Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
szombat, ism. Április 8. Zelman Ferenc felvétele A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet Sándorfalu Java felé eső területén megkezdték a búzavetés vegyszeres gyomirtását. Az eddig szépen fejlődő táblán naponta 80 holdon végzi el Filák Károly és Varga Antal traktoros a permetezést. A hatalmas tartályokban Dikotex 40 permetlevet hoztak a vontatók, amelyből gyakran tankolják a magasnyomású permetezőket. A SZOT véleménye: Növekedett a szakszervezetek tekintélye A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott az ÉDOSZ-székházban. Első napirendi pontként Gál László, a SZOT titkára beszámolt a szakszervezetek XXII. kongresszusa óta végzett munkáról. Mint mondotta, a kongresszus óta a szakszervezetek társadalmi, politikai súlya tovább növekedett, szocialista jellege erősödött. Valamennyi szinten bővült együttműködésük a párt és állami szervekkel. Figyelembe vették a szakszervezetek javaslatait a népgazdasági terv kidolgozásakor, az ifjúsági és az egészségügyi törvény elkészítéséhez, kikérték a szakszervezetek javaslatait, észrevételeit az alkotmány módosításához, az állami munka korszerűsítéséhez. A dolgozók biztonságát, szociális ellátását, a gyermekintézmények hálózatának bővítését érintő kérdésekről szólva bírálta azokat a gazdasági vezetőket, akik beruházási gondjaikat a tervezett szociális létesítmények elhagyásával igyekeznek enyhíteni. Szólt a dolgozók nagy rétegeit érintő egyéb problémákról is, például arról, hogy nem sikerült kellően előbbre lépni a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javításában. Az előrehaladás üteme lassú és aránytalan, ugyanakkor a szolgáltatási árak gyorsan emelkednek. A szakszervezetek javasolják, hogy a szolgáltatások fejlesztésére az illetékes kormányszervek készítsenek rövidebb és hosszabb távra szóló terveket. Jelöljék meg azt is, hogy milyen erőforrásokból javítsák különböző területeken a szolgáltatásokat. Mint mondotta, élesen el kell határolni a luxus-szolgáltatásokat a tömegek ellátásától. Az illetékeseknek nagy figyelmet kell fordítaniuk a munkástömegeket érintő szolgáltatások árának stabilitására. A beszámoló a lakáshelyzettel is foglalkozott. Jelentős eredményként emelte ki, hogy 1971-ben 75 ezer lakás épült. Hangsúlyozta azonban, hogy egyre nagyobb gondot okoz a negyedik ötéves tervidőszakra elhatározott lakások, s különösen a tanácsi lakások felépítése. Főként a költségek tetemes növekedése fékezi az építkezéseket. A szakszervezetek vizsgálják a lakásrendelettel összefüggő gyakorlati problémákat is, és javaslataikat, állásfoglalásaikat eljuttatják majd a kormányhoz. Végül arról szólt, hogy a szakszervezeti választások alkalmával megválasztott aktivisták ügyszerető munkája az elmúlt egy év alatt jelentős eredményekkel járt. A további eredményeknek is csak az lehet az alapja, hogy a tagság támogatja a szakszervezeti vezető szervek tevékenységét. További napirendi pontként megvitatták a szakszervezetek állásfoglalását az alkotmány módosításáról, majd a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Országos pályaválasztási tanács alakul Az ifjúság pályaválasztásáról, a pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat végrehajtásáról intézkedett a munkaügyi miniszter, a művelődésügyi miniszter, az egészségügyi miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének most megjelent együttes utasítása. Az osztályfőnököknek megkülönböztetett szerepet kell biztosítani az iskolai és a nevelőotthoni pályaválasztási tanácsadásban. A szaktanárok elsősorban a tantárgyak keretében meglevő lehetőségek kiaknázásával, továbbá a tehetséges tanulók ösztönzésével, a különös érdeklődést tanúsító diákok irányításával vehetik ki részüket az iskolai pályaválasztási tevékenységből. A szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben a választott szakmára, a szakmacsoportra való nevelés áll a pályaválasztási tanácsadás középpontjában. Fokozottabban előtérbe kell állítani az iskolai szakkörökben, tanfolyamokon a tanulók pályaválasztásának, pályairányításának szempontjait. A pályaválasztási tanácsadással foglalkozó valamennyi intézmény munkájában nagy gondot kell fordítani a szülők sokoldalú felvilágosítására, tájékoztatására, meggyőzésére. Kiemelten kell kezelni és figyelemmel kísérni a fizikai dolgozók gyerekeinek pályaválasztását. A pályaválasztási tanácsadásra való felkészítés elméleti és gyakorlati kérdéseinek kísérleti oktatását az egyetemek bölcsész és természettudományi karain, valamint az agrártudományi egyetem tanárképző intézetében, a budapesti műszaki egyetem és a közgazdaságtudományi egyetem tanárképző karán, a tanárképző, a műszaki illetve a művészeti főiskolákon, továbbá a tanítóképző intézetekben az 1972—73-as tanévben meg kell kezdeni. A pályaválasztási tanácsadásban leginkább érdekelt állami és társadalmi szervek képviselőinek bevonásával országos pályaválasztási tanácsot kell szervezni. A területi pályaválasztási tanácsadó tevékenységgel kapcsolatos feladatok jobb ellátása és koordinálása érdekében létrehozzák a fővárosi, a megyei és a megyei városi pályaválasztási tanácsokat is. Kinek jár a cím ? Valahol öt, tíz, tizenöt munkásember férfi, nő, bányász vagy vasas, vagy szövő — a munkában összekerül: szervezetileg, műhelybeosztás vagy szalagbeosztás szerint, gépek vagy szerszámok hozzák össze őket, mindegy. Munkabrigád a nevük, vagy egyszerűen csak brigád, vagy még csak ezt se mondják ki határozottan. Aztán eltelik egy, vagy két év, és ugyanez a kis csapat ember műhely, üzemrész, vagy gyárszerte ismert közösségként szerepel és érmeket meg jutalmakat kap, gépei fölé kis zászlót akaszt, és azt mondja magáról: „szocialista brigád lettünk.” A kettő között csak egy jelzőnyi különbség van , de ez a jelző mélyreható különbséget jelez. Talán valami olyasmit akarunk elhitetni, hogy a munkabrigádban közepes és nem fontos emberek vannak, a szocialista brigádban pedig csupa csodalény? Ez a gondolat távol áll tőlünk. Nagyon sok szocialista brigádot ismer e sorok írója is, amelynek tagjai például egyénileg nem is kiemelkedőbb munkások, mint a műhelyükben dolgozó egyik-másik munkáscsoport legjobbjai. És nagyon rendes és tisztességes, és jószándékú munkások százai, sőt, ezrei dolgoznak nem szocialista brigádokban, sőt, mindenféle brigádköteléken kívül. A különbség nem a rendes, a becsületes, a tisztességes magatartáson van , mert alapjában ez a munkásosztály óriási többségére jellemző. Mitől szocialista a szocialista brigád? Most majd, hogy országos tanácskozásukra sor kerül, ez a válasz sokféleképpen megfogalmazódik majd, és a közvélemény elé kerül. Jómagam is keresgetem a leglényegesebbet, mindeme lehetséges válaszok alapgondolatát. És eszembe jut egy téli beszélgetés: szocialista brigádvezetőkkel, brigádtagokkal tanácskozott Kádár János. A jegyzetfüzet megőrizte a beszélgetés mondatait. Idézem őket: úgy gondolom, nem ok nélkül. ..Nálunk a szocialista közgondolkodás az első számú fejlesztenivaló.” Talán — teszem hozzá — itt kezdődik a brigádmozgalom üzemi jelentősége. Mert lehet egy gyár állami, azaz szocialista tulajdonban és állhat az élén a szocialista állam kinevezte igazgató, és lehet ebben a gyárban pártszervezet és szakszervezet, és jó munkaügyi osztály, és céltudatos személyzeti munka. De szocialista üzem akkor lesz belőle, ha az emberek a műhelyekben nemcsak normát teljesítenek , hanem valami többet adnak és másképp adnak, mint a többiek. „Nem kötelező módon, nem fizetve, magukra veszik a közösség gondjait” — nézem a következő mondatot. Aláhúztam annak idején. Ezek az emberek megvannak, ezerszámra vannak meg, és most a mozgalom továbblépésén is tűnődnek — sok egyéb gondjuk és bajuk mellett, mert azért őket sem szabad plakátfiguráknak elképzelni akik szüntelen a jövőt fürkészik, és ia»maik szakadatlanul dolgoznak. Hogy milyen emberek, arra nézve ugyani erről a tanácskozásról egy apró emlék: valamelyik kanizsai brigád vezetője elmondta, hogy náluk az 1970-es nagy tél nem hozott termelési visszaesést, mert a vonaton, buszon bejárók a városban lakóknál aludtak, és így otthonuk volt egymásnál. Több ez a rokonsági segítségnél —• ismerek családokat, ahol ez nem lenne ilyen természetes... Ugyanebben a brigádban a tagok egymás munkájáért vállalnak minőségi felelősséget, ami a bizalom magas foka egy üzemi közösségben! Bizonyos, hogy itt a szocialista jelző nem sallang, nem dekoráció. Mert ha már továbblépésről beszélünk! ünneprontás nélkül el lehet mondani: ettől a hibától, a formalizmustól ezt a fő és eredményes mozgalmat is félteni 1* hét. A papiroseredményekre törekvő üzemi vezetés nem ritkán produkál „szocialista brigádokat” ott is, ahol a munkásközösség alkotó erői még nem érték el ezt a fokot, s kirakateredményeikben néhol idegesítően túlbecsülik a fényes papirost, fényképekkel és elhasznált mozijegyekkel teleragasztott, középkori kódexek kalligrafált betűivel teleírt albumszerű naplókat és a tablókat. Figyelmeztetni erre azért sem árt, mert az érdeklődés a brigádok élete, munkája, eredményei iránt nő, az üzemi nyilvánosság felkeltése kezd újra divatba jönni. Ahogy mondani szokás, „szóljunk idejében”, mielőtt bárhol ... több lenne a „kirakatban”, mint bent a „boltban”, azaz a műhelyben. Mert a szocialista jelzőben benne van a reális eredmények tisztes és őszinte értékelése is, és ezt különben minden üzemben tudják a munkások. Nem hiszem, hogy egy- egy brigád esetében bármilyen „felső szerv”, értékelő bizottság jobban tudhatja, jár-e neki a cím, a szocialista cím — mint ahogy a műhely közvéleménye tudja. Ennek a megítélésébe ezért érdemes mindig bevonni a kollektívát — az első számú illetékest. BAKTAI FERENC Gyáravatás Nyergesújfalun Pénteken Nyergesújfalun a Magyar Viscosagyárban átadták rendeltetésének a háromszorosára bővített danamidselyem-üzemet. Az ünnepség előtt bemutatták a vendégeknek a magas fokon automatizált, világszínvonalon dolgozó, évi 3 ezer tonna kapacitású gyárat. Az eredetileg ezer tonna kapacitású üzemet két részletben bővítették, úgy, hogy közben csaknem megállás nélkül termeltek. Az első 500 tonnás bővítést a tervezettnél 3 évvel korábban, lényegében építőipari beruházás nélkül valósították meg, és ezzel a három év alatt mintegy kétmillió dollár értékű szálimport vált feleslegessé. Miközben az állóeszköz állomány 360 millióról 1360 millióra és a termelési érték 332 millióról 788 millióra emelkedett, a termékösszetétel 58 százalékban, a szintetikus szálak javára tolódott el. Ugyanakkor a beruházás népgazdasági szempontból is jelentős, mert évente mintegy hárommillió dollár értékű szálimportot tesz feleslegessé. 3 KNEB-vizsgálat a bejelentések és panaszok intézéséről A népi ellenőrzés szerveihez az elmúlt évben 9535 beadvány érkezett: 6362 közérdekű bejelentés és 3173 magánpanasz vagy kérelem. A beadványok száma az 1970. évihez viszonyítva csekély mértékben, mintegy 5 százalékkal csökkent. A névtelen bejelentések száma növekedett, s a megelőző évi 20 százalékkal szemben mintegy 25 százalék volt 1971-ben. A névtelen bejelentések kivizsgálása körülményesebb, nehezebb, hiányzik az a segítség, amelyet a bejelentő közvetlen információja nyújt. Ágazati megoszlás szerint két területen — az iparban és a kereskedelemben — tapasztaltak jelentősebb változást a beadványokkal kapcsolatban. Az ipari ágazatot érintő jelzések száma 1970- hez viszonyítva 10 százalékkal csökkent, de még így is a legmagasabb a számarányuk: az összes beadványoknak mintegy 30 százalékát teszik ki. A kereskedelmet érintő jelzések száma az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. Túlnyomó többségük most is a vásárlók megkárosításához kapcsolódik. Több volt az ármozgásokkal kapcsolatos beadvány is. Az ipart érintő bejelentések közül a garanciális javításokkal kapcsolatos panaszok valamelyest csökkent. Többségük a híradástechnikai cikkek hibáival és alkatrész-problémákkal foglalkozott. A beadványok tartalmi megoszlása szerint változatlanul legmagasabb a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos jelzések aránya. Ezen belül jelentősen emelkedett az állam — gazdálkodási — fegyelmet sértő cselekmények száma. Több volt a bizonylagi és a pénzügyi fegyelemsértés is. Ezeket sok esetben lehetett visszavezetni egyéni haszonszerzésre, jogtalan előnyök biztosítására, esetenként a társadalmi tulajdon hűtlen, illetve hanyag kezelésére. A bejelentések és a panaszok alapján végzett vizsgálatok 92 százaléka eredményes volt. A tapasztalatok alapján a népi ellenőrzési szervek számos esetben hívták fel az illetékeseket a törvényes állapot helyreállítására, illetve javasoltak fegyelmi, vagy kártérítési eljárást, ezenkívül különféle javaslatokat tettek a munka javítására. Felsőbb szintű, átfogó jellegű rendezésre mintegy 180 esetben tettek javaslatot. Bűnvádi eljárásra 128, szabálysértési eljárás kezdeményezésére 194, egyéb eljárás kezdeményezésére 384 alkalommal került sor.