Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-29 / 305. szám

PÉNTEK, VB, DECEMBER 2». Énekkari szemle Első ízben rendezi meg az Országos Vándor Sándor Munkás- és Ifjúmunkás Énekkari Szemlét a Műve­lődésügyi Minisztérium, a SZOT, a KISZ, az MSZBT, a fővárosi tanács és a Kó­rusok Országos Tanácsa a hazai és a nemzetközi mun­kásmozgalom dalainak nép­szerűsítésére. A szemle be­mutatóin egynemű és ve­gyeskarok, kamarakórusok, vokálegyüttesek, pol-beat és folk-beat együttesek vehet­nek részt, a jelentkezési ha­táridő 1973. február­­ 1. a megyei művelődési központ­ban (Népművelési tanács­adó). A szemlét három sza­kaszban bonyolítják le, már­cius 15. és április 4. között a helyi, járási, április 4. és május 1. között a megyei kategória döntőket, míg az ünnepélyes megyei, fővárosi záróbemutatók május 10. és június 1. között lesznek. A legjobban szereplő együtte­seket több fesztiválra, dalos ünnepre hívják meg. Ötszáz éves a magyar könyv A megyei könyvbarát akcióbizottság­­ felhívása és pályázata Mint ismeretes, 1973-ban emlékezünk a magyar könyv születésének 500. évforduló­jára. Ebből az alkalomból a Hazafias Népfront Csongrád megyei Könyvbarát Akció­­bizottsága felhívást adott ki és ezzel együtt pályázatot hirdetett a magyar könyv­kultúra helyi múltjának és jelenének feltárására. A felhívás — hangsúlyoz­va, hogy a legfőbb cél a jó könyv terjesztése és az ol­vasás megszerettetése — egyebek közt felkéri a poli­tikai, társadalmi, gazdasági élet irányítóit, hogy a gaz­dasági, a szociális gondos­kodással egyenlő mértékben törődjenek a gondjaikra bí­zott emberek művelődésé­vel, olvasásával is, és a le­hetőségekhez mérten tegye­nek az eddigieknél is na­gyobb erőfeszítéseket, hogy megteremtsék az „olvasó néppé” válás anyagi és sze­mélyi feltételeit. Kiemelten törődjünk a legfogékonyabb korosztá­lyok, a gyermekek és az if­júság iskolán kívüli műve­lődésével, az olvasás belső igénnyé fejlesztésével, gyer­mekkönyvtárak létesítésével, ifjúsági klubok működ­te­té­­sével Fokozottan segítsük, hogy munkásosztályunk el­sajátítsa a korszerű szak­műveltséget és az általános műveltsége is tovább fejlőd­jön. Városainkban, községeink­ben művelődési házak fo­gadják a művelődni és szó­rakozni vágyókat. Megyénk 320 közművelődési könyvtá­rában egymillió kötet könyv áll a lakosság rendelkezésé­re. Művelődési intézménye­ink kihasználtsága azonban még alatta marad a lehető­ségeknek. A felhívás kéri a taná­csok, az üzemek, a szövet­kezetek és a tömegszerveze­tek vezetőit, hogy a lakos­ság olvasási igényeinek fel­keltésével, továbbfejlesztésé­vel is járuljanak hozzá a magyar könyv születésének méltó megünnepléséhez, né­pünk általános és szakmű­veltsége, szocialista közgon­dolkodása formálásához. A pályázati felhívás sze­rint a magyar könyvkultúra helyi (megyei, járási, köz­ségi) problémáit feltáró pá­lyaművek foglalkozhatnak a könyv- és könyvtártörténettel (például munkás- és agrár olvasókörök, könyvtárak, nyomdák, kiadók és könyv­­kereskedések működése) to­vábbá a könyvolvasás és könyvpropaganda jelen eredményeinek, feladatainak elemző igényű bemutatásá­­val A jeligés pályamunkái két példányban a Csongrád me­gyei tanács művelődésügyi osztályához (6721. Szeged, Rákóczi tér) kell eljuttatni 1973. április 15-ig. A szerző nevét, foglalkozását és lak­címét lezárt borítékban mel­lékelte. A pályázatra beküldött mű még nem publikált, leg­feljebb 3 nyomdai ív (60—70 gépírásos oldal) terjedelmű dolgozat lehet A pályázat nyilvános, azon bárki részt vehet. Pályadíjak: első díj 3000 forint; második díj 2000 forint; harmadik díj 1500 forint A beküldött pályamunká­kat társadalmi zsűri bírálja el A zsűri javaslatára a dí­jak megosztva is kiadhatók. Eredménykihirdetésre és a pályadíjak átadására az 1973. évi ünnepi könyvhéten kerül sor. A pályázatról a helyi (megyei, városi, községi) könyvtárak részletesebb fel­világosítást adnak. Új filmek Kezed melegével Ma gyarni beszélő szovjet film. írta: Szuliko Zsgenti, rendezte: Sota Manag­adze és Nodar Managadze, fősze­­replő: Szofiko Csiaurcli. Szidónia, a Kezed melegé­vel című film hősnője egy isten háta mögötti grúz falucs­kában él Ha késve is, de minden hír eléri ezt a falut, lezajlik itt is az utóbbi 50 év történelmének valamennyi fontosabb eseménye A film az elgyengült, megöregedett Szidónia emlékképeiből áll össze, olyan mozaikokból, amelyek a számára fontos, az ő sorsát alakító eseményeket tartalmazzák. Látjuk fiata­lon, amikor megismerkedett a vidám Jászomnál, akinek felesége lett; aggodalommal vegyes az öröm szép arcán, amikor férje megszökik a mensevikektől; fájdalma ha­tártalan, nagyfiát ellenforra­dalmárok golyója ölte meg; a második világháború vége úgy éri, hogy másik fiát gyá­szolja; aztán csöndben el­megy a férje, a család szét­szóródik, a többi gyerek a falutól távol tanul, dolgozik, az unokák játékának vidám hangjai csak ritkán verik föl a ház csöndjét. A hősi küzdelmeket, áldo­zatokat, nehéz éveket ábrá­zoló történelmi freskót már sok-sok filmben megfestet­ték, ebben a témában nehéz újat mutatni, mondani. A Kezed melegével alkotóinak sikerült. Ennek talán az a titka, hogy a film minden gyönyörűen fényképezett ké­pe — operatőr: Givi Racs­­velisvili — valamiképpen sa­játosan grúziai színekkel át­itatott, magán viseli minden történte, jellem és cselekvés az etnikum jellemzőit Min­den bizonnyal ugyanez menti meg a film egészét attól is, hogy erősebben érzékelhetők legyenek szentimentális fel­hangok, amelyektől néhány jelenet nem mentes. A grúz emberre jellemző humor, ön­irónia, vidámság, líraiság és temperamentum ugyanis át­szövi a képsorokat, hol üdítő hatású, hol mély érzelmek teljesebb átéléséhez segít A grúz család 50 évének, Szi­dónia életének történésie, a hétköznapok történései, az asszony helytállása, szép em­bersége nem példának ki­emelt, eszménynek stilizált, hanem valamiképpen termé­szetes. Ez a hatás is sajátja a filmnek és ebben nagy ré­sze van a Szidóniát alakító Szosiko Csiaureli természe­tes, egyszerű eszközöket használó játékának. Elfogad­tatja magát fiatal lányként és tört öregasszonyként, hi­hető, hiteles alakítással járja végig egy hosszú asszony­ élet minden stációját. Kitűnő színész valamennyi partnere, a Jaszont alakító Gregorij Citasvili közülük is kiemelke­dik. A film szép zenéjét Revaz Lagidze szerezte. A filmet ünnepi bemutatón láthatta a közönség tegnap este. A bemutató előtt dr. Diós József, a Tömörkény gimnázium igazgatója, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának alelnöke ünnepi be­szédet mondott a Szovjetunió megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából a e. Mesterbérlet A tavalyi zongorabérlet­hez hasonlóan a filharmó­nia szegedi kirendeltsége az idei évad második felében mesterbérletet ad ki a ha­gyományos fő- és kamara­bérleti sorozatok mellé. A mesterbérlet négy koncertjét a Tömörkény Zeneművészeti Szakközépiskola Lenin kör­úti nagytermében rendezik meg csütörtök esténként 8 órai kezdettel Az első programra február 8-án kerül sor: szegedi ope­raművészek, Horváth Eszter és Gregor József Schumann. Muszorgszkij, R. Strauss, A. Berg te Kodály dalaiból mu­tatnak be Szelecsényi Nor­bert zongorakíséretével. A március elsejei koncert szó­listája Lantos István zongo­raművész, a március 29-ié pedig Rados Ferenc zongo­raművész lesz. Május 17-én Stefan Ruha és Antal István szonátaestjére kerül sor a konzervatóriumban. „Vallatták a Balatont A keszthelyi Balatoni Mú­zeum munkatársai befejez­ték azoknak a leleteknek a feldolgozását, amelyeket a Balaton nyugati partvidéké­nek tőzegrétegeiben, a tó egykori medrében találtak. Itt bukkantak rá a tőzeges terület fölött egykor átvezető utak maradványaira. A lele­tek igazolják azokat a doku­mentumokat, amelyekből ki­derül, hogy a lápvidéken a 630-as években kezdték meg az utak építését. Ezen a te­rületen hajdan két fő forgal­mú út vezetett át A régi utak maradványainak feltá­rásával és vizsgálatával hid­rológiai szempontból is érde­kes megállapításokra jutot­tak, a cölöpmaradványok jól mutatják a Balaton egykori vízállását. Eszerint — a tö­rök időket kivéve — évszá­zadok alatt alig változott a tó vízszintje. B-52-esek Hanoi felett • Hanoi (MTI, VNA) Szerda éjjel fél 11-től éj­félig tartott a B-52-esek újabb terrorbombázása Ha­noi ellen. A hosszú soroza­tokban lezúduló bombák is­mét több körzetet romboltak le, s számos, a fővároshoz tartozó községet ért kegyet­len bombatámadás. A fővá­ros védelmi övezetében és Hoa Binh tartomány fölött légi csata bontakozott ki a támadó gépek és a VDK lé­­gierejének gépei között. Eb­ben a körzetben két B—52- es gépet rakétával lőttek le, hármat pedig a vietnami vadászgépek semmisítettek meg. Csütörtökön reggel és a délelőtt folyamán három, újabb támadás érte a viet­nami fővárost Szerdán és csütörtökön új erővel lángoltak fel a har­cok a dél-vietnami Quang Tri tartományban, a fegy­vermentes övezettől közvet­lenül délre. A népi erők tü­zérségei mintegy 1000 löve­déket és aknát zúdítottak a saigoni ejtőernyős és tenge­részgyalogos alakulatokra. Binh Tuy partmenti tar­tományban a népi erők el­foglaltak egy települést, és harcképtelenné tették az el­lenség 50 katonáját Jelentős mértékben meg­élénkült a kambodzsai ha­zafiak tevékenysége is az or­szág Dél-Vietnammal hatá­ros térségében. • Peking (MTI) Csi Peng-fej kínai külügy­miniszter csütörtökön a tár­gyalások folytatására hívta fel az Egyesült Államokat, kijelentve, hogy Washing­tonnak azonnal be kell szün­tetnie a bombázást, és tár­gyalások révén a lehető leg­gyorsabban alá kell írnia a vietnami békeegyezményt Csi Peng-fej a Binh asa­­szony, a DIFK külügymi­nisztere tiszteletére rende­zett fogadáson beszélt. Meg­jelent Csou En-laj, az ál­lamtanács elnöke is. Csou En-lajt a Washington Post tudósítója a fogadáson megkérdezte, kihat-e Hanoi bombázása a kínai—ameri­kai kapcsolatokra? A mi­­niszterelnök egyetlen szóval felelt: . Pi’iosan ” • Stockholm (Reuter) Az összes svéd politikai pártok vezetői csütörtökön kiáltványt intéztek Nixon el­nökhöz, és az amerikai kor­mányhoz, követelve a VDK elleni amerikai légitámadá­sok haladéktalan beszünte­tését, s a vietnami béke­megállapodás mielőbbi alá­írását.­­ New York (TASZSZ) Jane Fonda, a világhírű amerikai filmszínésznő a bostoni repülőtéren adott sajtónyilatkozatában kijelen­tette, hogy részt akar venni a vietnami háború megszün­tetését célzó megállapodás aláírásáért folyó nemzetközi küzde­emben. Brüsszel (A FI*) Henri Rolin, az Indokíná­­val foglalkozó nemzetközi jogászkonferencia elnöke csütörtökön felhívást tett közzé, amely megbélyegzi a VDK városai ellen intézett barbár amerikai légitámadá­sokat. Az NDK és a latin­­amerikai állam­ok • Berlin (MTI) Peru és a Német Demok­ratikus Köztársaság azonnali hatállyal, nagykövetségi szin­ten felvette egymással a dip­lomáciai kapcsolatot Ezzel 52-re emelkedett azoknak az államoknak a száma, ame­lyek nemzetközi jogilag elis­merték a Német Demokrati­kus Köztársaságot Kuba, Chile és Uruguay után Peru a negyedik latin­amerikai állam, amely diplo­máciai kapcsolatra lépett az NDK-val Az MTI berlini tudósítójá­nak kérdésére az NDK kül­ügyminisztériumának szóvi­vője kijelentette, hogy leg­később január első napjaiban tárgyalások indulnak az NDK és több NATO-állam között a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. r Újabb egyiptomi diplomácia • Kairó (UPI, AP) Anvar Szadat csütörtökön beszédet mondott az egyip­tomi parlament rendkívüli ülésén. Szadat hangsúlyozta, hogy Egyiptom újabb diplo­máciai kezdeményezést tesz a közel-keleti válság rende­zése érdekében. Kijelentette, hogy új terveket készítenek arra az esetre, ha újabb há­ború törne ki Egyiptom és Izrael között. Az elnök mél­tatta az arab—szovjet barát­ságot. Anvar Szadat csütörtökön elrendelte az országos harci bizottság felállítását az EAK- ban. A bizottság vezetője a köztársasági elnök lesz. SBICZELI A.R&0W Hullamsir 133. — Ez fontos tíztesöi és uraim ae őr­gróf ezért közömbösebb a szokottnál is a tekin­tetben, hogy mi történik a percsorai gát­tal, s az is megszívlelendő hír, hogy Dóé és Ser­­ked rétjeiről a pásztorok már­ terelik az intéző utasítására biztosabb helyekre a bürgefalkákat a marhacsordákat, s a méneseket is. Az össze­függés, azt hiszem, kézenfekvő. — Beszélni kellene az őrgróffal — dobbantott mérgesen Pillich. — Már Bécsben van — mosolyod­ott el gú­nyosan a keserű főjegyző, aki egyben tudós is volt. A hajóhidat is sürgősen bekötötték, ügyelve az ár folytonos emelkedésére, katonák és ácsok magasították a hídfőket, kétoldalt kötélkordont vontak s őröket állítottak több helyen, a két parton is, hogy az egyre sűrűbben menekülő embereket­ megfegyelmezzék, s a hidat is óv­ják a túlterhelés veszélyétől. De a hajóhíd erős ■aote, nagy, megrakott tacsaetaardset­­n albert, néhs tucatnyit is, mert ahogy a pánikhangulat fokozódott, a rémült családok is tömegestül tó­dultak a Halpiac felé, s vonultak, loholtak, ro­hantak Újszegedre, Szőregre, vagy jóval távo­labb is: Zentár­a, Szabadkára, Temesvárra. Ugyanakkor a vonatok is zsúfoltan közleked­tek, a pesti is, mely a boszortkányszigeti vashí­don szállította Torontál megye felé azokat, akik nem bíztak magukban, hogy helyt tudnak állni katasztrófa esetén. S ilyenek sokan voltak, de akadtak olyan megátalkodottak is, akik elhatá­rozták, hogy inkább megfulladnak, de keserve­sen összehordott otthonukat nem hagyják el Ezek este kiültek a házuk elé, pipáztak, köp­ködtek, s ha valaki kérdőre vonta őket hogy miért nem mentik holmijukat, csak ennyit mondtak: — Én nem megyek sehova se. Legyen úgy, ahogy meg van írva. Közben egy kis baleset is történt, s ez majd­nem végletessé vált, ha idejében meg nem aka­dályozzák. A felső Tisza-parton telelő, s erős kötelekkel, láncokkal kipányvázott hajómalom a nagy áradás következtében elszabadult, s nagy sebességgel, pörögve sodródott, lefelé. Be­leütközött egy másik malomba is, éppen abba, amelynek lelke Kopasz Matyi volt, g­errajdnem­ magával rántotta azt is. De „Kinizsi” látta, hogy mi történt, s hatalamas gerendával s ere­je teljes latbavetésével távol tudta tartani sa­ját malmuktól a másikat, igaz, hogy alig egy méternyire. De a veszedelem így sem múlt «Ü» mert a tehetetlenül úszó roppant alkotmány tombájával, kerekével nagy sebeséggel közele­dett a hajóhíd felé, s nyilván szétzúzza, ha ad­dig meg nem fékezik. Kopasz Matyi, s még töb­ben, csónakba ugráltak, de jöttek nagy ladik­jaikkal az utászok is, és csáklyák, kötelek se­gítségével sikerült a Sópajtáknál a parthoz vonszolni a malmot, melyen már tömérdek holmit halmoztak fel a molnárok, s a hozzájuk közelállók. A legbiztonságosabb védelmet álta­lában a vízi emberek tudták maguknak meg­teremteni, mert a bőgős hajók, a malmok, a halászbárkák, ha jól kikötötték őket, nyugodtan lebegtek a víz színén, s legföljebb arra kellett ügyelni, hogy a megrémült nép végső kétség­­beesésében rájuk ne térjön nem riadva vissza az elsüllyedés veszélyétől sem. S erre számíta­ni kellett. Ezért a vízialkotmányokon is őrö­ket állítottak föl, hogy többen ne kérjenek szállást, mint amennyit a hajó, vagy a malom elbír. S ez nem volt minden esetben egyszerű, mert az asszonyok sivalkodtak, rimánkodtak, a férfiak még a verekedéstől sem riadtak vissza, hogy helyet szorítsanak maguknak, s övéiknek Ugyanezen a napon megérkezett 11 ponton 86 utásszal. Ez már a kormány intézkedésére történt s m­ekor a főkapitány meglátta ezeket az ormótlan vasladikokat, s a városháza elé vitette őket, majdnem felkacagott, pedig mo­gorva ember volt (Folytatjukj RHD1ÖTELEX Moszkva A szovjet főváros dolgozói csütörtökön a Moszkvai Nagyszínház épülete előtti téren nagygyűlésen emlékez­tek meg a Szovjetunió meg­alakulásának ötvenedik év­fordulójáról. A nagyszínház falán emléktáblát helyeztek el, amely arra emlékezteti majd Moszkva lakosságát és a vendégeket, akik a „Bol­­sojt” — a város egyik leg­szebb klasszicista stílusú épületét — felkeresik, hogy ötven évvel ezelőtt, pontosan 1922. december 30-án ebben a teremben kiáltották ki a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének, vagy­is a Szovjetuniónak a meg­alakulását. Bangkok Négy géppisztolyos férfi foglalta el csütörtökön dél­ben Izrael bangkoki nagykö­vetségét. A négy arab gerilla az épület ablakából kidobott papírlapon ismertette hét­pontos követelését. Fő köve­telésük Izraelben fogva tar­tott és börtönbüntetésüket töltő 36 társuk szabadon bo­­csátása volt A négy arab gerilla később beleegyezett abba, hogy szabadon engedi az általa fogva tartott hat túszt. Ennek fejében a thai­földi hatóságok megígérték, hogy a gerillák bántódás nélkül elhagyhatják az or­szágot Bukarest Romániában a köztársaság kikiáltása negyedszázados évfordulójának előestéjén, csütörtökön a Román Szocia­lista Köztársaság Államtaná­csa közkegyelmet gyakorolt

Next