Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

Bekapcsolódunk a legkorszerűbb nemzetközi hírközlési láncba Magyar és jugoszláv postások együttműködése Üzembe helyezés Röszkén Két baráti ország posta­­szolgálatának vezetői, vala­mint az építésben részt vett munkások, mérnökök és technikusok találkoztak teg­nap Röszkén, hogy tanúi le­gyenek a Budapest és Belg­rád között megépített 960 csatornás telefonkábel üzem­be helyezésének. Az ünnepsé­gen megjelent dr. Horn De­zső, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Magyar Posta vezérigazgatója, Prvos­­lav Vasiljevic, a jugoszláv posta vezérigazgatója, Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság titkára és Ko­vács Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Avatóbeszédében a két ve­zérigazgató ismertette a most üzembe helyezett, nagy kapa­citású telefonkábel létrejöt­tének körülményeit. A mostanáig üzemelt, mindössze tizenkét vonalat adó légvezeték már nem tud­ta kielégíteni a két baráti or­szág igényeit. Ezenkívül arra sem adott lehetőséget, hogy Magyarországnak közvetlen, kevés áttételt igénylő távbe­szélő-összeköttetése legyen Dél-Európával, illetve Kis- Ázsiával, míg Jugoszlávia elől az észak-, illetve nyu­gat-európai kapcsolatot zárta el a korábban megépített lég­vezeték. Miután a világ, és különö­sen Európa különböző orszá­gai között egyre bővülnek az ipari, és a kommunikációs kapcsolatok, mind nagyobb szükség van a bármikor igénybevehető, és megbízha­tóan működő telefonössze­köttetésre. Sőt, a legújabb igények már arra is kiter­jednek, hogy ne csak a táv­beszélőhívást, de mindenkor igénybe vehető távíró és adat­­átviteli kapcsolatot is­­ bizto­sítsanak a különböző orszá­gok postái. Ezeket az igénye­ket elégíti ki a magyar sza­kaszon ötvenmillió forint be­ruházással két év alatt kiépí­tett, és a tegnap reggel fel­avatott , 960 csatornás föld alatti kábel Az 1970-ben megkezdett kábelfektetést a két ország postásai lényegében egyszer­re fejezték be. Sikerrel ol­dották meg a két országban használatos postai rendsze­rek összekapcsolását is. Az átviteltechnikai méréseket már ez év január 25-én be­fejezték, s azóta próbaüze­mei az új kábel, mindmáig hibátlanul. A tegnapi ünne­pélyes üzembe helyezéssel te­hát hosszú időre biztosított hazánk és Jugoszlávia rész­vétele a legkorszerűbb nem­zetközi hírközlési láncban. A röszkei átadási ünnep­séget követően Szegeden, a Tisza Szállóban dr. Horn De­zső vezérigazgató fogadást adott a magyar és jugoszláv postai szakemberek tisztele­tére. Több paradicsom és zöldborsó Növekedett a szerződött terület A Szegedi Konzervgyárnak a Csongrád megyei, továbbá több Békés megyei gazda­sággal kötött szerződései a termelési kedv növekedését bizonyítják. Ez azért is ör­vendetes, mert tavaly or­szágszerte visszaesett, Csong­rád megyében például két­ezer holddal csökkent a szántóföldi zöldségtermesztés területe. A tárgyalások és a megállapodások egy sor gaz­dasággal még nem fejeződ­tek be, mégis a legfontosabb kertészeti áruk lekötött te­rülete már meghaladja a múlt évit A konzervipari paradicsom termesztését kedvezően befo­lyásolja az új ösztönző ár­rendszer. Tavaly 1 ezer 262 holdra szólt a megállapodás, most pedig 1 ezer 619 hold­ra. A legszámottevőbb part­nerek a forráskúti Haladás, a szegedi Felszabadulás és a szegedi Új Élet Termelőszö­vetkezet A paradicsompap­rika továbbra is a legkedve­sebb tagja a nagy „zöldség­­családnak”. Az eddigi beje­lentések szerint huszonhá­rom százalékkal nagyobb he­lyet kap a földeken a tava­lyinál Még a szegedi járás homoktalajain is szívesen honosítják meg a szövetke­zeti gazdaságok. A zöldborsónál a lekötött terület 3 ezer 900 hold, nem sokkal nagyobb egyelőre a tavalyinál, de további emel­kedés várható. A termelők jelentőségi sorrendjében az Orosházi Állami Gzadaság, a nagymágocsi Viharsarok és a szegedi Felszabadulás Tsz következik egymás után. A feldolgozó­ipar közvetítésé­vel újabb gépi berendezések­hez jutnak a mezőgazdasági nagyüzemek: hat borsócsép­lőt kapnak az idényben. A fellendülés jelei mutat­koznak a konzervipari zöld­bab termesztésében. A mun­kaigényes szedés könnyítésé­re elsősorban olyan fajtákat terjesztenek el, amelyek egy­szerre és csokrosan hozna­­k termést. A gazdaságok négy korszerű, holland gyártmá­nyú szedőgépet kapnak ked­vezményesen, hetvenszázalé­kos ártámogatással. A közvetlenül kereskedel­mi forgalomba kerülő szán­tóföldi zöldségfélék termelé­sében az idén valószínűleg csak kisebb arányú javulás következik be, amely jövőre tovább fokozódik. A kimon­dottan korai zöldáruk, mint a szeged-mihályteleki és rösz­­kei piros retek, a szentesi korai karalábé, a Tisza—Ma­ros szögi saláta, a primőr­burgonya a szokott mennyi­ségben kerül piacra. Gépi „agyak" a meteorológiában Az Országos Meteorológiai Szolgálat számítóközpontjá­ban elkészültek az első, lyukszalagra rögzített prog­ramok. A meteorológiai elő­rejelzéshez szükséges millió­nyi adatot ezentúl a gép me­móriaegysége raktározza el. Automatikusan végzi az adatgyűjtést és azok össze­kapcsolását. A külföldi ál­lomásokról érkező meteoro­lógiai megfigyelések adata­it eddig bonyolult módon dolgozták fel. A beérkezett adathalmazból most a betáp­lált szempontok szerint gép válogatja ki a megfe­lelőeket, s ez nemcsak gyor­sabb, mint a fejszámolás, hanem számos olyan adat feldolgozását is lehetővé te­szi,­amelyet eddig idő hiá­nyában nem tudtak haszno­sítani. Előtérben a gyártmány­­struktúra javítása, az export fokozása A kohó- és gépipari miniszter tájékoztatója Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter kedden a Parlament gobelintermé­ben tájékoztatta az újságíró­kat a tárcához tartozó vál­lalatok múlt évi munkájá­ról és idei feladatairól. Mint mondotta, tavaly a kohászat nyeresége összességében csökkent, a gépiparé növe­kedett. A dolgozók személyi jövedelme a kohászatban át­lagosan 5, a gépiparban 6 százalékkal volt magasabb, mint 1970-ben, s előzetes adatok szerint körülbelül 11 napi bérnek megfelelő nye­reségrészesedést fizetnek. Az eltérések azonban meglehe­tősen nagyok a vállalatok között, egyes helyeken ma­gasan az átlag fölött fizet­nek, több vállalat azonban a nem megfelelő gazdasági eredmények miatt egyálta­lán nem tud nyereségrésze­sedést fizetni. A gépiparban 12 vállalatnál nem képződött megfelelő alap a nyereség­­részesedésre. A miniszter az idei leg­fontosabb feladatok között a termékstruktúra javítását, és az export fokozását említet­te. A kohászatban ösztön­zőbb bér-, s racionálisabb létszámgazdálkodással vas- és acélöntvények, vala­mint a kovácsolt áruk gyár­tását kell fokozni. A gép­iparban az idén a közúti járműgyártás, a híradás­­technikai és a műszeripari termelés emelkedik a legjob­ban. Az exportot a szocialista országokba 16—17 százalék­kal fokozzák. A szocialista országoknak szánt árumen­­­nyiségnek mintegy 90 száza­lékát a partnerek már ja­nuárig lekötötték, s biztos­ra vehető, hogy rendeléshi­ány nem akadályozza a terv teljesítését. Tőkés országok­ba a kohászat 10, a gépipar 19—16 százalékkal több árut szállít az idén a tavalyinál. Végül az üzem- és munka­­szervezés javítását célzó in­tézkedésekről tájékoztatta az újságírókat a miniszter. T>А a 62. évfolyam, 51. szám 1972. március 1., szerda Ára: 80 fillér A Lona-20 feozia A Holdról sikeresen visszatért Luna–20 szovjet automa­tikus űrállomás értékes zsákmányt hozott a Föld kísérő­jéről. Képünkön: a Földre hozott holdkőzet egy része Telefotó — TASZSZ — MTI — KS Restaurálják a várat A jó idő felbátorította az gedi vár körül. Hordják a tenek. Egy magánkisiparos tására. A munka tavaly meg­y a télen, amikor az idő Először az új tetőszigetelés munkák következnek. építőmestereket a régi sző­­kőtörmeléket, maltert készt­­vállalkozott a vár helyreállt­­szeptemberben kezdődött engedte, sem szakadt meg került a várra, utána a belső Rahman sejk Moszkvában Mudzsibur Rahman sejk, a Bangla­desh Népi Köz­társaság miniszterelnöke kedden egy 18 tagú delegá­ció élén négynapos hivata­los látogatásra a Szovjet­unióba utazott. A delegáció tagjai még Abdusz Szamad Azad külügyminiszter, Nu­­rul Iszlám, az állami terv­bizottság alelnöke, továbbá a pénzügy- és kereskedelmi minisztérium államtitkárai, szakértők és újságírók. A különrepülőgép útban Moszkva felé, üzemanyagot vett fel Bombayban és Tbi­lisziben, majd a terv sze­rint ma, szerdán reggel ér­kezik a szovjet fővárosba. A miniszterelnök programjá­ban a moszkvai tárgyaláso­kon kívül szerepel még egy leningrádi látogatás is, vis­­­szaútban pedig egy napot tölt Taskentben. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy még a szovjet főváros eseményekben gazdag diplo­máciai életében is kiemelke­dő dátum lesz Mudzsibur Rahmannak, a Bangla­desh Népi Köztársaság miniszter­­elnökének érkezése. A szov­jet rádió és televízió, va­lamint a TASZSZ-iroda munkatársai az utóbbi na­pokban több interjút készí­tettek Daccában, Mudzsibur Rahman sejkkel, s ezekből egyértelműen megállapítha­tó, hogy Ázsia legfiatalabb önálló országának vezetője politikailag és érzelmileg ugyancsak nagy reményeket fűz első hivatalos moszkvai látogatásához. A művelődési otthonok társadalmi szerepe A művelődési otthonok helyzetét és társadalmi se­repét elemezte kedden Ortu­­tay Gyula elnökletével a Parlamentben az országgyű­lés kulturális bizottsága. Az elmúlt évtizedek fejlődésé­nek és a mai helyzet vizsgá­lata után vázolták a követ­kező évek fő feladatait. Töb­bek között megállapították: az intézmények tevékenysé­gét szorosabban kell kötni a munkahelyi közösségekhez. Ennek legcélszerűbb módja, ha a szocialista brigádmoz­galom kulturális és közösségi életének, világnézeti tovább­fejlesztésének bázisai lesz­nek. Az intézmények is s­ertsék, hogy növekedjék a munkahely, a termelőmunka szeretete, megbecsülése. Ki kell szélesíteni a szakszer­vezeti művelődési otthonok ilyen irányú eredményes tö­rekvéseit A beszámolót élénk vita követte. Ebben felszólalt Dö­mötör János Csongrád me­gyei képviselő is. — A szabad idő növeke­dése a művelődési házak sze­repét is hangsúlyozottabbá tette — mondotta egyebek között. — Az sem mindegy, hogy milyen környezetben töltik el a dolgozók szabad idejüket. A környezet eszté­tikája is nevelő hatású, s ez ma még számos művelődési otthonban kívánnivalót hagy maga után.

Next