyabb áruk miatt — hosszú ideig még továbbra is szükség lesz, de az erőket már most koncentrálni kell az egyébként már nálunk is gyártott forgódobos és auto­mata kivitelű gépek fejlesz­tésére. Továbbra is nagy kereslet várható a porszívók iránt. Jelenleg csupán egy típust gyártanak belőle hazánkban, célszerű tehát korszerű­­ új változatokat kidolgozni. A tv-készülékek fejleszté­sével kapcsolatban az irány­elvek fontos feltételként szabják meg, hogy a készü­lékek legyenek alkalmasak a második műsor vételére. A háztartások leendő igé­nyeivel kapcsolatban a mi­nisztérium felhívja a válla­latok figyelmét mosogatógé­pek, hőkandallók, ruhaszárí­tó-szekrények, konyhai pára­elszívó, háztartási hulladék­őrlők, és egyéb készülékek gyártására. Fehér Lajos fogadta Iosif Bancot Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese péntek dél­után hivatalában fogadta Iosif Bancot, a Román Szo­cialista Köztársaság Minisz­­tertanácsának elnökhelyette­sét, a magyar—román gaz­dasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság ro­mán tagozatának elnökét. Az energiahordozók termelésének alakulása Pénteken ülésezett a Bá­nyaipari Dolgozók Szak­­szervezetének Központi Ve­zetősége. Megvitatták az 1971-es esztendő termelési eredményeit és az iparág terveinek ismertetését kö­vetően meghatározták a szakszervezet 1972-es évi tennivalóit. Simon Antal fő­titkár beszámolójában el­mondotta többek között, hogy az elmúlt évben meg­felelően alakult az energia­­hordozók termelése, tovább nőtt a szénhidrogének ará­nya, a szénbányászok 27,5 millió tonna szenet hoztak felszínre, a kőolaj- és föld­­gázb­ányászat dolgozói pedig 1 millió 950 ezer tonna kő­olajat termeltek, 30 ezer tonnával többet, mint a ter­vezett. Tovább nőtt az al­földi termelés részaránya is. A bányászatban a termelési célkitűzéseket az elmúlt évi­nél kevesebb létszámmal valósították meg, így nőtt az élőmunka termelékenysége. Az 1972-es tervek szerint az energiahordozók között tovább emelkedik a szén­­hidrogének részaránya, vár­hatóan 46—17 százalékra. Növelik a szénkészletek vá­lasztékát. Mindezen tervek megvalósításához­­ jelentős feladat hárul a szakszerve­zetekre is, amelyek elsődle­gesen a munkaszervezést és a szocialista munkaversenyt segítik. ­ 62. évfolyam, 12. szám 1972. január 15., szombat Ara: 80 fillér GYÁRAVATÁS Almásfüzitőn elkészült a magyar—szovjet timföld- és alumíniumipari egyezmény bázisüzeme A magyar timföldipar és az egész népgazdaság jelen­tős eseményére került sor pénteken Almásfüzitőn: 8 évig tartott munka után fel­avatták a kibővített és kor­szerűsített timföldgyárat. Az ünnepségen részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Havasi Ferenc, a Komárom megyei pártbizott­ság első titkára, Dajka Fe­renc,­ a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kroszner László, a Komá­rom megyei tanács elnöke, Budai Kárroly, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Madarász At­tila, pénzügyminiszter-he­lyettes, valamint a tervezők és a gyárépítők képviselői. Az ünnepség gyárlátoga­tással kezdődött. Bemutat­ták a vendégeknek azokat az új üzemeket és nagy telje­sítményű, kitűnő hatásfok­kal működő berendezéseket, amelyeket a gyár­ kollektívá­ja a tervezőkkel, és a kivi­telezőkkel együttműködve mintegy 1,4 milliárd forintos költséggel létesített. " A nagyarányú bővítés 1971-ben fejeződött be, s már abban az évben elérték a program célját: az 1964-es teljesítmények kétszeresét, 280 000 tonna timföldet gyártottak. A gyár évenként csaknem egymilliárd forint termelési értéket ad a nép­gazdaságnak. Ezzel a pro­duktummal az egykori al­­másfüzitői kis üzem felzár­kózott az európai korszerű nagyüzemek sorába. Az üzemlátogatás után a timföldgyári lakótelep mű­velődési otthonában ünnepi nagygyűlést rendeztek. Dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntöt­te mindazokat, akik közre­működtek a bővítésnél. A miniszter hangsúlyozta, le­hetővé vált, hogy hazánk fontos nyersanyag kincsét, a bauxitot nagyobb mennyi­ségben és korszerűbb eljá­rással dolgozzuk fel, gyümöl­csözően hasznosítsuk ezt a nemzeti kincsünket. A gyár bővítésének alap­vető célja az volt, hogy fo­kozottabb mértékben részt vehessünk a szocialista or­szágok között mind jobban kialakuló együttműködésben, a nemzetközi munkamegosz­tásban. Az 1962-ben megkö­tött szovjet—magyar timföld és alumíniumipari egyez­mény felbecsülhetetlen táv­latokat nyitott meg a ma­gyar alumíniumipar számá­ra, megoldja hazánk vi­szonylagos bauxitgazdagsága és energiaszegénysége kö­zötti ellentmondást. Mint ismeretes, az egyezmény ér­telmében a timföld kohósítá­­sát a Szovjetunió végzi, ami mentesíti hazánkat új erő­művek és alumíniumkohók építése alól, így mi a bau­xitbányászat, a timföldgyár­tás, a félgyártmányok és készárut gyártó üzemek épí­tésére koncentrálhatjuk anyagi eszközeinket. Hazánk 1968-tól 1980-ig évről évre több timföldet szállít a Szov­jetuniónak, ahonnan a tim­földből készített alumínium teljes mennyiségét vissza­szállítják Magyarországra. Dr. Szekér Gyula elisme­rően szólt arról, hogy a be­­ruházás ideje alatt folyama­tosan termeltek a gyár dol­gozói és állandóan növelték a termelést. Kiemelkedő eredménynek számít, hogy a nagyberuházás megkezdése óta a gyár létszáma csak 100 fővel, mintegy 6 százalékkal emelkedett, de a termelé­kenység megkétszereződött. Az ünnepi nagygyűlésen kitüntetéseket nyújtottak át a tervezőknek, kivitelezők­nek és a gyár dolgozóinak. Hárman a Munka Érdem­rend ezüst, illetve bronz fo­kozatát, 19-en a Nehézipar Kiváló Dolgozója, négyen pedig az Építőipar Kiváló Dolgozója jelvényt, kapták meg. Sokan miniszteri di­cséretben részesültek. Készülnek a zárszámadások a közös gazdaságokban Több fécssben hamarosan ismertetik a mérleget Az időjárási viszontag­ságok tavaly sem kímélték meg e tájat. Emellett a túl­méretezett beruházások, a megemelkedett termelési költségek mind komoly gon­dot, problémát okoztak a termelőszövetkezetekben. En­nek ellenére némely nö­vényféleségből rekordokat értek el a közös gazdaságok, így búzából, kukoricából és a termésátlagok már világ­­színvonalon is mérhetők. Általánosságban a növény­­termesztés az elmúlt évben is kitett magáért, a legtöbb helyen az állattenyésztés maradt adós, a leltározáso­kat korábban befejezték, jó ütemben haladnak az elő­készületek, a gazdálkodási mérlegek összeállításával. E hónap végéig néhány Sze­ged-környéki termelőszövet­kezetben megtarthatják a mérleg ismertetését. Való­színű, hogy leghamarabb erre január 20-a körül a gyálaréti Komszomol — „mi­­ni”-termelőszövetkezet — vállalkozik.­­Szegeden három termelő­­szövetkezet, a járásban 41 tsz és 16 szakszövetkezet készül a számadó közgyű­lésre. Annyi már bizonyos, hogy eredményesen gazdál­kodtak, s a mérleghiányos szövetkezetek száma keve­sebb és a mérleghiány ös­­­szege is, mint a megelőző esztendőben. Már ezelőtt egy évvel is gondok mutatkoztak a két sándorfalvi szövetke­zet, az Új Élet és a Rózsa Ferenc Tsz munkájában, gazdálkodásában, a csengelei Egyesült Tsz-ben és az ásott­halmi Aranykalász Szakszö­vetkezetben. Most sem ke­rülték el a bajt és szanál­ják az említett gazdaságo­kat. Mellettük gondok van­nak az ásotthalmi Szabad­ságharcos, a kisteleki Fe­ketehalmi, a rúzsai Szivár­vány, a sövényházi Árpád­, vezén és a szatymazi Homok­gyöngye Tsz-ben. Az előre­jelzet­t számok, adatok sze­rint ezekben a gazdaközös­ségekben is gyors szanálásra kerülhet sor A számok még nem véglegesek, de az már vitathatatlan, hogy a zár­számadások február 20-ig befejeződnek. Utána rögtön gyorsított ütemben megtör­ténik a szanálás is, hogy ide­jében segítséget kapjanak a bajbajutott közös gazdasá­gok. A hét elején főkönyvelők, elnökök részére tartottak már eligazítást, ismertették a jogszabályokat, s a zárszám­adások készítésénél szüksé­ges tudnivalókat. Jövő hét elején ismét összehívják a szövetkezetek főkönyvelőit, bővebben kifejtik számukra az 1972-es évi zárszámadá­sok tudnivalóit, azokat a kérdéseket, amiket a revizori irodához küldtek be a szö­vetkezetekből, s kapcsolato­sak a zárszámadásokkal. A közelmúltban zajlottak le a gazdaközösségekben a kül­döttválasztó taggyűlések, s ezért a tsz-szöv­etség azt ja­vasolja, ne halmozzák a közgyűléseket, ahol tudnak, várjanak a zárszámadó köz­gyűlések megtartásával feb­ruárig, akkor együtt tartsák a tervtárgyaló közgyűlések­kel. A zárszámadások elkészí­tésénél, s az elmúlt évi munka értékelésénél min­denképpen figyelemre méltó, hogy a legtöbb termelőszö­vetkezetben növelik az ala­pokat, jelentős összegeket fordítanak a biztonsági alap és forgóalap növelésére. Az elmúlt évek bebizonyították, ma már csak az a szövet­kezet tud jól létezni, rugal­masan gazdálkodni, ahol megfelelő alapok állnak ren­delkezésre. A jók között em­líthetjük most is a szegedi Felszabadulás, Új Élet, a szőregi Egyetértés, a forrás­kúti Haladás Termelőszö­vetkezetet is.

Next