Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

YTLAG PROLETfcRWU, EGYESÜ­LJETEK^,0^^Sj^J»avtír török­ MAGYAR S­Z­O­C­I­ALI­S­T­A­ M­U­N­K­Á­­S­B­Á­R*T- L­A­P­J­A A központi fejlesztési programok az ötéves terv félidejében Az ötéves terv kiemelt feladatai közé tartoznak a központi fejlesztési progra­mok, amelyeknek folyamatos végrehajtása részben már most, főként azonban az 1975 utáni években érezteti hatását. Hol tartunk az ipari programok végrehaj­tá­sában az ötéves tervidőszak első félidejében?­­ E kér­désre a következőkben adtak tájékoztatást az illetékes minisztériumok a­z MTI mun­katársainak. A közúti jármű­program, mint ismeretes, a piaci hely­zet változásai miatt bizonyos mértékben módosítani kellett a közúti járműprogramot. A dömperek, traktorok, teher­autók viszonylag kis soro­zatban készültek, gyártásuk gazdaságtalanná vált, helyet­tük az autóbuszok, a futó­művek és egyéb kifizetődő járműipari termékek gyár­tását fokozzák. 1971. január 1-től 1973. június 30-ig 1ű 368 autóbusz készült, a tervidő­szak második felében mint­egy 22 000 buszt adtak át, így összesen 17 000-rel több autóbusz gördül ki öt év alatt az Ikarus-gyár kapu­ján, mint az előző öt évben.­­ A termékszerkezet átalakí­tásával a Csepel Autógyár teherautók helyett (kijáró fenékvázak, ezenkívül — a Hajtómű- és Felvonógyárral közösen — az Ikarusz-bu­szokba építhető automata se­bességváltók gyártását vezeti be. A Magyar Vagon- és Gépgyár a hátsó futóművek gyártását fokozza. A könnyűipari rekonstruk­ció 12 milliárdos program­jából eddig 8,7 milliárd fo­rintnyi beruházást hagytak jóvá, amelynek megvalósí­tása kielégítő ütemben ha­lad. A termelés növekedése több ágazatban máris meg­gyorsult. A kötöttáru-terme­lés az idén várhatóan TS százalékkal lesz magasabb, mint 1970-ben. A konfekció­­ipar az 1971—75 közötti idő­szakra a termelés 45 száza­lékos növelését tervezte, eb­ből 1973 végéig 25 százalé­kos növekedés várható. A textil- és textilruházati iparban a rendelkezésre álló forrásokból még további be­ruházások indíthatók, s elő­reláthatólag összesen 10,4 milliárd forintot költenek a program végrehajtására, vagyis valamivel keveseb­bet a tervezettnél. Az alumíniumipari fejlesz­tés nyomán mindenekelőtt az alapanyaggyártás bőví­tésére tettek nagy erőfeszí­téseket. A már befejezett és megkezdett beruházások a bauxitbányászatban bizto­sítják a termelés 15 évre tervezett növelésének 83 szá­zalékát. (Tizenöt év alatt egymillió tonnával növekszik hazánkban a bauxittermelés.) Csaknem ugyanilyen jól ha­ladt előre a 380 000 tonnányi többlet timföldhöz szükség­let beruházás is; ennek 79 százaléka valósult meg ed­dig. A kész- és félkészáru­­gyártás kapacitásbővítése lassúbb az előbbieknél, de 56 százalékát már itt is el­érték. Az alapanyaggyártás növelését mindenekelőtt az új, ajkai timföldgyár létre­hozása, az almásfüzitői tim­földgyár bővítése, a Ha­­limba II., az Izamajor, a Ha­­limba III. és a deákpusztai bauxit—3 bányák termelése alapozza meg. Az egy főre jutó urifogyasztás 1970 óta 118 kilogrammal nőtt. A könnyűszerkezetes épí­tési mód központi fejleszté­si programjának megvaló­sítása érdekében eddig el­fogadott és központilag tá­mogatott beruházások össze­ge megközelíti az egymilli­­árd forintot. Ezzel a fejlesz­téssel külön gyártó és sze­relő bázisokat hoznak létre ipari, mezőgazdasági és szo­ciális létesítmények építésé­re. A mezőgazdaság könnyű­szerkezetes épületeinek kivi­telezési bázisa az Agropanea társulás. Ez a fővállalkozás­ban dolgozó társulás évi 500 ezer négyzetméter alapterü­letű épület összeszerelésére és átadására készül fel. Há­rom jelentős gyártó és sze­relő bázis kialakítása kez­dődött meg a könnyűszer­kezetes ipari épületek létre­hozására és egy nagy társu­lást hoznak létre a különfé­le kereskedelmi, szociális és oktatásügyi könnyűszerkeze­tes épületek megvalósításá­ra. Az eddigi intézkedések alapján tavaly már mintegy 250 ezer négyzetméternyi könnyűszerkezetes épületet létesítettek a vállalatok. A komplexprogram első ütemének előirányzata sze­rint évi 2 millió négyzetmé­ter alapterületű könnyű­­szerkezetes épület létreho­zásának feltételeit kell meg­teremteni 1976 végéig. A gázprogram végrehajtá­sa jegyében 1970 óta 4M­ kilométer csővezeték és mint­egy ezer kilométernyi össze­kötő vezeték épült, s túlju­tottak a félidőn a szegedi kőolaj- és földgázipari lé­tesítmények beruházásai is, így a korábbi 57 százalék helyett jelenleg a háztartá­sok 60 százalékában hasz­nálhatnak már gázt, 1995- re pedig arányuk eléri a 65 százalékot. A program vég­rehajtásának üteme a ter­veknek megfelel, a szükség­leteket azonban még nem tudják kielégíteni, mert az igény olyan nagy mérték­ben nőtt, amivel a program tervezésekor még nem szá­moltak. A helyzet azonban mindenképpen viszonyag gyors ütemben jávott. A petrolkémiai program egyik legnagyobb létesítmé­nyét, a leninvár­osi olefin­művet több mint 2 ezer dol­gozó szereli ezekben a na­pokban, az olefinmű a vegy­ipari benzinből műanyag­ipari alapanyagokat, etilént és propilént, számos termék kiinduló vegyületét állítja majd elő. A tervek szerint a próbaüzemelés 1974-ben kez­dődik. Petrolkémiai progra­munk a magyar—szovjet ole­­fmegyezményen alapszik. Egyébként a negyedik öt­éves terv végéig megkezdik annak az üzemnek az építé­sét, amely évi 150 ezer ton­na pvc előállítására lesz al­kalmas. 1975 és 1980 között polipropilén-gyártásra is be­rendezkednek, tovább bőví­tik a poliakrilnitril szál­) gyártást, e terméknek egy­ részét Lengyelországba szál­lítjuk, ahonnan poliészter rostot kapunk majd cserébe. A számítástechnikai prog­ramban részt vevő hat gyárta­tó vállalat 10*71 óta kerül be­, Hal egymilliárd forint értékű számítástechnikai eszközt ál­lított elő, ami lényegében megegyezik a tervvel. 1970- ben 120, TStft-ben 161, jelen­leg pedig több mint 180 szá­mítógép működik hazánk­ban. Az egységes szeron­ógép rendszerhez tartozó import*­­gépek első példányai is­* megérkeztek, a közelmúltban további 28 szovjet gyártmá­nyú berendezés behozatalá­ról írtak alá megállapodást. 1975-re körülbelül száz szá­mítógép érkezik a szocialis­ta országokból. A szakem­berképzés a terveknek meg­felelően halad, 1973-tól már a felsőoktatási intézmények is kibocsátották az első szá­mítástechnikai szakembere­ket. (MTI) a Tummi—l-son. Több mint száz hazai és 14 jugoszláv vállalat és gazdaság mutatja be termékeit • 33 százalékos menettérti kedvezmény a Bács- Békés és Csong­rád megyékből érkező látogatóknak Alföldi Élelmiszergazdaság 73 Nagy érdeklődés nyilvánul meg országszerte, de különö­sen a szomszédos megyékben az Alföldi Élelmiszergazda­ság ’73 tájjellegű kiállítás iránt. A július 20-tól augusz­tus 5-ig megrendezésre ke­rülő kiállítást a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás igazgató­sága rendezi a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium támogatásával, azzal a céllal, hogy elősegít­se a párt agrárpolitikája eredményeinek ismertetését, mozgósítsa az Alföld élelmi­szergazdaságát fontos felada­tainak megvalósítására. Meghívást nyertek a kiál­lításra növénytermesztő gaz­daságok, az élelmiszeripar, a mezőgépipar, a vegyipar vál­lalatai, szövetkezetei, kutató intézetek, szakoktatási intéz­mények, kereskedelmi válla­latok, elsősorban az élelmi­szergazdaság termékeivel foglalkozó kereskedelmi vál­lalatok. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy több mint 100 kiállítani szándékozó jelen­tette be igényét, kért és ka­pott helyet az Alföldi Élel­miszergazdaság *73 Kiállítá­ Most is jelen lesznek Szeged jugoszláv testvérvá­rosa, Szabadka vállalatai és gazdaságai mellett a Vajda­ság, sőt Jugoszlávia más tá­jainak vállalatai is. összesen 14 vállalat, illetve gazdaság részvételét jelentették be. A résztvevők nagy száma is bizonyítja, hogy az Alföl­di Élelmiszergazdaság ’73 Kiállítás méltóképpen kíván­ja reprezentálni az alföldi élelmiszergazdaság helyzetét, fejlődését, legjobb állami gazdaságainak, szövetkezetei­nek eredményeit. Jelen lesz­nek azok a gépipari vállala­tok, amelyek bemutatott ter­mékeikkel szemléltetik a me­zőgazdaság, az élelmiszeripar korszerűsítésének eredmé­nyeit és tájékoztatást adnak az élelmiszergazdaságot ellá­tó iparágak korszerű termé­keiről. Igen sok vállalat nevezte be egyes termékeit, gyárt­mánycsoportjait, termékbe­mutatóját a kiállítás pályá­zatára. A zsűri bírálata alapján a Szegedi Ipari Vá­sár és Kiállítás Igazgatósága a következő díjakat ítéli majd oda: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, a Csongrád megyei Ta­nács V. B., a Szegedi Tanács vb, és az Alföldi Élelmiszer­­gazdaság ’73 Kiállítás nagy­díjaiból a zsűri különdíjából kettőt-kettőt. Ezeken kívül több kiállítási díjat is kap­hatnak a pályázók. Ezek el­nyerését oklevéllel tanúsít­ják. Az Alföldi Élelmiszergaz­daság ’73 Kiállítás alkalmá­val kerül sor a Kiváló Áruk Fóruma Délmagyarországi pályázatának eredményhir­detésére is. A megkülönböz­tető jelzést kiérdemlő ter­mékeket is bemutatják a ki­állításon. A Kiváló Áruk Fóruma pavilonjában az Or­szágos Piackutató Intézetnél működő INTERKER szolgá­lat információs ügyeletet tart-A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium a kiállításra Bács, Békés és Csongrád me­gyékből utazók részére 33 százalékos menettérti ked­vezményt engedélyez. Ezt július 19-től augusztus 6-ig vehetik igénybe az érdeklő­dők. N. P. 63. évfolyam, 152. szám 1973. júliu­s ‘0, vasárnap Ára: 1 forint Hajójavítók Utoljára télen jártunk a hajóépítőknél, mínusz W fo­kos hidegben dolgoztak a rideg vassal, acéllal. Nem lehe­tett a fémhez nyúlni, mert odafagyott a csupasz kéz. Most úgy éget, süt minden, — fentről a nap, a hajótestek bel­sejében az átforrósodott fekete fém —, hogy ember legyen, •aki sokáig állja.­­ ■ « • V: Fenti­ül a nap égeti a magasban dolgozókat Csak vastag kesztyűben lehet dolgozni A fémrészek között sokkal nagyobb a hőség Somogyi Károly­nő felvételei Több tonnás munkadarabokkal dolgoznak a hajóépítői#

Next