Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

2 A vietnami hadszíntéren folynak a harcok (Folytatás az 1. oldalról.) sz­esen 170 bevetésben tá­madták Észak-Vietnamnak a 20, szélességi körtől dél­re fekvő területeit. Dél-vi­etnami légitámadásaik fő célpontja a Saigon körüli felszabadított térség volt. Az amerikai repülőerődök a nap folyamán mintegy­­ két­ezer tonna bombát szórtak le a TDK Sűrűn lakott te­rületeire és Dél-Vietnam­ felszabadított körzeteire. A­­ DIFK Párizsban tár­gyaló küldöttségének szóvi­vője kedden délután nyilat­kozatban tiltakozott az el­len, hogy­­ az Egyesült Ál­lamok — a megegyezés sze­rinti időpontban — nem volt hajlandó a VDK-val kötött megállapodást aláírni. A DIFK küldöttsége nyi­latkozatának elhangzása után a demokratikus Viet­nam Párizsban tárgyaló küldöttsége is tiltakozott az ellen, hogy az amerikai fél kedden, a megegyezés sze­rinti időpontban nem volt hajlandó aláírni, a vietnami háború beszüntetéséről szóló megállapodást. A VDK küldöttsége nyi­latkozatában aláhúzta, hogy az Egyesült Államok által felhozott ürügyek nem helytállóak. A demokratikus Vietnam küldöttsége követelte, hogy­­.az Egyesült Államok kor­mánya gyorsan írja alá azt a megállapodást, amelyben 1972. október 20-án már megegyezett a VDK-val”. Miután a Fehér Ház hét­főn hivatalosan kijelentette, hogy nem írja alá a VDK- val létrejött békerendezési egyezményt, amíg nem ren­dezik a­ „fennmaradó kér­déseket”, washingtoni dip­lomáciai forrásokból olyan hírek terjedtek el, hogy dr. Kissinger elnöki főtanács­adó és Le Duc Tho, a VDK párizsi küldöttségének kü­lön tanácsadója még a hét folyamán felújítja megbe­széléseit és szombaton, vagy vasárnap sor kerülhet az egyezmény aláírására. Kedden reggelig az ameri­kai kormány nem erősítette meg, és nem is cáfolta az amerikai sajtóban feltűnően tálalt értesülést. Egyelőre nem világos, vajon tényleg történt-e haladás Washing­ton és Hanoi között a bi­zalmas érintkezés csatorná­in, avagy propagandamanő­verről van szó, amelynek célja az, hogy az ameri­kai elnökválasztási hadjárat utolsó hetében ébren tart­sa a „kézzelfogható közel­ségben levő béke” remé­nyét, ily módon semlegesít­ve McGovern demokrata­párti elnökjelölt sürgető fel­hívásait a 9 pontos béke­rendezési­­ terv haladéktalan aláírására. „Békét azonnal!” „Nixon tartsa meg ígéretét!” — kö­vetelték Párizsban annak a nagygyűlésnek a résztvevői, amelyet a Mutualite-palota nagytermében rendeztek. A gyűlés szónokai a francia békemozgalom, a CGT, a CFDT, a FEN (Pedagógus Szakszervezet), a Szocialista Párt és a Kommunista Párt képviselői a több ezer fő­nyi hallgatóság lelkes he­lyeslése mellett követelték, hogy Washington szüntesse be késleltető manővereit, s haladéktalanul írják alá a vietnami békét helyreállító megállapodást. rAdiatelex Nyugat-Berlin Kedden délelőtt a négy hatalom nagykövete Nyugat- Berlnben a Volt Szövetséges Ellenőrző Bizottság épületé­ben folytatta eszmecseréjét a négy hatalom jogairól és felelősségéről azzal kapcso­latban, hogy hamarosan le­hetségessé válhat az NDK és az NSZK ENSZ-beli fel­vétele. London Az angol külügyminiszté­rium szóvivője kedden kö­zölte, hogy Nagy-Britannia részt vesz az európai bizton­sági konferencia november 22-re Helsinkibe összehívott előkészítő értekezletén. Montevideo Montevideóból érkezett hi­vatalos értesülések szerint az uruguayi kormány valamen­­­nyi tagja együttesen benyúj­totta lemondását Juan Maria Bordaberry elnöknek. Az államfő azonnal tárgyaláso­ka kezdett új kormánya megalakításáról. Peking A Pekingben tartózkodó sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter kedden újabb két és fél órás meg­beszélést tartott kínai tár­gyalópartnerével, Csi Peng­­fej külügyminiszterrel. Na­pirenden a kétoldalú kap­csolatokkal összefüggő kér­dések szerepeltek. Lemondott a chilei kormány Allende uj kabinetet alakit 9 Santiago (AFP, Reuter, UFI) A chilei népi egység kor­mánya közösen benyújtotta, lemondását­­ jelentették be kedden hivatalosan Santia­­góban. A chilei kormány tagjai azért mondtak le, hogy az­ államfő — Salvador Allende köztársasági elnök számára teljes akciószabadságot biz­­­tosítsanak egy új kormány megalakításához. Salvador Allende kedden a lemondó­­­ koalíciós kor­mányban részt vett pártok vezetőivel találkozott, hogy az új, kormány megalakítá­sával kapcsolatos kérdések­ről tanácskozzék. A kormány szóvivője közölte: a népi akció forradalmi pártja ja­vaslatot terjesztett elő, hogy a rend helyreállítása érde­kében két katonatisztet ve­gyenek be az új kormányba. A reakció által támasztott nehézségek leküzdésére Car­los Mattis gazdaságügyi mi­niszter hétfő éjjel beszédet mondott az országos rádió­­hálózatban, s Allende elnök nevében kijelentette: a kis­kereskedelem és a szállítás továbbra is a gazdaság ma­gánszektorában marad, azzal a változással, hogy a két területen állami tevékenység is folyik majd. Rámutatott, hogy a kormány nem kíván megsemmisíteni vagy szét­zülleszteni egyetlen szakmai szövetséget sem, hiszen prog­ramja világosan érthető: de­mokratizálni szeretné a gaz­daságot és a társadalmat, véget akar vetni a nyomor­nak és a törvénytelenségek­nek. Választások Kanadában • Ottawa (AFP, Reuter) Kedd reggeli értékelés sze­rint a kanadai parlamenti választások során Pierre El­liot Trudeau miniszterelnök liberális pártja 108 — más jelentések szerint 109 —, Ro­bert Stanfield ellenzéki ha­ladó konzervatív pártja pe­dig 107 mandátumot szer­zett. Az AFP francia hírügy­nökség tegnap esti legfris­sebb jelentése szerint a ka­nadai parlamenti választáso­kon az ellenzéki haladó kon­zervatív párt megszerezte a vezetést a liberálisokkal szemben. A Meadow Lake-i választókörzetből érkezett eredmény alapján az ellen­zéki pártnak 109 mandátuma van a kormánypárt 108 man­dátumával szemben. Az utolsó — 284. —választó­­körzetből még nem érkezett meg a szavazás eredménye. SZLKUA, AOIa. NOVEMBER. 1. Barátságvonattal Odesszába Ukrajna fővárosában A késő esti órákban futott be vonatunk a kijevi pálya­udvarra. A szállodához pano­­rámabuszokkal érkeztünk. Annak ellenére, hogy éjfél­kor kerültünk ágyba, a reg­gelit senki nem késte le. Szemerkélő esőben, csípős hi­deg szélben indultunk fővá­rosnéző körútunkra. Mire a kijevi emlékparkba értünk, idegenvezetőnktől már meg­tudtuk, hogy az ukrán fővá­ros 778 napig volt fasiszta megszállás alatt, majd a Névtelen katona sírjánál em­lékeztünk azokra a hősökre, akik a város védelménél ál­dozták életüket. Egy-egy turistacsoportba mindig kerülnek „nagy cso­­dálkozók”, meg olyan embe­rek is, akiknek mindig van valami gondjuk-bajuk. Ilyen volt a 2-es csoport egyik hölgyvendége is. Amikor a Dnyeper hídjánál álltunk meg, ő felkiáltott: „Jé, ez meg az Erzsébet-híd!” Hoz­zá kell tennem, semmi köze nem volt a budapestihez, de még nem is hasonlított rá. A túl gyorsan pergő prog­ram alatt nem sok idő ma­radt arra, hogy jobban szem­ügyre vegyük a várost. Fel­tűnő volt az épületek monu­mentalitása, vakolatnélküli­sége. Szinte formabontásként hatott a körtekupolás ukrán barokk stílusban épült szó­fiai székesegyház. Kupoláit a közelmútban aranyozták, s hét kilogramm aranylemezt használtak fel díszítésére. Kijevben egyébként hét színház, 89 filmszínház, 84 kultúrotthon és 13 múzeum szolgálja a művelődést. A Vlagyimirszkaja utcán haladva mindannyian elcso­dálkoztunk a Sevcsenko Egyetem rikító vörös színén, melynek legendái közül ide­genvezetőnk is elmesélt né­­hányat. Íme az egyik válto­zat: I. Miklós cár, amikor a diákok tiltakoztak az önkény ellen, vörösre festtette, mint­egy jelképet szolgáltatva, hogy piruljon maga az épü­let is, ahol olyan diákok tanulnak, akik fellázadtak a cári uralom ellen. Színe egyébként szimbolizálja a gazdag forradalmi hagyomá­nyokat is. Jelenleg 18 karán 18 ezer diák tanul. Már messziről feltűnnek a kijevi központi stadion ég­benyúló betonlábakon álló reflektorai. A százezer férő­helyes sportkombinátot a zsúfolt program miatt csak­ az autóbusz ablakából cso­dálhatjuk meg. A stadion mellett 12 ezer férőhelyes sportcsarnok 26 sportág szá­mára biztosít versenyzési le­hetőséget. Az ukrán főváro­s lakói büszkék arra is, hogy a Szovjetunió 50 olimpiai aranyérméből 13-at kijevi sportolók szereztek, mint például Borzov, Bondarcsuk, Arzsanov, Krisz, hogy csak a legismertebbeket említ­sük.Kijev olyan, mint minden főváros. Zsúfolt autóbuszok, hullámzó embertömeg, a csúcsforgalom időpontjában, délután fél 5-kor. Taxik so­kasága cikázik az ügyeskedő gyalogosok között. Itt ugyan­is nincs elsőbbsége a járó­kelőknek. A piros és a zöld csak a gépjárművezetőkre vonatkozik. A gyalogos saját felelősségére közlekedhet bármikor a forgalmi lám­páktól függetlenül. A városnézés után roham­tempóban végigszaladjuk a népgazdasági kiállítást, majd Kijev új városrészét utaz­zuk körül. A házgyári ele­mekből „ragasztott” modern lakások láttán egy kicsit irigykedve gondolunk a ki­jeviekre, hiszen az ukrán fő­városban naponta 80 lakást építenek fel, és adnak át. De ne tegyünk hasonlato­kat, azt hiszem felesleges hozzáfűzni komentárt is. Az ebéd: olajos hal, káposzta­­leves, sülthús, fagylalt és sör. A csoportból már csak néhányan keresnek kifogáso­kat. Délután néhány órás sza­bad program. Ha véletlenül áruházba tévedünk, nem hallunk mást, mint magyar beszédet. „Ez mennyi, az mibe kerül?” Már vagy fél órája követ bennünket­­ egy lány. Meg kellene szólítani, oda kelle­ne menni hozzá. Nem bírjuk továb cérnával. Megszólítjuk. Hiányos orosz tudásunkkal megkérdezzük tőle, hogy Ki­jevben lakik-e. Mire ő, jót mosolyogva rajtunk, magya­rul válaszol. Nincs szeren­csénk. Este 7 órakor ismét háló­kocsiba szállunk. Akkor még nem tudhattuk, hogy végig dideregve, hideg kupékban tesszük meg azt a néhány száz kilométert, ami Kijev és a Fekete-tenger üdülővárosa, Odessza között van. Bagaméry László (Következik: Odessza és a tenger) ENSZ-vita a nukleáris kísérletek betiltásáról • New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottsága jelenleg a le­szerelési világértekezlet ös­­­szehívásával kapcsolatos szovjet javaslattal együtt számos olyan kérdést vitat meg, amely összefügg a le­szerelés problémájával. Ezek közé tartozik az összes nuk­leáris kísérletek betiltása, a vegyi fegyverek előállításá­nak és felhasználásának be­szüntetése és atommentes övezetek létrehozása. Alekszej Roscsin, a Szov­jetunió képviselője a bizott­ság ülésén hangsúlyozta, hogy országa mindig elsőd­leges fontosságot tulajdoní­tott a nukleáris fegyverek alkalm­azása... betiltásának. Éppen ezért terjesztette­­ elő a szovjet küldöttség az ENSZ-közgyűlésének jelenle­gi ülésszakán azt a javasla­tot, hogy a nemzetközi kap­­csolatokból zárják ki az erő­szak alkalmazását, és egy­szer s mindenkorra tiltsák be a nukleáris fegyverek al­kalmazását. A nukleáris­ kísérletek be­tiltásával kapcsolatban a szov­jet küldött megállapítot­ta, hogy a Szovjetunióval együtt számos más országot nyugtalanítja a haladás hiá­nya ennek a problémának a megoldásában. A vietnami háború krónikája Mikor, hol és milyen eseménnyel kezdődött a vietnami háború? Ha történelemkönyvet írnánk, évszázadokra kel­lene visszanyúlnunk, most azonban csak a második világ­háború befejezése óta történt legfontosabb eseményeket soroljuk fel. 1945. augusztus 19.: a háború alatt egész Vietnamot megszállva tartó japánok kapitulációja után a Viet Minh néven harcoló vietnami felszabadító erők magukhoz ra­gadják a hatalmat egész Vietnam területén. Szeptember 2.: kikiáltják a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Szeptember 23.: a francia gyarmatosítók — brit segít­séggel — megszállják Saigont és megindítják a háborút a Viet Minh ellen. 1946. december 19.: francia csapatok támadást intéz­nek Hanoi ellen, a háború így teljessé válik. Párizs az általa megszállt területen bábkormányt állít. 1950: ebben az esztendőben válik ismeretessé, hogy az Egyesült Államok nyíltan segíti a francia gyarmatosí­tókat. Washington elismeri Bao Dal, a franciákhoz hű csá­szár rendszerét. 1954. május 7.: a második világháborút követő évti­zed legnagyobb eseménye Vietnamban: Dien Bien Phu­­nál összeomlik a francia kolonialisták expedíciós had­serege. Július 21.: aláírják a genfi egyezményeket, ezek sze­rint a 17. szélességi fok az ideiglenes tűzszüneti vonal, két éven belül általános, titkos választásokat kell tartani egész Vietnam területén a két különálló országrész egyesítésére, s ki kell vonni a külföldi katonaságot. Az USA kormánya nem írja alá a genfi egyezménye­ket (arra való hivatkozással, hogy nem óhajt szerepelni olyan okmányon, amelyen az általa el nem ismert Kínai Népköztársaság aláírása is jelen van), noha John Foster Dulles akkori amerikai külügyminiszter is végig részt vesz a genfi értekezleten. Washington katasztrófának minősíti a fenti megállapodásokat, és gazdasági, valamint katonai támogatást ígér a Diem-kormánynak. 1955. április: az Egyesült Államok elégedetlen Diem­­mel és leváltását fontolgatja, ám­ Diem előbb lép: lemon­datja Bao Dai császárt és­ önmagát kiáltja ki Dél-Vietnam államfőjének Leszögezi: nem fogadja el a genfi egyez­ményekben megszabott általános változásokat. 1956- a genfi egyezmények nyílt megsértésével újabb 350 amerikai katonai tanácsadó érkezik Saigonba. 1960. december 20.: megalakul a dél-vietnami szabad­ságharc vezérkara, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front. 1963. november: az USA támogatásával katonai puc­­­csot hajtanak végre Saigonban: Diem diktátort megölik. 1994. augusztus 2—4.: a Maddox és a Turner Joy nevű amerikai rombolók tüzet nyitnak a VDK torpedó­­naszádjaira. Johnson elnök a tényeket meghamisítva a VDK-t vádolja a „tonkini incidensért”, és az amerikai kongresszus 7-én határozattá emeli Johnson javaslatát, az elnök felhatalmazást kap a légi háború és a szárazföldi hadműveletek kiterjesztésére. 1965. február 13.: Johnson parancsot ad a VDK elleni folyamatos légi háborúra. Május 20. : Saigonban katonatiszti puccs Thieu és Ky vezetésével megbuktatják Quant miniszterelnök kormá­nyát. Ugyanez év decemberében az amerikai csapatok létszáma Dél-Vietnamban megközelíti a E00 ezret. 1960: Ho Si Minh több államfőhöz intézett le­velében közli, hogy a békét csak akkor lehet megteremteni, ha az USA haladéktalanul és feltétel nélkül megszüntet min­den háborús cselekményt a VDK ellen, és elfogadja a DNF-et a dél-vietnami nép egyetlen törvényes képviselő­jének. Ez év júniusában Washington tovább eszkalál: bombázza Hanoit és Haiphongot. 1967 márciusában• a DNFF sikeres offenzívája után Dél-Vietnam területének mér négyötödét ellenőrzi, az amerikai haderők létszáma pedig 466 ezerre emelkedik. 1968. március 31.: Johnson bejelenti, nem jelölteti ma­gát ismét az elnökválasztásokra, korlátozza a VDK bom­bázását és kész tárgyalni a demokratikus Vietnammal Májusban megkezdődnek a hivatalos tárgyalások a VDK és az USA képviselői között. Október 21-én Johnson be­jelenti, hogy az USA megszünteti a VDK elleni légitá­madásokat. 1969. január 18.: a párizsi tárgyalásokba bekapcsoló­dik a DNFF, illetve a DIFK és a saigoni rezsim küldött­sége is. A DIFK (Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány) egyébként ez év június­­ 8-án alakul meg. Jú­lius 25-én Nixon guami beszédében bejelenti „vietnami­­zálási" tervét. Lényege: az ázsiaiak harcoljanak egymás ellen, az USA fokozatosan kivonja szárazföldi csapatait és csak pénzt, fegyverzetet, légi és tüzérségi támogatást ad a saigoni rezsimnek. Ekkor már 543 ezer fő az ame­rikai expedíciós seregek létszáma­ Ennek csökkentését va­lóban fokozatosan megkezdik, de 197». április 30.: amerikai agresszió Kambodzsa ellen 1971 február: 20 ezer saigoni és 9 ezer amerikai ka­tona támadása Laosz ellen. Július 1.: a DIFK a párizsi tárgyaláson előterjeszti hétnapos béketervét. Eszerint, ha az Egyesült Államok végleges határidőt szab valamennyi katonájának haza­rendelésére, megkezdődhetnek a tárgyalások a fogságba esett amerikai pilóták szabadon bocsátásáról és a hadmű­veletek beszüntetéséről, valamint egy dél-vietnami koa­líciós békekormány létrehozásáról. December 22.: az amerikaiak ismét bombázzák Észak- Vietnamot. 1972. január 2.: Nixon elnök tévébeszédében bejelen­tette, hogy 1969 óta magánjellegű megbeszélések folytak Hanoi és Washington között, és a Vietnami DK-t tette fe­lelőssé a sikertelenségért. Nyilvánosságra hozta, hogy ad­dig az időpontig Kissinger tizenkétszer tett titkos láto­gatást Párizsban és hét ízben tárgyalt Le Duc Thóval és Xuan Thuyjal, az észak-vienami küldöttség vezetőivel. Március 31.: a felkelők nagy támadást indítanak Dél- Vietnamban. Május 8.: Nixon elnök ismerteti határozatát, amely szerint aláaknázzák az észak-vietnami kikötők bejáratát, hogy megakadályozzák külföldi segély eljuttatását a Vi­etnami DK-ba. Június 13.: Párizsban felújítják a négyhatalmi tárgya­lásokat. Henry Kissinger és Le Duc Tho ismét felveszik a titkos kapcsolatokat. Szeptember 11.• a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány beterjeszti hétpontos javaslatának új változatát, amelyben előirányozza egy hármas koalíciós kormány megalakítását a DNFF, egy semleges csoport és a saigoni rezsim képviselőinek részvételével, de Thieu diktátor nélkül. Szeptember—október: Henry Kissinger és Le Duc Tho 19. titkos találkozása és megbeszélése során Washington és Hanoi egyetért a tűzszünet bevezetésének és a viet­nami háború befejezésének módozatai kérdésében. A meg­állapodást a hanoi kormány minapi nyilatkozatában is­merteti.

Next