Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
2 Ideológiai együttműködés Az MSZMP és a LEMP szerződése i Varsó (MTI) Varsóban csütörtökön aláírták az MSZMP és a LEMP Központi Bizottsága ideológiai együttműködési szerződését. A megállapodást az MSZMP részéről Aczél György, a PB tagja, a KB titkára, a LEMP részéről pedig Jan Szydlak, a PB tagja, a KB titkára írta alá. Az egyezmény értelmében a két testvérpárt széles körű tapasztalatcserét folytat az eszmei-nevelő, politikai, tudományos és kulturális munka területén, a szocialista építés, a dolgozók hazafias és internacionalista nevelése, a marxizmus—leninizmus alkotó továbbfejlesztése és népszerűsítése érdekében. Előirányozták a tömegtájékoztató eszközök, a tudományos és kulturális intézetek és a pártfőiskolák együttműködésének fejlesztését. A megállapodás rögzíti a két ország felszabadulása 30. évfordulójának megünneplésével kapcsolatos együttműködést is. A két párt koordinálja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak a marxizmus,leninizmus alapján megvalósuló egysége érdekében kifejtett tevékenységét. Szilárdítják egységüket és együttműködésüket a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával, s aktivizálják az ideológiai diverzió elleni harcukat. Tárgyalások az MSZMP KB és a LEMP KB küldöttségei közt Varsóban. A magyar küldöttséget (jobboldalt) Aczél György, a lengyel delegációt Jan Szydlak (baloldalt) vezeti A Csúcstalálkozó a múzeumban Echard Nixon amerikai és Georges Pompidou francia elnök megkezdte bizalmas párbeszédét Izland fővárosában. Bár a magas tárgyaló felek a maximális diplomáciai udvariasság jegyében földrajzi értelemben „középen” találkoztak, nézeteikkel, álláspontjukkal aligha történik meg ugyanez. A két elnök dialógusára a reykjavíki Kjarval-múzeumban kerül sor: meglehetősen szokatlan színhely egy csúcstalálkozó számára. Ennek ellenére csaknem bizonyosra vehető, hogy Washington és Párizs immár hagyományos és közismert érdek- és véleményellentétei az izlandi tanácskozás után sem kerülnek „múzeumba”. Ezt az alapállást tulajdonképpen maguk a tárgyaló felek is osztották. Mind Ronald Ziegler, a Fehér Ház hivatalos szóvivője, mind Pompidou munkatársi gárdája eleve úgy nyilatkozott, hogy Reykjavíkban inkább az álláspontok tisztázása, mint a problémák gyors megoldása a cél. Mik ezek a problémák? 1. De Gaulle tábornok országlása alatt alaposan megromlott a francia—amerikai viszony. A Pompidou-korszakban kétségtelenül csökkent a korábban néha már-már elviselhetetlen feszültség, de a két ország viszonya most sem nevezhető szívélyesnek. 2. Nixon szeretné legalább valamelyest megváltoztatni azt a hűvös magatartást, amelyet Párizs — ugyancsak De Gaulle tábornok örökségeként — a NATO iránt tanúsít. Ehhez igyekszik a befolyásolásra alkalmasnak tűnő eszközök széles fegyvertárát felvonultatni. 3. A politikai kérdések ilyen értelemben is összefüggnek a rejkjavíki megbeszélések egyik legfontosabb témájával, a gazdasági dilemmákkal. Ezért beszélnek a megfigyelők amerikai „csomagtervről”: Nixon úgy akarja összekapcsolni a napirendi pontokat, hogy gazdasági ígéretekkel, illetve fenyegetésekkel érje el a francia politika módosulását Washington és nem utolsósorban az atlanti blokk viszonylatában. Ilyen nézőpontból válik különösen érdekessé a nyugati valuta- és kereskedelmi reform ágasbogas tematikája. A tanácskozásnak külön jelentőséget kölcsönöz az időpont: Nixon végtére is a Heath-szel és Brandttal folytatott tárgyalások után és a Leonyid Brezsnyevvel folytatandó párbeszéd előtt találkozik legnehezebb nyugati partnerével. Kedvező irányzat Jiri Götz nyilatkozata felet. Külön kiemelte, hogy a diktátum erkölcsi-politikai elítélése kelégítő Csehszlovákia szempontjából. A tárgyalások elhúzódásának és a közben felmerült nehézségeknek fő okát abban jelölte meg, hogy az erkölcsi-politikai elítélésnek a nyugatnémet delegáció által szorgalmazott megfogalmazása nem tükrözte úgy a müncheni diktátum bűnös jellegét, ahogyan ezt róla annak idején a nürnbergi katonai törvényszék megállapította. Az NSZK küldöttsége továbbá a lehető legnagyobb mértékben gyengíteni kívánta a diktátum érvénytelen voltát, hogy ezzel a maga számára olyan kedvező formulát nyerjen, amely kizárja az érvénytelenség következményeit. A kapcsolatok normalizálásának távlatairól szólva a csehszlovák külügyminiszterhelyettes kifejtette: „Mindenekelőtt az szükséges, hogy a szerződést átültessék a gyakorlatba. Ez feltételezi, hogy ha a kormányok egyetértésüket nyilvánítják a szerződés tervezetével, úgy azt még júniusban parafálják. A parafálásra Bonnba utazik Bohuslav Chnoupek külügyminiszter. Ezt követően a szerződést aláírják és ratifikálják. Mint már közölték, Brandt kancellár a nyári szünet után hajlandó Prágába utazni az aláírásra. Örömmel üdvözöljük a csehszlovák fővárosban. Miután a szerződés hatályba lépett, megkezdődik a kapcsolatok normalizálásának folyamata. Ez megfelel majd a jelenleg Európában érvényesülő kedvező irányzatnak, és hozzájárul az általános légkör további javításához. A szerződés tehát megteremti a feltételeket a kapcsolatok sokoldalú normalizálásához, s ezért pozitívan ítéljük meg a normalizálás perspektíváit” — jelentette ki Götz külügyminiszter-helyettes. • Prága (MTI) Jiri Götz csehszlovák külügyminiszter-helyettes, a bonni csehszlovák—nyugatnémet tárgyalásokon részt vett küldöttség vezetője hazautazása előtt nyilatkozatot adott a Rudé Právo és a CTK hírügynökség tudósítóinak. Megállapította, hogy Csehszlovákia számára kulcskérdés volt az úgynevezett müncheni szerződés érvénytelenségének elismerése, valamint a diktátum megfelelő erkölcsi-politikai elítélése. Ezt a küldöttségnek sikerült keresztülvinnie a szerződés bevezetőjében és első cikkelyében. Kifejezte meggyőződését, hogy az államközi szerződés szövege, amelyet a delegációk most jóváhagyás végett kormányaik elé terjesztenek, kielégíti mindkét PÉNTEK, 1973. JÚNIUS L INDOKÍNA Pusztulástól az újjáépítésig 3. Amerika árnyékában A tomboló háború Dél- Vietnamban is súlyos, de más jellegű következményekkel járt. Thieu uralma alatt az ország függetlenségéből fügefalevélnyi maradt. A Washington árnyékában élő saigoni rendszer berendezkedett arra, hogy — a politikai függőség gazdasági következményeképpen — az amerikai jelenlét hulladékaiból éljen. Gazdaságilag is erősen különbözik a déli országrész az északitól. Amíg a VDK, gazdag nyersanyagkincseivel feltehetően az ipar központja lenne egy egységes Vietnamban, a déli országrész — a Mekong-delta vidéke révén — a mezőgazdaságé. A termékeny Mekong-deltavidék hagyományosan Indokína, s egyben Délkelet-Ázsia „éléstárává” tette Dél-Vietnamot. Mindez szertefoszlott az indokínai háborúval. Dél- Vietnam 1939. előtt még évente másfél millió tonna rizst exportált. Ma viszont félmillió tonnát importál. Köszönhető ez egyfelől az amerikai légierő „lombtalanítási” akciójának, másfelől annak, hogy falvak ezrei néptelenedtek el, milliók kényszerültek vándorbotot fogni a B—52-esek megmegújuló szőnyegbombázásai miatt. Saigon és a többi nagyváros mérhetetlenül felduzzadt. Elhagyott földek — egyik oldalon, hatalmas tömegű munkanélküli menekült — a másik oldalon. Ez az alapképlet adja meg a kulcsot Dél-Vietnam problémáinak megértéséhez. Az ország exportképessége a háború alatt a nullára süllyedt, miközben az import — köztük az alapvető élelmicikkek behozatala is — jelentős tétellé vált. A szakadék áthidalásának egyetlen módja: az USAID (az amerikai segélyprogram). Az USAID szüntelen, évi több százmillió dolláros segélyinjekciója tartotta és tartja ma is életben a dél-vietnami gazdaságot. A kérdés éppen az: meddig hajlandó az amerikai kongresszus ezt a drága „kitartottat” finanszírozni. Az amerikai hadsereg távozása súlyos gazdasági problémákat okozott. Eddig az Egyesült Államok félmilliónyi katonája volt a munkanélküliség enyhítője, a feszültség levezetője: a költekező amerikai katona a dél-vietnami gazdaság „motorja” volt. Bárok, szállodák, kereskedelmi negyedek, taxisok, cipőtisztítók, és főleg prostituáltak sok százezernyi hada „épült” rá. Ma: „megszaporodtak a koldusok, a sorsjegy- és újságárusok, a triciklis személyszállítók, az autóőrök, az utcai árusok. „Szünet nélkül folytatódik a deklasszálódás és elszegényedés kettős folyamata” — írja a Le Monde című francia lap. A hadseregből kilépő katonák feje felett ott lebeg a munkanélküliség Damokleszkardja. Thieu rendszere egy lépést sem tesz az újjáépítés érdekében, nagyarányú külföldi segítség nélkül. Pedig Dél-Vietnam még a háborús károk ellenére is sok kedvező feltétellel rendelkezik. A távozó amerikai hadsereg nemcsak megosztottságot, kaotikus viszonyokat, teljes politikai bizonytalanságot hagy maga után, hanem több ezer kilométeres jó minőségű úthálózatot, felújított vasútvonalakat, kiépített kikötőket, csaknem minden nagyobb faluban repülőteret, számos erőművet, jó néhány ipari berendezést stb. Tehát mindaz megmaradt, amit Északon szétromboltak. Persze az is igaz, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői által hátrahagyott katonai jellegű létesítmények és berendezések zöme aligha használható fel közvetlenül a délvietnami gazdaság számára. Túlságosan sokba kerülne, ha ezeket ipari működtetésre akarnák átalakítani. Sok esetben azonban épp azt a kedvező lehetőséget biztosíthatná az újjáépítés önálló megkezdéséhez, amelynek megteremtése Északon hatalmas erőfeszítéseket igényel. Saigon azonban a háborús károk helyreállításában továbbra is Washington bőkezű támogatására számít. Az Egyesült Államokban viszont nem bíznak Thieu rendszerében. Az amerikai segélyprogramok jelentékeny része eddig is „felszívódott” a katonatiszti-hivatalnoki réteg többcsatornás korrupt hálózatában. A kereskedelem Saigonban áruhalmozást és spekulációt jelent. Egy magasrangú, magát megnevezni nem akaró amerikai tisztviselő a hadügyminisztériumhoz közelálló U. S. News and World Report című lapnak kijelentette: „Semmilyen összegű pénzzel nem lehet megvásárolni Dél-Vietnam számára a jólétet, amíg nincs Saigonban egy egészséges kormány, és nincs viszonylagos béke a vidéken”. Márpedig ahhoz, hogy Saigonban egészséges kormány jöjjön létre, mindenekelőtt meg kell találni a hangot az ország másik nagy politikai erejével, a DIFK-kel, mivel Dél-Vietnam területének jó része (még ha a lakosságnak kisebb hányada él is itt) a felszabadító erők ellenőrzése alatt áll. Semmibe venni őket, nélkülük, ellenükre békét teremteni nem lehet. Győri Sándor Podonij Bulgáriába látogat • Szófia (BTA) A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa és kormánya meghívására ez év június közepén Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hivatalos baráti látogatást tesz a Bolgár Népköztársaságban Energiahiány a Skylab fedélzetén a Houston (UPS) Az amerikai űrhajósok nyugodtan töltötték a csütörtökre virradó „űréjszakát” a Skylab hálóhelyiségeiben felakasztott hálózsákokban. A Földön meglehetősen nehéz feladat függőleges helyzetben szundikálni, ez azonban a súlytalanság állapotában semmiféle problémát nem okoz. Az energiahiány miatt a csütörtökre tervezett program egy részéről le kellett mondani. Helyette az űrhajósok orvosi kísérleteket végeztek és folytatták a Nap megfigyelését Rádiótelex Helsinki Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése jelentős állomásához érkezett: a 34 résztvevő ország képviselői elfogadták az államok közötti kapcsolatokat szabályozó tíz alapelv szövegét. Ezzel kidolgozták a konferencia meghatározó jelentőségű dokumentumát, amely természetesen még a kormányok jóváhagyására vár. Bécs A haderőcsökkentési konzultáció résztvevői — informatív jellegű megbeszélések keretében — folytatják a napirend kidolgozását. A megbeszélések hasznosak, a légkör konstruktív — állapították meg csütörtökön a konferenciához közelálló körökben. Saigon Phuong Nam százados, a kétoldalú katonai vegyes bizottság DIFK-tagozatának szóvivője csütörtökön Saigonban azt mondotta: amerikai repülőgépek — a párizsi tűzszüneti megállapodást megszegve — kedden negyedik alkalommal bombázták a DIFK ellenőrzése alatt álló, a kambodzsai határ közelében levő térséget. Lagos Yakubu Gowon nigériai államfő, hazatérve Addisz Abebából, az Afrikai Egységszervezet állam- és kormányfőinek értekezletéről, kijelentette: amennyiben Izrael továbbra is figyelmen kívül hagyja az Afrikai Egységszervezetnek a közel-keleti konfliktus rendezésére irányuló követeléseit és erőfeszítéseit. Nigéria ingadozás nélkül megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tel Avivval. Dublin Az Ír Köztársaságban megtartott elnökválasztás győztese Erskine Hamilton Childers, a Fianna Fail elnevezésű párt jelöltje lett. Az angol származású, protestáns elnökjelölt 636 162 szavazatot kapott. Ellenfelére, Tom O’Higgins-re, a kormánykoalíció jelöltjére 587 577-en szavaztak. Childers személyében első ízben lesz protestáns elnöke a túlnyomóan katolikus lakosságú Ír Köztársaságnak.