Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M­A­G­Y­AR SZOCIALIS­T­A MUNKÁSPÁRT LAPJA Chiléről, a chilei hazafiakról Az MSZMP Központi Bizottságának nyilatkozata A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságát, a magyar kommunistá­kat, dolgozó népünket mélységesen fel­háborítja a chilei jobboldali katonai jun­ta kegyetlen irtóhadjárata a chilei haza­fiak ellen. A chilei demokratikus erők, a Népi Egység kormányának hároméves fennállása alatt következetesen és önfelál­­dozóan harcoltak az ország nemzeti érde­keiért, az egész chilei nép javát szolgáló társadalmi és gazdasági átalakulásáért. A chilei hazaffiak küzdelmük során mind­végig tiszteletben tartották az alkotmány előírásait, a demokratikus szabadságjogo­kat, az erőszakkal hatalomra jutott kato­nai junta viszo­nt a kegyetlen leszámolás szellemét, a véres terror gyakorlatát sza­badította az ország népére. A katonai junta napról napra nagyobb bűnöket követ el. A terror áldozatául esett Salvador Allende elnök és a haza­fiak ezrei. Tömegével vetik börtönbe a chilei nép legjobbjait, üldözik a demok­rácia és a haladás minden hívét. Letar­tóztatták Luis Corvalan elvtársat, a Chi­lei Kommunista Párt főtitkárát, a tör­vénytelenül feloszlatott chilei parlament szenátorát, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő harcosát, a chilei nép hű fiát. A junta kegyetlen le­számolásra készül vele szemben. A világ valamennyi kommunistájával, a szocializmus, a haladás, a demokrácia minden hívével együtt felháborodásunkat és tiltakozásunkat fejezzük ki a junta egy­re fokozódó terrorja miatt, mélységesen aggódunk Corvalan elvtárs és minden chilei hazafi életéért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a magyar nép követeli: azonnal helyezzék szabadlábra Luis Cor­valan elvtársat, a kommunista, szocialista, radikálispárti és más haladó gondolkodá­sú chilei hazafiakat, haladéktalanul vesse­nek véget a chilei demokratikus erők elle­ni embertelen hajtóvadászatnak. Csak a termelésben első fs szegedi gyáregység mostoha helyzete Am­ikor az első sodrógépe­ket a hajdani­­ huszárlakta­nyában felszerelték, aligha lehetett remélni, hogy itt, Szegeden minden hagyo­mány és szakmai tapaszta­lat híján rövid évtized alatt Magyarország legnagyobb kábelüzeme fejlődik ki. Már a tavalyi eredmények, de még inkább az ideiek egyértelmű­en bizonyították, hogy a Ma­gyar Kábelművek öt gyár­egysége közül a szegedi üze­mé az elsőség. De a való­ságban mit jelent ez a­ hely­zet a kábelgyáriaknak, mer­re áll iránytűjük a gazdál­kodásban, milyen fejlődési lehetőségei vannak a közel­jövőben? — kérdeztük meg Kakuszi Gézát, a szegedi kábelgyár igazgatóját. A vá­laszokból, a kábelgyári ta­pasztalatokból figyelemre méltó kép bontakozott ki. A szegedi üzem jelenleg 1030 fővel dolgozik, annyival, mint az­ elmúlt évben. Ter­melése szeptember 30-ig el­érte a 653 milliót. Ha a ká­belgyár terveit alaposabban megnézzük, kiderül, hogy a jelzett határidőig a termelés 15 millióval haladta meg az előirányzottat, ugyanakkor a nyereség is nagyobb a várt­nál. A tendencia évről évre ugyanaz, annak ellenére, hogy az üzemet — hasonló­an a többi szegedi vállalat­hoz —­ nehéz munkaerő­­helyzet jellemezte. Ám­ min­den rosszban van valami jó is; talán a szokásosnál na­gyobb gond indította veze­tőit, szakembereit olyan mű­szaki, szervezési­ intézkedé­sekre, amelyekkel ellensú­lyozhatják a munkaerő­hiányt. Anélkül, hogy a részleteket felelevenítenénk, elég egyetlen adatot idézni: 1972-ben egy kábelgyári munkás egy nap­­ alatt 2971 forint­ értéket hozott létre. Ma 3186-ot, azaz 215 forint­tal többet A kitűnő gazdasági ered­mény, vagy inkább a­­ mö­götte levő gondos, elemző gazdasági szervező tevékeny­ség magyarázza a szegedi ká­belgyár fejlődését. Ezzel ér­te el, hogy az idén a ká­belművek öt gyáregysége kö­zül a szegediben emelkedett a legjobban a termelékeny­ség, ugyanakkor itt sikerült megvalósítani az ütemes ter­mékszállításokat. Azaz min­den hóvégi, negyedévi, fél­évi hajrát ,,elfelejtettek”, valamennyi terméküket idő­ben küldik belföldre, kül­földre. A magyar kábelipar az év elején komoly érté­kesítési nehézségekkel­ küz­dött, csakúgy, mint más ipa­ri alapanyagot előállító vál­lalat. • Figyelemre méltó, hogy ebben az ínséges idő­szakban a szegedi gyár ki­vételes helyzetben volt, nem érezte annyira ezt a fajta gondot. A pontos, jó minő­ségű munka és eközött nem nehéz fölfedezni az okozati összefüggést. Igaz, az üzem úgynevezett gyengeáramú kábeleket készít, amelyek iránt az érdeklődés mind belföldön, mind külföldön egyre növekszik, az idén nem kevesebb, mint 200 millió fo­rint értékű munkát kényte­len volt visszautasítani. Ah­hoz, hogy az igényeknek ele­get tehessen, bővíteni kell az üzemet. Amint Kakuszi Gé­za elmondta, erre már ré­gen megvannak a tervek, a tízezer négyzetméteres nagy­csarnok mellett újabb 4500 négyzetméter területű hajó épül. A munkát a DÉLÉP-re bízták, amely előrelátható­lag 1974 közepén adja át az új csarnokot. Segítségével át­szervezik a termelő gépso­rokat, s így tovább növelhe­tik a termelést. A tervek szerint 1974-ben már 930 millió forint értékű terméket készít, a kábelgyár Ezzel úgy tűnik, le is zárul majd történetének első, legmozgal­masabb szakasza, mert na­gyobb arányú építkezésre már nincs kilátás, az MKM Balassagyarmaton új gyárat épített, amelynek munkásai — többek között — már Sze­­ept­en tanulják a szakmát, a munkafogásokat. A tervek szeri­nt Szegedről " is néhány terméket új üzembe irá­­nyítanak illetve a gyártásá­ ° 11 föl t ’ *1V A szegedi kábelgyár szin­te minden tekintetben — a termelés növelése, a terme­lékenység emelkedése, a nye­reségképzés — a legelső az MKM -gyáregységei, ktneU. Csupán egyetlen tekintetben marad el: ez pedig munká­sainak jövedelme. Sajnos, kellemetlen örökségként in­dulás óta alacsony az üzem bérszínvonala. Olyannyira, hogy ez még ma sem éri el a­­ Magyar Kábel Művek át­lagos bérszínvonalát. A sze­gedi üzemben , bár 1972- ben több mint 2067 forint­tal emelkedett egy évben a jövedelem, a dolgozók a töb­bi gyáregységhez képest to­vábbra is itt keresnek a leg­kevesebbet. M. I. Újabb házgyár üzem­e! Hétfőn új házgyár kezdte meg próbaüzemelését Buda­pesten. A 43-as számú Ál­lami Építőipari Vállalat 4-es számú házgyára az ország legkorszerrűbb, legnagyobb teljesítményre tervezett üze­me lesz.­ Jövő év tavaszára, amikor a termelés is eléri a maximumot, csaknem ezer hozzáértő, a technológiai folyamatokban jártas ház­gyári szakember munkájá­ra lesz szükség. a szat elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Irányelveket fogadott el a szakszerveze­tek és a Hazafias Népfront szerveinek együttműködésé­ről, majd a szakszervezetek gazdaságpolitikai tevékeny­ségével foglalkozott. Az el­nökség azt is megtárgyalta, hogy a szakszervezetek mi­lyen módon segíthetik a leg­hatékonyabban a sport fej­lesztését. (MTI) 63. évfolyam, 230. szám 1973. október 2., kedd Ára: 80 fillér Két megye országgyűlési képviselőinek tanácskozása Apró Antal látogatása Szegeden Tegnap, hétfőn együttes ülést tartott két szomszéd megye, Csongrád és Békés országgyűlési képviselőcso­portja. A rendhagyó ülésen — melyet Csongrádról in­dulva a Tiszán, egy hajó fe­délzetén tartottak — részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képvi­selője is. Az ülésen Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára, ország­­gyűlési képviselő elnökölt, s részt vett dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese is. A Csongrádtól Szegedig tartó hajóút közben a két képviselőcsoport megtárgyal­ta az országgyűlés soron kö­vetkező ülésszakának fonto­sabb kérdéseit, valamint a két megye, Békés és Csong­­rád vízügyi helyzetét. A két vízügyi igazgatóság — a Kö­rös-vidéki és az alsótisza­­vidéki — vezetői, Takács Lajos és Simády Béla tájé­koztatták az országgyűlési hé­­pviselőket az­­ árvíz-- és belvízvédelem, a folyamsza­­bályozás és az ivóvízellátás e két megyét érintő kérdé­seiről. Szegedre érkezve a vendégek megismerkedtek a partfal építésének terveivel, és munkájával is. Ezután a képviselők vá­rosnézésen vettek részt. Ta­kács Máté városi főépítész ismertette meg a vendége­ket Tarjánnal. Ezt követően az olajmezőre­­ látogattak, ahol Juratovics Aladár, or­szággyűlési képviselő, az NKFV szegedi üzemének ve­zetője kalauzolta a vendége­ket, s számolt be a termelés és a kutatás helyzetéről. Ez­után Apró Antal köszönte meg az információkat, s mél­tatta a szegedi olajmező je­lentőségét; képviselőtársai nevében is sok sikert kívánt az ott dolgozóknak. Végül Varga Zsigmond, a Békés megyei képviselőcsoport ve­zetője mondott köszönetet a vendéglátásért, s hívta meg tavaszra Csongrád megye országgyűlési képviselőit ha­sonló eszmecserére Békés megyébe. Apró Antal délután Győr Imre társaságában ellátoga­tott a Szeged városi pártbi­zottságra. A vendégeket Sí­pos Géza, a városi pártbi­zottság első titkára fogadta, majd a városi pártbizottság, valamint a városi tanács ve­zetőinek jelenlétében a la­kásépítkezés kérdéseiről ta­nácskoztak. Felavatták az ország kertjét Hétfőn, tegnap délután ad­ta át Budapest közönségé­nek Giltner Andor, a Fővá­rosi Tanács elnökhelyettese a centenáriumi parkot — az ország kertjét — a Népli­getben. Az öthektáros park tizenkilenc megye növényvi­lágát mutatja be. A parkot — a megyék ter­­e alapján — a Fővárosi Kertészeti Vállalat építette hat hónap alatt. A kerteket a megyék gondozzák, ápol­ják, az évszaktól függően jellemző képet ad majd a hazai tájakról. (MTI) Szerelik az új cementgyárat Hejőcsabán épül az ország legnagyobb cementgyára. Az­­ épülő cementgyárban befejezték két 84 méteres siló épí­tését, és 67 méteres siló építését, és két 67 méteres hőcserélő torony betonozását. Megkezdték a berendezések szerelését, helyére emelték az egyik 100 méteres kemence elemeit, és előkészítik a­ második kemence összeállítását. Szerelés a hőcserélő toronyban Előkészítik a második kemence szerelését

Next