Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

Fock Jenő vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba Fock Jenőnek, az MSZMP KB Politi­kai Bizottsága tagjának, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága és a VDK kormányának meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra párt- és kormányküldöttség utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség tagjai között van Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Komócsin Zoltán, a Központi Bizott­ság titkára, a Politikai Bizottság tagjai is. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, és­ a Központi Bi­zottság és a kormány több tagja bú­csúztatta. (MTI) Eredményes esztendők A szegedi népfrontbizottság négyéves munkájáról Gyakorta tudósítottunk eseményekről, akciókról, vi­tákról és kezdeményezések­ről, melyeket sorra a Haza­fias Népfront Szeged városi bizottsága rendezett, illetve indított útjára, szűkebb pát­riánkban. Olvasóink is ta­núi voltak annak, hogy a város életének szinte vala­mennyi folyamatába, esemé­nyébe bekapcsolódott a népfront városi szervezete. Ez természetes és magától értetődő dolog. A munka ér­demi részét tekintve azon­ban az utóbbi évek jelentős változásokat hoztak. A nép­front városi szervezete és ál­tala a lakosság is egyre in­kább kiveszi részét a leg­fontosabb politikai, gazdasá­gi és társadalmi kérdések megvitatásából, a fejlődés elősegítéséből. Az eltelt négy esztendő munkáját értékelte tegnapi, hétfői ülésén a népfront vá­rosi bizottsága. A számvetés­kor nyilvánvalóvá vált, hogy a népfront tevékenysége el­sősorban azért válhatott ilyen hatékonnyá, mert a belpolitikai, gazdasági fejlő­dés gyorsuló üteme ezt lehe­tővé tette és indokolta. Az országos fejlődés gyorsuló üteme mögött természete­sen Szeged, a váró sem maradt el. A dinamikus fej­lődés támasztotta követelmé­nyekkel együtt a népfront eleget tett számos, más fel­adatnak is. Eredményes munkát végzett a párthatá­rozatok megvalósítása érde­kében, a választások lebo­nyolításában és sikeresen mozgósította a lakosságot a város fejlődése érdekében. Négy év alatt sok minden történt, amit itt felsorolni sem lehet. Jelentős esemény volt például a városi nőbi­zottság megalakulása. Szám­talan fontos témát vitatott meg a népfront városi bi­zottsága és elnöksége. Az üléseken tárgyalt kérdések kivétel nélkül a népfront­munka és a mindennapi élet legfontosabb területeihez kapcsolódtak. Gyorsan változó világunk­ban, a szinte naponta alaku­ló külpolitikai helyzetben a legnehezebb feladatok közé tartozik a Hazafias Nép­front békemozgalmi munká­ja. Ezen a területen is szá­mos eredményt mutathat fel a városi bizottság. Különö­sen jelentősek a Vietnam megsegítésére indított ak­ciók. Rendszeres kapcsolato­kat tartanak a Szegeden ta­­nuló vietnami diákokkal is. Eredményesnek és hasznos­nak bizonyultak a csehszlo­vák, a román, a bolgár, a finn stb. baráti estek talál­kozók. A magyar—szovjet barátsági gyűlések is min­den alkalommal jól szol­gálták a népek közti együtt­működés elmélyítését. A bé­kehónap hagyományos sze­gedi rendezvényei — például a felszabadító szovjet hő­sök és a lidicei áldozatok emlékműveinek megkoszorú­zása — egyaránt a béke gon­dolatát szolgálják. Az utóbbi években gyors fejlődésnek indult Szeged. Tarján építése, a városia­sodás igényei számos új vá­rospolitikai kérdést vetettek fel, melyek megoldásában, megvitatásában eredményes munkát végzett a népfront városi szervezete. A negye­dik ötéves terv városfejlesz­téssel kapcsolatos célkitű­zései éppúgy helyet kaptak e vitákban, mint a városesz­tétika, a kereskedelem, a vendéglátás, vagy éppen a fejlődő Tarján gondjai. A gazdaságpolitikában is eredményesen működött köz­re a népfront. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt és után szé­les körű tájékoztatást nyúj­tottak az érdeklődőknek. A negyedik ötéves terv a nép­gazdaság és a város fejlődé­se szempontjából fontos kér­déseiről is idejekorán tájé­koztatták a lakosságot. A fontos és nagy érdeklődéssel kísért kormányrendeletek (például a lakásrendelet) megjelenésekor is közhasznú tájékoztatót adtak. Külön ki kell emelni a kulturális élet­ben végzett jó munkát. A szövetkezetekben, a lakóte­rületeken tartott előadásso­rozatoknak évente sok száz résztvevője volt, akik pél­dául az európai biztonság, a szocialista hazafiság kérdé­seivel ismerkedhettek. Eredményes volt a nép­front alkotmányjogi tevé­kenysége. A tavalyi válasz­tások előkészítésében és le­bonyolításában végzett jó munkát bizonyítják az ada­tok is. Szegeden szinte min­den választójoggal rendelke­ző polgár leadta szavazatát, ami nemcsak jó politikai légkörről, hanem eredmé­nyes előkészítő munkáról is vall. A szocialista demokrá­cia fejlesztéséből is eredmé­nyesen vette ki részét a népfront. Eredményes négy eszten­dőre tekinthet vissza a népfront városi szervezete. A jövő héten kezdődik a kör­zeti népfrontbizottságok megválasztása, február 28- án pedig a városi választói gyűlésekre kerül sor. Választásokra, kongres­­­szusra készül a Hazafias Népfront. Szükséges tehát felmérni az elért eredmé­nyeket a továbblépés érde­kében. Ezt szolgálta a nép­front városi bizottságának tegnapi ülése, melyet Locsdri Mihályné alelnök nyitott meg. Az elmúlt négy év munkájáról szóló beszámo­lót dr. Kedvessy György, városi elnök ismertette. Ez­után Holgesang Péter váro­si titkár előterjesztése kö­vetkezett, aki a választások előkészítéséről tájékoztatta a bizottságot. A beszámolót és az előterjesztést hasznos vi­ta követte. Új épület alapozása Somogyi Károlyné felvétele Lapunk olvasói már tudják, hogy a szeged-belvárosi háztömb-rekonstrukciók sor­án először a Berzsenyi és a Dózsa György utca közti háztömb újjáépítésére kerül sor. Az Arany János és a Berzsenyi utca sarkán már folyik az első épület alapozása, illetve az ehhez szük­séges földmunkákat végzik az építők. A sarkon — szem­ben az építőipari technikummal — a Csongrád megyei Tervező Vállalat üzem­háza emelkedik majd 62. évfolyam, 26. szám 1972. február 1., kedd Ara: 80 fillér Párt- és szakszervezeti vezetők eszmecseréje Szegeden Tegnap, hétfőn az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak vezetői a Szakszerveze­tek Csongrád megyei Taná­csának székházába látogat­tak és eszmecserét folytat­tak az SZMT vezetőivel idő­szerű politikai és gazdasá­gi kérdésekről, s kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a párt- és szakszervezeti mun­ka tennivalóiról. Győri Im­rének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a me­gyei pártbizottság első titká­rának elnöki megnyitója után Juhász József, az SZMT vezető titkára tartott tájé­koztatót a szakszervezetek tevékenységéről, arról a munkáról, amelyet a párt X. kongresszusának határo­zatai, a Központi Bizottság 1971. augusztus 4-i határo­zata, valamint a megyei pártértekezlet határozata és állásfoglalása alapján vé­geznek Szeged és Csongrád megye szervezett dolgozói körében. A két testület vezetői kö­zül többen is kifejtették vé­leményüket az eszmecsere során. Ácsai Mihály, a Vas­utas Szakszervezet területi bizottságának titkára a szo­cialista munkaverseny to­vábbi fejlesztéséről és a dolgozók munkahelyi körül­ményeiről, szociális ellátott­ságukról beszélt. Dr. Csata Mihály a helyi iparban dol­gozók képviseletében mond­ta el, hogy a külterületeken levő üzletekben mostohák a körülmények. Rózsa István, a megyei pártbizottság tit­kára egészséges folyamatnak ítélte meg a párt- és a szak­­szervezeti szervek együtt­működését. Külön is rész­letezte a munka termelé­kenységének javításáért folytatott harcot, a szocia­lista munkaverseny tovább­fejlesztésének szükségessé­gét, valamint a szakmai utánpótlás fontosságát. Bíró Lajos a közalkalmazottak életviszonyait elemezte, majd dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke a szakszervezetek és a taná­csok együttműködéséről szólt. Győri Imre felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek öntevéke­nyebb és határozottabb munkájára az élet minden területén nagy szükség van, s a megyei pártbizottság nagyra értékeli az SZMT és minden szakszervezeti tiszt­ségviselő tevékenységét. A pártnak és a szakszerveze­teknek mindig nagy figyel­met kell fordítaniuk a mun­kásság véleményére, hangu­latára— mondta többek kö­zött. — A szocializmus épí­tését magasabb színvonalon kell folytatnunk és a szocia­lizmus teljes felépítésének időszakát éljük, s e folya­matban megújult a szakszer­vezetek tevékenysége. A szocializmus építésének kiegyensúlyozott, nyugodt időszakát éljük, s éppen ezért arra kell törekednünk, hogy a dolgozó kollektívák között erősítsük a népgaz­dasági érdeket, amely egy­általán nem­ nélkülözi az egyéni és a csoportérdekek kielégítését. Győri Imre el­mondta azt is, hogy a szak­­szervezetek az érdekvédel­mi, a jelző és feltáró tevé­kenységük mellett igen ko­moly politikát formáló és végrehajtó munkát végez­nek. Fontos feladatként em­lítette, hogy a szakszerveze­tek is adjanak segítséget a Központi Bizottság 1971. de­cemberi határozatának egy­séges megértéséhez, elfoga­dásához és végrehajtásához. Ebben döntő szerepet ját­szik a munka szervezettsé­gének javítása és a szocia­lista munkaverseny további fejlesztése. A párt- és a szakszervezeti vezetők ta­lálkozóját, közös eszmecse­réjét hasznosnak értékelte, mivel a kölcsönös tájékoz­tatás segítséget nyújt a min­dennapi munkában. Készül az új egészségügyi törvény egészségügyi oktatás, vala­mint az egészségügy más kérdéseit. A fejlődés ma már meg­kívánja a korábbi jogsza­bályok felülvizsgálatát, újabb egységes alapelvek megfogalmazását. Ez indokolja, hogy az or­szággyűlés megalkossa az új egészségügyi törvényt, amely nemcsak az egészségügyben elért eddigi eredményeket foglalja majd össze, hanem tartalmazza az egészségügy­re vonatkozó alapvető ren­delkezéseket is. Mint elmondták, a tör­vénytervezet kidolgozását már 1966-ban megkezdték. A munkában részt vettek a tárcák, az országos hatáskö­rű szervek és a társadalmi szervezetek. Mintegy száz helyről kö­rülbelül ezer észrevétel érkezett, s ezek jelentősen hozzájá­rultak, hogy a törvényterve­zet világosan és határozot­tan a legkorszerűbb tudomá­nyos eredmények figyelem­­bevételével foglaljon állást, s irányt mutasson a részle­tes jogszabályok megalkotá­sára. Így készítette el ezután az Egészségügyi és az Igaz­ságügyi Minisztérium képvi­selőiből alakult munkabi­­­­zottság a törvénytervezetet A jogszabálytervezet össze­foglalja azokat az elvi és ál­talános jellegű rendelkezé­seket, amelyek az állami szerveknek, a szövetkezetek­nek, a társadalmi szerveze­teknek, s más jogi szemé­lyeknek és az állampolgá­roknak a lakosság egészsé­gének védelmével kapcsola­tos jogait és kötelezettségeit szabályozzák. A törvénytervezet érdemi szabályokat foglal magá­ban, amelyek egyben irányt mu­tatnak és meghatározzák a végrehajtási jogszabályok kereteit is. Az országgyűlés — előre­láthatóan — tavaszi üléssza­kán vitatja meg, az új egész­ségügyi törvény tervezetét A Magyar Távirati Irod*­ munkatársa az egészségügyi törvény előkészítő munkála­tairól, s arról érdeklődött s a minisztérium illetékeseitől, mi tette szükségessé, idősze­rűvé a törvénytervezet fel­­dolgozását. Elmondták, hogy a fel­szabadulást követően foko­zatosan megindult a szocia­lista egészségügy alapelveire épülő jogszabályok megal­kotása. Ezek lehetővé tették az egységes irányítást, sza­bályozták, a közegészségügy és a járványügy, a gyógyító­megelőző ellátás, az anya-, csecsemő- és gyermekvéde­lem, a gyógyszerellátás, az

Next