Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

FENTEK, 1913. MÁRCIUS 23. Szegeden a vándorzászló MÁV—Volán komplex brigádok versengése Évtizedes tevékenység — a két közlekedési ág: a MÁV és a Volán együttműködése jegyében. Így summázhat­nánk azoknak a MÁV—Vo­lán komplex brigádoknak az érdemeit, melyek esztendő­ről esztendőre többet tesz­nek a „közlekedési nagy­család” céljainak érdekében. A szállíttatók jobb kiszol­gálásáért munkálkodó komp­lex brigádokat minden na­gyobb állomáson megtalál­hatjuk. Csongrád megyében 6 állomáson segítik ilyen brigádok a közös feladatok minél jobb együttes megol­dását. A munkaverseny-mozga­­lomban is mind jobban meg­találják helyüket ezek a kollektívák. Versenyeznek egymással. A MÁV Szegedi Igazgatóságának területén szép számú komplex brigád működik; versengésük ered­ményét tegnap, csütörtökön hirdették ki a Volán 10-es vállalatának tanácskozóter­mében. Az első helyet és a velejáró jutalmat a Szeged­állomáson működő komplex brigád érdemelte ki. ötven tagja van a jeles kollektí­vának, a raktárnoktól a for­galmi szolgálattevőn át a ke­reskedelmi hivatalnokig és kirendeltségvezetőig sokféle hivatást képviselnek. S hogy mindannyian nagy ügyszere­tettel teszik a dolgukat, azt példázza a múlt évben elért kiemelkedő eredményük is. Ennek nyomán került most Szegedre a győztesnek kijá­ró vándorzászló. Szigorúbb ellenőrzés 1 közterületek használatáról tárgyalt a szegedi tanács vb A város gyorsuló fejlődé­se sajnos kényelmetlensé­gekkel is együtt jár. Sokfelé utcákat foglalnak el az épít­kezések, a közműépítések miatt pedig utakat és jár­dákat bontanak fel. E kelle­metlenségek ugyan szükség­­szerű velejárói a fejlődésnek, de sokszor több bosszúságot okoznak, mint amennyit feltétlenül kellene. Ezt a véleményt tükrözi a városi tanács végrehajtó bi­zottságának tegnapi ülésén hozott határozata is. Az I. kerületi tanácsi hi­vatal elnöke, Korek Jó­­zsefné dr. számolt be tegnap a végrehajtó bizottságnak a közterületek használatáról. A város területeinek lefoglalá­sát 1971 óta a hivatal mű­szaki osztálya engedélyezi. Először egy, később már két ügyintéző foglalkozott e fel­adattal, de kiderült, hogy így sem tudják ellátni a mun­kát Január 1-től egy harma­dik előadót is megbíztak e feladattal, főként azzal a céllal, hogy megszigorítsák a közterületek felhasználásá­nak ellenőrzését. Erre már csak azért is szükség van, mert az engedély nélküli te­rületfelhasználás miatt a vá­ros tekintélyes jövedelemtől eshet el, hiszen tavaly majdnem 4 millió forintot fizettek az egyes vállalatok a közterületek lefoglalásáért. S az ellenőrzésre azért is nagy szükség van, mert a felhasznált közterületeket gyakorta elhanyagolják, be­szennyezik, s ezt csak az el­lenőrzések és a szabálysér­tési eljárások orvosolhatják. Évekig sok gondot okoztak a felvonulási épületek is, melyeket csak hosszas hu­zavona után sikerült lebon­tani, és még ma is akad néhány matuzsálemi korú példány a városban. Ezen okulva a jövőben a lehető­ségek szerint nem adnak ki területfoglalási engedélyt felvonulási épületek építé­sére. A közműfejlesztések (gáz­­és vízvezeték, csatornázás és kábelfektetés) miatt gyakran hónapokra fel­bontanak utcákat. Ez még nem is bosszantó, ha lehetőleg valamennyi mun­kát egyszerre végzik el, ha­táridőre, gyorsan és rende­sen, helyreállítják az úttes­tet, a járdát De sok vállalat késik a határidővel. A taná­csi hivatal célszerűnek tar­taná, hogy a jövőben prog­resszív díjakkal csökkentsék az ilyen esetek számát. Egyre több gondot fordíta­nak a koordinációra is. Ar­ra, hogy egy-egy utcában le­hetőleg egyszerre fektessék le az összes közművet, s még a tervezett út- és járdaépí­tések előtt. A vállalatok közti koordinációt egyelőre nem mindig sikerül biztosí­tani, a terveket, a vállalatok érdekeit nem könnyű egyez­tetni. Ráadásul sok előre nem látott, váratlan munka jön közbe, főként a vízmű­veknél a csőtörések miatt. Sok kátyú és gödör kelet­kezik amiatt, hogy az utak, járdák helyreállításakor a vállalatok nem tartják be a technológiai előírásokat. A jövőben nemcsak a befe­jezési határidőt, hanem az előírások betartását is meg­követelik az egyes vállala­toktól. Arra is több gondot fordítanak, hogy ideiglenes árusító pavilonok felállításá­ra csak akkor adjanak enge­délyt, ha azok a városképbe is beillenek, megfelelnek az esztétikai követelményeknek. A végrehajtó bizottság ha­tározatában utasította a hi­vatal elnökét, intézkedjen a közműépíté­sek koordinálása érdeké­ben, hogy az ezzel foglalkozó vállalatok minden évben november 30-ig közöljék jö­vő évi terveiket. A hivatal műszaki osztályának felada­ta az egyeztetés, hogy egy­­időben cseréljék egy-egy te­rületen a közműveket. A bi­zottság határozata értelmé­ben a hivatal szigorúbban ellenőrzi és betartatja a határidőket, s az úttestek, járdák helyreállításának mű­szaki követelményeit. Tudja feladatát Nem véletlen, hogy a leg­több hozzászóló a gyerekek­kel kapcsolatos problémákról beszélt tegnap este a 72-es körzet­­ jelölő gyűlésén. Ter­mészetes, hiszen ha valaki, akkor eddigi tanácstagjuk, a pedagógus Kecskés Antalné, a Londoni körúti állami ne­velőotthon igazgatónője szí­vén viseli a gyerekek sor­sát. Könnyen mondhatná bárki, hogy nincs rossz dol­ga a tarjáni gyerekseregnek, hiszen van hinta, van játszó­tér, van salakos focipálya — ám, mégis gyakorlatilag az utcán vannak az új város­rész legkisebb polgárai, hi­szen a labda hol egy abla­kot ver be a földszinten, hol az úttestre szalad, ahol a de­rékszíjszélességű utakon ha­talmas a forgalom. A föld­szinti lakók és a szülők vé­leménye — noha sok a vita köztük — egyben megegye­zik: valamiféle védőrács el­kelne a játszóterek szélére, akárcsak aféle falusi kerítés is megteszi. Mint minden tarjáni jelölő gyűlésen, ép­­pen elég szó volt a telep takarítatlanságáról, az áldat­lan közlekedési helyzetről. A munkások alig-alig érik el esti műszak után az utolsó autóbuszt, és kevés a kocsi, ha kimarad egy járat, már óriási tumultust okoz. Mindez ismert persze a tanácstagjelölt számára is, hiszen aki eddig olyan szív­­vel-lélekkel dolgozott válasz­tókerületében, az tudja, hogy megválasztása esetén mi minden feladat vár rá. Kecskés Antalné 3 Tanácstagokat jelöltek a választók Tegnap Szeged választókerületeiben gyakorlatilag már lezárult a jelölő gyűlések időszaka. Tegnap estig 140 kör­zetben összesen 141 jelöltet állítottak, tehát eg­­ körzetben volt kettős jelölés. Mindössze egy körzetben nem tartották meg még a jelölő gyűlést, melyre ma kerül sor. Bizalom harmadszor Alsóvároson, a MÁV mű­velődési otthon nagytermé­ben tartotta jelölő gyűlését a 103. számú körzet lakos­sága. Annak a környéknek lakói, ahol a város egyik legrégebb óta várt átépíté­se érkezett a megvalósulás küszöbére, az Április 4. út­­jáé. Nem csoda, hogy a hoz­zászólók többsége — négyen voltak — ennek a munká­nak elvégzését sürgette. A jelölő gyűlést Nagy Miklós, a III. kerületi ta­nácsi hivatal elnöke nyitotta meg, ismertetve a választó­­polgárokkal a mostani taná­csi választások lényegét. A kerületi népfrontbizottság képviseletében Sziládi Sán­dor tartott előadást az or­szág, a város és a kerület utóbbi két évben végbement fejlődéséről. Az első tanácsi választások idején a kerület­nek mindössze egy orvosi rendelője volt, ma 11 várja a betegeket. Végletek jellem­zik Alsóvárost olyan szem­pontból, hogy ugyanazt a játszóteret, amelyet lelkes társadalmi munkában épített a közösség, rövid idő alatt néhány felelőtlen ember tönkretette. A társadalmi összefogás nevelő erejét is ki kell használni a jövőben. Eztán egy közismert név hangzott el: Elek Györgyé, a MÁV-igazgatóság igazgató­­helyetteséé, akit immár har­madszor ajánlottak jelölésre a körzetben. A négy hozzá­szóló a körzet problémáinak taglalása mellett elismerő szavakkal szólt a jelöltnek hat éven át­ végzett tanács­tagi munkájáról. S több mint kilencven­kéz emelkedett magasba, mikor az ülés elnö­ke szavazásra tette fel a kér­dést: a 103-as körzet jelöltje­ként Elek György indul az áprilisi választásokon. Elek György A jelölő gyűlések tapasztalatairól Tegnap véget ért a tanács­választások előkészítésének egyik legfontosabb szakasza, a jelölő gyűlések időszaka. Szeged és a hozzá csatlakozó öt község — Algyő, Kiskun­­dorozsma, Szőreg, Tápé és Gyálarét — összesen 141 vá­lasztókerületében állítottak jelöltet a választópolgárok az április idusán esedékes vá­lasztásra, belpolitikai éle­tünk kiemelkedően fontos eseményére. Az előkészüle­teket, a szervezést és lebo­nyolítást a választási elnök­ség fogta össze, Farsang Lászlóné dr. elnökletével. Ar­ra kértük, hogy válaszoljon kérdéseinkre, számoljon be olvasóinknak a jelölő gyűlé­sek időszakának fontosabb tapasztalatairól • Érdeklődtek-e a vá­lasztók a gyűlések iránt, és kihasználták-e a gyűlések által biztosított lehetőséget, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal? — A népfrontbizottságok aktivistái, a tanácstagok és a szervezésben, lebonyolítás­ban résztvevők a választópol­gárok tekintélyes részét akti­vizálták a jelölő gyűlések idején. Tíz nap alatt 141 vá­lasztókerületben állítottak jelöltet a választásra, vala­mennyi esetben sokan szólal­tak fel, s a gyűlésen meg­jelent választók aktívan vet­tek részt a munkában, a je­lölt személyének eldöntésé­ben és a körzet eredményei­nek, gondjainak vitájában. Jellemző adat erre, hogy a felszólalók száma sokkal na­gyobb volt, mint két évvel ezelőtt. Akkor, 1971-ben 125 választókerületben va­lamivel több panasz és beje­lentés hangzott el három­száznál. Most csak Szeged jelenlegi közigazgatási terü­letén mintegy 700 felszólalás és közérdekű bejelentés hangzott el, több mint két­szerese a két évvel ezelőtti­nek. A Szegedhez csatlakozó községekben összesen 26 körzetben tartottak jelölő gyűléseket, melyeken közel 200 volt a közérdekű beje­lentés és panasz. E számok is bizonyítják a választópol­gárok közéleti érdeklődésé­nek növekedését. • Mi foglalkoztatja leg­inkább Szeged választópol­gárait? — Szegeden a legtöbb köz­érdekű bejelentés az útépí­tésekkel és -javításokkal, a rossz átjárókkal kapcsolatos. Majdnem száz ilyen tárgyú felszólalás hangzott el a je­lölő­gyűléseken. A felszólalók közül sokan azt is elmond­ták, hogy e gondok össze­függnek a város fejlődésével, hiszen sokhelyütt a közmű­építések (csatornázás, gáz- és vízvezeték) miatt tették szó­vá az utak állapotát. Általá­ban örömmel nyugtázták, hogy a város ily sok terüle­tén építik és fejlesztik a köz­műveket, még akkor is, ha ez az úthálózatban­­ gondokat okoz. Sok bejelentés hang­zott el a közlekedéssel kap­csolatban. Sokan panaszkod­tak a város egyetlen hídjá­nak zsúfoltságára, amely már-már képtelen megbir­kózni a forgalom növekedé­sével. A tarjáni és újszege­di buszjáratok zsúfoltsága is gyakori témája volt a jelölő gyűlésnek. Sokan például közvetlen autóbuszjáratot kértek az újszegedi kender­gyár és Tarján között. Sok észrevétel hangzott el a vá­ros tisztaságával kapcsolat­ban, többszöröse a két évvel ezelőttinek. Ez komoly jel­zés, sok tennivaló lesz ezen a téren. A játszóterekkel, parkokkal és a fásítással kapcsolatos felszólalások szá­ma is háromszor annyi, mint két évvel ezelőtt. Meglehe­tősen sokan tettek észrevé­telt a kereskedelmi hálózat­tal, a közvilágítással, a víz­ellátással és az óvodai férő­helyekkel kapcsolatban is. Feltűnően kevés panasz hangzott el viszont a kis­iparral, és általában az ipa­ri szolgáltatásokkal kapcso­latban. • A községekben milyen gondok kaptak leginkább hangot a felszólalásokban? — Valamennyi községben az út- és járdaépítés, vala­mint az átjárók rendbehozá­sa szerepelt a leggyakrabban a gyűlések napirendjén. Do­­rozsmán emellett még a csa­tornázás, az árkok tisztítása, a belvizek elvezetése és a köztisztaság helyzete kapott hangot. Szőregen az óvoda- és iskolagondok, valamint a kereskedelmi ellátás adott okot panaszra. Algyőn a víz­ellátással, a csatornázással és a közlekedéssel kapcsolatos bejelentések voltak a leggya­koribbak; Tápén a járda- és útépítések mellett a csator­názás, a belvízelvezetés és a közvilágítás gondjai; Gyála­­réten pedig óvodát kértek, a kereskedelem és a közleke­dés gondjait sorolták leg­többen. • Mi lesz a bejelentések sorsa? Várhatóan mikor kapnak választ a felszó­lalók? — A városi tanács végre­hajtó bizottsága már intéz­kedett arról, hogy a beje­lentéseket és javaslatokat a tanácsi osztályok, kerületi hivatalok és az érdekelt ta­nácsi vállalatok (IKV, víz­művek, közlekedési és város­gazdálkodási vállalat) meg­kapják, feldolgozzák és mi­hamarabb válaszoljanak a bejelentésekre. A felszólalók még a választások előtt, de legkésőbb április végéig vá­laszt kapnak kérdéseikre. A válaszadáson túl a tanács és a végrehajtó bizottság a kö­vetkező négy esztendő alatt többször is ülései napirend­jére tűzi­­ majd a bejelenté­sek, javaslatok megvalósítá­sát. Szeged, az öt községgel kiegészülő város következő ötéves tervének kidolgozásá­nál is figyelembe veszi a most elhangzott bejelenté­seket. — Milyen általános ta­pasztalatokra tett szert az elnökség a jelölő gyűlések során? — Az elnökség tapasztala­tai szerint a gyűlések szer­vezésében és lebonyolításá­ban mindenhol érvényesült a szocialista törvényesség. A választópolgárok részvétele, nagy aktivitása a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakozását segítette elő. Fontos lehetőséget biztosítot­tak e jelölő gyűlések a va­lóban hatékony tanácsi mun­ka számára. Hiszen a tanács­tagok és a tanács csakis a lakosság segítségével végez­het igazán eredményes mun­kát. S mindez azért is kü­lönösen jelentős, mert a la­kosság közvetlen segítséget adott a következő ciklus ide­jére a városfejlesztési prog­ramok kidolgozásához és azok teljesítéséhez. Sokan ajánlottak fel tár­sadalmi munkát a jelölő gyű­léseken. Jelentőségét a ta­valyi adat is illusztrálja: 1972-ben Szegeden majdnem 6 és fél millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. — A választásig, április 15-ig melyek a hátralevő legfontosabb feladatok? — A most következő idő­szakban a választási elnök­ség nyilvántartásba veszi a jelölteket, és időben közzé­teszi névsorukat. Az elnökség megalakítja a szavazatszedő bizottságokat a népfront ja­vaslatai alapján, és gondos­kodik a választások törvé­nyességének biztosításáról. Sz. I. Beszélgetés a választási elnökség elnökével *

Next