Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJA­,EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Elkészült a Szegedi Ipari Vásár új pavilonja Nevezések a vásári díjakra Jól haladnak az idei Sze­gedi Ipari Vásár előkészüle­tei. A nevezések már régen lezárultak, sőt eddig 22 ki­állító vállalat, 49 termékét jelölte, nevezte be a zsűri­nek, hogy részt vesz a vá­sári díjak elnyeréséért fo­lyó versenyben. Huszonhét kiállító kérte eddig, hogy bemutatójának esztétikai színvonalát zsűrizzék. A vásári díjakra benevezett vállalatok között tíz cég sze­gedi, illetve Csongrád me­gyei. A húsipar például 7 termékkel indul a díjakért folyó versenyben, s ugyan­csak hét terméket nevezett a Nagykőrösi Konzervgyár is. Tegnap, pénteken műsza­kilag átadták az új vásári pavilont. Az 1140 négyzet­­méter alapterületű kiállítási csarnokot a tavalyi „zöld sá­tor” helyére építették fe. A csarnok felépítését elsősor­ban az indokolta, hogy a Szegedi Ipari Vásárnak nem volt eddig egyetlen saját ki­állítási pavilonja, amelyet különben egész esztendőn át lehet használni, akár piaci célokra, akár pedig másfaj­ta bemutatókra, kiállítások­ra. Az új pavilon igen jól mutat kívül is, meg belül is. A csarnok hossza 88 méter, szélessége 13 méter, belső magassága pedig 4 méter. Ács S. Sándor felvétel.. Részlet az "vásári pavilonról BUDAPATENT Bemutatkoznak a találmányok Az Országos Találmányi Hivatal július 7—14 között a budapesti vásárváros 8/A pavilonjában találmányi ki­állítást rendez. A Budapa­­tent ’72 elnevezésű kiállítás céljáról és programjáról tartott tegnap sajtótájékoz­tatót Tasnádi Emil, az Or­szágos Találmányi Hivatal elnöke. A városligeti kiállításon negyven magyar szakember 160 találmánya látható. Valamennyi már megvaló­sult szellemi alkotás, li­­cencként megvásárolhatók, néhány pedig kész gyárt­mányként megrendelhető. Az Országos Találmányi Hivatal elnöke elmondta: a találmányok hasznosítá­sának és elterjesztésének elősegítésén kívül a kiállí­tásnak az a célja, hogy megismertesse az utóbbi évek legsikeresebb magyar találmányait, s hozzájárul­jon a feltalálók erkölcsi el­ismeréséhez. Ezt a gondo­latot szolgálják azok a dí­jak, amelyekkel a kiállítás védnökei jutalmazzák a feltalálókat, a találmányo­kat­ megvalósító közössége­ket. A külkereskedelmi mi­niszter például a külkeres­kedelem szempontjából leg­jelentősebb találmányok feltalálóinak és a találmá­nyokat exportáló vállalatok­nak adja díját. A kiállítás védnökei: dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi, dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Kallós Ödön, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke és Nemeslaki Tivadar, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. A városligeti bemutató érdekessége, hogy a kiállí­tás nyilvánosságát használ­ják fel a rendezők az ipar­­jogvédelmi ismeretek ter­jesztésére: iparjogvédelmi szakemberek tanácsadással állnak az érdeklődők ren­delkezésére. A kiállítás min­dennap 10-től 19 óráig lesz nyitva. A belépés díjtalan. A^Országgyű­lés­ Könyvtár ^ állományából törölve Inter­kozmosz—­7 A szocialista országok űr­kutatási együttműködéséről szóló program keretében a Szovjetunióban június 30-án Föld körüli pályára juttat­ták az Interkozmosz—7 jel­zésű mesterséges holdat. Az Interkozmosz—7 fedél­zetén elhelyezett tudomá­nyos berendezést a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és Csehszlová­kia szakemberei tervezték és készítették. A szputnyik rátért pályá­jára. Ötvenfilléres, kétforintos, ötforintos Tudnivalók a régi pénzérmék beváltásáról A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a régi kétforintosokat már tavaly június 30-a óta fizetési esz­közként nem­­ fogadják el. Azonban akiknek még ilyen, kétforintosuk van, azoknak­ a bankok, a posták és az OTP-fiókok ma még be­váltják. Ugyanakkor a régi, nagymé­retű alpakba ötforintosokat és azokat az ötvenfillérese­­ket, amelynek a hátlapján üllőn ülő, kalapácsot tartó férfialak látható, ma fogad­ják el utoljára fizetési esz­közként. Ezeket az ötforintosokat és ötven­filléreseket még egy évig a bankok, posták , az OTP- fiókok átváltják. (MTI) Csehszlovák­nyugatnémet tárgyalások Csütörtökön és pénteken megtartották Prágában a cseh­szlovák—nyugatnémet megbeszélések 5. fordulóját a kölcsönös kapcsolatok kér­déseiről. A csehszlovák kül­döttséget Jiri Goetz külügy­miniszter-helyettes, a nyu­gatnémet delegációt dr. Paul Frank külügyi államtitkár vezette. A megbeszéléseket nyílt és jó légkör jellemez­te. Mindkét fél úgy határo­zott, hogy az eddigi megbe­szélések eredményéről jelen­tést tesz a kormánynak. Losonczi Pál fogadta Marc­el Naville-t Losonczi Pál, az Elnöki hazánkban tartózkodó elnök Tanács elnöke pénteken az ... . _ .__.__. Országházban fogadta Mar­­ket és Melchior Borsingert, cel Naville-t, a Vöröskereszt a nemzetközi bizottság euro­­nemzetközi bizottságának pai fődelegátusát. (MTI) 62. évfolyam 153. szám 1972. július 1., szombat Ára: 80 fillér Fock Jenő Mongóliába utazón Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívá­sára Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke és felesége pénteken hiva­talos, baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazott. A Minisztertanács elnökét a látogatásra elkísérte Mar­jai József külügyminiszter­helyettes és Kádas István nagykövet, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője. Búcsúztatására­­ a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja és Vályi Péter, a Miniszter­­tanács elnökhelyettesei, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, Pávai Imre, az Or­szágos­ Tervhivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke, Pója Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese.­­ Fock Jenő és kísérete pén­teken Omszkba érkezett, ahonnan másnap repül to­vább Ulan-Batorba. Fokozatosan, következetesen Tájékoztató a munka- és üzemszervezés korszerűsítéséről BC tette szükségessé a munka- és üzemszervezésről hozott határozatokat, hogyan állunk megvalósításukkal, milyen a vállalatok helyzete e téren? Ezekről és még sok fontos kérdésről esett szó tegnap délelőtt a Parlament épületében tartott sajtótájé­koztatón. Buda István munkaügyi miniszterhelyettes hangsú­lyozta, hogy egy hosszadal­mas, rendkívül nagy jelentő­ségű folyamat kezdeti szaka­szánál tartunk jelenleg. Ta­valy év végén az MSZMP Központi Bizottságának hatá­rozatára, illetve idén a kor­mányhatározatra azért volt szükség, hogy indítást adjon a munka- és üzemszervezés korszerűsítéséhez. Miért kell korszerűsítenünk? A vállala­tok termelési színvonala sok tekintetben elmarad a lehe­tőségektől, pedig az intenzív fejlesztésnek igen sok tartalékát lehet feltárni a szervező munka javításával. Sok feszültség is adódott e tevékenység hiányosságaiból. Olyan szemléletbeli hibák, mint az, hogy a fejlesztést csak pénzigényes beruházá­sokból tudják elképzelni né­melyik üzemben, szintén visszavezethetők a szervezési elmaradáshoz. Innen a lét­számmal kapcsolatos téves felfogás, miszerint a jobb eredmény elérését a munkás­kezek gyarapításától várták, semmint a meglevő erők jobb szervezésétől, csoporto­sításától. Most általános aktivitásra van szükség a határozatok programmá, majd tetté váltásához. Ezzel kapcsolatban kitért a miniszterhelyettes egy ké­telyre is. Van-e biztosíték ar­ra, hogy ez a nagy feladat „kiemelt” marad, nem lapo­sodik el, s merül feledésbe a továbbiakban? Határozott igen a válasz. A beszámolási kö­­­telesség fontos tényező — minden szinten. Az egyes minisztériumok is be fognak számolni­ ilyen tevékenysé­gükről a Gazdasági Bizott­ságnak. A vállalati vezetők megítélésénél, dotálásánál igen lényeges szempontként fogják majd figyelembe­ ven­ni, ki milyen aktivitással dolgozott a munka jobb meg­szervezéséért A különféle pénzügyi elvárások is pozitív hatást ígérnek. Mindezekkel együtt hat majd — ami már eddig is hatékonynak bizo­nyult — a párt segítsége, a párttagok lelkes, aktív mun­kálkodása. A valós tevékenység kibon­takoztatásához eddig a me­gyei és más szintű pártbi­zottságok adták a legtöb­bet Az állami szervek, s maguk a vállalatok kevésbé aktivi­zálódtak. A vállalatokról szólva: az üzemszervezéshez szükség van bizonyos , elen­gedhetetlen előfeltételekre. Megfelelő vezetői szemlélet­re, szervező szakgárdára, s más alapvető dolgokra szük­ség van a sikert ígérő indulás­hoz. Nos, a vállalatoknak csak kisebb része, ahol min­den ilyen körülmény kedve­ző, körülbelül 50 százalékuk­nál pedig csak részben van­nak meg az alapozó feltéte­lek. Egy kisebb hányadnál pedig, még a felismeréssel, vezetői hozzáállással sincs minden rendben. Mindebből következik: nem lehet „ajtóstul rontani a ház­ba” — fokról fokra, a már meglevő különbségeket figye­lembe véve kell előrehaladni. Több minisztérium kiadta ez­zel kapcsolatos irányelveit, s kijelölték azokat a vállalato­kat, ahol már 1972-ben in­tenzíven megkezdik a mun­ka- és üzemszervezés korsze­rűsítését, így a második fél­évben mintegy száz — job­bára nagy­ — vállalatnál in­dul meg ez a hatékony tevé­kenység. A többinél az elő­készítés, „alapcízás” lesz a feladat­a az 1973-as évre. Három Könnyűipari válla­latot mintaszervezésre jelöl­tek ki. Az iparági szervező­intézetek munkáját is úgy kell alakítani, hogy alátá­masszák a minisztériumok törekvéseit, s a vállalatok szakmai bázisként számíthas­sanak rájuk. A miniszterhelyettes kitért azokra a vállalati kezdemé­nyezésekre is, melyekkel a szervező munkát próbálják javítani a vállalatok. A szervezési információrend­szer magasabb szintre emelé­sét, szervezési ötletnapok rendezését említette többek között. Helyenként operatív szervező bizottságokat hoztak létre. Máshol a dolgozók kü­lönféle csoportjaival tanács­koztak. Ide tartozik, amit — ugyancsak a sajtótájékoztató keretében — Kiss Ernő ko­hó- és gépipari miniszterhe­lyettes mondott el: ahol a Dolgozz hibátlanul munka­rendszer már kialakult, ott erre építik tovább a komplex szervezőmunkát. A KGM-hez tartozók közül eddig 33 vál­lalat működik a DH jelszavá­­val. A szervező tevékenység em­beri oldaláról is szó esett a tájékoztatón. Elsősorban a káderproblémáról: mennyisé­gileg is, minőségileg is gond a szervezői szakember-ellá­tottság. Jelenleg 5 ezer a ha­zai szervező gárda létszáma. Sajnos, kevés. És ezen belül szintén kevés a megfelelő szervezéselméleti tudással, gyakorlati ismerettel is ren­delkező. A magasabb szintű üzem- és munkaszervezésnek — mondotta befejezésül a mi­niszterhelyettes — egy indulási fázisában vagyunk tehát Az eredmé­nyek nyilván nem mutatkoz­nak máról holnapra, de a napról napra végzett követ­kezetes munka meghozza majd gyümölcsét.

Next