Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
A MAGYAR SZOCIÁL A MUNKÁSPÁRT LAPJA 62. évfolyam 179. szám 1971 augusztus 1., kedd Ára: 80 fillér Kommunista és munkáspártok vezetőinek baráti találkozója A Krímben 1972. július 31-én találkozót tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői, akik rövid üdülésre érkeztek a Szovjetunióba. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Erich Honekker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A találkozó során gyümölcsöző véleménycserét folytattak a szocialista és a kommunista építés menetéről és a szocialista államok sokoldalú együttműködésének további fejlesztéséről. Megvitatták továbbá az időszerű nemzetközi kérdéseket. A kommunista és munkáspártok vezetőinek találkozóján megmutatkozott a teljes, kölcsönös megértés és a nézetek egysége minden megvitatott kérdésben. A találkozó szívélyes, baráti hangulatban folyt le. A találkozón részt vett még: K. F. Katusén, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, A. A. Gromiko és K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, A. I. Blatov, az SZKP Központi Bizottságának felelős munkatársa, R. Frelek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárságának tagja, M. Balev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, C. Mitea, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, W. Eberlin, a Német Szocialista Egységpárt Központi Revíziós Bizottságának tagja, * Az SZKP Központi Bizottsága ebédet adott a találkozó résztvevőinek tiszteletére. Odesszai szakszervezeti küldöttség Szegeden Jó néhány éves múltra tekinthet vissza immár Szeged és Odessza testvérvárosi kapcsolata, s ez a barátság Csongrád megye és az odesszai terület kapcsolatává szélesedett. Az elmúlt években már kölcsönösen jártak Szegeden odesszai, és Odesszában szegedi párt- és tanácsi delegációk. Most a szakszervezetek baráti kapcsolata is létrejött. Hétfőn Szegedre érkezett az első odesszai szakszervezeti küldöttség, Vitalij Leonyidovics Korpuszkcijnak, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete elnökének vezetésével. A delegáció tagja Anna Ivanova Matjevna, a Róza Luxemburgról elnevezett odesszai cukorgyár munkásnője és Pjotr Sztafamovics Velicskov, az Élelmiszer Gépesítési Főiskolák összoroszországi egyesület szakszervezeteinek elnöke. A küldöttséget Szegeden, a szakszervezeti székházban az SZMT tagjai fogadták, és Juhász József vezető titkár tájékoztatta a szakszervezeti mozgalom megyei időszerű kérdéseiről. Ezután a szovjet vendégek az MSZMP Csongrád megyei székházába látogattak. Itt dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára fogadta őket, és folytatott megbeszélést a küldöttség vezetőjével és tagjaival. Az odesszai vendégek nyolc napig tartózkodnak Csongrád megyében, s ez idő alatt ellátogatnak a Csongrád megyei Állatiforgalmi és Húsipari Vállalat szegedi szalámigyárába, a Pankotai Állami Gazdaságba, a Szegedi Konzervgyárba, az MTA Biológiai Kutató Intézetébe, a mártélyi művésztelepre és a hódmezővásárhelyi majolikagyárba is. A Dunántúlon már dolgoznak az alföldi kombájnok Az Alföldről a Dunántúlra irányított kombájnok megérkeztek rendeltetési helyükre, a Vas, Zala, Veszprém, Győr-Sopron és Somogy megyei gazdaságokba; az arató-cséplő gépek nagyobb része vasárnap — kihasználva a száraz, napsütéses időt — munkába is állt. Nehezíti az aratást, hogy a gabona a gyakori csapadék és az erős széljárás miatt egyre többfelé dől meg. Finn—NDK tárgyalás Helsinkiben Helsinkiben, a kormányépület tárgyalótermében hétfőn nagyköveti szinten megkezdődtek a finn—NDK tárgyalások a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A „legszárazabb“ hónap csapadékrekordja Rendkívüli időjárás volt júliusban Kirándulók, nyaralók, mezőgazdászok és meteorológusok egybehangzóan mondják, hogy egyik legszárazabb hónapunk a július, a másik pedig kalendáriumi szomszédja, az augusztus. A generációk tapasztalatából kristályosodott, nagyon is megalapozott közhit idén alapos cáfolatot kapott: az 1972-es év eddigi legcsapadékosabb hónapjává lépett elő a nagy szárazságok hónapja A rendkívüli időjárás jellemzésére felsorakoztatunk néhány adatot a meteorológiai intézet jóvoltából: negyven év esőátlaga Szegeden 52 milliméter júliusban. Tegnap délutánig ezzel szemben 90,5 milliméter hullott városunkban. Meglepőbb ez az egyetlen szám, ha a legszárazabb hírében álló hónapot a legcsapadékosabbnak vélt júniussal vetjük össze: 10,2 milliméterrel július vezet. Tavaly ennek a mennyiségnek felét sem sikerült mérni, összesen 40,7 milliméter esett az elmúlt esztendő hetedik hónapjában. A trópusi időjárásról azt tanultuk, hogy ott naponta esik az eső. • A mi júliusunkat most trópusi jellegűnek mondják, a hónap 31 napjából 21 hozott csapadékot. Ezt természetesen úgy kell értenünk, hogy volt olyan nap, amikor többször is esett. (A tavalyi feljegyzések csak 10 esős napot említenek ugyanebben az időszakban.) Meglepően sok csapadék hullott 12-én délután. Az eső, záporeső és zivatar együttesen alig két és fél óra alatt Szegedre 30,6 milliméter csapadékot öntött. Sajnos, többször esett jég is, mint máskor szokott. Az Állami Biztosító hat „jeges” napot tart számon. Nyomban hozzáteszik a szakemberek, hogy többször esett ugyan, de lényegesen kevesebb, és kisebb területet érintett, mint más időszakok kellemetlen kánikulai velejárója szokott. Viharok, zivatarok villámai, a tűzoltóktól kapott tájékoztatás szerint, három tüzet okoztak a szegedi járásban. Üllésen melléképületet rongált meg, Kisteleken a rozskereszteket, Rúzsán pedig 60 kéve nádat pusztított el villámcsapásból eredő tűz. A kártétel nagysága itt sem haladja meg az előző évekét. A nagy meleggel és feltehetően az emberi felelőtlenség összejátszásával magyarázható a sándorfalvi tarlótűz. „Szerencse”, hogy csupán bálázás közben gyulladt meg, de ezt is el lehetett volna kerülni. Rendkívül melegnek éreztük a júliust, pedig éppen a hőmérsékletével nem javított rekordot. Harminckét fokot csak egyetlen napon, 15-én mértek Szegeden. A fülledt meleg oka a szokatlan — valóban trópusi jellegű — páratartalom a levegőben. Az említett melegmaximum napján éjfél után 1-kor például 89 százalékos volt a levegő relatív páratartalma, reggel 7-kor 70, délután 5-kor 48 és este 7-kor 53 százalék volt. Összehasonlításul mondjuk, hogy átlagosan 20—30 százalék szokott lenni. Bizonyára ezzel a sok rendkívüliséggel függ össze, hogy nagyon megnőtt az elmúlt hónapban a mentőállomások forgalma. Emelkedett a baleseti sérülések száma, a szokásosnál is több beteget szállítottak kórházba, belgyógyászati, ideggyógyászati, mérgezéses és funkcionális rosszullétek miatt. A mezőgazdaság szakemberei az első hetek néhány esős napját még szívesen fogadták, az ismétlődő csapadék azonban sok aggodalmat okozott, és nehezítette a nyári munkák végzését. Miatta időben is elhúzódott az aratás, egyéb növényi kultúrák viszont nagyszerűen fejlődtek. Mindent összevetve azt kell megállapítanunk, hogy nagyon sok kellemetlenséget okozott a rendkívüli időjárás. Ha viszont a nagyon száraz tavasz után hagyományosan száraz nyarat kaptunk volna, panaszaink listája föltehetően hosszabb lenne a mostaninál. H. I>. Ács S. Sándor felvétele Ár és sár a Tisza-parton. A hídfő strand felőli lejáratánál eső után legény — vagy leány — legyen a talpán, aki a lépcsőktől szilárd talajra jut száraz lábbal Nyolcvanhatezer látogató Bezárta kapuit az ipari vásár Vasárnap este 9 órakor minden különösebb külsőségek nélkül bezárta kapuit a XXVII. Szegedi Ipari Vásár. A rendezők azonmód összeültek, hogy legalább gyors számvetést végezzenek; hányan tekintették meg a pavilonokat, mi keltette a legnagyobb érdeklődést, siker koronázta-e törekvésüket a helyszíni árusításban stb. Bár az adatok még csak hozzávetőlegesek, azonban eldönthető, néhány — a mostani vásárt a tavalyinál — ezerrel többen, 86 ezren keresték fel. A tapasztalatok szerint a szokásosnál több külföldi látogató, turista váltott jegyet, ami az idegenforgalom növekedésével magyarázható. Szerencsés volt a vásár áthelyezése az E5-ös útvonal közelébe: jó néhány átutazó vendég egyenesen a kiállítás kedvéért szakította meg két-három órára utazását. Jó kezdeményezésnek bizonyult a helyszíni árusítás. Már félidőben látszott, hogy a kereskedelmi vállalatok, vagy a gyári alkalmi üzletek nyeresége meghaladja a pavilonállítás költségeit. Például a Konkordia Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat kétszeres forgalmat bonyolított le, mint amire számított. 349 ezer forint értékű ruhaneműt és textíliát, 89 ezer forint értékű iparcikket — főleg olajkályhát, szivattyúkat — adott el, s gazdára talált egyik faháza is — 41 ezer 500 forintért. De ugyanígy százszázalékos a Győri Műanyagfeldolgozó Ktsz eredménye, valamennyi műanyag csónakját eladta. Állandóan nagy forgalmat bonyolítottak le a vendéglátó egységek és a pavilonok tárgyalói is. A Székesfehérvári Finommechanikai Vállalat 300 ezer, a Kecskeméti TÜZÉP 200 ezer forint értékű közszükségleti és használati cikket adott ki a szegedi, Csongrád megyei kereskedelmi vállalatoknak. Az üzletkötések sorából kiemelkedik a Szellőzőműveknek az Ikaruszgyárral kötött 30 millió forintos, 2 éves szerződése, amelynek keretében különféle berendezéseket készít a Szellőzőművek a nagy hírű autógyárnak. Az Alföldi Porcelángyár 5 millió forint értékben adott el korszerű tányérokat, bögréket, étkészleteket az Amfora Vállalatnak, míg a csongrádi MIRKÖZ Ktsz 1 millió leva értékben hűtőgépeket, hűtőpultokat egy bolgár kereskedelmi vállalatnak. Tegnap, hétfőn a kora délelőtti órákban lezúdult felhőszakadás sem akadályozta meg az asztalosokat, dekoratőröket munkájukban. Szinte órák alatt bontották le a pavilonokat, késedelem nélkül kezdődött meg a kiállított tárgyak elszállítása is. Bogarak inváziója Nem ártalmasak az egészségre Szegeden — főleg a melegebb napokon — nagy számban jelennek meg szárnyas repülő bogarak. A Dermestidae családba tartozó, feketésbarna színű, hosszúkás testű, úgynevezett szalonnabogarak, rejtett életmódot folytatnak. Nappal sötét helyeken, falüregekben, egyéb zárt mélyedésekben bújnak meg és az esti órákban rajzanak. A villanyfényre érzékenyen reagálnak, a nyitott ablakokon berepülnek. A korábbi években szintén kellemetlenkedtek az egyébként élelmiszert fogyasztó repülő bogarak, de kisebb számban az ideinél. Most már nemcsak a város régebbi épületeiben, hanem az új lakónegyedekben, mint például Tarjántelepen is megjelentek. A Szegedi Közegészségügyi és Járványügyi Állomáshoz egyetlen bejelentés érkezett: a Royal Szálló vendégei panaszkodtak az „éji bogarak” inváziója miatt. A KÖJÁL-tól kapott tájékoztatás szerint ezek a bogarak nem közvetítenek betegséget, az egészségre ártalmatlanok. Kellemetlenkedésük ellen szúnyoghálóval, illetve rejtekhelyükön rovarirtó szerrel lehet védekezni.