Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A parlament elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter terjesztette elő. Dr. Korom Mihály beszéde után Szokola Károlyné dr., az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának előadója egyebek között hangsúlyozta: — Az MSZMP X. kongresszusa célul tűzte ki az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat szervesen illeszkedik azoknak a jogszabályoknak a sorába, amelyek a bűnüldözés és igazságszolgáltatás munkájának tökéletesítését hivatottak szolgálni. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megállapította — mondotta végül —, hogy a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat jól szolgálja a szocialista törvényesség fejlesztését, az állampolgári jogok biztosításával összhangban. Ezután megkezdődött a vita a törvényjavaslat felett Felszólalt dr. Mátay Pál Fejér megyei, Pongrácz Imréné, Győr megyei képviselő, majd dr. Szénási Géza legfőbb ügyész. A továbbiakban véleményt mondott özv. Gáspár Istvánné Szabolcs megyei képviselő. Miután több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, az elnöklő Apró Antal dr. Korom Mihálynak adta meg a szót, aki válaszolt a képviselői felszólalásokra. Örömmel nyugtázta a képviselők által is hangsúlyozott véleményt, hogy a büntetőeljárásról beterjesztett javaslat jó fegyvert ad a bűnüldöző hatóságok kezébe társadalmi rendünk és az állampolgárok jogainak még fokozottabb védelmére Dr. Korom Mihály válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a képviselők között írásban szétosztott bizottsági módosító, kiegészítő indítványról, majd a törvényjavaslatról szavazott: a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatok általánosságban és az országgyűlés jogi, igazgatási és elöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. E törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik, amelynek során az Országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971-ben a Büntető Törvénykönyvet, 1972-ben pedig a polgári perrendtartást. — Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügyi miniszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatóságok kezébe társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni, és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseinknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. A bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködjenek hazánk szocialista jogrendje, közbiztonsága felett. Ezért törvényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniök mindazokkal szemben, akik a jogszabályainkba ütköző cselekményeket követnek el. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok dolgaigazságügyi bizottságának módosító javaslataival egyetértve — részleteiben is egyhangúan elfogadta. Ezután a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása következett, mivel ez a megbízatás idén, március 29- én lejár. Az országgyűlés a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökévé ismételten jól alapvetően sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazánk közrendje és közbiztonsága felett. Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerültek egymással. A vitathatatlanul helyes elvek érvényesítésére hivatott részletszabályok már sok esetben fölöslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást. A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményének jobb érvényre juttatása és a büntetőeljárás egyszerűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás az ügyészdr. Szakács Ödönt választotta meg. Végül a napirendnek megfelelően hat képviselő interpellált. Választ az interpellációkra az illetékes miniszterek adtak. Az elnöklő Apró Antal ezután az országgyűlés tavaszi ülésszakát berekesztette, s további jó munkát kívánt a képviselőknek. sogi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. Ezek azt jelenti, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése — magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Büntető törvényeink azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják, és új rendelkezései kifejezik a törvényesség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosítására irányuló törekvéseket. — Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Beszéde befejezéseként dr. Korom Mihály hangsúlyozta: — A beterjesztett javaslat — az írásos indokolással együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szervektől, az állampolgároktól, végső soron az egész társadalomtól erőfeszítéseket igénylő és következetes küzdelemnek, amelyet a bűnözés ellen, a közrend és közbiztonság további erősítéséért folytatunk. Csak a törvényjavaslatba foglalt eljárási rendelkezések következetes, törvényes végrehajtásával valósíthatók meg büntetőpolitikánk céljai Dr. Korom Mihály beszéde 63. évfolyam, 70. szám 1973. március 24., szombat Ára: 80 fillér ! Tavaszi munkák a földeken ! A meleg nappalok s a kedvezőre vált március egyre inkább sürgeti a mezőgazdasági munkákat és lépten-nyomon szorgoskodókkal telik meg a határ. Dolgoznak a szőlőkben, gyümölcsösökben, s a nagyüzemi táblákon készítik elő a talajt a tavaszi vetésre. Az üvegházakból már rendszeres a primőrszállítás. Igaz, még csak kisebb tételekben. Igen sok primőr salátát szedtek az elmúlt napokban a szentesi Árpád Termelőszövetkezet fóliaházaiban. Március 20- tól a kertészeti dolgozók naponként több ezer tejet szedtek le, csomagoltak, exportra készítettek elő. Az áru nagy részét a HUNGAROBRUCT vitte külföldre. A közös gazdaság talajfűtéses fóliaházaiban jelenleg paprikapalántákat nevelnek Bár ez már a hivatalos tavasz, s a munkák kerültek előtérbe, mégis ilyenkor tart a gyümölcsfelvásárlási szerződések kötése is. A felvásárló vállalat az elmúlt év sikerei után az idén sem panaszkodhat. Az elmúlt napokban több mint 500 vagon gyümölcs szállításáról szóló szerződést írtak alá. Ez is bizonyítja, hogy a közös gazdaságokban, s a háztáji termelésben nagy a bizakodás, és a termelők törekszenek a minőség javítására. A szerződéskötés üteme kielégítő, jobb a tavalyinál. Lényeges azonban, hogy a mindennapi munkák során, a rendszeres és szakszerű növényvédelemmel, minőségi árut állítsanak elő a Szeged környéki tájon, hogy a felvásárolt gyümölcsből, leginkább őszibarackból, minél több jusson külföldi piacokra. Az elmúlt évben az összes felvásárlás őszibarackból 1300 vagonra rúgott, ebből 500 vagon áru felelt meg a nemzetközi követelményeknek, indult külföldi piacokra. Az egyik híres homoki közös gazdaságban, a forráskúti Haladás Termelőszövetkezetben javában tartanak a tavaszi munkák. Ha az itR> ilyen marad, jövő hét elején megkezdik a burgonya rakását. Ez szakaszosan történik, előbb a korai fajtákat rakják földbe. Az idén öt vagon új, intenzív vetőgumót tesznek földbe, összesen 500 holdon terem majd a homoki „kenyere”, s holdanként 80 mázsás termésátlagot terveznek a szövetkezetben. Ugyanakkor az előhajtatóba kisvárdai, rózsafajtákat helyeznek el a későbbi vetéshez. Munkaigényes a burgonya, s több száz embert köt le ezekben a napokban. A termelőszövetkezet forráskúti, üllési határában levő szőlőkben befejeződött a nyitás. Több száz ember támberendezések javításával foglalkozik és megkezdődött a metszés. A talajmunkák jó ütemben haladnak, amennyiben melegedik az idő, jövő héten vetik a lucernát is. A hajtatóházakban is tart a nagyüzem. Április 1-től 10-ig 100 ezer fej salátát ad piacra a gazdaság, ugyanakkor neveli a palántákat a szabadföldi termesztéshez. Az évi tervből kitűnik, hogy előtérbe került a zöldségprogram. Idén 150 holdon fűszerpaprikát, 80 holdon paradicsompaprikát, 30 holdon csemegepaprikát termeszt a gazdaközösség. Az eredményes termeléshez 200 ezer vagon szerves trágyát vásárolnak, nem kevesebb mint 38 ezer mázsa műtrágyát használnak fel. A kertészetből 4 és fél millió forint bevételt várnak. Gondolnak a jövővel [UNK] újabb területeket készítenek elő szőlőtelepítésre. Üllés határában mintegy 100—110 hektáron már ősszel megkezdődnek a talaj-előkészítések. A szatymazi, a röszkei határban is javában tartanak a talajmunkák, telepítéshez készítenek elő területet, másrészt pedig a tavasziak alá szántanak, boronáinak. A szép napos idő kedvet ad a tavaszi munkákhoz. Sz. h. % Somogyi Károly út felvétel* Boronáinak a szatymazi határban