Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
Budapest Tanácskoznak az európai polgármesterek Kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben levő kongresszusi termében megkezdődött az európai polgármestereknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos találkozója. Megnyitó beszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros tanácsának elnöke mondott. Egyebek között megállapította: — Az európai fővárosok sokban különböznek is egymástól: eltérő a földrajzi fekvésük, népességük száma, igazgatási rendszerük, lakóik különböző társadalmi rendszerű államok polgárai. Természetes tehát, hogy nekünk, e városok vezetőinek egy sor kérdésben különböző a véleményünk. Egy azonban bizonyos: valamennyiünknek legféltettebb kincse az a város, amelynek lakói és egyszemélyijén vezetői vagyunk, s amelynek fejlődéséért, virágzásáért felelősek vagyunk. Ezen a közös alapon jöttek létre és fejlődik együttműködésünk. Ünnepi fogadás Szegeden a fegyveres erők napja alkalmából ünnepi fogadás zajlott le tegnap Szegeden, a fegyveres erők napja alkalmából. Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának székházában Győri Imre, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Rózsa István és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, Szeged, valamint a többi városok és a járások pártbizottsági titkárai, állami életünk vezetői fogadták a fegyveres testületek — a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség, a tűzrendészeti hatóság — megyei és helyi elöljáróit. Megjelentek az eseményen a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok magas rangú képviselői. A fogadáson Győri Imre mondott pohár köszöntőt. Méltatta a fegyveres testületek helytállását a harckészültség növelésében. Köszönetet mondott azért, hogy eredeti hivatásuk maradéktalan teljesítése mellett a békés építésben is részt vesznek. Most például a mostoha időjárás következtében a mezőgazdaság őszi betakarítási munkáihoz kéri a társadalom a hadsereg közreműködését. Felhívta a figyelmet Győri Imre ,az ország védelmének további fejlesztésére. Ennek szükségességét indokolja, hogy noha kedvező a nemzetközi helyzet, még vannak erők a világon, amelyek ezt veszélyeztetik. Tudnunk kell jól értelmezni a kedvező nemzetközi helyzetet — mondotta. — Nincs még lehetőség arra, hogy a fegyveres erők fejlesztéséről lemondjunk, mert ez a béke egyik feltétele. Tegnap délután ünnepélyes fogadás színhelye volt a KISZ újszegedi vezetőképző tábora is. Az ifjúsági szövetség, valamint az MHSZ megyei vezetősége köszöntötte a fegyveres testületek képviselőit. Szögi Béla, a KISZ KB tagja, a szövetség Csongrád megyei első titkára, valamint Jánoska Gergely alezredes, az MHSZ megyei titkára mondott üdvözlő beszédet. Nagy forgalom - kevés volt A megyei tanács vb ülése Csongrád megye tanácsának végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén több témával is foglalkozott. Közülük leginkább az a beszámoló tarthat számot közérdeklődésre, amely a megyei, tanácsi irányítás alá tartozó kiskereskedelmi vállalatok helyzetét, a megye kereskedelmének állapotát elemezte. Az anyag vitájában részt vett és felszólalt Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Tavaly Csongrád megyében összesen 166 vállalat, illetve szövetkezet foglalkozott kiskereskedelemmel, 1517 üzlet- és 593 vendéglátó helyiségben. Emellett 63 üzemi konyha és 450 magánkereskedő is gyarapítja a kereskedelmi tevékenységgel foglalkozók számát. A megye bolthálózatában összesen 6 milliárd 586 millió forintért vásároltunk. E forgalom 72,6 százalékát a városi üzletek bonyolították le. Többek közt azért, mert amíg más megyékben a lakosság 32 százaléka él városban, addig Csongrád megye öt városában él a megye lakóinak 58 százaléka. Az előbbi adatokból is kitűnik, hogy a megyében jó néhány szektorhoz tartozó, több mint másfél száz vállalat, szövetkezet foglalkozik kereskedelemmel. Az, hogy e cégek több szektorhoz tartoznak, kétségtelenül hasznos. A köztük kialakult versenynek feltétlenül a vevő látja hasznát. A legnagyobb forgalmat azonban — 1971- ben az összes forgalom majdnem 40 százalékát — a tanácsi irányítású kiskereskedelmi vállalatok bonyolítják le közülük. Érdemes tehát helyzetükkel külön is foglalkozni. A megye kereskedelmében a legtöbb gondot az okozza, hogy a viszonylag kicsi, és javarészben elöregedett bolthálózat csak nehezen tarthat lépést a lakosság javuló életszínvonalával arányosan megnövekedett vásárlókedvvel. Tehát kevés az üzlet. Igaz, az adatok közt fölfedezhető egy szerencsés vonás is. Az üzletek alapterülete több mint egynegyedével növekedett, vagyis általában a korábbinál nagyobb területű üzletet nyitottak meg e három esztendő alatt. Ám ez a növekedés sem tartott lépést a forgaloméval. A legnagyobb gond a hálózat szűkössége. Szeged kivételével a megye többi városában a városközpontok rendezése következtében lebontandó üzletek még csak növelik ezt a gondot. Az épülő új lakások számának gyarapodásával sem tart lépést az üzletek, áruházak és vendéglők építése. Mivel a kereskedelemnek csak szűkösen áll rendelkezésére fejlesztési alap, rengeteg problémát okoz a vállalatoknak, hogy például Szentes, Makó és Csongrád tanácsa nem tervezi a kereskedelmi beruházások támogatását. Hiszen azzal is nehezen birkóznak meg a vállalatok, hogy például Szegeden — ahol a tanács támogatja a beruházásokat — az összeg 25 százalékát viselniük kell. A kiskereskedelmi vállalatok — e gondok, a pénzhiány ellenére — azért sokat tesznek a helyzet javításáért. Sok üzletüket kicsinosították, az újakat pedig többnyire tágasra, szépre építik. Egyre kulturáltabb és fejlettebb a városok üzlethálózata. Fehér foltok is akadnak a megyében, főként a városok külső területein, vagyis olyan helyeken, ahol az alacsony laksűrűség miatt gazdaságtalan boltot nyitni. És közismertek az új lakóövezetek gondjai is. A végrehajtó bizottság hosszasan vitatta a témát. Végül olyan határozatot hozott, mely legalább részben javíthat a helyzeten. A határozat értelmében például a városi tanácsokat ösztönözni kell a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésére, főként az új lakóterületeken. A helyi tanácsoknak egyúttal több beleszólási lehetőséget biztosítsanak majd az egyes cégek helyi munkájába. Szorgalmazni fogják a versenyt az egyes vállalatok, szövetkezetek között. A többszektorúságot oly módon is bővíteni kívánják, hogy az ipari vállalatokat arra biztatják, nyissanak saját üzleteket. A jobb ellátás, a nagyobb választék érdekében pedig a vállalatok belső, a munkaszervezésben és vezetésben rejlő tartalékaikat kívánják intenzívebben kihasználni. Tudományos ülésszak tervgazdálkodásunkubileumán Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Társaság és az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Egyesület rendezésében kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos tudományos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. Mintegy 500 magyar szakemberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek delegációi is. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözlő beszéde után Pávai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon címmel tartott előadást. A. V. Bacsurin, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese szocialista országoknak a tervezési tudományos ülésszakon részt vevő delegációi nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit és méltatta tervgazdálkodásunk nagy sikereit a [ Szélesedő utak Somogyi Károlyné felvétele A város egyik legnagyobb útépítése folyik a Nőkért soron, Újszegeden. A városrész tucatnyi fát vesztett, viszont kap helyébe egy széles, modern utat , öt és fél millió forintért. Akár a Székely sori útfelújítás, ez is egyik biztosítéka lesz az újszegedi közlekedés majdani átalakításának. A kivitelező a hódmezővásárhelyi KÉV, 62. évfolyam 228. szám 1972. szeptember 27., szerda Ára: 80 fillér Szovjet javaslat az ENSZ-ben: Zárják ki az erőszakot az államközi kapcsolatokból Kedden, magyar idő szerint 15.30 órakor folytatódott New Yorkban az ENSZ- közgyűlés általános politikai vitája. Ezen a napon szólalt fel Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Gromiko — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a továbbiakban is hozzájárul majd a békeharchoz és ahhoz, hogy az ENSZ a béke még hatékonyabb eszközévé váljék. A továbbiakban kiemelte annak szükségességét, hogy zárják ki az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokból. Az atomfegyver megjelenése és felhalmozása az államok fegyvertárában radikálisan megváltoztatta a feltételezéseket azokról a következményekről, amelyekkel a katonai konfliktusok járhatnak a népek számára. Az atomkatasztrófa elkerülése érdekében nemzetközi törvény szintjére kell emelni az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatokban és ezzel egyidejűleg be kell tiltani az atomfegyver alkalmazását. Ebből a megfontolásból kiindulva, a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésének 27. ülésszaka elé terjesztette az erőszak alkalmazásáról való lemondást a nemzetközi viszonyokban, és a nukleáris fegyverek alkalmazásának egyszer és mindenkorra történő betiltását. Ennek a javaslatnak a lényege az, hogy előirányozza az államok lemondását az erőszak bármilyen alkalmazásáról a nemzetközi viták eldöntésében, beleértve a lemondást mind az atomfegyver, mind pedig az úgynevezett hagyományos fegyverfajták alkalmazásáról. A Szovjetunió javaslata a jelenlegi helyzetben leginkább realista, és maximálisan hatékony megoldás elfogadására irányul. Éppen az ilyen megoldás felel meg az összes államok érdekeinek, függetlenül azok társadalmi rendszerétől, területük nagyságától és lélekszámuktól, valamint attól, hogy van-e atomfegyverük vagy nincs. Az államok kötelezettségvállalása, hogy lemondanak: az erőszak alkalmazásáról — beleértve az atomfegyvert — természetesen semmilyen mértékben sem érintheti jogukat az egyéni és a kollektív önvédelemre. Senki sem teheti kétségessé az agresszió áldozatául esett államok és népek elidegeníthetetlen jogát arra, hogy minden eszköz bevetésével visszautasítsák az agressziót, amíg az agresszor, folytatva az erőszakot, támadást intéz szabadságuk és szuverenitásuk ellen, amíg arra törekszik, hogy megtartsa az erőszakkal megszerzett területeket. Elegendő a mindenki előtt álló példákra, Indokínára és a Közel-Keletre hivatkozni — állapította meg Gromiko. Csou En-laj és Tanaka újabb megbeszélése Csou En-laj kínai és Ta- ban megtartotta másodiknaka japán miniszterelnök megbeszélését Egy japán kedden Pekingben, helyi idő kormányszóvivő szerint Taszerint a késő délutáni órák naka és Csou En-laj őszinte hangú eszmecserét folytatott konkrét problémákról. A két kormányfő találkozója után Csi Peng-fej kínai és Ohira japán külügyminiszter ismét tanácskozni ült össze. Tokiói politikai és diplomáciai körökben általános a meggyőződés, hogy a Pekingben folyó japán—kínai csúcstalálkozó beváltja a hozzá fűzött reményeket és szentesíti a két ország kapcsolatainak normalizálását. A pekingi csúcstalálkozót értékelő első japán jelentések Tanaka fogadtatásának melegségét és a hétfői tárgyalás, valamint az azt követő kínai bankett pozitív kicsengését emelik ki. A japán szóvivő, miután hangsúlyozta a tárgyalások „hihetetlen őszinteségét” kijelentette, az a határozott benyomása, hogy a csúcstalálkozó sikeres lesz. Ezt erősíti meg japán vélemények szerint az az értesülés is, hogy Tanaka és Csou En-laj elvileg már első tárgyalásukon megállapodtak a diplomáciai kapcsolatok felvételében.