Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

A MAGYAR SZOCIÁL A M­U­NKÁSPÁRT­ LAPJA 62. évfolyam 179. szám 1971 augusztus 1., kedd Ára: 80 fillér Kommunista és munkáspártok vezetőinek baráti találkozója A Krímben 1972. július 31-én találkozót tartottak a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjainak vezetői, akik rövid üdülésre érkeztek a Szovjetunióba. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bolgár Népköz­­társaság Államtanácsának elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Ká­dár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Erich Honek­­ker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Leonyid Brezs­­nyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke. A találkozó során gyümölcsöző véle­ménycserét folytattak a szocialista és a kommunista építés menetéről és a szocia­lista államok sokoldalú együttműködésé­nek további fejlesztéséről. Megvitatták továbbá az időszerű nemzetközi kérdése­ket. A kommunista és munkáspártok veze­tőinek találkozóján megmutatkozott a tel­jes, kölcsönös megértés és a nézetek egy­sége minden megvitatott kérdésben. A ta­lálkozó szívélyes, baráti hangulatban folyt le. A találkozón részt vett még: K. F. Ka­tusén, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, A. A. Gro­­miko és K. V. Ruszakov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagjai, A. I. Blatov, az SZKP Központi Bizottságának felelős munkatársa, R. Frelek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága tit­kárságának tagja, M. Balev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, C. Mitea, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, W. Eberlin, a Német Szocialista Egységpárt Központi Revíziós Bizottságának tagja, * Az SZKP Központi Bizottsága ebédet adott a találkozó résztvevőinek tiszteletére. Odesszai szakszervezeti küldöttség Szegeden Jó néhány éves múltra tekinthet vissza immár Sze­ged és Odessza testvérváro­si kapcsolata, s ez a barát­ság Csongrád megye és az odesszai terület kapcsolatá­vá szélesedett. Az elmúlt években már kölcsönösen jártak Szegeden odesszai, és Odesszában szegedi párt- és tanácsi delegációk. Most a szakszervezetek baráti kap­csolata is létrejött. Hétfőn Szegedre érkezett az első odesszai szakszerve­zeti küldöttség, Vitalij Leonyidovics Korpuszkcijnak, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete elnökének vezetésével. A delegáció tagja Anna Ivanova Matjev­­na, a Róza Luxemburgról elnevezett odesszai cukor­gyár munkásnője és Pjotr Sztafamovics Velicskov, az Élelmiszer Gépesítési Főis­kolák összoroszországi egyesület szakszervezeteinek elnöke. A küldöttséget Szegeden, a szakszervezeti székházban az SZMT tagjai fogadták, és Juhász József vezető titkár tájékoztatta a szakszerveze­ti mozgalom megyei idősze­rű kérdéseiről. Ezután a szovjet vendégek az MSZMP Csongrád megyei székházá­ba látogattak. Itt dr. Ágos­ton József, a megyei párt­­bizottság titkára fogadta őket, és folytatott megbeszé­lést a küldöttség vezetőjével és tagjaival. Az odesszai vendégek nyolc napig tartózkodnak Csongrád megyében, s ez idő alatt ellátogatnak a Csongrád megyei Állatifor­­galmi és Húsipari Vállalat szegedi szalámigyárába, a Pankotai Állami Gazdaság­ba, a Szegedi Konzervgyár­ba, az MTA Biológiai Kuta­tó Intézetébe, a mártélyi művésztelepre és a hódme­zővásárhelyi majolikagyár­ba is. A­ Dunántúlon már dolgoznak az alföldi kombájnok Az Alföldről a Dunántúl­ra irányított kombájnok megérkeztek rendeltetési he­lyükre, a Vas, Zala, Veszp­rém, Győr-Sopron és So­mogy megyei gazdaságokba; az arató-cséplő gépek na­gyobb része vasárnap — ki­használva a száraz, napsüté­ses időt — munkába is állt. Nehezíti az aratást, hogy a gabona a gyakori csapadék és az erős széljárás miatt egyre többfelé dől meg. Finn—NDK tárgyalás Helsinkiben Helsinkiben, a kormány­épület tárgyalótermében hét­főn nagyköveti szinten meg­kezdődtek a finn—NDK tár­gyalások a diplomáciai kap­csolatok felvételéről. A „legszárazabb“ hónap csapadékrekordja Rendkívüli időjárás volt júliusban Kirándulók, nyaralók, me­zőgazdászok és meteorológu­sok egybehangzóan mond­ják, hogy egyik legszárazabb hónapunk a július, a másik pedig kalendáriumi szom­szédja, az augusztus. A ge­nerációk tapasztalatából kristályosodott, nagyon is megalapozott közhit idén alapos cáfolatot kapott: az 1972-es év eddigi legcsapa­dékosabb hónapjává lépett elő a nagy szárazságok hó­napja A rendkívüli időjárás jel­lemzésére felsorakoztatunk néhány adatot a meteoroló­giai intézet jóvoltából: negyven év esőátlaga Sze­geden 52 milliméter júli­usban. Tegnap délutánig ezzel szemben 90,5 milli­méter hullott városunkban. Meglepőbb ez az egyetlen szám, ha a legszárazabb hí­rében álló hónapot a legcsa­padékosabbnak vélt június­sal vetjük össze: 10,2 milli­méterrel július vezet. Tavaly ennek a mennyiségnek felét sem sikerült mérni, összesen 40,7 milliméter esett az el­múlt esztendő hetedik hó­napjában. A trópusi időjárásról azt tanultuk, hogy ott naponta esik az eső. • A mi júliusunkat most tró­pusi jellegűnek mondják, a hónap 31 napjából 21 ho­zott csapadékot. Ezt természetesen úgy kell értenünk, hogy volt olyan nap, amikor többször is esett. (A tavalyi feljegyzé­sek csak 10 esős napot em­lítenek ugyanebben az idő­szakban.) Meglepően sok csapadék hullott 12-én délután. Az eső, záporeső és zivatar együttesen alig két és fél óra alatt Szegedre 30,6 mil­liméter csapadékot öntött. Sajnos, többször esett jég is, mint máskor szokott. Az Állami Biztosító hat „jeges” napot tart számon. Nyomban hozzáteszik a szak­emberek, hogy többször esett ugyan, de lényegesen kevesebb, és kisebb területet érintett, mint más idősza­kok kellemetlen kánikulai velejárója szokott. Viharok, zivatarok villá­mai, a tűzoltóktól kapott tá­jékoztatás szerint, három tüzet okoztak a szegedi já­rásban. Üllésen melléképüle­tet rongált meg, Kisteleken a rozskereszteket,­­ Rúzsán pedig 60 kéve nádat pusztí­tott el villámcsapásból ere­dő tűz. A kártétel nagysága itt sem haladja meg az elő­ző évekét. A nagy meleggel és felte­hetően az emberi felelőt­lenség összejátszásával ma­gyarázható a sándorfalvi tarlótűz. „Szerencse”, hogy csupán bálázás közben gyul­ladt meg, de ezt is el lehe­tett volna kerülni. Rendkívül melegnek érez­tük a júliust, pedig éppen a hőmérsékletével nem javí­tott rekordot. Harminckét fokot csak egyetlen napon, 15-én mértek Szegeden. A fülledt meleg oka a szokat­lan — valóban trópusi jel­legű — páratartalom a le­vegőben. Az említett meleg­maximum napján éjfél után 1-kor például 89 százalékos volt a levegő relatív pára­­tartalma, reggel 7-kor 70, délután 5-kor 48 és este 7-kor 53 százalék volt. Ös­­­szehasonlításul mondjuk, hogy átlagosan 20—30 szá­zalék szokott lenni. Bizonyára ezzel a sok rendkívüliséggel függ össze, hogy nagyon megnőtt az elmúlt hónapban a mentőállomá­sok forgalma. Emelkedett a baleseti sérü­lések száma, a szokásosnál is több beteget szállítottak kór­házba, belgyógyászati, ideg­­gyógyászati, mérgezéses és funkcionális rosszullétek miatt. A mezőgazdaság szakem­berei az első hetek néhány esős napját még szívesen fo­gadták, az ismétlődő csapa­dék azonban sok aggodalmat okozott, és nehezítette a nyári mun­kák végzését. Miatta időben is elhúzódott az aratás, egyéb növényi kultúrák viszont nagysze­rűen fejlődtek. Mindent összevetve azt kell megállapítanunk, hogy nagyon sok kellemetlenséget okozott a rendkívüli időjá­rás. Ha viszont a nagyon száraz tavasz után hagyomá­nyosan száraz nyarat kap­tunk volna, panaszaink lis­tája föltehetően hosszabb len­ne a mostaninál. H. I>. Ács S. Sándor felvétele Ár és sár a Tisza-parton. A hídfő strand felőli lejára­tánál eső után legény — vagy leány — legyen a talpán, aki a lépcsőktől szilárd talajra jut száraz lábbal Nyolcvanhatezer látogató Bezárta kapuit az ipari vásár Vasárnap este 9 órakor minden különösebb külsősé­gek nélkül bezárta kapuit a XXVII. Szegedi Ipari Vásár. A rendezők azonmód össze­ültek, hogy legalább gyors számvetést végezzenek; há­nyan tekintették meg a pa­vilonokat, mi keltette a leg­nagyobb érdeklődést, siker koronázta-e törekvésüket a helyszíni árusításban stb. Bár az adatok még csak hozzávetőlegesek, azonban eldönthető, néhány — a mos­tani vásárt a tavalyinál — ezerrel többen, 86 ezren ke­resték fel. A tapasztalatok szerint a szokásosnál több külföldi látogató, turista vál­tott jegyet, ami az idegen­­forgalom növekedésével ma­gyarázható. Szerencsés volt a vásár áthelyezése az E5-ös útvonal közelébe: jó néhány átutazó vendég egyenesen a kiállítás kedvéért szakítot­ta meg két-három órára uta­zását. Jó kezdeményezésnek bi­zonyult a helyszíni árusítás. Már félidőben látszott, hogy a kereskedelmi vállalatok, vagy a gyári alkalmi üzle­tek nyeresége meghaladja a pavilonállítás költségeit. Például a Konkordia Szövet­kezeti Külkereskedelmi Vál­lalat kétszeres forgalmat bo­nyolított le, mint amire szá­mított. 349 ezer forint érté­kű ruhaneműt és textíliát, 89 ezer forint értékű iparcikket — főleg olajkályhát, szi­vattyúkat — adott el, s gaz­dára talált egyik faháza is — 41 ezer 500 forintért. De ugyanígy százszázalékos a Győri Műanyagfeldolgozó Ktsz eredménye, valamen­­­nyi műanyag csónakját el­adta. Állandóan nagy for­galmat bonyolítottak le a vendéglátó egységek és a pa­vilonok tárgyalói is. A Szé­kesfehérvári Finommechani­kai Vállalat 300 ezer, a Kecskeméti TÜZÉP 200 ezer forint értékű közszükségleti és használati cikket adott ki a szegedi, Csongrád me­gyei kereskedelmi vállala­toknak. Az üzletkötések so­rából kiemelkedik a Szel­lőzőműveknek az Ikarusz­­gyárral kötött 30 millió fo­rintos, 2 éves szerződése, amelynek keretében külön­féle berendezéseket készít a Szellőzőművek a nagy hírű autógyárnak. Az Alföldi Porcelángyár 5 millió fo­rint értékben adott el kor­szerű tányérokat, bögréket, étkészleteket az Amfora Vál­lalatnak, míg a csongrádi MIRKÖZ Ktsz 1 millió leva értékben hűtőgépeket, hűtő­pultokat egy bolgár kereske­delmi vállalatnak. Tegnap, hétfőn a kora dél­előtti órákban lezúdult fel­hőszakadás sem akadályozta meg az asztalosokat, deko­ratőröket munkájukban. Szinte órák alatt bontották le a pavilonokat, késedelem nélkül kezdődött meg a ki­állított tárgyak elszállítása is. Bogarak inváziója Nem ártalmasak az egészségre Szegeden — főleg a me­legebb napokon — nagy számban jelennek meg szár­nyas repülő bogarak. A Der­­mestidae családba tartozó, feketésbarna színű, hosszú­kás testű, úgynevezett sza­lonnabogarak, rejtett élet­módot folytatnak. Nappal sötét helyeken, falüregek­ben, egyéb zárt mélyedé­sekben bújnak meg és az esti órákban rajzanak. A villanyfényre érzékenyen reagálnak, a nyitott ablako­kon berepülnek. A korábbi években szintén kellemetlen­kedtek az egyébként élelmi­szert fogyasztó repülő boga­rak, de kisebb számban az ideinél. Most már nemcsak a város régebbi épületeiben, hanem az új lakónegyedek­ben, mint például Tarjánte­­lepen is megjelentek. A Szegedi Közegészség­­ügyi és Járványügyi Állo­máshoz egyetlen bejelentés érkezett: a Royal Szálló vendégei panaszkodtak az „éji bogarak” inváziója mi­att. A KÖJÁL-tól kapott tá­jékoztatás szerint ezek a bo­garak nem közvetítenek be­tegséget, az egészségre ár­talmatlanok. Kellemetlenke­désük ellen szúnyoghálóval, illetve rejtekhelyükön ro­varirtó szerrel lehet véde­kezni.

Next