Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

2 Május 1 . világszerte Moszkvában magyar idő szerint reggel 8 órakor kezdődtek az ünnepségek. A Kreml toronyórája tízszer kondult meg, amikor Leonyid Brezsnyev, Alekszej Ko­szigin és Nyikolaj Podgornij, valamint több szovjet párt- és állami vezető szemé­lyiség megjelent a mauzóleum mellvéd­jén. Május 1-i köszöntőjében Nyikolaj Pod­gornij szovjet államfő, az SZKP, a Leg­felsőbb Tanács és a kormány nevében üd­vözölte a szovjet és a nemzetközi mun­kásosztályt. A Legfelsőbb Tanács elnök­ségének elnöke hangoztatta, hogy a szov­jet nép szolidaritást vállal Vietnam, La­osz és Kambodzsa népének az Egyesült Államok agressziója ellen vívott harcával. A nemzeti felszabadító mozgalmak — mon­dotta — szilárdan támaszkodhatnak a Szovjetunió segítségére. Sportolók, ifjúmunkások, a Lihacsov Autógyár, a Dinamógyár és más, országos hírű üzemek kollektívái vonultak fel a Vörös téren, a szovjet főváros 29 kerületé­nek mintegy félmillió dolgozója. A Kreml falait a szövetséges köztársaságok címerei díszítik, jelezve, hogy az idei májusi ün­nepek már a Szovjetunió megalakulása közelgő 50. évfordulójának jegyében is folynak. Ezt szimbolizálja például az is, hogy éppen az ünnep előestéjén kezdték meg Közép-Ázsia első földalatti gyors­vasútjénak, a taskenti metrónak építését. A leningrádi május elsejei ünnepségek­nek sajátosságává válik, hogy a Néva­­parti városban gyűlnek össze a nemzetközi munkásosztály küldöttei. Az európai szo­cialista országokból barátsági­ vonatok és hajók hozták az orosz proletárforradalom győzelmének színhelyére a vendégeket. A leningrádi Ermitázs téren több mint tíz­ezer külföldi vendég vonult fel a város lakóival együtt. ____ Este minden szövetséges köztársaság fő­városában, s a hős városokban tűzijáték szórakoztatta az ünneplőket, akik késő éj­jelig is fennmaradhattak, minthogy a Szovjetunióban május 2-a is munkaszü­neti nap. i, l Berlin A berlini május elsejei fel­vonulás dísztribünjén ez a mondat volt olvasható: A békéért és az európai biz­tonságért. Az ünnepségen — amelyen az NDK vezetőinek élén megjelent Erich Honecker, az NSZEP első titkára, Wal­ter Ulbricht, az Államtanács elnöke és Willy Stoph mi­niszterelnök — az ünnepi beszédet Herbert Wamke, a Szabad Német Szakszerveze­tek Szövetségének elnöke tartotta. Az NDK nemzeti néphad­seregének díszszemléje, majd a sportolók bemutatója után, a berliniek százezrei vonul­tak el a Marx—Engels téren felállított díszemelvény előtt London Brit kommunisták, mun­káspárti tömegek, a szövet­kezeti m­ozit .lom . .aktivistái vasárnap­­­­ egyy­ütt tüntettek Londonban, hogy megünne­peljék május 1-ét. Először történt meg 1966 óta, hogy munkáspártiak is csatlakoz­tak a kommunisták tüntetési felhívás...)©( „A,,, tömeg a Tryde-parkb­an . gyülekezett, ahol Gordon McLennan, a Brit EP t­­hajtó bizottsá­gának tagja a párt országos szervező titkára mondott beszédet. Május elsején délelőtt Varsóban, a Kultúra és Tu­domány Palotája előtti dísz­­emelvény előtt megtartották a dolgozók felvonulását. A menet élen Edward Gierek, Henryk Jablonski, Piotr Ja­­ruszewicz, Wladislaw Kru­­czek, Wojcech Jaruzelski, Stanislaw Gucwa és Zyg­­munt Moskwa haladt. Ünnepi beszédet mondott a LEMP KB nevében Ed­ward Gierek. Hangsúlyozta, hogy a párt VI. kongresszu­sán elfogadott program el­ső lépéseit megtették, ter­melékenyebb, jobb munkára szólította fel az ország né­pét és a lengyel dolgozók forró üdvözletét tolmácsolta a szovjet népnek és a többi népi demokrácia népeinek. A bolgár fővárosban, a Szeptember 9. téren, a Ge­­orgi Dimitrov mauzóleum erkélyéről, Todor Zsivkov­­val, a BKP KB első titkárá­val az élén. A bolgár párt és állam vezetői köszöntötték a felvonuló dolgozókat. A menetben a virágok, zászlók között a nemzetközi munká­sszolidaritást éltető jelszavakat, a pártot, az or­szág vezetőit, és a X. párt­­kongresszus jelszavait, az or­szág hatodik ötéves tervét, valamint a megbonthatatlan bolgár—szovjet barátságot, a békét és a szocializmust éltető transzparenseket vit­tek a felvonulók. Tokió Tokióban és Japán húsz prefektúrájának csaknem ezer városában és ipari köz­pontjában több millió mun­kás ünnepelte május elsejét nagygyűlésekkel és felvonu­lásokkal. A japán munkások, hitet tettek a munkásegység mellett. Első ízben történt meg hogy a tokiói nagygyű­lés díszemelvényén egymás mellett foglaltak helyet az összes nagy japán szakszer­vezet és ellenzéki párt ve­zetői. A tokiói ünnepi nagygyű­lés résztvevői „Május else­jei nyilatkozatot­’ fogadtak el, amelyben a japán mun­kásosztály követeli Szato miniszterelnök és kormánya lemondását, és síkra száll az AIT, hogy az amerikaiak atomfegyverektől mentesen szolgáltassák vissza Okina­­wát. Gyakran hangzott fel a követelés, hogy az ameri­kaiak takarodjanak Indokí­­nából. Prága Csehszlovákia valamennyi nagyvárosában tízezres tö­megek ünnepelték meg má­jus elsejét. A prágai Vencel téren tartott ünnepi gyűlé­sen Gustáv Husák, Pozsony­ban Jozef Lenart tartott ünnepi beszédet. Hanoiban nagygyűlésen emlékeztek meg a munka nemzetközi ünnepéről. Hoang Quoc Viet, a demok­ratikus Vietnam szakszerve­zeti szövetségének elnöke ünnepi beszédében hangoz­tatta, hogy a VDK dolgozói változatlanul elsőrendű fel­adatuknak tartják, hogy harcoljanak az­merikai ag­­resszor ellen, s egyidejűleg minden erejükkel az ország gazdasági életének fellendí­tésén munkálkodjanak. Mudzsibur Rahman, a Bengai Népi Köztársaság miniszterelnöke május 1-i felhívásában számos pozitív intézkedést jelentett be a népjólét megjavítása érde­kében. Varsó Szófia Hanoi Dacra Hue és Pleiku felé vonulnak a felszabadító erők O Saigon (UPI, AFP) A dél-vietnami felszabadító erők kedden két irányból nyomultak előre Hué, az egykori császári főváros felé: északról, a teljesen felszaba­dított Quang Tri tartomány felől és délnyugat felől. Amerikai repülőgépek az el­múlt 24 órában szüntelenül bombázták az előrenyomuló alakulatokat. A saigoni kormánycsapa­­tok Quang Tri feladása után az északi fronton első vé­delmi vonalukat a Nancy tá­maszpont mentén állították fel, amely az 1. számú mű­úton fekszik, mintegy 20 ki­lométernyire Quang Tritől délre. A felszabadító erők harckocsi-alakulatai kedden támadást­­ intéztek­ a támasz­pont ellen. Huétől délre...a Da Nang felé vezető utat a partizánok több ponton fel­robbantották, hogy akadá­lyozzák az ellenség erősíté­seinek és fegy­versz­állítmá­nyainak Huéba érkezését. A dél-vietnami felszaba­dító erők kedd este behatol­tak a Nancy nevű tüzérségi támaszpontra. A UPI tudósí­tójának jelentése szerint a kormánycsapatok a támasz­pont nagy részét, feladták. A felszabadító erők kedden előrenyomultak a Kontum­­tól 40 kilométernyire délre fekvő Pleiku felé, ahol a salgoni rezsim 2. katonai körzetének főparancsnoksá­ga van. A várostól tíz kilo­méternyire nyugatra fekvő Polet Kleng támaszpont el­len tüzérségi támadást in­téztek. Az AFP hírügynökség helyszíni tudósítója jelentet­te, hogy a­ kormánycsapatok­­ megkezdték Pleiku kiürítését és megerősítették a város vé­­­delmét. Saigoni magas rangú ame­rikai tanácsadók nem titkol­ják, hogy elkeseríti és nyug­talanítja őket a saigoni kor­­mánycsapatok rendkívül sú­lyos helyzete — írja az AFP tudósítója. „Nagy vereség­ről” beszélnek. Hetvenöt vadászbombázó­val a fedélzetén megérkezett a Tonkins-öbölbe a Midway amerikai repülőgépanyahajó. Ezzel ötre emelkedett az in­dokínai légiháborúban részt­vevő amerikai repülőgép­­anyahajók száma. # Hanoi (VNA) Az amerikai légierő ked­den folytatta a VDK terüle­tének bombázását. Négy amerikai repülőgépet lőtt le vasárnap és hétfőn a VDK légiterében a légvédelem — jelentette be kedden a VNA hírügynökség. New York Jakob­ Malik, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képvise­­lője levélben hívta fel Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár fi­gyelmét arra a tényre, hogy a Zsidó Védelmi Liga fel­újította huligánakcióit. Cio­nista merénylők kedden reg­gel gyúj­tóbombát dobtak a TASZSZ hírügynökség wa­shingtoni irodájának helyisé­gébe. A robbanás következ­tében tűz keletkezett. Helsinki Gerard C. Smith, a hel­sinki SALT-fordulón részt vevő amerikai delegáció ve­zetője kedden, Washington­ban folytatott konzultációi­nak befejeztével, visszaérke­zett a finn fővárosba. Berlin kedd reggel óta az NDK-beli állampolgárok már ha­zai­ átlépési engedélyt igen éjjel washingtoni otthonában nyerhetnek nyugat-berlini rokonaik és ismerőseik számára, az NDK által kez­deményezett, nyolcnapos pünkösdi látogatási akció keretében. Houston Megkezdték a houstoni űr­hajózási központban az Apollo–16 legénysége által hazahozott holdkőzetek vizs­gálatát. Az első vizsgálatok eredményei alapján — mon­dotta egy houstoni geológus — a Földre hozott kőzetmin­ták a jelek szerint a tudó­sok „legvadabb elképzeléseit is felülmúlják . Washington Hétfőről keddre virradó meghalt J. Edgar Hoover, az­ Amerikai Szövetségi Nyomo­zó Hivatal (FBI) igazgatója. Hoovert 77 éves korában ér­te a halál, amelynek okát még nem közölték. Bukarest Bukarestben nyilvánosság­ra hozták az államtanács törvényerejű­­ rendeletét, amelynek értelmében a ro­mán állam tulajdonába ke­rülnek a törvényes rendelke­zések megszegésével épült lakások. A rendelet beszá­mol arról, hogy egyes ál­lami intézmények és gazda­sági egységek vezetői felelős­ségteljes tisztségükkel vissza­élve, a fennálló törvényes rendelkezések megsértésével építettek maguknak lakáso­kat, vagy másoknak jogta­lan kedvezményeket biztosí­tottak. SZERDA, 1972. MÁJUS 3. Elhalasztották az NSZK-ban a ratifikációs vitát # Bonn (MTI, DPA) A hosszúra nyúlt hétvégén az NSZK politikai köreiben folyt a lázas tevékenység, hogy a bonyolult helyzetből kiutat keressenek. Az már bizonyos, hogy ma, szerdán semmiképpen sem kezdődik el a keleti szerződések rati­fikációs vitája a bonni par­lamentben, amint azt eredeti­leg tervezték. E pillanatban a bonni me­netrend a következő: kedden a két koalíciós párt, a szo­ciáldemokraták és a szabad demokraták, valamint az el­lenzéki kereszténydemokra­ták elnökségei és parlamenti frakciói külön-külön tanács­koztak. Szerdán délelőtt újabb Bradt—Barzel talál­kozóra kerül sor, amelyen megvizsgálják van-e lehető­ség valamiféle kompromis­­­szumra, vagyis kölcsönösen elfogadható értelmezésre a szovjet—NSZK, illetve a len­gyel—NSZK szerződéseknél. Szerdán délután dönt azután a „szeniorok tanácsa”, a par­lamenti munka szervezeti rendjét, ügymenetét kidolgo­zó testület a Bundestag kö­vetkező, a ratifikációs vitát napirendre tűző ülésének összehívásáról. Erre az ülésre csütörtökön is sor kerülhet, de nincs ki­zárva, hogy valamivel ké­sőbb. Sok halasztásról nem lehet szó, biztosítják Brandt, Scheel és a kormány, vala­mint a koalíciós pártok más vezetői. S arról sem lehet szó, hogy Brandték — amint éppen a kancellár megfogal­mazta — elvtelen kompro­misszumba menjenek bele, és a keleti szerződéseket nem a megtárgyalt, aláírt formá­jában terjesszék a parlament elé ratifikálásra. A vita lényege az, hogy a kereszténydemokraták, érez­ve az elszigetelődés veszélyét mind az országon belül, mind nemzetközi vonatko­zásban, egyszerre hajlandósá­got mutatnak bizonyos felté­telek mellett a ratifikálásra, a­ kormánynak pedig olyan kicsi, s a­­ disszidens képvise­lők miatt bizonytalan a több­sége, hogy egészen egyszerű­en nem tagadhatja meg a nem ügyetlen taktikázó ke­reszténydemokratáktól az ajánlkozásukat, hogy közös külpolitikai vonal kidolgozá­sára hajlandók. A közös kül­politikai koncepciónak — a kereszténydemokraták elkép­zelése szerint — egy, a rati­fikációs vitához fűzött nyi­latkozat volna a kifejezője. E nyilatkozatba Barzelék olyan fogalmazásokat szeret­nének, amelyek kinyilváníta­nák: a szerződések nem te­kinthetők békeszerződések­nek, nem befolyásolhatják a német egységtörekvéseket és az önrendelkezési jogot. Amennyiben egy ilyen nyi­latkozat nem gyengíti és ve­szélyezteti a szerződések lé­nyegét, hatékonyságát és fő­leg a partnereknél, a Szov­jetuniónál és Lengyelország­nál az NSZK-nak és kormá­nyának szavahihetőségét, Brandték nem zárkóznak el előle. Sőt már ki is dolgoz­ták — Bahr és Frank állam­titkárok közreműködésével — a maguk nyilatkozatter­vezetét és még május elsején este eljuttatták azt az ellen­zéknek. A kérdés az, hogy Barzelék, az ellenzék milyen kifogásokat emelnek, milyen változtatásokat követelnek, s érintik-e ezek a szerződé­sek lényegét. Mindenesetre a május 1-i hétvége rendkívül megerősít­­hette Brandtot, kormányát és a koalíciós pártokat abban a meggyőződésükben, hogy a lakosság túlnyomó többsé­ge mögöttük, a keleti szerző­dések ratifikálása mögött áll. A DPA jelentése szerint Valentyin Falin, a Szovjet­unió bonni nagykövete ked­den talákozott Horst Ehmke tárca nélküli miniszterrel, a bonni kancellári hivatal el­nökével. Megbeszélésük 45 percig tartott. Hippik és a többiek írta: E. Rosentahl Kátya lányom Genfben született. Még el sem hoz­tuk a szülőotthonból, ami­kor megkapta első postai küldeményét: egy kis cso­magot a Népi Bank, az egyik legnagyobb svájci bankház igazgatóságától. A csomagban kis mű­anyag széf, amely valódihoz hasonlóan kódszámokra nyí­lik, továbbá vadonatúj be­tétkönyv és értesítés talál­ható. Eszerint a bank folyó­számlát nyitott Mme Ca­­therin nevére, és a számlán 10 svájci frankot helyezett el. A szülőknek azt ajánl­ják, folytassák ezt az üdvös akciót, gyarapítsák gyerme­kük betétkönyvét, hogy nagykorúságára jómódú em­berré válhasson. A svájci bankszövetség által kiadott, A pénz és a bank című könyvecske már nem is a szülőkhöz, hanem közvetlenül az olvasni tudó gyerekekhez szól. ..A pénz problémájának érdekelnie kell benneteket, fiatalokat, mivel ettől függ boldogulá­sotok vagy kudarcotok”. A moziban a nagyfilm előtt a különböző svájci bankok reklámfilmjei ajánl­ják: a néző keresse fel a felvilágosítással szolgáló banktisztviselőket, akik ta­nácsot adnak arra vonatko­zólag, hogyan lehet a leg­előnyösebben befektetni a megtakarított összeget. Sok fiatal felkeresi ezeket a tanácsadókat. De sokan közülük, betétkönyv-tulajdo­nos létükre autókat gyújta­nak fel, barikádokat emel­nek, kőzáporral árasztják el a rendőröket. Pontosan úgy, ahogy elődeik tették fiatal korukban, amikor súlyos ke­­nyérgondokkal küszködtek. Azok számára a kenyér a szabadságot jelentette, ezek az autókat, jégszekrényeket, mosógépeket vádolják a szabadság megölésével. És gyűlölettel vágják betét­könyveiket szüleik arcába. A nyugati polgár nem ér­ti, mit akar a fiatalság, mi­ért lázad, miért zuhan sötét apátiába? És miért nyugta­lan? Mivé válnak az évszá­zadok alatt felhalmozott ja­vak és mivé maga a fel­halmozási rendszer? Miért élt tehát? Milyen cél érdekében? Eszembe jut egy svájci katolikus lap idősebb új­ságírója. Miközben beszélt, hitetlenül vakargatta az ál­lát. — Nem, magyarázza meg nekem, miről van szó! Múlt nyáron a feleségemmel együtt a Balti-tengerhez utaztunk. Az idő kitűnő volt, de az utazás kellemetlen nyomot hagyott bennem. Megrendített a koppenhágai és a leningrádi fiatalság közti ellentét. Koppenhágá­ban pornográfia, narkotiku­mok és bágyadt, szomorú fiatalok. Leningrádban nyo­ma sem volt a kábítószerek­nek. Életörömmel teli, köz­lékeny fiúk és lányok. Pe­dig még messze vannak a dánok életszínvonalától. Mi történik a mi fiatal­ságunkkal ? Magam is régóta szeret­ném világosan látni, mi tör­ténik a nyugati ifjúsággal. Miért nem tud nyugodtan­­ aludni az elődök pénzeslá­dáinak szomszédságában? Mit akar ez az ifjúság? Az igazi kép a nyugaton dolgozó újságíró számtalan találkozásából és beszélge­téséből, személyes megfigye­léséből és töprengéséből ala­kul ki. Az országút szélén állt, és a szembejövő autók felé kartonlapot mutatott, rajta a felírás: Lausanne. Gyűrött nemezkalap, sárga ördögbőr­kabát, lila farmer és vörös csizma rojtokkal. És gitár. — Hippi ? ;Felkapta,­és a hátsó­ ülés­re dobta tarisznyáját. A gi­tár is oda került, ő maga mellém telepedett. Levette a sapkáját, alatta kopasz volt, csak néhány zsíros tincs tapadt a feje búbjára. Már több ízben alkalmam volt e törzs tagjait fuva­rozni. Nyáron valósággal el­árasztják Svájcot. Szerettem volna megtudni, miként vé­lekednek önmagukról, a „beautiful people” a „gyö­nyörű emberről”, ahogy ma­gukat nevezik. Nohiszen. Örömmel hajlandók gitáron játszani vagy énekelni. De beszélni .. Barryval szerencsém volt, nemcsak gitáros, hanem fi­lozófus hippinek is bizo­nyult. Sokáig némán haladtunk. A svájci utak nagyon fes­­tőiek. Különösen ősszel, ami­kor a fák és bokrok bí­borba és aranyba borítják. Takaros kis falvak, akkurá­tusan nyírt virágos gyeppel. Valamennyi bejáratnál kék furnérpajzs fehér kereszttel Rajta a helyi templom mi­serendje. Mellette ember­nagyságú, ugyancsak fur­nérból készült szakácsfigu­ra. Kinyújtott furnérkezé­ben egy étlap, rajta a helyi ételkülönlegességek felsoro­lása: ha akarod, mennyei ételt ehetsz, ha akarod — földit. Barry közömbösen szem­lélte a bíbort, az aranyat és a kék pajzsokat, de felélén­kült amikor a szakácsot megpillantotta. — Éhes? — Vállat vont. ... Miután haraptunk az egyik útmenti kisvendéglő­ben, ismét útnak eredtünk. Miután megtudta, hogy új­ságíró vagyok, Barry hirte­len ezt javasolta­— Nem akar ott lenni egy hippitalálkozón? Az erdőben lesz, nem messze Lausan­­netól. Általában nem sze­retjük, ha idegenek férkőz­nek a közelünkbe. De eltűr­jük. Így kerültem az esti tá­­bortűzhöz. (Folytatjuk)

Next