Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
Pártaktívaülés Szegeden A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága pénteken délelőtt Szegeden, az Oktatási Igazgatóság tanácstermében aktívaülést tartott, melynek előadója Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke volt. A pártaktívaülést Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölte az aktíva előadóját. Rámutatott arra: szokássá, kedves hagyománnyá vált megyénkben, hogy minden új év kezdetekor olyan tanácskozással kezdjük a munkát, amelyen a pártmunkások, a párt- és állami vezetők, párttagok és pártonkívüliek áttekintik az elmúlt év eredményeit, országunk fejlődését, visszatekintenek a tavalyi év nemzetközi eseményeire azért, hogy az új feladatok megoldása előtt és az új események sodrában jobban tudjanak tájékozódni. Majd így folytatta: — Külön kedves az számunkra, hogy öt esztendő óta évnyitó tanácskozásaink előadója Apró Antal elvtárs — mondotta, és e jubileum alkalmából a pártbizottság, valamint a pártaktíva résztvevői nevében is köszöntötte a Politikai Bizottság tagját, az országgyűlés elnökét. Apró Antal elvtárs előadásának ismertetésére lapunkban visszatérünk. A pártaktíva elnöksége; a szónoki emelvényen Apró Antal Enyedi Zoltán felvétetei A pártaktívafilcs résztvevőinek egy csoportja Hapirenden közszükségleti cikkek fejlesztése A KGM miniszteri értekezlete az érintett vállalatok vezetőinek részvételével pénteken a közszükségleti cikkek fejlesztésének elveiről, irányairól tárgyalt. Hazánkban az utóbbi években a műszaki fejlesztés, licencek vásárlása és a gyártási kooperációk nyomán számos korszerű villamos háztartási készülék gyártását kezdték meg. Több termék műszaki színvonala azonban még nem kielégítő, ezenkívül azzal is számolni kell, hogy az igények az életszínvonal emelkedésével egyre növekednek. A minisztérium irányelvei tehát azt ajánlják a vállalatoknak, hogy fokozzák a közszükségleti cikkek megbízhatóságát, tartósságát, gyakorlati használhatóságát. A különböző cikkcsoportok gyártásának helyzetét és fejlesztési lehetőségeit külön is elemezte a miniszteri értekezlet. Megállapította, hogy a háztartási gépek közül a mosógépek terjedtek el a leggyorsabban hazánkban, minden 100 háztartás közül 70-ben találhatók meg. Mennyiségileg a mosógépek forgalma most már megfelel az európai színvonalnak, összetételében azonban attól még jelentősen elmarad. A fejlett országokban túlnyomórészt forgódobos, s ezen belül is nagymennyiségű automata mosógépet használnak, míg nálunk a kevésbé korszerű forgótárcsások vannak többségben. Az utóbbi típusra — alacsonyabb áruk miatt — hosszú ideig még továbbra is szükség lesz, de az erőket már most koncentrálni kell az egyébként már nálunk is gyártott forgódobos és automata kivitelű gépek fejlesztésére. Továbbra is nagy kereslet várható a porszívók iránt. Jelenleg csupán egy típust gyártanak belőle hazánkban, célszerű tehát korszerű új változatokat kidolgozni. A tv-készülékek fejlesztésével kapcsolatban az irányelvek fontos feltételként szabják meg, hogy a készülékek legyenek alkalmasak a második műsor vételére. A háztartások leendő igényeivel kapcsolatban a minisztérium felhívja a vállalatok figyelmét mosogatógépek, hőkandallók, ruhaszárító-szekrények, konyhai páraelszívó, háztartási hulladékőrlők, és egyéb készülékek gyártására. Fehér Lajos fogadta Iosif Bancot Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese péntek délután hivatalában fogadta Iosif Bancot, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnökét. Az energiahordozók termelésének alakulása Pénteken ülésezett a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Megvitatták az 1971-es esztendő termelési eredményeit és az iparág terveinek ismertetését követően meghatározták a szakszervezet 1972-es évi tennivalóit. Simon Antal főtitkár beszámolójában elmondotta többek között, hogy az elmúlt évben megfelelően alakult az energiahordozók termelése, tovább nőtt a szénhidrogének aránya, a szénbányászok 27,5 millió tonna szenet hoztak felszínre, a kőolaj- és földgázbányászat dolgozói pedig 1 millió 950 ezer tonna kőolajat termeltek, 30 ezer tonnával többet, mint a tervezett. Tovább nőtt az alföldi termelés részaránya is. A bányászatban a termelési célkitűzéseket az elmúlt évinél kevesebb létszámmal valósították meg, így nőtt az élőmunka termelékenysége. Az 1972-es tervek szerint az energiahordozók között tovább emelkedik a szénhidrogének részaránya, várhatóan 46—17 százalékra. Növelik a szénkészletek választékát. Mindezen tervek megvalósításához jelentős feladat hárul a szakszervezetekre is, amelyek elsődlegesen a munkaszervezést és a szocialista munkaversenyt segítik. 62. évfolyam, 12. szám 1972. január 15., szombat Ara: 80 fillér GYÁRAVATÁS Almásfüzitőn elkészült a magyar—szovjet timföld- és alumíniumipari egyezmény bázisüzeme A magyar timföldipar és az egész népgazdaság jelentős eseményére került sor pénteken Almásfüzitőn: 8 évig tartott munka után felavatták a kibővített és korszerűsített timföldgyárat. Az ünnepségen részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Havasi Ferenc, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kroszner László, a Komárom megyei tanács elnöke, Budai Kárroly, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Madarász Attila, pénzügyminiszter-helyettes, valamint a tervezők és a gyárépítők képviselői. Az ünnepség gyárlátogatással kezdődött. Bemutatták a vendégeknek azokat az új üzemeket és nagy teljesítményű, kitűnő hatásfokkal működő berendezéseket, amelyeket a gyár kollektívája a tervezőkkel, és a kivitelezőkkel együttműködve mintegy 1,4 milliárd forintos költséggel létesített. " A nagyarányú bővítés 1971-ben fejeződött be, s már abban az évben elérték a program célját: az 1964-es teljesítmények kétszeresét, 280 000 tonna timföldet gyártottak. A gyár évenként csaknem egymilliárd forint termelési értéket ad a népgazdaságnak. Ezzel a produktummal az egykori almásfüzitői kis üzem felzárkózott az európai korszerű nagyüzemek sorába. Az üzemlátogatás után a timföldgyári lakótelep művelődési otthonában ünnepi nagygyűlést rendeztek. Dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte mindazokat, akik közreműködtek a bővítésnél. A miniszter hangsúlyozta, lehetővé vált, hogy hazánk fontos nyersanyag kincsét, a bauxitot nagyobb mennyiségben és korszerűbb eljárással dolgozzuk fel, gyümölcsözően hasznosítsuk ezt a nemzeti kincsünket. A gyár bővítésének alapvető célja az volt, hogy fokozottabb mértékben részt vehessünk a szocialista országok között mind jobban kialakuló együttműködésben, a nemzetközi munkamegosztásban. Az 1962-ben megkötött szovjet—magyar timföld és alumíniumipari egyezmény felbecsülhetetlen távlatokat nyitott meg a magyar alumíniumipar számára, megoldja hazánk viszonylagos bauxitgazdagsága és energiaszegénysége közötti ellentmondást. Mint ismeretes, az egyezmény értelmében a timföld kohósítását a Szovjetunió végzi, ami mentesíti hazánkat új erőművek és alumíniumkohók építése alól, így mi a bauxitbányászat, a timföldgyártás, a félgyártmányok és készárut gyártó üzemek építésére koncentrálhatjuk anyagi eszközeinket. Hazánk 1968-tól 1980-ig évről évre több timföldet szállít a Szovjetuniónak, ahonnan a timföldből készített alumínium teljes mennyiségét visszaszállítják Magyarországra. Dr. Szekér Gyula elismerően szólt arról, hogy a beruházás ideje alatt folyamatosan termeltek a gyár dolgozói és állandóan növelték a termelést. Kiemelkedő eredménynek számít, hogy a nagyberuházás megkezdése óta a gyár létszáma csak 100 fővel, mintegy 6 százalékkal emelkedett, de a termelékenység megkétszereződött. Az ünnepi nagygyűlésen kitüntetéseket nyújtottak át a tervezőknek, kivitelezőknek és a gyár dolgozóinak. Hárman a Munka Érdemrend ezüst, illetve bronz fokozatát, 19-en a Nehézipar Kiváló Dolgozója, négyen pedig az Építőipar Kiváló Dolgozója jelvényt, kapták meg. Sokan miniszteri dicséretben részesültek. Készülnek a zárszámadások a közös gazdaságokban Több fécssben hamarosan ismertetik a mérleget Az időjárási viszontagságok tavaly sem kímélték meg e tájat. Emellett a túlméretezett beruházások, a megemelkedett termelési költségek mind komoly gondot, problémát okoztak a termelőszövetkezetekben. Ennek ellenére némely növényféleségből rekordokat értek el a közös gazdaságok, így búzából, kukoricából és a termésátlagok már világszínvonalon is mérhetők. Általánosságban a növénytermesztés az elmúlt évben is kitett magáért, a legtöbb helyen az állattenyésztés maradt adós, a leltározásokat korábban befejezték, jó ütemben haladnak az előkészületek, a gazdálkodási mérlegek összeállításával. E hónap végéig néhány Szeged-környéki termelőszövetkezetben megtarthatják a mérleg ismertetését. Valószínű, hogy leghamarabb erre január 20-a körül a gyálaréti Komszomol — „mini”-termelőszövetkezet — vállalkozik.Szegeden három termelőszövetkezet, a járásban 41 tsz és 16 szakszövetkezet készül a számadó közgyűlésre. Annyi már bizonyos, hogy eredményesen gazdálkodtak, s a mérleghiányos szövetkezetek száma kevesebb és a mérleghiány összege is, mint a megelőző esztendőben. Már ezelőtt egy évvel is gondok mutatkoztak a két sándorfalvi szövetkezet, az Új Élet és a Rózsa Ferenc Tsz munkájában, gazdálkodásában, a csengelei Egyesült Tsz-ben és az ásotthalmi Aranykalász Szakszövetkezetben. Most sem kerülték el a bajt és szanálják az említett gazdaságokat. Mellettük gondok vannak az ásotthalmi Szabadságharcos, a kisteleki Feketehalmi, a rúzsai Szivárvány, a sövényházi Árpád, vezén és a szatymazi Homokgyöngye Tsz-ben. Az előrejelzett számok, adatok szerint ezekben a gazdaközösségekben is gyors szanálásra kerülhet sor A számok még nem véglegesek, de az már vitathatatlan, hogy a zárszámadások február 20-ig befejeződnek. Utána rögtön gyorsított ütemben megtörténik a szanálás is, hogy idejében segítséget kapjanak a bajbajutott közös gazdaságok. A hét elején főkönyvelők, elnökök részére tartottak már eligazítást, ismertették a jogszabályokat, s a zárszámadások készítésénél szükséges tudnivalókat. Jövő hét elején ismét összehívják a szövetkezetek főkönyvelőit, bővebben kifejtik számukra az 1972-es évi zárszámadások tudnivalóit, azokat a kérdéseket, amiket a revizori irodához küldtek be a szövetkezetekből, s kapcsolatosak a zárszámadásokkal. A közelmúltban zajlottak le a gazdaközösségekben a küldöttválasztó taggyűlések, s ezért a tsz-szövetség azt javasolja, ne halmozzák a közgyűléseket, ahol tudnak, várjanak a zárszámadó közgyűlések megtartásával februárig, akkor együtt tartsák a tervtárgyaló közgyűlésekkel. A zárszámadások elkészítésénél, s az elmúlt évi munka értékelésénél mindenképpen figyelemre méltó, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben növelik az alapokat, jelentős összegeket fordítanak a biztonsági alap és forgóalap növelésére. Az elmúlt évek bebizonyították, ma már csak az a szövetkezet tud jól létezni, rugalmasan gazdálkodni, ahol megfelelő alapok állnak rendelkezésre. A jók között említhetjük most is a szegedi Felszabadulás, Új Élet, a szőregi Egyetértés, a forráskúti Haladás Termelőszövetkezetet is.