Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Chiléről, a chilei hazafiakról Az MSZMP Központi Bizottságának nyilatkozata A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát, a magyar kommunistákat, dolgozó népünket mélységesen felháborítja a chilei jobboldali katonai junta kegyetlen irtóhadjárata a chilei hazafiak ellen. A chilei demokratikus erők, a Népi Egység kormányának hároméves fennállása alatt következetesen és önfeláldozóan harcoltak az ország nemzeti érdekeiért, az egész chilei nép javát szolgáló társadalmi és gazdasági átalakulásáért. A chilei hazaffiak küzdelmük során mindvégig tiszteletben tartották az alkotmány előírásait, a demokratikus szabadságjogokat, az erőszakkal hatalomra jutott katonai junta viszont a kegyetlen leszámolás szellemét, a véres terror gyakorlatát szabadította az ország népére. A katonai junta napról napra nagyobb bűnöket követ el. A terror áldozatául esett Salvador Allende elnök és a hazafiak ezrei. Tömegével vetik börtönbe a chilei nép legjobbjait, üldözik a demokrácia és a haladás minden hívét. Letartóztatták Luis Corvalan elvtársat, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, a törvénytelenül feloszlatott chilei parlament szenátorát, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő harcosát, a chilei nép hű fiát. A junta kegyetlen leszámolásra készül vele szemben. A világ valamennyi kommunistájával, a szocializmus, a haladás, a demokrácia minden hívével együtt felháborodásunkat és tiltakozásunkat fejezzük ki a junta egyre fokozódó terrorja miatt, mélységesen aggódunk Corvalan elvtárs és minden chilei hazafi életéért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar nép követeli: azonnal helyezzék szabadlábra Luis Corvalan elvtársat, a kommunista, szocialista, radikálispárti és más haladó gondolkodású chilei hazafiakat, haladéktalanul vessenek véget a chilei demokratikus erők elleni embertelen hajtóvadászatnak. Csak a termelésben első fs szegedi gyáregység mostoha helyzete Amikor az első sodrógépeket a hajdani huszárlaktanyában felszerelték, aligha lehetett remélni, hogy itt, Szegeden minden hagyomány és szakmai tapasztalat híján rövid évtized alatt Magyarország legnagyobb kábelüzeme fejlődik ki. Már a tavalyi eredmények, de még inkább az ideiek egyértelműen bizonyították, hogy a Magyar Kábelművek öt gyáregysége közül a szegedi üzemé az elsőség. De a valóságban mit jelent ez a helyzet a kábelgyáriaknak, merre áll iránytűjük a gazdálkodásban, milyen fejlődési lehetőségei vannak a közeljövőben? — kérdeztük meg Kakuszi Gézát, a szegedi kábelgyár igazgatóját. A válaszokból, a kábelgyári tapasztalatokból figyelemre méltó kép bontakozott ki. A szegedi üzem jelenleg 1030 fővel dolgozik, annyival, mint az elmúlt évben. Termelése szeptember 30-ig elérte a 653 milliót. Ha a kábelgyár terveit alaposabban megnézzük, kiderül, hogy a jelzett határidőig a termelés 15 millióval haladta meg az előirányzottat, ugyanakkor a nyereség is nagyobb a vártnál. A tendencia évről évre ugyanaz, annak ellenére, hogy az üzemet — hasonlóan a többi szegedi vállalathoz — nehéz munkaerőhelyzet jellemezte. Ám minden rosszban van valami jó is; talán a szokásosnál nagyobb gond indította vezetőit, szakembereit olyan műszaki, szervezési intézkedésekre, amelyekkel ellensúlyozhatják a munkaerőhiányt. Anélkül, hogy a részleteket felelevenítenénk, elég egyetlen adatot idézni: 1972-ben egy kábelgyári munkás egy nap alatt 2971 forint értéket hozott létre. Ma 3186-ot, azaz 215 forinttal többet A kitűnő gazdasági eredmény, vagy inkább a mögötte levő gondos, elemző gazdasági szervező tevékenység magyarázza a szegedi kábelgyár fejlődését. Ezzel érte el, hogy az idén a kábelművek öt gyáregysége közül a szegediben emelkedett a legjobban a termelékenység, ugyanakkor itt sikerült megvalósítani az ütemes termékszállításokat. Azaz minden hóvégi, negyedévi, félévi hajrát ,,elfelejtettek”, valamennyi terméküket időben küldik belföldre, külföldre. A magyar kábelipar az év elején komoly értékesítési nehézségekkel küzdött, csakúgy, mint más ipari alapanyagot előállító vállalat. • Figyelemre méltó, hogy ebben az ínséges időszakban a szegedi gyár kivételes helyzetben volt, nem érezte annyira ezt a fajta gondot. A pontos, jó minőségű munka és eközött nem nehéz fölfedezni az okozati összefüggést. Igaz, az üzem úgynevezett gyengeáramú kábeleket készít, amelyek iránt az érdeklődés mind belföldön, mind külföldön egyre növekszik, az idén nem kevesebb, mint 200 millió forint értékű munkát kénytelen volt visszautasítani. Ahhoz, hogy az igényeknek eleget tehessen, bővíteni kell az üzemet. Amint Kakuszi Géza elmondta, erre már régen megvannak a tervek, a tízezer négyzetméteres nagycsarnok mellett újabb 4500 négyzetméter területű hajó épül. A munkát a DÉLÉP-re bízták, amely előreláthatólag 1974 közepén adja át az új csarnokot. Segítségével átszervezik a termelő gépsorokat, s így tovább növelhetik a termelést. A tervek szerint 1974-ben már 930 millió forint értékű terméket készít, a kábelgyár Ezzel úgy tűnik, le is zárul majd történetének első, legmozgalmasabb szakasza, mert nagyobb arányú építkezésre már nincs kilátás, az MKM Balassagyarmaton új gyárat épített, amelynek munkásai — többek között — már Szeepten tanulják a szakmát, a munkafogásokat. A tervek szerint Szegedről " is néhány terméket új üzembe irányítanak illetve a gyártásá ° 11 föl t ’ *1V A szegedi kábelgyár szinte minden tekintetben — a termelés növelése, a termelékenység emelkedése, a nyereségképzés — a legelső az MKM -gyáregységei, ktneU. Csupán egyetlen tekintetben marad el: ez pedig munkásainak jövedelme. Sajnos, kellemetlen örökségként indulás óta alacsony az üzem bérszínvonala. Olyannyira, hogy ez még ma sem éri el a Magyar Kábel Művek átlagos bérszínvonalát. A szegedi üzemben , bár 1972- ben több mint 2067 forinttal emelkedett egy évben a jövedelem, a dolgozók a többi gyáregységhez képest továbbra is itt keresnek a legkevesebbet. M. I. Újabb házgyár üzeme! Hétfőn új házgyár kezdte meg próbaüzemelését Budapesten. A 43-as számú Állami Építőipari Vállalat 4-es számú házgyára az ország legkorszerrűbb, legnagyobb teljesítményre tervezett üzeme lesz. Jövő év tavaszára, amikor a termelés is eléri a maximumot, csaknem ezer hozzáértő, a technológiai folyamatokban jártas házgyári szakember munkájára lesz szükség. a szat elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Irányelveket fogadott el a szakszervezetek és a Hazafias Népfront szerveinek együttműködéséről, majd a szakszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységével foglalkozott. Az elnökség azt is megtárgyalta, hogy a szakszervezetek milyen módon segíthetik a leghatékonyabban a sport fejlesztését. (MTI) 63. évfolyam, 230. szám 1973. október 2., kedd Ára: 80 fillér Két megye országgyűlési képviselőinek tanácskozása Apró Antal látogatása Szegeden Tegnap, hétfőn együttes ülést tartott két szomszéd megye, Csongrád és Békés országgyűlési képviselőcsoportja. A rendhagyó ülésen — melyet Csongrádról indulva a Tiszán, egy hajó fedélzetén tartottak — részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képviselője is. Az ülésen Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő elnökölt, s részt vett dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese is. A Csongrádtól Szegedig tartó hajóút közben a két képviselőcsoport megtárgyalta az országgyűlés soron következő ülésszakának fontosabb kérdéseit, valamint a két megye, Békés és Csongrád vízügyi helyzetét. A két vízügyi igazgatóság — a Körös-vidéki és az alsótiszavidéki — vezetői, Takács Lajos és Simády Béla tájékoztatták az országgyűlési hépviselőket az árvíz-- és belvízvédelem, a folyamszabályozás és az ivóvízellátás e két megyét érintő kérdéseiről. Szegedre érkezve a vendégek megismerkedtek a partfal építésének terveivel, és munkájával is. Ezután a képviselők városnézésen vettek részt. Takács Máté városi főépítész ismertette meg a vendégeket Tarjánnal. Ezt követően az olajmezőre látogattak, ahol Juratovics Aladár, országgyűlési képviselő, az NKFV szegedi üzemének vezetője kalauzolta a vendégeket, s számolt be a termelés és a kutatás helyzetéről. Ezután Apró Antal köszönte meg az információkat, s méltatta a szegedi olajmező jelentőségét; képviselőtársai nevében is sok sikert kívánt az ott dolgozóknak. Végül Varga Zsigmond, a Békés megyei képviselőcsoport vezetője mondott köszönetet a vendéglátásért, s hívta meg tavaszra Csongrád megye országgyűlési képviselőit hasonló eszmecserére Békés megyébe. Apró Antal délután Győr Imre társaságában ellátogatott a Szeged városi pártbizottságra. A vendégeket Sípos Géza, a városi pártbizottság első titkára fogadta, majd a városi pártbizottság, valamint a városi tanács vezetőinek jelenlétében a lakásépítkezés kérdéseiről tanácskoztak. Felavatták az ország kertjét Hétfőn, tegnap délután adta át Budapest közönségének Giltner Andor, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese a centenáriumi parkot — az ország kertjét — a Népligetben. Az öthektáros park tizenkilenc megye növényvilágát mutatja be. A parkot — a megyék tere alapján — a Fővárosi Kertészeti Vállalat építette hat hónap alatt. A kerteket a megyék gondozzák, ápolják, az évszaktól függően jellemző képet ad majd a hazai tájakról. (MTI) Szerelik az új cementgyárat Hejőcsabán épül az ország legnagyobb cementgyára. Az épülő cementgyárban befejezték két 84 méteres siló építését, és 67 méteres siló építését, és két 67 méteres hőcserélő torony betonozását. Megkezdték a berendezések szerelését, helyére emelték az egyik 100 méteres kemence elemeit, és előkészítik a második kemence összeállítását. Szerelés a hőcserélő toronyban Előkészítik a második kemence szerelését