Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

PÉNTEK, 1972. SZEPTEMBER 1. zait kiszolgáló hőközpontot. A felgyorsult tempóra mi sem jellemzőbb, mint hogy a napokban újabb hőközpont építése kezdődött meg. A betonoszlopok között el lehet látni a József Attila sugárútig, ameddig az építkezés hatodik ütemének munkaterülete nyúlik. A városrész bejáratainál felállított térképeket tehát hamarosan módosítani kell, mert azokon ezt a területet csak fehér folt jelzi Ács S. Sándor felvétele t^Czi [3 C D[^] Fél éve adtunk hírt arról, hogy elkezdték I—I *—— I V ^ építeni a tarjáni ötödik építési ütem ha Mától: meteorológiai ősz A csillagok állása szerint csak szeptember második felében, a napéjegyenlőségkor kezdődik az ősz, de a meteorológusok naptári hónapok szerint, tehát szeptember első napjától számítják. A Meteorológiai Intézet a száz évre visszanyúló adatok alapján vizsgálódásokat végzett: lehet-e valami törvényszerűséget megállapítani arról, hogy a szeszélyes nyár után milyen lesz az őszi időjárás. A vizsgálat rendkívül változó képet mutatott. Nem lehetett megállapítani semmiféle elfogadható törvényszerűséget, így felelőtlenség lenne akár jót vagy akár rosszat „jósolni” az idei őszről. Nagy magyar siker a borvilágversenyen Csütörtökön a budapesti Kertészeti Egyetemen rendezték meg az első borvilágverseny díjkiosztó ünnepségét. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a világverseny főbizottságának elnöke értékelte a verseny szakmai tapasztalatait. A verseny rangját már eleve biztosította, hogy a világ 47 bortermelő országa közül 34 elküldte a magyar fővárosba legjobb italait. Világversenyen a legrangosabb bortermelő országok képviseltették magukat; ezek a FAO összesítése szerint 1970-ben összesen 300 millió hektó bort termeltek — a világ összes bortermelésének 96 százalékát — s így a verseny valóban a világ bortermelőinek eddig soha nem tapasztalt mértékű seregszemléje volt. Dr. Tompa Béla MÉM-osztályvezető, a szervező bizottság titkára ismertette a hivatalos eredménylistát. Eszerint az első borvilágversenyen 1382 bort bíráltak el. Ebből 87 nagyarany-, 134 arany- és 279 ezüstérmet érdemelt ki. A magyar borok 10 nagyarany-, 20 arany- és 18 ezüstérmet kaptak. A legtöbb aranyérem Magyarországnak jutott. Odaítélték a kiállítás nagydíjait is. Miniszteri nagydíjat kapott — 6 aranyérmet — a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. Nagydíjat kapott egy-egy svájci, osztrák, magyar és portugál ital. Ezenkívül 3 díjat osztottak ki a magyar termelők között. Az eredményhirdetés után R. Proten, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal főigazgatója mondott köszönetet a rendezőknek, a versenyben részt vevő országok szakembereinek kitűnő munkájukért. Feladatok a művelődéspolitikában A népfront megyei elnökségének ülése Tegnap délelőtt ülést tartott Szegeden a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának elnöksége. A tanácskozáson jelen volt dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Juhász Róbert, a HNF OT Titkárságának osztályvezetője is. Fontos téma szerepelt a napirenden: a népfront művelődéspolitikai feladatai. Nagy István elnöki megnyitója után Boros József, a megyei népfronttitkárság művelődéspolitikai munkatársa fűzött szóbeli kiegészítést a jelentéshez, amelyet írásban előre kézhez kaptak az elnökség tagjai. Ezt követően kérdésekre, majd vitára került sor, melynek kapcsán hasznos, sokoldalú eszmecsere bontakozott ki. Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára arról beszélt, hogy a művelődéspolitika szerepe igen megnövekedett az elmúlt időszakban. A szocializmus teljes felépítéséért vívott harc sikere nem képzelhető el az emberek tudatának átformálása nélkül. Úgy is fogalmazhatunk: előfeltétele a szocialista tudat kimunkálása. És ebben a művelődéspolitikának — annak realizálásában pedig a népfrontnak — fontos szerepe van. Nagy István megyei elnök felszólalásában hangsúlyozta: ma is igen nagy a kulturális igény az emberekben Arra kell tehát törekedni a népfrontmunka keretein belül is, hogy mentős több lehetőséget teremtsünk a kulturálódásra, a társas, a községi kapcsolatok sokoldalúbbá, elevenebbé tételére. Szabó Gáborné megyei alelnök szerint alapvető feladat a népfront társadalmi bázisának további szélesítése, egyben az, hogy minél több embert vonjunk be a mozgalom kulturális tevékenységének vonz- és hatókörébe. Dr. Mester János (Csongrád) a városokban, községekben rendezett ünnepi eseménysorozatokról — az úgynevezett „napok”-ról — szólott. Kifejtve: minden ilyen kezdeményezésnek teret kell engedni, azzal a követelménnyel, hogy legyen konkrét haszna, mondanivalója. Juhász Róbert a politikai ismeretterjesztés, a pedagógiai tevékenység kiemelt jelentőségére hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a népfront ez irányú munkája nem helyettesíti, nem pótolja, hanem kiegészíti a szervezett pártoktatást. Az elnökségi ülés a vitát követően elfogadta az előterjesztést azzal, hogy a kérdéskört megvitatja a városi, járási népfrontvezetőkkel, majd közvetítésükkel a falusi, tanyai, városkörzeti, munkahelyi irányítóival is, kimunkálva a részleteket, megosztva, egyben konkretizálva a feladatokat, meghatározva az elérendő célokat. e. z. Elutazott Georges Marchais Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hazánkban töltötte szabadságát, csütörtökön, tegnap hazautazott Párizsba. (MTI)) Szovjet pártmunkásküldöttség hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön a szovjet pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre, élén K. Sz. Szmonovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja revíziós bizottságának tagjával, az SZKP KB közlekedés- és postaügyi osztályának vezetőjével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. 3 Reményteljes tanévkezdés lassan vége a nyárnak. J A mai napon tárják ki kapuikat az általános iskolák és a középiskolák. Júniusban azt olvashattuk az osztálytermek tábláin, hogy „Éljen a vakáció”, ma viszont az első óra 1 dátumát láthatjuk. 1 Szívélyesen köszöntjük a jV Csongrád megyei iskolák nevelőit, tanulóit. Külön köszöntjük azt az 5800 első osztályost, akik most kezdik el az intézményes tanulást. i Gazdagabbak lettünk egy felsőfokú tanintézettel is,Hódmezővásárhelyen az Élelmiszeripari Főiskola Álllattenyésztési Karával. Eredményes munkát kívánunk az intézmény dolgozóinak és hallgatóinak. A tanév kezdete mindig jelentős társadalompolitikai, kultúrpolitikai esemény. Különösen így van ez napjainkban. A világon mindenütt növekvő figyelmet fordítanak az oktatásra, a nevelésre. Sokak szerint a leglényegesebb mozgató erő, hogy a tudomány, a technika mind felkészültebb embereket követel. Ez az oktatásszemlélet azonban az embert a technikai fejlődés kiszolgáló eszközeként fogja fel. Szerintünk az ember korszerűbb műveltsége nemcsak azért kell, hogy jobb munkaerő, a technikai fejlődés minél megfelelőbb hordozója legyen, hanem, hogy a társadalom hatalmi-anyagi-technikai viszonyainak mind határozottabb és tudatosabb birtokosa legyen. Mi a társadalmi, gazdasági folyamatok urává akarjuk tenni az embert, és nem annak eszközévé, kiszolgáltatottjává. Műveltebb, képzettebb, a technikai eszközökhöz értő ember kell szocialista hazánk gyorsabb építéséhez, a két világrendszer között folyó verseny megnyeréséhez. E versenyben nem elég politikai és gazdasági sikereket aratni, győzni kell a tudományban, a technikai haladásban is. Ennek legfőbb feltétele a művelt, a gondolkodó és a cselekvő ember. Egyre nagyobb a gazdasági és társadalmi jelentősége a technikai eszközök birtoklásának, a szakértelemnek. E tendencia azonban torz felfogást is eredményezhet. Egyesek az ember technikai képzettségét, annak színvonalát mindenekfelettinek, és az általános műveltséget — főleg a humán képzettséget — többedrangúnak, elhanyagolhatónak tartják. A szocializmusban a sokoldalúan képzett ember műveltségének része a technikai képzettség A magas színvonalú szakképzettség célja és értelme, hogy az egyén munkája révén a nép, a haza javára hasznosuljon. Megállíthatatlan kulturális és iskolatörténeti folyamat, hogy minden nemzedék magasabb színvonalú műveltséget szerezzzen az előzőknél. Gyermekeink, az utánunk jövő nemzedék féltése és nevelése késztet bennünket, hogy a tanév kezdetén végiggondoljuk tennivalóinkat. Erre annál inkább szükség van, mert megyénkben és Szegeden valamennyi iskolatípus és oktatási forma megtalálható, népes diákság tanul és az öt alaptudományból négyet tanítunk. A 324 általános iskolában 3500 pedagógus 52 ezer tanulót oktat. A 30 középiskolában 700 tanár 11 ezer tanulót nevel. Szakmunkásképző intézeteinkben 340 pedagógus 10 ezer diáknak adja át a szakmát és a műveltséget. A felsőfokú tanintézetekben 1250 professzor és tanár irányításával 7600 hallgató készül élethivatására. Egészében tehát 80 ezer tanuló fejlődésének felelőssége nyomja megyénk pedagógusainak és az irányító szervek dolgozóinak vállát. Ezt a felelősségteljes munkát csak hivatásból, gyermek- és ügyszeretetből, hazánk, nemzetünk iránt érzett felelősségtől áthatva lehet végezni. Másként nem. Minden tanévnek sajátos arculata van. Az idei tanév leglényegesebb vonása, hogy elkezdjük a párt közoktatásról szóló határozatának végrehajtását. A párthatározat alapelve, hogy közoktatásunkat a mai kor követelményeihez kell igazítani! A feladat megvalósítása több évet vesz igénybe, és minden pedagógus aktív, lelkiismeretes, elkötelezett közreműködését igényli. Vannak, akik még ma is úgy vélik, hogy a közoktatás továbbfejlesztését csak egy merőben új tanintézeti vezetéssel, gyökeresen megváltoztatott iskolarendszerrel és tanrenddel, tehát radikális és azonnali intézkedésekkel lehet csak megoldani. Az ilyen és ehhez hasonló véleményekkel nem értünk egyet. Közoktatásunk fejlesztéséről befejeződtek a viták. A határozat megszületett és most már a végrehajtásra kell a figyelmet fordítani. Azt valljuk, hogy a magyar közoktatás egészében eddig is betöltötte feladatát, ezért rendszerén és szerkezetén alapvetően nem kell változtatni. A továbblépés igényét a gazdasági, társadalmi változások összessége adja. Valljuk, hogy közoktatásunk rendelkezik a továbbfejlesztéshez szükséges alapvető feltételekkel és erőkkel. Iskolai oktatásunk és nevelőmunkánk továbbfejlődése csak alapos, megfontolt, hosszabb időn keresztül végzett munkával valósítható meg. Minden más megoldás árt a közoktatásnak. Zaklatott iskolai viszonyok között nem lehet növekvő színvonalon oktatni és nevelni. Az alkotás nyugodt feltételeit kell biztosítani minden iskolában. Iskolapolitikai célkitűzésünk, hogy célratörőbben fejlesszük az iskolai élet demokratizmusát. Ennek során növeljük a tantestületek szerepét, beleszólását az iskola ügyeibe, a személyi kérdések eldöntésébe. Erősíteni fogjuk a tanulóifjúság szervezeteinek hatáskörét. Amikor arról szólunk, hogy az iskolai élet demokratizmusa több jogot és nagyobb szabadságot jelent, egyben azt is hangsúlyozzuk, hogy ez nem mehet a rend, a fegyelem rovására. Ellenkezőleg, a jogok növekedése járjon együtt a kötelességtudat erősítésével! Az ősz folyamán minden tantestületben megvitatjuk a közoktatás továbbfejlesztésére hozott párthatározat végrehajtásának feladatait. Ifjúságunk oktatása és nevelése, felkészítése a jövő tennivalóira — össztársadalmi ügy és felelősség. Pedagógiai munkánk tartalma, a tanított ismeretanyag mennyisége és racionalitása szocialista építőmunkánk elválaszthatatlan része. Ebből következik, hogy hazánkban elkötelezett iskolára és nevelőmunkára van szükség, ahol a tanár és diák a szocialista haza szolgálatára készül, ahol korszerű szellemben tiszta eszméket vallanak, tanítanak és sajátítanak el. Ifjúságunk szocialista nevelése nem lehet csak az osztályfőnök, vagy a KISZ feladata. Ehhez a tantestület, az egész tanulói közösség együttes tevékenysége szükséges. A nevelés mindig osztálytartalmú volt A mi iskolánk célja, hogy korszerű természettudományi és társadalomtudományi ismereteket nyújtson a tanulóifjúságnak, sokoldalúam képzett, szocialista gondolkodású személyiségeket neveljen. A tanév indulásakor szólni kell a pedagógusok munkájáról, egyáltalán a nevelői tevékenység társadalmi rangjáról, megbecsülésének növeléséről. A pedagógustevékenység legfőbb mércéje az iskolában végzett munka legyen és ne az iskolán kívüli „száz” más tevékenység. Védeni és óvni kell a tanári tekintélyt és nem rombolni. Ne engedjük, hogy lapjaink, a rádió, vagy a televízió — esetenként — indokolatlanul meghurcoljanak nevelőket, lejárassák, vagy csökkentsék tekintélyüket. Olykor egyes szülők iskolás gyermekük előtti nyilatkozatai is lehetnének — enyhén szólva — körültekintőbbek, éppen az iskola hatásának növelése érdekében. Iskolai nevelés, rend, fegyelem és tanári tekintély nélkül elképzelhetetlen. Társadalmunk holnapja múlik a mai oktatásunkon. Ezt senki sem kockáztathatja. Ifjúságunk nevelésében teljes egység kell az iskola, a szülők és a legkülönbözőbb szervek között. Ez is lényeges feltétele a tanév sikerének. Természetesen gondjaink is vannak, amelyek az eredmények tükrében mind élesebben látszanak: a tanyai iskolák állapota, az iskolák színvonala és felszereltsége közötti nagy különbségek, a diákok és a tanárok túlterheltsége, az iskolai bürokrácia, a kollégiumi férőhelyek hiánya — hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Mégis, az új tanév indulásának körülményei egészében kedvezőek. Az iskolák állami és pártvezetői, nevelői közösségek összegezték a feladatokat, felkészültek a tanév kezdésére. Az iskolaépületek és a tantermek jelentős részét felújították, újrafestették. A tanszerellátó vállalatok is kedvezően nyilatkoztak. Egészében minden összetevője megvan tehát az eredményes tanulásnak. Kezdődjék a tanítás! DR. ÁGOSTON JÓZSEF IFft.is A Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián megtartott ülésén folytatta tanácskozását. Elhangzott dr. Jóboru Magdának, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának előadása a „Nemzeti könyvtár funkciója a magyar könyvtári rendszerben” címmel.